Kis Ujság, 1950. március (4. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-21 / 67. szám
Minek köszönhetjük, hogy parasztságunk rálépett a haladás útjára? Beszélgetés Nagy Dániellel: A munkásosztály élcsapatának segítsége vezeti a magyar falut a szebb és jobb élet felé A falon Magyarország térképe, a községek neve mellett színes kartonlapocskák mutatják, hogy a faluban már működnek a termelőszövetkezeti csoportok vagy pedig most vannak alakulófélben. A színes lapocskák sűrű hálózata úgy jelzi a társas gazdálkodás fejlődésének útját, mint a hadi térképek valamely győzedelmes hadsereg dicsőséges előnyomulását A térkép előtt három férfifej hajol az asztal fölé, három erősvonású férfiarcélre vetítődik vissza a szétteregetett jegyzetnapokról a beszűrődő napfény. Mintha egy most alakuló termelőcsoport vezetői tartanának megbeszélést itt, Budapesten, az Üllői úton, a DÉPOSZ székházában. Mert mind a három férfi csizmában, sötétkék, zsinórszegélyes ruhában, keskeny szegélyű parasztingben ül az asztal körül és éppen arról beszélnek, hogyan indulhat neki legbiztatóbban a fegyverneki termelőcsoport az új tavasznak. Két fegyverneki csoporttag jött fel Pestre, hogy tanácsot, eligazítást kérjen a tavaszi munkák kezdetén. És Nagy Dánielnek, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alelnöki■Aek útmutatásai után még nagyobb bizakodással lépnek ki a DÉFOSZ termelési versenyosztályának ajtaján és térnek haza falujukba, továbbfejleszteni csoportjukat. Amikor becsukódik mögöttük az ajtó, Nagy Dániel mosolyogva felénk fordul: — Fontos, hogy az ember itt Pesten, az íróasztal mellett is együtt maradjon a földdel, a föld dolgozó parasztságával. Amikor csak lehetőség van rá, vidékre látogatok, hetenként legalább 1—2 napot falun töltök, hogy közvetlenül is lássam a napról-napra megmutatkozó fejlődést. Legutóbb is négy napot töltöttem Veszprém megyében, állami gazdaságokat, termelőcsoportokat látogattam s tapasztalataimat én sem tudnám más szavakkal összegezni, mint ahogy Rákosi Mátyás összefogta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén elmondott beszédjében: „A dolgozó parasztság érdeklődése a társas termelés felé fordul és ami nem kevésbé fontos, a termelőcsoportok tagjai----fellelkesülve a szövetkezés eredményein és kézzelfoghódó fölényén — öntudatosan, magabiztosan, jövőbe vetett bizalommal dolgoznak tovább. A kezdeti tétovázást és bizonytalanságot elfújta a tapasztalás, a siker szele." — Most, amikor népünk legnagyobb ünnepe, a felszabadulás évfordulója közeledik, jólesik visszanézni a fejlődésre, a megtett útra, mert a felszabadulás óta eltelt öt évnek minden napja a dolgozó parasztság számára is újabb sikereket hozott, elért sikerei is az MDP erejét tükrözik. Ha parasztságunk semmi egyebet nem kapott volna a dolgozó nép élenjáró pártjától, mint azt, hogy önbizalma erősödött, hogy forradalmi öntudata a kezdeti tétovaság után megszilárdult — artál ez is óriási segítséget, óriási eredményt jelentett Mert a parasztságnak végre fel kellett ismernie, visszavonhatatlanul, mindenkorra, hogy sorsa, élete a forradalommal áll vagy bukik. — Dózsa forradalmának elnyomása, az 1919-es forradalom vérbefojtása után a parasztság élete csak lassú haladás volt, reménytelen küzdelem a fojtogató elnyomással. Az elmúlt öt év azonban a felemelkedést jelentete, az új, emberibb életet hozta a dolgozó parasztainak s a beláthatatlan fejlődést nyitotta meg az elkövetkező évtizedekre, évszázadokra. Tekintetével végigfut a termelőszövetkezeti csoportok térképén, aztán folytatja: „ Hosszú volt bizony az út, amíg ez