Kis Ujság, 1950. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-11 / 36. szám

SZÍNHÁZ A szovjet film ünnepe több előadására már nem lehet jegyet kapni A dolgozók legszélesebb rétegeiben rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg a harmincéves szovjet film kü­szöbén álló ünnepségei iránt. Élénk bizonyság erre, hogy az üzemek dol­gozói nemcsak a fővárosban, de a vidéken is oly tömegesen vásárolják az elővételben árusít­ot jegyeket, hogy több előadásra már most sem lehet jegyet kapni. Budapesten az Oktogon-téren fel­­állított elővételi pénztárat rengeteg érdeklődő látogatja. A Magyar-Szovjet Társaság képki­állítással gazdagítja a harmincéves szovjet film ünnepét. A kiállítás al­kalmas arra, hogy a mozikon kívül is a d­ogozók és az ifjúság széles ré­tegeivel megismertesse az élenjáró szovjet film történetét. AZ ÚJ SZAKSZERVEZET fokozott érdekvédelmet nyújt és szocialista hazafiságra nevel A Művészeti Szakszervezetek egye­sülési kongresszusának küldöttei csütörtökön folytatták tanácskozásai­kat Elsőnek Kotb József tartotta meg referátumát, amelyben rámuta­tott arra, hogy a múltban a művé­szeti dolgozók minden védelmi szerv hiányában teljesen ki voltak szolgál­tatva a vállalkozók profitéhségének. Ismertette a Művészeti Szakszerveze­tek felszabadulás óta végzett munká­ját s rámutatott arra, hogy a népi demokrácia nagyra értékeli a művé­szek munkáját s eddig már 33 Kos­­suth-díjjal és 96 élmunkás és kiváló munkás kitüntetéssel fejezte ki meg­becsülését a művészek iránt. Kt új szakszervezet fokozott é­vek­­védelmet nyújt tagjainak. Fontos fel­adata, hogy megteremtse a munkás­­osztály és a művészet­i dolgozók szo­ros kapcsolatát. Támogatni kell a tájszínház-akciót az üzemi előadáso­kat, hangversenyeket. Hangsúlyozta, hogy a magyar művészeknek tanul­­niok kell a szovjet művészektől, aki­ket, az igazi hazafiság, népük iránti határtalan áldozatkész szeretet vezet alkotásaikban, előadásaikban pedig a legmagasabb eszmei tartalom tükrö­ződik. Az új szakszervezet arra ne­veli művészeinket — mondta befeje­zésül —, hogy művészetük tartalmát a szocialista hazafiság, a szovjet kul­túra világtörténelmi jelentőségének megértése hassa át. Major Tamás a Nemzeti Színház igazgatója szólalt fel ezután. A mű­vészek közös feladata — mondotta — a szocia­ist -realista művészet meg­teremtése , nagy feladatok egy szak­­szervezetben könnyebben oldhatók meg. Jankovics János a csepeli dol­gozók harcos üdvözletét tolmácsolta, majd Garai György a zeneművészek, Devecseri Gábor az Írók Szövetsége nevében beszélt. Jákó Pál felszólalá­sában kijelentette, hogy művészeinket soha annyi szeretet nem vette körül, történelmünk folyamán, mint ameny­­nyivel dolgozó népünk körülveszi. Az úttörők, a MINSz küldöttei és a ba­­letti­ iskolások növendékeinek üdvöz­lése után Honthy Hanna beszélt és hangsúlyozta, hogy a magyar művé­szek nem sztárok, hanem a nép mű­vészei akarnak lenni. Windorfer Jó­zsef­né, Szabó Imréné és Komlós Jó­zsef a művészeti alkalmazottak nevé­ben szólalt fel. A kongresszus résztvevői végül táviratban üdvözölték Rákosi Mátyást, a magyar dolgozó nép szeretett ve­zérét. 