Kis Ujság, 1950. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-11 / 36. szám
SZÍNHÁZ A szovjet film ünnepe több előadására már nem lehet jegyet kapni A dolgozók legszélesebb rétegeiben rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg a harmincéves szovjet film küszöbén álló ünnepségei iránt. Élénk bizonyság erre, hogy az üzemek dolgozói nemcsak a fővárosban, de a vidéken is oly tömegesen vásárolják az elővételben árusítot jegyeket, hogy több előadásra már most sem lehet jegyet kapni. Budapesten az Oktogon-téren felállított elővételi pénztárat rengeteg érdeklődő látogatja. A Magyar-Szovjet Társaság képkiállítással gazdagítja a harmincéves szovjet film ünnepét. A kiállítás alkalmas arra, hogy a mozikon kívül is a dogozók és az ifjúság széles rétegeivel megismertesse az élenjáró szovjet film történetét. AZ ÚJ SZAKSZERVEZET fokozott érdekvédelmet nyújt és szocialista hazafiságra nevel A Művészeti Szakszervezetek egyesülési kongresszusának küldöttei csütörtökön folytatták tanácskozásaikat Elsőnek Kotb József tartotta meg referátumát, amelyben rámutatott arra, hogy a múltban a művészeti dolgozók minden védelmi szerv hiányában teljesen ki voltak szolgáltatva a vállalkozók profitéhségének. Ismertette a Művészeti Szakszervezetek felszabadulás óta végzett munkáját s rámutatott arra, hogy a népi demokrácia nagyra értékeli a művészek munkáját s eddig már 33 Kossuth-díjjal és 96 élmunkás és kiváló munkás kitüntetéssel fejezte ki megbecsülését a művészek iránt. Kt új szakszervezet fokozott évekvédelmet nyújt tagjainak. Fontos feladata, hogy megteremtse a munkásosztály és a művészeti dolgozók szoros kapcsolatát. Támogatni kell a tájszínház-akciót az üzemi előadásokat, hangversenyeket. Hangsúlyozta, hogy a magyar művészeknek tanulniok kell a szovjet művészektől, akiket, az igazi hazafiság, népük iránti határtalan áldozatkész szeretet vezet alkotásaikban, előadásaikban pedig a legmagasabb eszmei tartalom tükröződik. Az új szakszervezet arra neveli művészeinket — mondta befejezésül —, hogy művészetük tartalmát a szocialista hazafiság, a szovjet kultúra világtörténelmi jelentőségének megértése hassa át. Major Tamás a Nemzeti Színház igazgatója szólalt fel ezután. A művészek közös feladata — mondotta — a szociaist -realista művészet megteremtése , nagy feladatok egy szakszervezetben könnyebben oldhatók meg. Jankovics János a csepeli dolgozók harcos üdvözletét tolmácsolta, majd Garai György a zeneművészek, Devecseri Gábor az Írók Szövetsége nevében beszélt. Jákó Pál felszólalásában kijelentette, hogy művészeinket soha annyi szeretet nem vette körül, történelmünk folyamán, mint amenynyivel dolgozó népünk körülveszi. Az úttörők, a MINSz küldöttei és a baletti iskolások növendékeinek üdvözlése után Honthy Hanna beszélt és hangsúlyozta, hogy a magyar művészek nem sztárok, hanem a nép művészei akarnak lenni. Windorfer Józsefné, Szabó Imréné és Komlós József a művészeti alkalmazottak nevében szólalt fel. A kongresszus résztvevői végül táviratban üdvözölték Rákosi Mátyást, a magyar dolgozó nép szeretett vezérét. 