a felismerés megszületett és megszilárdult a dolgozó parasztságban, amíg a „siker szele elfújta a bizonytalanságot“ Bevallom, veszprémi utániról visszatérőben az a kérdés foglalkoztatott, milyen erőnek köszönhetjük, hogy parasztságunk már tekintélyes részben levetkőzte az évszázadokon keresztül belénevelt maradiságot s egyre fogékonyabbá válik a saját érdekein— a haladás iránt. Elgondolkozva belelapoz az asztalán fekvő könyvbe — Asztalos István új könyve ez, a „Szél furatlan nem indul“ — s mintha a könyv címe kínálná a választ, folytatja. — Az erő — a felszabadulás múltat elsöprő szeléből született meg azzal, hogy a hős Szovjet Hadsereg győzelme a nép kezébe adta a legnagyobb kincset, a szabadságot. S a szabadság után, amely az egész dolgozó nép kincsévé vált, a második legnagyobb ajándékot a dolgozó parasztság kaptaa földet. A földreform a földnélküli Jánosok milliós tömegének adta viszsza ősi jussát, de az évszázadokon át megfélemlített, földesurak igája alatt i és föld görnyedő parasztság még bizonytalankodó kézzel nyúlt visszakapott jussa után. Talán a reakciós erőknek sikerült volna ismét kitépni ezekből a bizonytalankodó kezekből a földet — s vele együtt a parasztság új értelmet kapott életét is —, ha egy erősebb kéz nem töri le a reakció kinyúló csápjait, ha egy harcokban edződött hatalom nem áll már a kezdet kezdetén a dolgozó, földhöz juttatott parasztság mellé. A szervezett munkásosztály volt ez a hatalom, amely harcokban acélossá edződött pártjával vállalta a küzdelmet a dolgozó parasztság jussáért is. Azt, hogy a munkásosztály után a parasztság is élni tudott a szabadsággal, hogy a parasztság is felismerte a felszabadulás adta lehetőségeket, hogy a kezdeti tétovázás után a parasztság is ráébredt arra; harmadik út pedig az ő számára sincsen — vagy a munkásosztály élenjáró pártja által megjelölt forradalmi úton halad, vagy visszatér a megsemmisülésbe vezető reakció útjára — mindezt a Magyar Kommunista Pártnak, majd a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetjük, mi dolgozó parasztok. A híd, amely összeköti a munkásságot és a parasztságot . Ismét Rákosi Mátyás szavaihoz folyamodok, hiszen ő adta a parasztság fejlődésének legkristálytisztább jellemzését: „A dolgozó parasztság ötéves tapasztalata alapján meggyőződött róla, hogy mi csak olyat ajánlunk neki, ami érdekében való, ami javára válik“. Nagyon nehéz lenne arra vállalkozni, hogy részletesen elmondjam: mit ajánlott öt éven keresztül, az MDP dolgozó parasztságunknak s leírjam, hogyan fejlődött, hogyan szépült az élete abban a faluban a dolgozó parasztságnak, ahol megfogadták ezeket az ajánlatokat s hogyan küszködik még mindig bajokkal, nehézségekkel az a falu, amelyik az ellenség szavát akarta inkább meghallani: az úri reakcióét, majd a klerikális reakcióét és mindkettő hű kiszolgálójáét, a kulákságét. Hol vált fokozatosan könnyebbé a keserves paraszti sors? Ott, ahol a dolgozó parasztság a dolgozók nagy pártjának szavára hallgatva, alkalmazta a társas földművelést, kihasználta a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, ahol elfogadta a dolgozó magyar nép államának és vezető pártjának segítő kezét, ahol nem fogta be fülét a traktorzúgás hallatára, ahol nem falazta be ablakát a fény elől. — És így folytathatnám az öszszehasonlítást oldalakon keresztül, hivatkozhatnék a hároméves terv falusi eredményeire, a villanyra, egészségházakra, kultúrházakra, mozikra, könyvtárakra, iskolákra, fövizű kutakra, bekötőutakra — mindazokra az eredményekre, amelyek kiemelték a falut magánosságából, évszázados elzártságából és