Kis Ujság, 1950. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1950-01-07 / 6. szám

KRÓNIKA Eldta kétéves gyermekét egy Pennsylvania­ állambeli 26 éves munkanélküli — jelenti az Associa­ted Press. A vételár 600 dollár volt. Arra a kérdésre, mi kényszerítette a 26 éves családapát erre a lépésre, azt válaszolta, hogy képtelen eltar­tani gyermekét és reménye sincs arra, hogy felnevelheti Az Egyesült Állam­­ok munkaügyi minisztériuma nemrég bejelentette, hogy az országban 32 „nyomorkör­zet“ van, így nevezik azokat a te­rületeket, amelyeken a munkások jelentős része mindenféle kereset nélkül tengeti életét. Rodes Izland államban például 25 százalék munkanélküli van, Philadelphiában pedig, az Egyesült Államok harma­dik legnagyobb városában 120.000 a munkanélküliek száma. Az egész or­szágban a közelmúltban 220 000 vas­utast bocsátottak el. New York ál­lamban 120 000 embert fosztottak meg a munkanélküli segélytől és ugyanitt ebben az évben 585.000 kér­vényt adtak be segélyért Gyermekvásár, nyomorkörzetek, a munkanélküliség ijesztő növekedése •— ez Amerika igazi arca. De erről természetesen hallgat „Amerika Hangja.* Demokrácia Nowal-Német­­országban ? Ell enkezfi'eg ! Dottinger newyorki demo­kratapárti képviselő a washingtoni képviselőhöz elé terjesztett javasla­tában parlamenti vizsgálatot követel a németországi amerikai közigazga­tás ellen. Dottinger megállapítja, hogy ez a közigazgatás szánalmasan csődöt mondott abban a kötelezett­ségében, hogy Németországban hely­reállítsa a demokráciát. Sőt ellen­kezőleg: az amerikai közigazgatás elősegíti a német fasizmus, az anti­szemitizmus, a militarizmus és a kartellek újjászületését. Minden tény azt mutatja, hogy Dollinger képviselőnek igaza van. De várjon mi lesz javasz­tának sorsa — nem is beszélve az ő sorsáról? Költő a börtönben A reakciós török kormány, amely 1948 áprilisában halálra kínoztatta Sabahattin AU-t, a kiváló haladó­­szellemű török írót és újságírót, most hasonló módszereket akar alka­­mazni Nazim Hikmet, a mai török költészet legnagyobb alakja ellen. Nazim Hikmetet 12 esztendő óta tartják börtönben. Bűne mindössze az, hogy verseiben leírja a török dolgozó nép nyomorát A kiváló köl­tőről másfél hónap óta nincs semmi hír. A Gestapo nyomdokain haladó török politikai rendőrségnek való­színűleg az a szándéka, hogy görög monarchofasiszták mintájára egy­szerűen közli majd: Nazim Hikmet öngyilkosságot követett el, vagy esetleg „régi szívbaja“ végzett vele. A haladó török ifjúsági szövetség és a Nazim Hikm­et megmentésére alakult nemzetközi bizottság felhí­vással fordult a világ haladó közvé­leményéhez, hogy erkölcsi nyomás­sal szabadítsa ki szörnyű helyzeté­ből a béke és a haladás kiváló török harcosát. Az USA túlköltekezett, leszállítja a Marshall-segélyt Az amerikai pénzügyminisztérium jelenti, hogy az Egyesült Államok deficitje 1950 első félévében 3.3 milliárd, egész évi deficitje pedig 5.5 milliárd dollár lesz. Az állam­­adósság az év végén elérte a 257 milliárdot. Hoffman, a Marshall-terv igazga­tója, azzal a magyarázattal, hogy az „Egyesült Államok túlköltekezett kijelentette, hogy a lehető leggyor­sabban csökkenteni kell a külföldi „segélykiadásokat.“ A Marshall-terv amerikai igazgatósága Görögország kivételével valamennyi „segélyezett­ országot felhívta, hogy hiteligényü­­ket 25 százalékkal csökkentsék. Niemöller püspök Németország egységéért D.