250 vörösnyakkndős úttörő nyitja meg vasárnap az Úttörő-mozit Nádor György, a Nagybudapesti Úttörő Központ nevelési osztályának vezetője nyilatkozott az Úttörő-mozi jelentőségéről. — Az Úttörő Színház után — mondotta az Úttörő-mozival újabb ajándékot kapott népi demokráciánktól az úttörőmozgalom. A gyermekmozi feladata azonos az úttörő mozgalom feladatával: megtanítani úttörőinket a Magyar Dolgozók Pártja, a Szovjetúnió szeretetére, a szovjet pionírok életének megismerésére és követésére, továbbá alátámasztani az iskola munkáját. Amellett, hogy a nagyobb úttörőknek a „Vörös nyakkendő“, „Világifjúsági Találkozó“, a „Zola", „Az ezred fia“ stb. című filmeket forgatjuk, gondoskodunk a pajtáscsaládoknak is megfelelő, szórakoztatni tanító filmekről. Minden jelentős film, így a megnyitón bemutatásra kerülő „Vörös nyakkendő“ után is ankétot rendezünk. Azon a gyerekek elmondják, mit tanultak a filmből és hogyan tudják mindennapi életükben a tanultakat hasznosítani. A mozihelyiség átépítésére az idő rövidsége miatt csak a nyáron kerül sor. A megnyitásra a volt City mégis bizonyos átalakulással várja ifjú közönségét. Az előcsarnokban télikertet létesítettünk növényekkel, akváriummal és levelesládával. " ,A gyermekek számára a helyárakat egységesen 1,50 forintban állapítoták meg, felnőttek részére 3 forint a belépődíj. — Az Úttörő mozi megnyitását igen nagy érdeklődéssel várják a gyermekek. A megnyitó előadásra meghívtuk a Sztálin születésnapjára rendezett tanulmányi versenyben kitűnt 250 vörösnyakkendős úttörőt — fejezte be nyilatkozatát Nádor György. Pekingi útijegyzetek Irta: F. Terski A hatalmas kínai birodalom, melynek népe a föld lakosságának majdnem egynegyede, szemmel láthatóan új életformát ölt. A feudális Kína elavult hagyományai sorra összeomlanak. Egyre szélesebb néprétegek kapcsolódnak be a forradalmi tevékenységbe, amely megsemmisíti Kína szociális igazságtalanságon alapuló intézményeit. E sorok írója múlt év decemberében a kínai tudományos akadémia elnökével meglátogatta Peking egykori császári palotájának múzeumát. Hatalmas kapunát jutottunk be a valamikor szentélynek és közönséges halandók számára tilos területnek nyilvánított császári palotába. Mesés látvány tárult szemünk elé: óriási boltívek csillogtak hihetetlenül tarka színekben és zománcos fényben, finoman vésett márványhidak, lendületes kőrvek, szinte a végtelenbe nyúló palotatermek kápráztatták szemünket. Rég letűnt, az örökkévalóságba merült évszázadok levegője vett körül. Mélyen bent az udvaron gránit- és márványterraszokat láttunk, falaikat történelmi tárgyú, ősrégi freskók borítják. A kerek márványos bronzoszlopokat sárkányok és főnixmadarak képe díszíti. A nagy csarnokok, a titokzatos félhomály és a paloták ragyogása arra szolgált, hogy a szemlélőben félelmet és alázatot keltsen. A palota déli szárnyában most kiállítás vonzza a látogatók tömegeit. A kiállítás bemutatja az utolsó Mandzsu- vagy Tsing-dinasztia egyik császárnőjének életét, szembeállítva egy dolgozó paraszt életével. A császárnő pompás ruhái és luxustárgyai mellett ott láthatók a kínai paraszt mindennapi szegényes eszközei, amelyeknek munkájából fakadt a császári dinasztia minden jóléte és fényűzése. A kiállítás híven illusztrálja a régi kínai közmondást: „Amit a paraszt félév alatt eszik, a császárnő egyetlen ebédjéhez sem lenne elég“. A közmondás nem túloz. A kiálláson látható Tsisi császárnő étlapja, amely százötven fogást sorol fel. Csak rizsből naponta több mint ötven fogást készítettek. Minden egyes étkezés száz ezüst hangba került, ami körülbelül 25 mázsa rizs értékének felel meg. Több ezer paraszt napokig táplálkozhatott volna ebből a mennyiségből. A császárnő hét ünnepi ruhája annyiba