250 vörösnyakk­ndős úttörő nyitja meg vasárnap az Úttörő-mozit Nádor György, a Nagybudapesti Úttörő Központ nevelési osztályának vezetője nyilatkozott az Úttörő-mozi jelentőségéről. — Az Úttörő Színház után — mondotta az Úttörő-mozival újabb ajándékot kapott népi demokráciánk­tól az úttörőmozgalom. A gyermek­mozi feladata azonos az úttörő moz­galom feladatával: megtanítani út­törőinket a Magyar Dolgozók Pártja, a Szovjetúnió szeretetére, a szovjet pionírok életének megismerésére és követésére, továbbá alátámasztani az iskola munkáját. Amellett, hogy a nagyobb úttörőknek a „Vörös nyak­kendő“, „Világifjúsági Találkozó“, a „Zola", „Az ezred fia“ stb. című fil­meket forgatjuk, gondoskodunk a pajtáscsaládoknak is megfelelő, szó­rakoztatni tanító filmekről. Minden jelentős film, így a megnyitón bemu­tatásra kerülő „Vörös nyakkendő“ után is ankétot rendezünk. Azon a gyerekek elmondják, mit tanultak a filmből és hogyan tudják mindennapi életükben a tanultakat hasznosítani.­­ A mozihelyiség átépítésére az idő rövidsége miatt csak a nyáron kerül sor. A megnyitásra a volt City mégis bizonyos átalakulással várja ifjú közönségét. Az előcsarnokban télikertet létesítettünk növényekkel, akváriummal és levelesládával. " ,A gyermekek számára a helyárakat egységesen 1,50 forintban állapíto­ták meg, felnőttek részére 3 forint a be­lépődíj. — Az Úttörő mozi megnyitását igen nagy érdeklődéssel várják a gyerme­kek. A megnyitó előadásra meghívtuk a Sztálin születésnapjára rendezett ta­nulmányi versenyben kitűnt 250 vörös­­nyakkendős úttörőt — fejezte be nyi­latkozatát Nádor György. Pekingi útijegyzetek Irta: F. Terski A hatalmas kínai birodalom, mely­nek népe a föld lakosságának majd­nem egynegyede, szemmel láthatóan új életformát ölt. A feudális Kína el­avult hagyományai sorra összeomla­nak. Egyre szélesebb néprétegek kap­csolódnak be a forradalmi tevékeny­ségbe, amely megsemmisíti Kína szo­ciális igazságtalanságon alapuló intéz­ményeit. E sorok írója múlt év decemberé­ben a kínai tudományos akadémia elnökével meglátogatta Peking egy­kori császári palotájának múzeumát. Hatalmas kapun­át jutottunk be a valamikor szentélynek és közönséges halandók számára tilos területnek nyilvánított császári palotába. Mesés látvány tárult szemünk elé: óriási boltívek csillogtak hihetetlenül tarka színekben és zománcos fényben, fi­noman vésett márványhidak, lendü­letes kőrvek, szinte a végtelenbe nyúló palotatermek kápráztatták sze­münket. Rég letűnt, az örökkévalóságba merült évszázadok levegője vett kö­rül. Mélyen bent az udvaron grá­nit- és márványterraszokat láttunk, falaikat történelmi tárgyú, ősrégi freskók borítják. A kerek márvány­os bronzoszlopokat sárkányok és főnixmadarak képe díszíti. A nagy csarnokok, a titokzatos félhomály és a paloták ragyogása arra szolgált, hogy a szemlélőben félelmet és aláza­tot keltsen. A palota déli szárnyában most ki­állítás vonzza a látogatók tömegeit. A kiállítás bemutatja az utolsó Mandzsu- vagy Tsing-dinasztia egyik császárnőjének életét, szembeállítva egy dolgozó paraszt életével. A csá­szárnő pompás ruhái és luxustárgyai mellett ott láthatók a kínai paraszt mindennapi szegényes eszközei, ame­lyeknek munkájából fakadt a császári dinasztia minden jóléte és fényűzése. A kiállítás híven illusztrálja a régi kínai közmondást: „Amit a paraszt félév alatt eszik, a császárnő egyet­­len ebédjéhez sem lenne elég“. A közmondás nem túloz. A kiá­l­láson látható Tsisi császár­nő étlapja, amely százötven fogást sorol fel. Csak rizsből naponta több mint ötven fogást készítettek. Min­den egyes étkezés száz ezüst h­angba került, ami körülbelül 25 mázsa rizs értékének felel meg. Több ezer pa­raszt napokig táplálkozhatott volna ebből a mennyiségből. A császárnő hét ünnepi ruhája annyiba került, amennyiből 