­­Niemöller német evangélikus püspök nyilatkozatot adott a New York Herald Tribune munkatársá­nak, amelyet a lap egyébként elfer­dítve közölt A nyilatkozatért és méginkább helyreigazítást kérő leveléért élesen támadják Nierpöllert a reakciós nyu­­gatnémetországi lapok. Dr. H­ine­­sr­ann belügyminiszter levélben kérte fel a püspököt hogy tisztázza állás­­pontját. Az Evangelische Welt most közli Niemöller válaszát, amely töb­bek között ezeket mondja: — Nyilatkozatom miatt először is a felekezeti béke megzavarásával vádolnak, ami arra mutat, hogy már újra eljutottunk a hitleri bi­­rodalom állapotához. Nekem azon­ban ki kell mondanom, hogy nincs béke igazság nélkül, s ez áll a fele­kezetek közötti békére is. — Én híve vagyok ennek a bé­kének, habár Spanyolországban, Argentínában és Olaszországban is velünk, protestánsokkal szemben egészen más a jelszó. Ki kell azon­ban mondanom, hogy a német pro­­testánsizmusra nézve a legnagyobb veszedelmet jelenti az ország ketté­­szakítása és ennek az állapotnak a megrögzítése. — Minden támadás ellenére fenn kell tartanom azt a meggyőződése­met is, hogy Németország egységé­ről népünk nem fog lemondani azokért az „előnyökért“, amelyeket nekünk itt Nyugaton kínálgatnak. A német nép létérdeke az ország egységének helyreállítása, a vissza­térés a potsdami megegyezés vilá­gos megállapításaihoz. Az „Egye­sült Nemzetek“ szervezetét azért hozták létre, hogy megóvja az emberiséget egy új háború borzal­maitól és már csírájában elfojtsa a háborús konfliktusokat. Ezért állítom, hogy az Egyesült Nemze­tek szervezetét kell abba a hely­zetbe hozni, hogy a potsdami ha­tározatok alapján helyreállíthassa Németország egységét és ezzel ki­küszöbölje a világbékének azt a súlyos veszélyeztetését, amelyet a mai állapot jelent. Gépjár­mű­-adót kell fizetni január 15-ig Az adóbélyeget a postahivatalok árusítják Az új év első negyedében már jag ú­j rendszer szerint kell a gépjárműadót leróni. Amíg eddig az adót az adó­hivatalhoz kellett befizetni és az adó­hivatal postán megküldötte az adó­bélyeget, most az adóbélyeget egy­szerűen meg kell vásárolni valamelyik postahivatalnál. Első alkalommal az eljárás az, hogy egyik pénzügyőri szakasztól adólapot kell kiváltani, amelyet a pénzügyőri szakasz a forgalmi engedély felmuta­tása ellenében állít ki. Az adólapon többek között az is szerepel, hogy a szóban lévő gépjármű után milyen összegű negyedévi adót kell fizetni. Az adólap birtokában el kell menni a postahivatalba, ahol meg kell vásá­rolni a gépjármű-adóbélyeget. Budapesten minden kerületben a nagyobb postahivatalok árusítják az adóbélyegeket. Többek között a fő­­postán és a nyugati pályaudvarnál lévő 62-es postahivatal árusítja az adóbél­yeget. Vidéken a községekb­n működő postahivatalokban lehet az adóbélyeget megvásárolni. Ha vala­mely községben több postahivatal van, az 1. számú postahivatal áru­sítja a bélyegeket Az adóbélyeget január 15-ig kell ki­váltani, a következő negyedévekben mindenkor a negyedév első hónapjá­nak 16. napjáig. Aki az adóbélyeget az előírt időben nem váltja ki, az adón felül annak kétszeres összegét kell pénzbírság cí­vén megfizetnie. A pénzbírságot elsőfokon az V/A kerületi adóhivatal állapítja meg és annak határozata el­len a kézbesítéstől számított 15 nap alatt lehet a fővárosi pénzügyigaz­gatósághoz fellebbezni. Típus­ebéd étrend január 9-től 14-ig A tipusebéd étrend is j:m­.ir .Már 14-ig a művelkezt: H.tfdn: borsópilléleves, kápu­i­­tás kocka; kedden: bográcsgulyás; szerdin: Ilii sieves kiskockatésztával. párolt marha­­sült tőrt burgonya; csütörtökön: paradicso­mos kánona egy pár virslivel; pincéken: I’.elviriak­ocs. kolozsvári tűr és metélt; szom­baton: borjúpaprikás galuskával. KÍNA FORRADALMA Két okból is érdekes a haladó amerikai szerzőnek, J. Epsteinnek (Szikra-kiadás, 1949.) könyve a kínai politikáról és a Kuomintang válságáról, majd csődjéről. Az egyik szempont: az o­vasó rögtön láthatja, hogy Amerikában korántsem ért mindenki egyet a hivatalos tőkés és imperialista politikával, de vannak független és szabad gondolkozású emberek, akik bátran kritizálják en­nek a hivatalos poétikának taktikáját, hajlamait, vonzalmait, vonalvezetését. A