került, amennyiből 50.000 paraszt jóllakhatott volna, egyik születésnapjának községeiből pedig 700.000 kínai földműves táplálkozhatott volna egy egész éven át. A mesébe illő fényűzés mellett kiállításon láthatók a Tsing-dinasztia alatt nyomorgó parasztság rongyruhás fakéregből sütött lepényei. Mindez nem a távoli múltban volt — hanem még a XX. század elején is. Ma már máskép van. A népi forradalom győzelme megszüntette az égbekiáltó szociális igazságtalanságokat, felszámolta a nagybirtokosok, pénzmágnások és magas rangú katonák maroknyi csoportjának uralmát Kínában. ... Elhagyjuk a palotát. A friss levegő, a sugárzó napsütés és az utca lármája mintha álomból ébresztene. De a fiatal kínaiak arca, akik velünk együtt hagyják el a kiállítást, arra emlékeztet, hogy amit ezekben a termekben látunk, az nem álom. A fiatal kínaiak arca megvetést és gyűlöletet árul el a múlt iránt, ugyanakkor a jövőbe vezett határtalan bizakodást Ennek a jövőnek alapja a kínai nép világtörténelmi győzelme és Kínai Népköztársaság megalakulása. 4.Szombat, február 11. Dicsőség útja (Szovjet film.) Már a 30 éves Szovjet Film ünnepe első gongütésének számít. Szerepel az ünnepi műsorban. Új film, a munka és a bátor törekvés dicséretével beoltott izmos alkotás, még újabb, hatalmas erejű társai hétfőtől, a filmünnep 10 napja alatt következnek. A „Dicsőség útja“ egy kis mezítlábas, ámulószemű parasztleányka útja a szovjet falutól a Szocialista Munka Hőse“ büszke címéig. Néhány lepergő év csupán, de mi minden fér el a néhány elsuhant esztendőben. Űző vágyak, elk s küzdemek, öntudatra eszmélés, bátor álmok, kiábrándulás, el nem téríthető akarások, világégés, kemény munka, boldog beteljesülés, egy hős asszony életének úttörő korszaka, s minden pillanat mélyén ott rejtőzik a szovjet élet forró lélekzése, hősi nagysága szépsége, boldogsága. A kis Szását nagyapja vezeti ki az indóházhoz. A városba indul. Éppen abban az időben, amikor a második sztálini ötéves terv nagyszerű kezdete (1933) tömegekben vonzotta a falvak fiatalságát a város felé. Szása megilletődött szívénél csak a vágtató gőzmozdony zakatol hangosabban. A mozdonyon utazik, lelkét végzetesen magával ragadja a sebesség, a technika ezer szépsége, a fű ő és a gépész izgalmas munkája. Egy egész varázsltos világ ez az új élet küszöbén. Szája félénken húzódik a szeneskocsi sarkába, kis matyójába kapaszkodik, majd felnyúlt örömmel egy almát kotorászik elő és odaadja a fűtőnek. „Köszönöm, kis pisze!“ — így félél mosolyogva a férfi. Ezek az első benyomások: csupa élettel teli, megható, kedves, szépég a kleken. A város új szamákat tartogat: gyár, munka, friss ismeretek új emberek, házasság, tűztető világ, csak Szásában régi a vágy, a mozdonyvezetés ellenállhatatlan csábítása. Férje útjába lép, az asszony nem tágít. A válás után Szasa a kommunista párthoz fordul, kis élete nagy problémáival. Már öntudatos asszony. Bátran és biztosan tudja, mit akar. A párt segítségével és teljes helytállással győzi le a tornyosuló nehézségeket: kemény munkát, a hajnalokba nyúló tanulást és a férfi álfölényes, gúnyos mosolyát, a szúró megjegyzéseket, melyek a vasútnál fogadják. De akadály már nem tartóztathatja fel többé. A vágja magát mindeni nehézségen: fűtő, sikeres vizsga után segédmozdonyvezető lesz, aztán tehervonatot kap, később személyszerelvényen látjuk, brigádvezető, végül a legszebb feladat elé állítják — az e fenséges