50.000 paraszt jóllakha­tott volna, egyik születésnapjának községeiből pedig 700.000 kínai föld­műves táplálkozhatott volna egy egész éven át. A mesébe illő fényűzés mellett kiállításon láthatók a Tsing-dinasztia alatt nyomorgó parasztság rongyruhás fakéregből sütött lepényei. Mindez nem a távoli múltban volt — hanem még a XX. század elején is. Ma már máskép van. A népi forradalom győzelme meg­szüntette az égbekiáltó szociális igaz­ságtalanságokat, felszámolta a nagy­birtokosok, pénzmágnások és magas­ rangú katonák maroknyi csoportjának uralmát Kínában. ... Elhagyjuk a palotát. A friss le­vegő, a sugárzó napsütés és az utca lármája mintha álomból ébresztene. De a fiatal kínaiak arca, akik velünk együtt hagyják el a kiállítást, arra emlékeztet, hogy amit ezekben a ter­mekben látunk, az nem álom. A fia­tal kínaiak arca megvetést és gyűlö­letet árul el a múlt iránt, ugyanakkor a jövőbe vezett határtalan bizakodást Ennek a jövőnek alapja a kínai nép világtörténelmi győzelme és Kínai Népköztársaság megalakulása. 4.­­Szombat, február 11. Dicsőség útja (Szovjet film.) Már a 30 éves Szovjet Film ünnepe első gongütésé­nek számít. Szerepel az ünnepi mű­sorban. Új film, a munka és a bátor törekvés dicséretével beoltott izmos alkotás, még újabb, hatalmas erejű társai hétfőtől, a filmünnep 10 napja alatt következnek. A „Dicsőség útja“ egy kis mezítlábas, ámulószemű pa­­rasztleányka útja a szovjet falutól a Szocialista Munka Hőse“ büszke címéig. Néhány lepergő év csupán, de mi minden fér el a néhány el­suhant esztendőben. Űző vágyak, elk s küzdemek, öntudatra­ eszmélés, bátor álmok, kiábrándulás, el nem téríthető akarások, világégés, kemény munka, boldog beteljesülés, egy hős asszony életének úttörő kor­szaka, s minden pillanat mélyén ott rejtőzik a szovjet élet forró lé­­lekzése, hősi nagysága szépsége, bol­dogsága. A kis Szását nagyapja ve­zeti ki az indóházhoz. A városba in­dul. Éppen abban az időben, ami­kor a második sztálini ötéves terv nagyszerű kezdete (1933) tömegekben vonzotta a falvak fiatalságát a vá­ros felé. Szása megilletődött szívénél csak a vágtató gőzmozdony zakatol hangosabban. A mozdonyon utazik, lelkét végzetesen magával ragadja a sebesség, a technika ezer szépsége, a fű ő és a gépész izgalmas munkája. Egy egész varázsl­tos világ ez az új élet küszöbén. Szája félénken húzó­dik a szeneskocsi sarkába, kis ma­tyójába kapaszkodik, majd felnyúlt örömmel egy almát kotorászik elő és odaadja a fűtőnek. „Köszönöm, kis pisze!“ — így félél mosolyogva a férfi. Ezek az első benyomások: csupa élettel teli, megható, kedves, szép­­ég a kl­eken. A város új sz­a­mákat tartogat: gyár, munka, friss ismere­tek új emberek, házasság, tűz­tető világ, csak Szásában régi a vágy, a mozdonyvezetés ellenállhatatlan csá­bítása. Férje útjába lép, az asszony nem tágít. A válás után Szasa a kom­munista párthoz fordul, kis élete nagy problémáival. Már öntudatos asszony. Bátran és biztosan tudja, mit akar. A párt segítségével és teljes helytállással győzi le a tornyosuló nehézségeket: kemény munkát, a hajnalokba nyúló tanulást és a férfi álfölényes, gúnyos mosoly­át, a szúró megjegy­zéseket, melyek a vasútnál fogadják. De akadály már nem tartóztathatja fel többé. A vágja magát minde­ni ne­hézségen: fűtő, sikeres vizsga után segédmozdonyvezető lesz, aztán teher­­vonatot kap, később személyszerel­vényen látjuk, brigádvezető, végül a legszebb feladat elé állítják — az e fenséges tűz poklán