másik ok: végre egy n­apos, pon­tos és komoly kézikönyv, amelyből a magyar olvasó hű képet nyerhet a kínai probléma roppant méreteiről Kína most a világpolitika homlok­terébe került, a régi Kína gyökeres változása mindenkinek bebizonyította a lefojtott népi erők óriási erejét,­­ azoknak a soka­t nyomott erőknek méreteit és eredményeit, amelyek a lenini-sztálini politikának, az ázsiai népeket felszabadító nagy önrendel­kezési gondolatoknak köszönhetik fel­­emelkedésüket I. Epstein könyvének eredeti an­­gol nyelvű címe még így hangzott kü­lönben: Kína befejezetlen forradalma; a kötet végéhez csatolt „epilógusban“ aztán kibontakoznak azok a fejlemé­nyek, amelyek a kínai forradalmat diadalhoz segítették. Írónk egyáltalá­ban nem titkolja rokonszenveit: igenis a baloldal, a kommunisták, a Szovjetunió oldalán áll, tudásával, nagy anyagismeretével, szatírájával és leleplezéseivel, ahogy világosságot derít akár az amerikai külpolitika és hadvezetés, akár a Kuomintang két­értelmű magatartására. Miben nyilvánult végesvégig ez az amerikai és Kuomintang-kétértelmű­­ség? Abban, hogy a japánellenes há­ború során Csangkaisek klikkje vé­gig vonakodott minden erejét bele­vetni a küzdelembe, a főerőket az amerikaiakkal egyetértésben az észak­­kínai kommunisták­ ellen tartogatta. 1. Epstein igen éles és pontos szo­ciológiai szemlélettel rendelkezik: az amerikai, a kínai, a japán politiká­ban mindenütt megmutatja a tőkés és imperialista érdekek szerepét, az uralkodóosztályok önzését és népel­lenes játékait. Hatalmas anyagot ölel fel: feltárja az „ázsiai elmaradott­ság“ okait, az imperialista és gyar­matosító kizsákmányolás szerepét, a kínai „idegengyűlölet“ és a nyugati imperializmus elleni ellenállás titkait és okait, a különféle felkeléseket, forradalmi mozgalmakat, a kuomin­­tang-polgári­ tőkés rendszer eredetét és csődjét, az északkínai baloldali­­népi­ szervezkedéseket, a japán impe­rializmus és hódítás minden részle­tét, végül pedig a hivatalos amerikai hadvezetés és külpolitika önzését­­- Igen bőven kifejti, miként egyesült I a kínai parasztság agrár­ozeu­ma I és szabadságvágya a kommunizmus­sal. Az egész távolkeleti probléma és külpolitikai és gazdasági feszültség minden részletét bőségesen megvilá­gítja I Epstein igen alapos és rész­letes műve. Háborús fps?iVf*pg India és Pakisztán között? Sardar Patai, India helyettes mi­­niszterelnöke, Bombay-ben beszédet mondott. Kijelentette, hogy a népnek fel kell készülnie a legrosszabbra, mert India és Pakisztán között obban feszült a viszony, hogy az bármikor háborút idézhet elő. Pakisztán — mondotta — több mil­ió hindut üldö­zött ki régi otthonából és elkobozta minden vagyonukat. A Hadroc­rt olasz szegény­­parasztok újabb győze­me Az olasz szegényparasztságnak a földért vívott küzdem­e újabb győzel­mes állomáshoz érkezett. A leccei tartományi főnökség aláírta a szerző­dést, ame­nnek értelmében 25.900 hektár földet 29 évi időtartamra át­engednek a szegényparasztság föld­­bérlő szövetkezeteinek. A hír külön futár vitte a parasztoknak, akik már egy hónapja megszállva tartják az igényelt földeket és semmisre erő­szakra, vagy fenyegetésre nem voltak ha­jlandók onnan elmozduli. Róma környékének szegényparaszt­jai is szilárdan kezükben tartják a megszállott földeket. A villanyórákat állít le a főváros Az ötéves terv első évében a fő­városban több új villanyórát állíta­nak fel így villanyóra kerül a kőbá­nyai Szent I­ászló-térre, valamint a Rottenbiller­ utcába. A Lánchíd budai hídfőjénél és az épülő óbudai híd budai hídfőjénél szintén új órát helyeznek üzembe F­ze­h­­ül I5M), mig a háború alatt megsérült órát helyreállítanak. Csaknem félmillió új ipari dolgozót kell kiképezni, munkába állítani az ötéves terv vár­ható munkaerőhiányainak leküzdésére