tűz poklán át, egy tankos katonaszerelvényt vezet Sztálingrád alá a „gyenge nő". A „kis pisze“, Zúgó tapsorkán kíséri, amikor nyugodt léptekkel halad a díszemelvény felé, hogy átvegye a Szocialista Munka Hősét megillető kitüntetést. Az eleven erejű cselekményt tartózkodóan egyszerű formák közé, mozgalmas technikával gördíti végig a rendezés. A tartalom és a forma fedi egymást, innét a finom művészig hatás, a mélybe gyökerező összefüggések gazdag szépsége, a dolgos, színesen örömteljes szovjet éleink egészséges hangulata, meleg, közvetlen, kedves színei. A tartalom épít, harcol és tisztít. Ösztönöz a szófista munkálkodás szeretetére. Harcol, hogy az egyenrangúsított nő a munka minden területén, — még a legnagyobb megpróbáltatással és a legnagyobb felelősséggel járó munkában is — gyakorolhassa a munkához való jogát. És bizonyíthassa egyenrangúságát a férfival. A tisztító erő abban nyilvánul, hogy a film leleplezi a nővel szemben megnyilatkozó előítéletet, férfigőgöt, önkényes parancsolgatást, élfölényt, lekezelést, a maradiság csökevényeit. (Érdekes véletlen: éppen a film csütörtöki bemutatójával egyidejűleg jelent meg egy hír a lapokban. A hír beszémöt arról, hogy már a magyar mozdonyvezetők is kaptak női versenytársat, sőt, azt is hírül adja, hogy Nagy Piroska, a Magyar Népköztársaság első női mozdonyvezető-tanulója, kiváló eredményt ért el a „Szakma legjobb dolgozója“ versenyben. Mintha csak összebeszélt volna a film Szásája és a magyar Nagy Piroska, hogy ennyire egyszerre jelentkeznek a magyar közönség előtt.) A főszerepben egy fiatal főiskolai növendék, O Ie sze Ivanova mutatkozik be. Alakítása példás egyszerűséggel rajzolja meg a fejlődésnek azt a magasra ívelő útját, melyet Szása bátran és példamutatóan bejárt. —éi— A Tátrai-vonósnégyes Prágában szerepel A Tátrai-vonósnégyes pénteken este Prágában a Művészek Házában hangversenyt ad. Műsorán Bartók Béla, Szabó Ferenc, Micsa cseh zeneszerző és Beethoven művei szerepelnek. A Tátrai-vonósnégyes hangversenyét prágai zenei körökben nagy érdeklődéssel várják. A GYÁRAKAT ÉS ÜZEMEKET tanulmányozza a Fővárosi Varieté írói munkaközössége. A következő revüben ugyanis a munka muzsikáját mutatják, be. Erdélyi levél Kultúrverseny Biharban Fiatal paraszttól!! ?Ayegyen szemben a nézők ezernyi tekintetével. Hangja magasan szárnyal, ércesen és mégis lágyan. Havasok tisztája, az új élet áradó boldogsága, a jövendő megsejtett öröme zeng belőle. Csizmás, lobogó üstökű parasztifjú Puskint szavalja. S milyen jóll Az öntudatra ébredt lélek friss erejével az első élmény forró átélésével. Szemkápráztató forgatagban táncolnak a párok; szilajan s mégis méltósággal, nagyokat rikkantva, felszabadult kedvvel s felhevült arcukon az öröm piros sugarával Ősi dallamok szállnak a teremben, hímes ruhákba öltözött lányok és aszszonyok zengik Sztálin dicséretét, a kantáta utat tör a szívekhez. Megint még ők játszanak Valami ösztönös készséggel, elfogulatlanul. Mi más volna mindez, mint a szellemi sötétségből kiszabadult falu forradalma; az a méreteiben páratlan és jelentőségében felmérhetetlen művelődési forradalom, amely a rabság alól való felszabadulást követte. Hiha rmfif,VÉIlPn a nīfe ve falvaiban , hónapok óta folyik a készülődés, hogy méltón vehessenek részt az országos kultúrversenyen. Kétszázöt falusi kultúrcsoport készült fel a válogató versenyre Az első forduló a falvakban zajlott le, a