Kis Ujság, 1950. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1950-01-05 / 4. szám

A CSEPELI WM JELSZAVA: „AZ ÖTÉVES TERV SIKERÉÉRT!“ Az ötéves terv munkalendületé­nek hajnalhasadása idején, az új­esztendő első napjaiban Csepelen, a WM-ben is zúgnak a gépek. Nekifeszülnek az erők a nagy fel­adatnak, megacélozott izmokkal, tettrekész szívvel igyekszenek a dolgozók hatalmasabbnál hatalma­sabb eredményeket felmutatni. A munka himnusza árad Csepel felől az egész ország felé, ezer és ezer munkásszív érzi a WM-ben is: a T­e­r­v­ről van szó, annak meg­indításáról, ezért kell felmutatni még többet, még jobbat, mint eddig A gyár kapujának homlokzatán nemzetiszínű és vörös lobogók lo­bognak, a díszbeöltözött kapu pe­dig ünnepélyesen fogadja az érkező­ket, akik a Martin-kemencék mel­lett, az öntödékben, formázókban, gépgyárakban, minden egyes üzem­részben nagy teljesítményükkel iga­zolják, hogy minden erőt mozgósí­tottak az eredmények érdekében. Munkaversenykihívás az ötéves terv sikeréért Ezen a csodálatos napsütéses dél­­előttön, a terv megindulásának má­sodik napján, mikor a WM-ben já­runk, még a gyár arca is más, mint egyébként. Hatalmas vörösszínű trans­­parenseken fehér betűk hirdetik, hogy a WM dolgozói örömmel köszöntik az ötéves tervet. Köszöntik az új ma­gyar élet biztosítékát, az országépítés kezdetét. Öröm látni, ahogy dübörög itt az élet, ahogy a dolgozók készülnek túl­teljesíteni minden eddigi kiugró és átlageredményt.­­ A dolgozók a WM-ben valóban nagy kedvvel, lelkesedéssel láttak neki az ötéves tervnek. Az egyes mű­szakok először röpgyűlés keretében vitatták meg a hároméves tervvel kap­csolatos tapasztalataikat, az ötéves terv feladatait. Röpgyűlés alkalmá­val Dobrovics Zoltán sztahanovista esztergályos munkaversenyre hívta ki az üzem összes esztergályosát és vál­lalta, hogy az eddigi 450 százalékos átlagteljesítményét 800 száza­ékr­a emeli — halljuk a termelési felelős tájékoztatóját. Már az első napon... — Az „ötéves terv sikeréért“ jel­igével kezdeményezett munkaverseny­kihívás nem hiába hangzott el. Már az első napon a gépgyár, a kerék­párgyár, a szerszámgyár, a motor­­kerékpárgyár, de más üzemrészek is nagy teljesítményekkel dicseked­hetnek. Dobrovics Zoltán sztahano­­vista esztergályos, akinek részéről a munka versenykihívás elhangzott, saját maga járt elől jó példával. Még a kihívás napján 830 százalékos eredményt ért el, Weis­ Art­úr ' s pe­dig 530 százalékot. Kruger Ferenc ifjúmunkás köszörűs 530 százalékkal dicsekedhet már. A nők sem marad­tak le a nagy teljesítményekről, hisz Kiss Gyuláné, az eddigi 110 száza­lékos produktumát ezen a napon az ötéves terv kezdetének napján 420 százalékra növelte, de nem szabad lekicsinyelni Bella Mihályné he­gesztő teljesítményét sem, aki 140 százalékról emelte teljesítményét 180 százalékra. Az ötéves terv sikeres megkezdé­sét igazolta, hogy az üzem dolgozói­nak mintegy 60 százaléka 200—300 százalék között teljesítette munkáját az első napon. Ez az igazi biztató jel a jövőre nézve! A misszanti értelmiség szerepe Azért is sikerült ilyen eredmé­nyeket felmutatni, mert a fizikai és értelmiségi dolgozók között ma már kifogástalan a