Magyarországon. S míg nálunk és a népi demokráciák többi országában is megszűnt ily módon a fölösleges em­ber fogalma, addig a tőkés országok­ban nem kevesbül, de egyre inkább szaporodik a munkanélküliek számár­a fölösleges ész, a parlagon heverte­­tett szorgalom és tehetség. Mert mit látunk a tőkés országokban? Csök­kenő termelést, válságot, egyre reménytelenebb nyomort, egyre ala­csonyabb reálbéreket és, mint már említettük, munkanéküliséget Az Egyesült Nemzetek Szövetsége gazdasági osztályának adatai szerint az USA-ban a teljesen munkanélkü­liek száma 4 millióra emelkedett. Ez a szám a 14 milliónyi részleges munkanélkülivel és a csatad­acok­­kal együtt közel 50 millió ember vi­szonylagos ínségére mutat Az ösz­­szes kapitalista országokban fellel­hető teljes vagy részleges munkanél­küliek száma a családtagok nélkül mintegy 40 millióra becsülhető. Ez a szám nem csökkenő, de emelkedő irányú, mert a kizsákmányolás alap­­ján álló országok ENSZ-beli képvi­selői — megbízóik utasításának meg­felelően — megakadályozzák a munkanélküliség megszüntetésére fo­ganatosítandó legelemibb intézkedé­seket, mitsem törődve azzal, hogy ezzel az ENSZ eredeti programját is megcsi­folják, mert hiszen mint emlékezetes, az ENSZ tulajdonkép­peni céljai közé tartozik az emberek magasabb életszínvonalának, a teljes foglalkoztatottságnak, a gazdasági és szociális fejlődésnek az előmozdí­tása. Mint annyi máshelyütt, itt és így is megmutatkozik hát a kapitalisták valódi arculata: a báránybőrbe bújt farkasé, amely nem mulasztotta el képmutató frázisokkal dicsőíteni a „nyugati jólétet“, miközben a mun­kanélküliek szomorú seregét csak nö­veli s ugyanakkor a még munkában lévők kizsákmányolását a leghatalma­sabb mértékűre fokozza. Ezen a ki­zsákmányoláson s ennek káros egész­ségügyi egyéb következményein nem sokat segít a tőkés országok társada- lombiztosítási és szociálpolitikai „rendszere" és úgynevezett akció­sorozata. Mert a nyugati országok társadalombiztosítása és szociálpoli­tikája össze sem hasonlítható azzal az élenjáró társadalombiztosítással, amely a Szovjetúnióban meghonoso­dott. Hiába minden Narcissus-módszerű öndicsőítés az úgynevezett nyugati segélymozgalmakról. A hamisságra könnyen s hamar rájövünk, ha ösz­­szehasonlítjuk a kapitalista orszá­gok társadalombiztosítását a Szov­jetunió vagy a népi demokráciáit javarészének társadalombiztosításá­val. Az USA-ban tudvalévően egyál­talában nincsen társadalombiztosí­tási jellegű intézményes országos beteg- és rokkantbiztosítás. A hol­­gozóknak betegség és rokkantság eseteire nézve kapitalista magánbiz­tosító intézeteknél kell biztosítást kötniök, amelyek a befizetetett ha­talmas járulékok összegeihez képest csak parány töredékét adják táp­pénzként vagy rokkantsági járadék­ként a rászorulóknak. Az USA-beli aggkori biztosítás törvénye nem ter­jed ki a mezőgazdasági munkásokra, továbbá az állami és társadalmi in­tézmények alkalmazottaira. Míg a betegsegélyezés összege a népi de­mokratikus országok mindegyikében meghaladja a munkavállalók kere­setének kétharmadát, addig Angliá­ban a legutóbbi törvény szerint a táppénz és általában a betegsegélye­­zés összege nem lehet több a munka­­vállaló keresetének 25 százalékánál Mindezzel szemben a Szovjetunió­­ megnövekedett s egyre növekvő tár­sadalmi és gazdasági ereje lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió alkotmá­nyának 120. cikkelye — amely ki­mondja a munkavállalók állam­költ­­ségen történő társadalombiztosításá­­nak széleskörű kifejlesztését — hatá­rozott éllel s tökéletes formában megvalósuljon. Már az első ötéves tervben 10,4 milliárd rubelt irányoz­tak elő a Szovjetúnióban társadalom­­biztosítási célokra. A jelenlegi ötéves tervben pedig 62 milliárd rubelt, vagyis az előző összeg hatszorosát­ Egyedül