közelebb hozták a városhoz. A munkásság és parasztság egymásra találásából, együttműködéséből születtek ezek az eredmények. — „A népi demokrácia sikerei elsősorban Pártunk sikerei is“ — idézi Nagy Dániel ismét Hát ősi Mátyás szavait, majd így folytatja: Természetesen dolgozó parasztságunk A falu felkészül April's 4 nagy ünnepére — De — mondja s ismét boldog mosollyal néz a feje felett függő térképre — ezt már nem nekem kell elmondanom, érzi ezt minden becsületesen gondolkozó parasztember. Ezt bizonyítja, hogy egymásután születnek meg falun is a munkafelajánlások legnagyobb ünnepünkre, április 4-re. A hála a felszabadító Szovjet Hadsereg is a Magyar Dolgozók Pártja iránt sugallja ezeket az önkéntes vállalásokat, mert parasztságunk — a más pártbeliek és a pártonkívüliek is egyaránt — érzi, hogy a háta, az ünneplés legbeszédesebb bizonyítéka a szocializmus felé haladó társadalomban: a munka. Meglátszik ez már a tavaszi mezőgazdasági munkák indulásánál is, a tavalyinál is nagyobb mértékben veszi igénybe a dolgozó parasztság a gépállomások segítségét a talajmegmunkálásnál, egyre nagyobb súlyt helyez arra, hogy a többtermelés érdekében a vetőmagvakat megtisztítva, megcsávázva vesse el, a vetőmag-ágyakat kellően porhanyítsa, vagy tárcsázza. — Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek látszottak a mai eredmények — mondja búcsúzásul. — De ma már odáig jutottunk a fejlődésben, hogy azt kell mondanunk: nem állhatunk meg. A falusi osztályharc még nem ért véget, míg nem sikerült mindenütt mentesíteni a dolgozó parasztságot a kulákbefolyás alól Tovább kell folytatni a dolgozó kis- és középparasztság felvilágosítását, meggyőződésükké kell tenni, hogy megalapozói a virágzó magyar mezőgazdaságnak s ezzel hasznos építői a szocializmusnak. A Magyar Dolgozók Pártjának mutattak irányt Rákosi Mátyás következő szavai: „...azt akarjuk, hogy az előttünk álló nagy feldat okát, mint az elmúlt öt eszte idő folyamán, a jövőben is sikerrel, eredményeen oldjuk meg. A béketábor, a szocializmust építő haddó országok táborának ereje, gyorsan nő és e növekvéssel jelenkező új feladatok megoldását követeli tőlünk is a történetem. Mi azt akarjuk, hogy a feladatoink ránk eső részét becsületes és eredménnyel elvégezzük úgy, ahogy ezt joggal elvárja tőlünk dolgozó népünk, a haladó világ, a hatalmas Szovjetunió és négy vezérünk, a bölcs, a szeretett Sztálint“ Mindnyájunknak kötelessége követni ezt az iránymutatást, ha meg akarjuk őrizni eredményeinket és tovább akarjuk építeni a fejlődésnek azokat a lehetőségeit, amelyeket a felszabadító Szovjet Hadsereg véráldozatai nyitottak meg előttünk. Bisztray Kálmán szépirodalmi, művészeti és ismeretterjesztő folyóirat A Népművelési Minisztérium kiadása. Egyes szám ára 2 forint. Előfizetési díj évi 20.— forint Megjelenik minden hó elején. Kiadóhivatal: Budapest 62., Postafiók 353. Telefon: 129—480 Csekkszámlaszám: 61.068. Nyolc évi fegyázzal büntette a munkásbíróság a szolgálatot megszegő tűzoltót Marczinkovics János tűzoltó az egyik nemzeti vállalat gyártelepén teljesített szolgálatot. Éjszaka, szolgálati ideje alatt hosszú órákig elmulasztotta az ellenőrzést. Ennek következtében a gyártelepen keletkezett tűz elharapódzott és jelentős károkat okozott. A budapesti munkásbíróság nevezettet, mint közalkalmazásban álló személyt a tervgazdálkodás büntetőjog védelméről szóló törvényerejű rendelet alapján szolgálati kötelességének megszegése miatt nyolc évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre, ingatlanának elkobzására és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. A