kapc­olat. A műszaki értelmiségiek is teljes szívvel kapcso­lódtak be a terv végrehajtásába és a zavartalan munkát jó anyagellá­tással, a szükséges szerszámok biz­tosításával igyekszenek elősegíteni. Megmutatkozik minden üzemrészben ennek a lelkes gondoskodásnak ered­ménye. Tervnaplót kap minden dolgozó S a dolgozókkal folytatott beszélge­tés során megtudjuk azt is, hogy az ötéves terv sikerét a munkamódszer­ben bevezetett újítással is elősegítik így elsősorban a tervfel­von­ással, az­zal, hogy minden egyes dolgozó min­dennnap maga látja, hogy milyen tel­jesítményt kell elérnie és hogy a való­ságban mit termel. Tervnapló kerül­t a dolgozók kezébe, melynek pontos ki­töltésével hétről hétre, napról napra pontosan figyelemmel kísérhetik ter­melésü­ket, munkájuk eredményét A varrógépgyárt­ón a dolgozók ugyancsak több termeléssel köszön­tötték az ötéves tervet. Átérezték, hogy az ötéves terv sok-sok varró­gépet ígért a dolgozó nőknek és en­nek az üzemrésznek lelkesedésén múlik hogy megkaphatják-e mind­azok az új varrógépet városon és falvakon egyaránt, akik ezt az öt­éves tervtől várják. A kér­ék­­pár "Tarban A kerékpárgyárban hangosabban kattognak a gépek, mint az előbbi üzemrészben, ahol finomabb műsze­reket állítanak elő. Az egyik gépen a kerékpárvázakat illesztik össze, másutt a pedálokat fabrikálják min­denütt nagy szorgalommal: lelkesíti, serkenti őket több munkára az öt­éves terv. Ütemesen zúgnak a gépek, de nem hiába. Már megszülettek az ötéves terv első kerékpárjai is. Megmutatják az egyiket, a száma: 1950,2200. Na­gyon szép Szép pirosra lakkozott, rajta a felirat: „Előre az ötéves terv­vel a szocializmusért“! — Mint a gyermekünket, úgy dé­delgetjük ezt a gépet! S megértjük, hogy ennyi szeretettel néznek reá, hisz ezt a gépet követi majd tíz, meg száz, meg tízezer, meg százezer. „A le^e'lettebb ipari államok színvonalára!“ Két üzemrészt látogatva láthattuk, hogy a dolgozók nagy lelkesedése nyomán már megszülettek az első eredmények. Megtudhattuk, hogy a WM-ben is, az ötéves terv első nap­jaiban már emelkedett a termelés, a további emelkedést elősegíti az „öt­éves terv sikeréért“ jeligével meg­indított munkaverseny, mely szerves folytatása annak a hatalmas munka­­lendületnek, mely életrehozta a sztá­lini műszak eredményeit s amely munkaverseny hozzájárult hároméves tervünk sikeres befejezéséhez. A WM vezérigazgatóhelyettese az ötéves terv indulásakor ezeket mon­dotta: — Üzemünk feladata az ötéves tervben, hogy a termelés mennyiségi (átlagosan 60 százalékos) emelése mellett a WM műveket a legfejlettebb ipari államok nagyüzemeinek mű­szaki és szervezeti színvonalára emel­jük. A gyár ünnepi arca, a lüktető gé­pek, a hatalmas, óriási szerkezet, melyet a dolgozók lelkesedése ösztö­kél új, nagyobb feladatokra, mind azt bizonyítják, hogy mindez sikerül a WM-ben. De sikerül az ötéves terv minden célkitűzése az egész ország­ban, mert így akarja a dolgozó ma­gyar nép. Újabb kimagat Az ötéves terv második napján, kedden a „szakma legjobb dolgo­zója” címért folytatott verseny során újabb kimagasló eredmények szület­­tek. A WM sztahanovistái közül a legjobb eredményt Sárik Árpád ho­­rizontálos érte el 1050 