át, egy tankos katonaszerelvényt vezet Sztálingrád alá a „gyenge nő". A „kis pisze“, Zúgó tapsorkán kíséri, amikor nyu­godt léptekkel halad a díszemelvény felé, hogy átvegye a Szocialista Munka Hősét megillető kitüntetést. Az eleven erejű cselekményt tartózko­dóan egyszerű formák közé, mozgal­mas technikával gördíti végig a ren­dezés. A tartalom és a forma fedi egymást, innét a finom művészig ha­tás, a mélybe gyökerező össze­függé­sek gazdag szépsége, a dolgos, színe­sen örömteljes szovjet élein­k egész­séges hangulata, meleg, közvetlen, kedves színei. A tartalom épít, har­col és tisztít. Ösztönöz a szófi­­­sta munkálkodás szeretetére. Harcol, hogy az egyenrangúsított nő a munka minden területén, — még a legna­gyobb megpróbáltatással és a leg­nagyobb felelősséggel járó mun­kában is — gyakorolhassa a munká­hoz való jogát. És bizonyíthassa egyen­rangúságát a férfival. A tisztító erő abban nyilvánul, hogy a film le­leplezi a nővel szemben megnyilat­kozó előítéletet, férfigőgöt, önkényes parancsolgatást, élfölényt, lekezelést, a maradiság csökevényeit. (Érdekes véletlen: éppen a film csütörtöki be­mutatójával egyidejűleg jelent meg egy hír a lapokban. A hír beszémöt arról, hogy már a magyar mozdony­vezetők is kaptak női versenytársat, sőt, azt is hírül adja, hogy Nagy Pi­roska, a Magyar Népköztársaság első női mozdonyvezető-tanulója, kiváló eredményt ért el a „Szakma legjobb dolgozója“ versenyben. Mintha csak összebeszélt volna a film Szásája és a magyar Nagy Piroska, hogy ennyire egyszerre jelentkeznek a magyar kö­zönség előtt.) A főszerepben egy fia­tal főiskolai növendék, O I­e s­z­­­e Ivanova mutatkozik be. Alakí­tása példás egyszerűséggel rajzolja meg a fejlődésnek azt a magasra ívelő útját, melyet Szása bátran és példamutatóan bejárt. —éi— A Tátrai-vonósnégyes Prágában szerepel A Tátrai-vonósnégyes pénteken este Prágában a Művészek Házában hangversenyt ad. Műsorán Bartók Béla, Szabó Ferenc, Micsa cseh zene­szerző és Beethoven művei szerepel­nek. A Tátrai-vonósnégyes hangver­senyét prágai zenei körökben nagy érdeklődéssel várják. A GYÁRAKAT ÉS ÜZEMEKET tanulmányozza a Fővárosi Varieté írói munkaközössége. A következő revüben ugyanis a munka muzsi­káját mutatják, be. Erdélyi levél Kultúrverseny Biharban Fiatal paraszttól!! ?Ayegyen szemben a nézők ezernyi tekinteté­vel. Hangja magasan szárnyal, érce­sen és mégis lágyan. Havasok tisztá­ja, az új élet áradó boldogsága, a jövendő megsejtett öröme zeng be­lőle. Csizmás, lobogó üstökű parasztifjú Puskint szavalja. S milyen jóll Az öntudatra ébredt lélek friss erejével az első élmény forró átélésével. Szemkápráztató forgatagban tán­colnak a párok; szila­jan s mégis méltósággal, nagyokat rikkantva, fel­szabadult kedvvel s felhevült arcu­kon az öröm piros sugarával Ősi dallamok szállnak a teremben, hí­­mes ruhákba öltözött lányok és asz­­szonyok zengik Sztálin dicséretét, a kantáta utat tör a szívekhez. Megint még ők játszanak Valami ösztönös készséggel, elfogulatlanul. Mi más volna mindez, mint a szelle­mi sötétségből kiszabadult falu for­radalma; az a méreteiben páratlan és jelentőségében felmérhetetlen műve­lődési forradalom, amely a rabság alól való felszabadulást követte. Hiha rmfif,VÉIlPn a nīfe ve falvaiban , hónapok óta folyik a készülődés, hogy méltón vehesse­nek részt az országos kultúrversenyen. Kétszázöt falusi kultúrcsoport készült fel a válogató versenyre Az első for­duló a falvakban zajlott le, a második a járási