az 1949. évi társadalombiz­tosítási költségvetés közel 17,5 mil­liárd rubelt tett ki. E hatalmas ösz­­szegek tükrében is világosan láthat­juk a szovjet dolgozók életszínvona­lának növekedését : a Szovjetunió társadalombiztosításának fölényét a kapitalista országok elmaradott tár­sadalombiztosításával szemben. De nem is lehet másmilyen a ki­zsákmányoló országok társadalom­biztosítása. Intézményes szociálpoli­tikája mint elmaradott s egyre in­kább elmaradó, aszerint, ahogyan nő a válság s amiként fokozódik a ha­ladás jele a kapitalizmusban. Lénye­gében a kizsákmányoló országok kormányzatai nem is folytathatnak — a dolgok természetes logikájánál fogva nem folytathatnak — igazi szociálpolitikát Olyan szociálpoliti­kát, amely a társadalmi bajok lé­nyegét ragadja meg, mélyére halál • a betegségek okát küszöböli ki­ A tőkés országokban csak felszínes, tünetkezelő szociálpolitika lehetséges, amely nem küszöböli ki a bajok lé­nyegét, okát, de felszínességével s tünetkezelő jellegével elmélyíti in­kább a bajokat, a válságot, a­ t Velő A soproni evangélikus teológiai fa­kultáson dr. Velő Lajos püspök elő­adást tartott Sztálin generalisszimusz­­ról. A püspök többek között ezeket mondotta: „ A háború alatt egyházunk egyes ..prófétái“ azt hirdették, hogy ha a Szovjetunió győz, akkor Ma­gyarországon egy pap sem maradhat életben, a templomok pedig szín­házzá és mozivá, legjobb esetben könyvtárrá vagy raktárrá lesznek. Ma pedig, öt évvel a felszabadulás után, mi itt egy theológiai fakultáson lehe­tünk együtt, hittudományt tanulha­tunk és taníthatunk. Mindez szinte megszégyenít minket és arra indít, hogy ne csak az í­­s szerint a világi hatalomnak kijáró tisztelettel néz­zünk Moszkva és Sztálin felé, hanem az ő nagylelkűségének és megérté­sének kijáró hálával is.­­ De hálával kell gondolnunk a mai napon az isteni gondviselésre azért is, hogy Sztálinban a súlyos ve­szedelemben forgó világbéke ügyé­nek hatalmas, elszánt és tártalelkű vé­delmezőt adott. Az egyház nem fel­tétlenül pacifista, ellenben ha a béke ügye részé­­ben forog, amidőn fe­nyeget az a veszedelem, hogy ismét nemcsak fiatal férfiak tízmilliói pusz­tulnak el a csatatér ellen, hanem az ú. n. békés polgári lakosságot, gyer­mekeket, anyákat, pihenésre vágyó öregeket is halomra ölik a tudo­mány legmodernebb vívmányaival, akkor az egyháznak csak egy álás­­pontja lehet: a világbéke ügye mellé állani szívvel-lélekkel, minden erőnk­kel és gondolatunkkal. püspök: Az egyháznak csak egy álláspontja lehet: a világbéke ügye mellé állni A Fővárosi Ingatlan'98 éve!l!8 Vállalat letörte a lakásuzsorát 1949 szeptemberében a főváros megalakította a Fővárosi Ingatlan­közvetítő Vállalatot, hogy a magán­­közvetítők lelketlen lakásuzsorájával szembeszállva, biztosítsa a dolgozók számára szükséges lakásokat és egyéb helyiségeket. A FIK fennállásának rövid ideje alatt máris jelentős eredményeket ért el. Megindult a lakások árának le­morzsolódása. Rendkívül fontos tevékenysége a vállalatnak a lakáscserék lebonyolí­tása. Három hónap alatt 700 lakás­cserét bonyolítottak le A FIK lehe­­­tővé teszi, hogy például az a dol­­­gozó, aki Csepelen dolgozik de Pest- I­erzsébeten lakik, elcserélhesse laká- s­sát olyan dolgozóval, aki Pesterzsé­­beten dolgozik, de Csepelen lakik. 35.000 trolibusz-utas naponta A Szovjetúnióból érkezett trolibu­szokat, az élenjáró ipar kitűnő alko­tásait, igen megkedvelte fővárosunk utazó közönsége. A Kossuth Lajos­­teret Zuglóval összekötő trolibusz­járatokon a napokban tartottak utas­­számlálást. Ezen a napon 35.087 utast számoltak meg. A régi tizes vil­lamoson tartott legutolsó utasszám­­lálások eredménye: 19.367 utazó volt. A trolibuszokon tehát 80 százalékkal több az utas, mint volt a 10-es villa­mosokon.__________ (Szombat, Január 7) if

Next