százalékos tel­jesítménnyel. A Standard-gyárban Kovács János márós 820 százalékot mutatott fel. A kábelcsőszerelők kö­zött Wekerle Irén vezet 494 százalék­­kal. Az óbudai hajógyárban Babics Gábor 187 százalékról 425 százalékra emelte teljesítményét. Az Egyesült Izzóban Kiszlinger József kiváló szta­­hanovista kedden újból 1000 száza­lékon felül teljesítette munkáját, 1023 százalékot ért el. Az ötéves terv második napján a vidéki városok dolgozói is tovább­fokozták teljesítményüket. A győri Vagongyárban Horváth Ede esztergá­lyos ifjúmunkás vezet 1666 százalékos teljesítménnyel. Utána Kék Zoltán és Jakab Sándor következik 1020, illetve 900 százalékos teljesítménnyel. A kecskeméti Magasépítési NV dolgozói között Varga József betanított segéd­munkás 826 százalékra teljesítette normáját. A diósgyőri Gépgyár NV dolgozói jó eredmények is nagy lendülettel láttak hozzá az ötéves terv végrehajtásához és a no­vemberi 129 százalékkal szemben a terv első napján 166,8 százalék volt a gyár termelési átlaga. Az egyéni teljesítmények közül kiemelkedik Ma­­tisz Imrének, a vasúti kerékpárüzem esztergályosának 1393 százalékos eredménye. Igen sok 200, 800, 500 százalékos eredményt értek el a dol­gozók. A Szovjetúnió nagyszerű sztahano­vistái és a magyar dolgozók között egyre szorosabbá válik a kapcsolat. A szovjet sztahanovis­ták korábbi üzenetére, hogy bármilyen szakmai kérdésben szívesen segítenek a ma­gyar dolgo­'' -k, a magyar dolgo­zók egyre tó .. kérdéssel fordulnak a szovjet szakmunkásokhoz és szta­­hánovistákhoz, így az óbudai híd építésénél dolgozók, továbbá építő­ipari munkások kérnek tanácsokat a szovjet sztahánovistáktól. A ma­gyar építőipari munkások leveleik­ben, melyeket a Szovjetúnióba kül­denek, hangsúlyozzák: azok a mun­kamódszerek, amelyeket a szovjet sztahanovistáktól vettünk át, forra­dalmi változást jelentenek iparunk­ban. Oktatási rendszerünk 1949. évi fejlődése Iskoláinkban is tömegmozgalommá fejlődött az orosz n­yelvoktatás Az elmúlt esztendőben oktatási rendszerünk jelentős fejlődésen ment keresztül. A közép- és felsőiskolai reform, a természettudományos okta­tás feltételeinek megteremtése, az orosz nyelvoktatás kibővítése kiemel­kedő állomások tanügyünk fejlődésé­ben. A természettudományos oktatás alapjait megteremtve 600 fizikai és 2000 kémiai kilaboratóriumot adott a kultuszkormányzat az általános is­koláknak. A dolgozók gimnáziumainak 697 osztályában tanulnak ma már munká­sok és parasztok. Középiskoláink osztályainak száma az 1949-es évben 2265-re emelkedett, ebből 741 elsőosztály. Az elsőosztá­­yos növendékek 32 százaléka mun­kás- és 22,6 százaléka dolgozó pa­­raszti­áramzású. Budapesten 10, a vidéken 6 lerom­bolt egyetemi klinikát állítottunk helyre, Budapesten 12, vidéki egyete­meinken 14 elméleti intézetet létesí­tettünk. A Pedagógiai Főiskola és a tudományos kutató intézetek munká­ját 12 millió forintos beruházás tette lehetővé. A Magyar Dolgozók Pártja kezde­ményezésére megszervezett szakérett­ségi tanfolyamokon ma már 1709 munkástanuló folytatja tanulmá­nyait. Tömegmozgalommá fejlődött az orosz nyelvoktatás. Kétszázötvenezer általános- és középiskolai tanuló ta­nulja Lenin