székhelyen s akik itt is meg­állták helyüket, mentek a további vá­logatásra. Húszezer parasztot, asz­­szonyt, lányt, férfit, fiatalt és öreget mozgósított a bihari kultúrverseny, amely ünnepélyes keretek közt Nagy­váradon ért véget. Vasárnapi napon, reggel kilenckor kezdődött az ünnep a város legn­indább helyiségében a Puskin-kultúrteremben. A helyiség zsúfolásig megtelt munkásokkal és a parasztküldöttség tagjaival. Zúgó tap­s és ünneplés közt vonult be a brá­kaiak festő­en szép népvi­seletbe öltözött énekkara Mennyit fejlődtek, hanganyaguk milyen gaz­dag, szárnyaló . . A bódos­ók nagy tetszés mellett adják elő a Legény­­kérőt. Ézábrány vegyes karát nem akarják leengedni a színpadról Cso­dálatos szép, tiszta szopránok ve­gyülnek mély férfibasszussal. Várad­­szőllös néni táncokkal szerepel, ve­gyesen járják a román és magyar táncokat. Biharpüsnöki színjátszói a „Nőnek a vetések“ című kis életké­pet játszották el. Köröskisújfalu fia­taljai meglepően szavalnak, mély át­éléssel. Nem lehet meghatottság nél­kül hallgatni egy fejkendős paraszt­asszony megrendítő szavalatát a nagy Sztálinról, egy másik magyar­­as­szony Puskint szaval, majd Aurel Ciurunga román költő verseit adja elő. Azután népi tánc következik. A román parasztok csizmanadrágot, fekete lájbit, hegyes báránybőrsipkát viselnek, a nők fehér, dúsan ráncolt vászonszoknyát, bársony mellénykét és fekete, hímzett kötényt — ilyen nem maradt senki otthon? — kiáltja valaki a nézőtérről. Mert az illyei énekkarnak több mint száz tagja van, a kis község szinte min­den fiatal fiát és leányát elküldte a versenyre Még iskola­gyermekek is ■hickelrek a kar tagjai között Vé­kony hangjuk édesen, lágyan ömlik végig a nagytermen. Felzúg a taps. 1 tónnaivaljii iiniH»n!í?llen rös csillag' a taps nemcsak a mada­rászt „tő­­parasztjait részesítik Ez a nép művészeinek szól, hanem a bátraknak, az úttörők­nek. Mer­t Madarász lépett rá először a társas gazdá­lodás útjára. Rövid szídarabot adnak elő; nyomukban Carpinet román község táncosai szir­­bát járnak de olyan ördöngösen, olyan tűzzel hogy magukkal ragad­ják az egész nézőközönséget A feketegyéresiek énekkara a Sztá­­lin-kantátát adja elő, azután belib­­ben a színpadra a remetei magyar csoport. Énekelve jönnek lányok, hajukban gofm­ítvös párta, testükön fodros ingváll, zsinóros pruszlik fe­szül A remetei cigányok gyo­s csár­dást kezdenek s utána román fiuk magyar lányokkal magyar fiú''­­o­­mán lányokkal kezdik ropni a tán­cot Azután val­m­eny­en z'r.-- ,a szirbába s az ember csak áll, örül és azt sem tudja, merre, hová néz­en. Sugárzanak az arcok, veríték gyöngye veri ki a hom­okokat lobog­nak az in­t váltak, szól a zene. Kislaka község messze földön híres ősi kaluser-tánca következik, azután Cséka, Belényesszentmiklós s végül Kiskógya, amelynek színjátszói mun­­kástárgyú darabot adnak elő. Filp tízen tartott a verseny, az ének és a dáné Ui Nagyváradon szólalt meg a jogaiba került magyar és román nép. Végül az eredményeket hirdetik ki első lett táncban Remete, énekben Érábrány, színjátszásban a madarászi Vörös Csillag termelő­­csoport. Szavalásban a köröskisú­jla­kiak vitték el a pálmát. Az első tánc­csoport háromszázkötetes könyvtárt kapott, az énekkar tíz lemezzel ellá­tott grammofont, a színjátszókat egy hegedűvel ajándékozták meg. A mnavnr rAd’A*TM* 5 4ve<f *(*rve: Az egész ország rádiósítása Jó ést olcsó készülékek : Növekvő adóállomások ég: Szaporodó stúdiók nevei, akik teljesítik