második a járási székhelyen s akik itt is megállták helyüket, mentek a további válogatásra. Húszezer parasztot, aszszonyt, lányt, férfit, fiatalt és öreget mozgósított a bihari kultúrverseny, amely ünnepélyes keretek közt Nagyváradon ért véget. Vasárnapi napon, reggel kilenckor kezdődött az ünnep a város legnindább helyiségében a Puskin-kultúrteremben. A helyiség zsúfolásig megtelt munkásokkal és a parasztküldöttség tagjaival. Zúgó taps és ünneplés közt vonult be a brákaiak festően szép népviseletbe öltözött énekkara Mennyit fejlődtek, hanganyaguk milyen gazdag, szárnyaló . . A bódosók nagy tetszés mellett adják elő a Legénykérőt. Ézábrány vegyes karát nem akarják leengedni a színpadról Csodálatos szép, tiszta szopránok vegyülnek mély férfibasszussal. Váradszőllös néni táncokkal szerepel, vegyesen járják a román és magyar táncokat. Biharpüsnöki színjátszói a „Nőnek a vetések“ című kis életképet játszották el. Köröskisújfalu fiataljai meglepően szavalnak, mély átéléssel. Nem lehet meghatottság nélkül hallgatni egy fejkendős parasztasszony megrendítő szavalatát a nagy Sztálinról, egy másik magyarasszony Puskint szaval, majd Aurel Ciurunga román költő verseit adja elő. Azután népi tánc következik. A román parasztok csizmanadrágot, fekete lájbit, hegyes báránybőrsipkát viselnek, a nők fehér, dúsan ráncolt vászonszoknyát, bársony mellénykét és fekete, hímzett kötényt — ilyen nem maradt senki otthon? — kiáltja valaki a nézőtérről. Mert az illyei énekkarnak több mint száz tagja van, a kis község szinte minden fiatal fiát és leányát elküldte a versenyre Még iskolagyermekek is ■hickelrek a kar tagjai között Vékony hangjuk édesen, lágyan ömlik végig a nagytermen. Felzúg a taps. 1 tónnaivaljii iiniH»n!í?llen rös csillag' a taps nemcsak a madarászt „tőparasztjait részesítik Ez a nép művészeinek szól, hanem a bátraknak, az úttörőknek. Mert Madarász lépett rá először a társas gazdálodás útjára. Rövid szídarabot adnak elő; nyomukban Carpinet román község táncosai szirbát járnak de olyan ördöngösen, olyan tűzzel hogy magukkal ragadják az egész nézőközönséget A feketegyéresiek énekkara a Sztálin-kantátát adja elő, azután belibben a színpadra a remetei magyar csoport. Énekelve jönnek lányok, hajukban gofmítvös párta, testükön fodros ingváll, zsinóros pruszlik feszül A remetei cigányok gyos csárdást kezdenek s utána román fiuk magyar lányokkal magyar fiú''omán lányokkal kezdik ropni a táncot Azután valmenyen z'r.-- ,a szirbába s az ember csak áll, örül és azt sem tudja, merre, hová nézen. Sugárzanak az arcok, veríték gyöngye veri ki a homokokat lobognak az int váltak, szól a zene. Kislaka község messze földön híres ősi kaluser-tánca következik, azután Cséka, Belényesszentmiklós s végül Kiskógya, amelynek színjátszói munkástárgyú darabot adnak elő. Filp tízen tartott a verseny, az ének és a dáné Ui Nagyváradon szólalt meg a jogaiba került magyar és román nép. Végül az eredményeket hirdetik ki első lett táncban Remete, énekben Érábrány, színjátszásban a madarászi Vörös Csillag termelőcsoport. Szavalásban a köröskisújlakiak vitték el a pálmát. Az első tánccsoport háromszázkötetes könyvtárt kapott, az énekkar tíz lemezzel ellátott grammofont, a színjátszókat egy hegedűvel ajándékozták meg. A mnavnr rAd’A*TM* 5 4ve<f *(*rve: Az egész ország rádiósítása Jó ést olcsó készülékek : Növekvő adóállomások ég: Szaporodó stúdiók nevei, akik