és Sztálin nyelvét. A lenini-sztálini nemzetiségi elvek­nek megfelelően fejlesztettük tovább a szlovák, román és délszláv nemze­tiségek általános és középiskoláit Bentlakásos nemzetiségi kollégiumo­kat létesítettünk, továbbá három nem­zetiségi egyetemi tanszéket szervez­tünk. Az 1949-es tanév megnyitásakor 3 millió példányszámban 68 féle tan­könyvet adott a népi demokrácia a tanulni vágyó ifjúság kezébe. Beszélő számok egészségügyi és szociális helyzetünk javulásáról A népmozgalmi adatok tanulmá­nyozásával világos képet kaphatunk arról, mennyit javultak a dolgozók életkörülményei a felszabadulás óta a régi „úri“ Magyarországhoz viszo­nyítva. Míg 1940-ben havonta átlag 5995 házasságot kötöttek, addig a felszabadulás után, 1945-ben a havi átlag 6108-ra emelkedett, majd 1949 első nyolc hónapjában pedig egy-egy hónapra már 7116 házasságkötés esik. A házasságkötések száma — ezer lakosra számítva — 1938-ban 8,2, 1948-ban pedig 10,7 volt. Lényegesen csökkent a csecsemő­halandóság. Az egy éven aluli korban meghalt csecsemők száma 1938-hoz viszonyítva 1949 ben 36 százalékkal csökkent. A természetes szaporodás — ezer lakosra számítva — évi 5,7- ről 7,8-ra, tehát 40 százalékkal emel­kedett. Eme­ledett szociális intézményeink száma is. Míg 1938-ban mindössze 37 bölcsőde volt, 1949-ben 178 böl­csödében ötezer csecsemőt gondoztak Ugrásszerűen emelkedett az üzemi napközi otthonok száma is. Amíg 1938-ban mindössze 12 üzemi nap­közi otthon működött, addig 1949- ben 270 üzemi napközi otthonban már 13.200 gyermeket gondoztak. Az „úri Magyarország“-nak úgy­nevezett népbetegsége volt a tüdő­baj. Évente ezrek és ezrek pusztul­tak el gümőkórban. 1938-ban 12­ 846 ember halt meg Magyarországon tbc-ben. 1947-ben 16,5 százalékkal volt kevesebb a tbc-s halálozások száma, mint 1938-ban. 1938-ban mindössze 83 tüdőbeteggondozó in­tézet volt, számuk 1949-ben 161-re emelkedett A kórházak és kórházi ágyak száma is ugrásszerűen emelkedett. A felsza­badulás után, 1945-ben mindössze 257 k­órházunk volt 28 359 kórházi ágy­­gyal. 1947 januárjában már 261 kór­ház működött 37 944 ággyal. 1918 januárjában 274 kórházunk vett 43.155 ággyal. 1949 januárjában pedig már 308 kórházban 48.956 ágyon ápoltak betegeket. KRÓNIKA A civilizált emberevő névvel illeti — és méltán — Zsukov­a Pravdában Chasson francia tábor­nokot, aki a francia fővezérség folyó­iratában a következőket ír­ja: „Az em­­berveszteség a háborúkban mindez­­ideig nem a legsúlyosabb veszteség volt a civilizáció számára. A múzeu­mok vagy a laboratóriumok lerombo­­lása sokkal komolyabb, mint az em­berveszteség.“ Kifejezi megdöbbené­sét a föld népességének szaporodása miatt, ami szerinte „nagy nyugtalan­ságra ad okot“, majd a hitlerista őrültekhez hasonlóan ez a marshal­­lizált hadvezér is az emberek minél tömegesebb megsemmisítéséről álmo­dozik a jövendő háborújában és eh­hez olyan módszereket keres, ame­lyek segítségével „az épületek lerom­bolása nélkül lehet legyilkolni a lakosságot“ íme, ez Chasson tábornok, Forres­­toll-nak, a megőrült amerikai hadügy­miniszternek szellemi örököse. Minden husza­dik amerikai életének egy részét i­­eggyógyintézet­­ben, vagy a colondokházában