is a nagy felada­tokat. Az 19­50-es beruházás közép­pontjában az új stúdióház felépítése és annak berendezése áll. A rádió fejlesztéséről az ötéves tervről szóló törvény több pontja in­tézkedik. Négy, egymástól el nem választható és párhuzamosan futó irányban halad majd a rádió fejlő­dése. Az egész ország rádiósítása, olcsó és jó minőségű rádiókészülékek gyár­tása, az adóállomások számának és energiájának növelése és a stúdiók szaporítása, illetve fejlesztése a meg­lévő technikai berendezéseknek. Ez az a négy fő feladat, amelynek telje­sítésétől a magyar rádiózás jövője függ. A magyar rádiózás fejlődésé­nek számokba kivetett hatalmas per­spektívája. Egy millió rádióelőfizető, az 1949-es termeléshez viszonyítva 1954-ben évi 35.000-rel több rádiókészülék, több mint 500 kilowattért­ jű rádióállomások és a stúdiók számának megkétsze­rezése! Belső fejlesztési vonalon 59 millió forintot ruháznak be. A felszabadulás utáni években ugyanis az adóállomá­sok páratlan iramú fejlődése mögött némileg lemaradt a belső berendezé­sek és a stúdiók fejlesztése. Az ötéves terv lehetővé teszi, hogy a magyar rádió minőségben is olyan műsort adjon, amely nemcsak a szellemi, ha­nem a technikai követelményeknek is tökéletesen megfelel. 1950 derekától már hat új, a legmodernebb műszaki követelményeknek megfelelő stúdió­ból adják a magyar rádió közép- és rövidhullámú műsorait. Ez a hat új stúdió a rádió mostani épületéhez csatlakozóan a Szentkirályi­ utcában épül egy 22 méter magas épületben Az épületet úgy alapozzák és vasbeton pilléreit úgy készítik el, hogy a kö­vetkező tervévekben a földszinti és első emeleti magasságban elhelyezen­dő 1 zenei, 1 prózai és 4 felolvasó­­stúdión kívül új stúdiók épülhetnek a második és harmadik emeleten is. Ezeknek a stúdióknak modern meg­konstruálása alaposan próbára teszi a magyar rádiózás műszaki szakértőinek felkészültségét. A rádió vezetősége az Állatseregletet szerződ­tettek a CIRKUSZBA. A fővárosi szórakoztatóüzemek most állítják össze a városligeti Nagycirkusz nyári műsorát. Tegnap távirati úton érde­kes szerződést írtak alá. Leszerződ­tették a dán Björns kapitányt, aki a Cirkusz közepén felállított ketrec­ben 5 oroszlánnal, jegesmedvékkel, barnamedvével, galéros medvével, ötéves terv zökkenőmentes lebonyolít­ó ausztráliai kutyákkal közös produk­­tása érdekében "olyan szakembereket­­­ciókat mutat be. j Színházi ügyelő „ISMERJÜK MEG A SZOVJET­UNIÓT“ címmel, a MOKÉP közön­ségszervezési osztálya kétheenl­int vetítéssel egybekötött fi­­n­ ankétot rendez a Dolgozók Klubjában. * A POSTÁS FILHARMONIKUSOK zenekara hangversenyt rendez pénte­ken este a Zeneakadémia nagytermé­ben. Az esten közreműködik a Liszt Ferenc-kórus és a Mester­ utcai álta­lános iskola úttörő énekkara. Bálint István és Würtzler Arisztid Mozart fuvola-hárfa versenyét játssza. A mű­soron Patatnich: Úttörők éneke Sztá­linhoz, a Borisz Godunov forradalmi jelenete, Borodin: Poloveci táncok, a Don Juan-nyitány és Schubert V. szimfóniája szerepel. Az estet Melles Károly vezényli. ­ AZ AGGTELEKI CSEPPKŐBAR­­LANGBAN járt tanulmányúton a Filmgyártó NV Dokumentum- és Híradófilmgyárának egyik rende­zője. Barlangszakértő társaságában tanulmányozta a cseppkőbarlang sajátságait. Ember nem járta, bar­langrészekbe is leszálltak a kuta­tók. A feldolgozott anyagból for­gatókönyv készül, ez ismerteti a cseppkőbarlang szépségeit, az ott található ősállati és ősemberi ma­radványokat és egyéb leleteket. *

Next