teljesítik is a nagy feladatokat. Az 1950-es beruházás középpontjában az új stúdióház felépítése és annak berendezése áll. A rádió fejlesztéséről az ötéves tervről szóló törvény több pontja intézkedik. Négy, egymástól el nem választható és párhuzamosan futó irányban halad majd a rádió fejlődése. Az egész ország rádiósítása, olcsó és jó minőségű rádiókészülékek gyártása, az adóállomások számának és energiájának növelése és a stúdiók szaporítása, illetve fejlesztése a meglévő technikai berendezéseknek. Ez az a négy fő feladat, amelynek teljesítésétől a magyar rádiózás jövője függ. A magyar rádiózás fejlődésének számokba kivetett hatalmas perspektívája. Egy millió rádióelőfizető, az 1949-es termeléshez viszonyítva 1954-ben évi 35.000-rel több rádiókészülék, több mint 500 kilowattért jű rádióállomások és a stúdiók számának megkétszerezése! Belső fejlesztési vonalon 59 millió forintot ruháznak be. A felszabadulás utáni években ugyanis az adóállomások páratlan iramú fejlődése mögött némileg lemaradt a belső berendezések és a stúdiók fejlesztése. Az ötéves terv lehetővé teszi, hogy a magyar rádió minőségben is olyan műsort adjon, amely nemcsak a szellemi, hanem a technikai követelményeknek is tökéletesen megfelel. 1950 derekától már hat új, a legmodernebb műszaki követelményeknek megfelelő stúdióból adják a magyar rádió közép- és rövidhullámú műsorait. Ez a hat új stúdió a rádió mostani épületéhez csatlakozóan a Szentkirályi utcában épül egy 22 méter magas épületben Az épületet úgy alapozzák és vasbeton pilléreit úgy készítik el, hogy a következő tervévekben a földszinti és első emeleti magasságban elhelyezendő 1 zenei, 1 prózai és 4 felolvasóstúdión kívül új stúdiók épülhetnek a második és harmadik emeleten is. Ezeknek a stúdióknak modern megkonstruálása alaposan próbára teszi a magyar rádiózás műszaki szakértőinek felkészültségét. A rádió vezetősége az Állatseregletet szerződtettek a CIRKUSZBA. A fővárosi szórakoztatóüzemek most állítják össze a városligeti Nagycirkusz nyári műsorát. Tegnap távirati úton érdekes szerződést írtak alá. Leszerződtették a dán Björns kapitányt, aki a Cirkusz közepén felállított ketrecben 5 oroszlánnal, jegesmedvékkel, barnamedvével, galéros medvével, ötéves terv zökkenőmentes lebonyolító ausztráliai kutyákkal közös produktása érdekében "olyan szakembereketciókat mutat be. j Színházi ügyelő „ISMERJÜK MEG A SZOVJETUNIÓT“ címmel, a MOKÉP közönségszervezési osztálya kétheenlint vetítéssel egybekötött fin ankétot rendez a Dolgozók Klubjában. * A POSTÁS FILHARMONIKUSOK zenekara hangversenyt rendez pénteken este a Zeneakadémia nagytermében. Az esten közreműködik a Liszt Ferenc-kórus és a Mester utcai általános iskola úttörő énekkara. Bálint István és Würtzler Arisztid Mozart fuvola-hárfa versenyét játssza. A műsoron Patatnich: Úttörők éneke Sztálinhoz, a Borisz Godunov forradalmi jelenete, Borodin: Poloveci táncok, a Don Juan-nyitány és Schubert V. szimfóniája szerepel. Az estet Melles Károly vezényli. AZ AGGTELEKI CSEPPKŐBARLANGBAN járt tanulmányúton a Filmgyártó NV Dokumentum- és Híradófilmgyárának egyik rendezője. Barlangszakértő társaságában tanulmányozta a cseppkőbarlang sajátságait. Ember nem járta, barlangrészekbe is leszálltak a kutatók. A feldolgozott anyagból forgatókönyv készül, ez ismerteti a cseppkőbarlang szépségeit, az ott található ősállati és ősemberi maradványokat és egyéb leleteket. *