tölti, hivatalos statisztikai adatok szerint. Az elmúlt évben több mint egymillió amerikai állampolgárt kezeltek elme­­betegség miatt. Több amerikai ál­lamban az elmebetegeket hely hiá­nyában mér a börtönökbe zárták. Az elmebetegek az amerikai adófizetők­nek évente 200 millió d­olárba kerül­nek és azzal számolnak, hogy ez az összeg 1956-ig évenként 50 millió dollárral fog emelkedni. A gyógyít­hatatlan elmebetegek szám­a évente két százalékkal emelkedik. Mindez bizonyára „az amerikai életforma felsőbbrendűségének“ kö­vetkezménye. Mindenki gyaníts­aki és nemcsak Arany balladájában, hanem Amerikában is, ha hinni lehet — és miért ne lehetne — a Science News Letter című amerikai folyóiratnak, amely aggódva kérdezi: „Nem válik-e az USA rendőrállamn­­á?“ A válasz: de igen. Nem mi mondjuk, hanem az idézett amerikai folyóirat, amikor je­lenti, hogy a központilag vezetett kartoték-rendszerben mindenkinek a neve szerepel, még­pedig vagy a „fehér“, vagy a „fekete" listán, ami ezúttal kivételesen nem faji megkü­lönböztetést, hanem „megbízhatóság­­ot“ jelent. Az amerikai gyárak, üze­mek, katonai ellenőrzés alatt álló in­tézmények dolgozóin kívül kartotékot vezetnek ezeknek a munkahelyeknek látogatóiról is. Ellenőrzik továbbá a nem katonai jellegű intézményeket is, valamint a tudósokat, az állami egyetemek diákságát, az állami isko­lák tanulóit, nem kevésbbé ezek családtagjait. SS-legények a nagyvilágban szerteszét szóródva élnek és virul­nak. Hol s merref A Demokratikus Német Köztársaság birtokában lévő adatok szerint 3­0 ezer szolgál be­lőlük Észak-Afrikában, a francia ide­genlégióban. Húszezer Indokíná­ban harcol a profitéhes imperialis­ták érdekeiért, hatezer Egyiptom­ban a nőrabló Faruk királyt boldo­gít­ja, míg további húszezer a Hitlerrel mindig rokonszenvező „je­­ruzsálemi főmufti" és arab fejedel­mek szolgálatában áll. De jutott be­lőlük 15 ezer Peron mesternek, Argentina fasiszta diktátorának is, nyilván a fömutóéhoz hasonló szim­pátia alapján. És Titos Természe­tesen ő is szerzett magának ötezer kiváló, szakképzett SS-legényt. A hitlerista zsák darabokra sza­kadt, de ‘o’ticri — megtalálták a ma­guk új zsákjait. Franciaország farkasai hangzatos néven működött az az ál­­ellenálló társaság, amelyet most lep­leztek le Franciaországban Kiknek volt szükségük arra hogy ellenállási ál-érdemekkel hivalkodjanak? Ter­mészetesen a kollaboracionistáknak, akik együttműködtek Hitlerrel — persze csak addig, amíg lehetett, egy perccel sem tovább. Most ..teh’-'" az álarc“, hogy a farkasokhoz méltó melod­amatikus stílusban szóljunk. Tizenhat farkast letartóztattak, köz­tük három chef­ farkast is. Előkerül­tek az egymásnak osztogatott hamis ellenállási bizonyítványok és a bot­rány Franciaországban nem csekély, mivel a farkasok frontjának felgön­gyölítése során kiderült, hogy igen sok nácibarát francia kapott ellen­állási kitüntetést. Hogyan orvosolhatók az adófelszólamlási bizottsági határozatok Az adófelszólamlási bizottságok a múlt évben különösen nagy munkát végeztek. Nagy és nehéz volt a mun­ka, hiszen szemben a jövedelemadó­val — amelynél csak a havi 1500 fo­rinton felüli jövedelmek estek adó alá — az általános jövedelemadónál nem volt mentességi határ és így olyan sok ügyben kellett a bizottsá­goknak határozatot hozniok, hogy a legtöbb adókerületben két, egyes adó­kerületekben pedig három párhuza­mos bizottság is működött egy­szerre. Sok esetben maga az adózó is be­látta bevallásának téves voltát, de ettől függetlenül is, ha nem volt nagy az elérés a bevallás és fizetés között, megnyugodott a fizetésben. Vannak azonban estek, amikor az adófelszó­lamlási bizottság másodfokú határo­zatát is túlzottnak találja az adózó Ebben az esetben panasszal élhet a megszűnt Közigazgatási Bíróság ügy­körét ezután betöltő Pénzügyi Döntő­­bizottsághoz. A panaszokra vonatkozóan persze áll­ az is, amit a fellebbezések kapcsán már megírt a Kis Újság, hogy az adófelszólamlási tényeket nem ele­gendő csak állítani, de bizonyítani kell. Viszont a kincstár felé fennáll az a kötelezettség, hogy a bevallástól el­térő határozatot adatokkal és bizo­nyítékokkal kell alátámasztani, egy szóval: részletesen kell megindokolni minden esetben a hivatalos állásfog­lalást. Az adófelszólamlási bizottság hatá­rozata ellen a panasz minden esetben a határozat kézbesítését követő hét­köznaptól számított — tehát nem a keltezéstől számított — 15 napon belül kell benyújtani. A Pénzügyi Döntőbizottsághoz kell címezni, de az illetékes pénzügyigazgatósághoz kell beadni. A panasz — szemben a fellebbezés­sel, amely illetékmentes­­ illeték alá esik. A panasz illetékét legutóbb a Magyar Közlöny múlt évi május 25-i számában megjelent 5720/1948 számú kormányrendelet szabályozta. E ren­delet 24. §-a szerint a panaszra 10.000 forintig 20 forintos, ezenfelül minden megkezdett további 10.000 forintig to­vábbi 20— 20 forint bélyeg ragasztan­dó. Az illeték alapja mindenkor az adó összegének vitatott része. Az elsőfokú kivetés ellen benyúj­tott fellebbezésnek a vitatott összeg erejéig hivatalból halasztó hatálya volt A II. fokú határozat kézbesíté­sétől számított 15 napon belül ka­matmentesen fizethető be a különbö­zet akkor is, ha az adófelszólamlási bizottság magasabb jövedelmet álla­pított is meg a bevallottnál. Ezzel szemben halasztó hatálya nincs. Az adózó birtokon belül kérheti a II. fokú határozatban vélt sérelmének orvoslását, de közben a fizetési köte­lezettsége olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben azt a felszólam­­lási bizottság II. fokú határozata alapján megállapítja. Legfeljebb kon­krét adatokkal, alaposan indokolt rendkívüli esetekben részletfizetési módozat engedélyezését és a 3 szá­zalékos késedelmi kamatnak 1 szá­zalékra való mérséklését kérheti az adózó, amit az illetékes adóhivatal kedvező javaslata esetén engedélyez­ni is szokott. Január 6-án nyílt tartanak az üzletek A belkereskedelmi miniszter ren­delete értelmében január 6-án az üz­letek a köznapi zárórára vonatkozó rendelkezések szerint kötelesek nyit­­vatartani Ezen a napon a munka­­vállalókat a kollektív szerződésben a hétköznapokra megállapított mér­tékű díjazásban kell részesíteni. Érdekfeszítő történet egy mérnökről, aki látszólag az ellenséget szolgálva vezeti a munkásság ellenállását. Főszerep! 3. DRU­ZSNYIKOV Holnaptól! (Csü­törtök, január­­) 5

Next