Magyar-Albán Barátsági Hét nagy sikeréről számolnak be a tiranai tudósítások. A barátsági hét során az Albán Népköztársaság szabad népe közelről megismerte a dolgozó magyar nép nagy eredményeit és jövő terveit, tudományos és művészeti életének felvirágzását, előrehaladását, melyet a felszabadulás óta eltelt öt esztendő alatt tett meg. A szabad Albánia szabad népe nagy megértéssel és rokonszenvel fogadta a magyar nép kulturális követeit, művészeti előadásaikat és azokat a beszámolókat, amelyek megismertették politikai, gazdasági és kuturális fejlődésünket. A múltban kevés lehetősége volt a két népnek az igaz baráti érintkezésre, bár történetük, sorsuk sok hasonlóságot mutat. A szabadságszerető albán nép hosszú ideig — — majdnem ezer éven át — küzdött az idegen elnyomás ellen, de ugyanúgy, mint Magyarországot, Albániát is csak a Szovjetunió világtörténemi győzelme, felszabadító tette emelte ki a rabság és leigázottság embertelen mélységeiből. Albánia történelmének legszebb fejezete akkor kezdődött, amikor leráztá magáról az olasz fasizmus igáját, ugyanakkor nem esett az imperializmus csapdájába, hanem a Szovjetúnió és a haladás útjára lépett népek barátságára támaszkodva őrizte és őrzi ma is szabadságát, függetlenségét. Sok rokonvonást mutat a két ország és a két nép háború utáni fejlődése is. Albániának, éppen úgy, mint Magyarországnak, mindenekelőtt újjá kellett építeni mindazt, amit a fasiszta hordák a háború a ott elpusztítottak. Le kellett számolniuk belső ellenségeikkel és éberen kellett őrködniük azon, hogy az imperialisták délkeleteurópai főügynöksége, a Titok tök ne dönthesse meg országukban a felszabadulás nagy vívmányait, a dolgozó nép hatalmát és a további fejlődés lehetőségét. Albánia népe, élén a munkásosztály pártjával és nagy fiával, Enver Hoxhával, sikerrel oldotta meg feladatait s baráti hűsége a Szovjetunióhoz, valamint a népi demokratikus országokhoz, melynek szép megnyilvánulása a Magyar-Abán Barátsági Hét is. biztosíték arra, hogy a szabadságszerető, dolgozni akaró és tudó albán nép egyre növekvő eredményekkel építi jövőjét és helytáll a békezsibor napról-napra erősödő arcvonalán. Elérkezett az ideje, hogy végre megalakuljon az egységes ifjúsági szervezet Vasárnap tanácskozásra ültek össze az üzemek dolgozó ifjúságának legjobbjai, hogy megvitassák, melyek azok a feladatok, amelyek a munkásifjúságra várnak a magyar ifjúság egységes szövetségének megteremtésében. A tanácskozáson az ország minden részéből mintegy 300 ifjúmunkás jelent meg. Szűcs Lajos, a MINSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Kádas István főtitkárhelyettes számolt be az egységes ifjúsági szövetség megalakításának előkészületeiről. Az előadói beszéd után nagy tapsok közben jelentette be Peti László, hogy a WM- varrógéngyár ifjúmunkásbrigádja április 4-ig eléri és tartani fogja az 500 százalékos munkaátlagot, ő maga pedig termelését 650 százalékra emeli. Hasonló bejelentések hangzottak el azután más üzemek ifjúmunkásai részéről is. Farkas Mihály, az MDP főtitkárhelyettese beszélt ezután. Utalt arra, hogy Rákosi Mátyás február 10-i beszéde óta a magyar ifjúsági mozgalomban mind mélyebb gyökeret ver az a felismerés: elérkezett az ideje annak, hogy végre megalakuljon az egységes ifjúsági szervezet, amely a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt, a dicsőséges Komszomol szellemében dolgozik és harcol. Az új ifjúsági szervezet nem hasonlítható össze a MDISZ-szal és különbözni fog a MINSZ-től is. — Azzal, hogy ma Magyarországon már a szocializmus épül — mondotta Farkas Mihály —, megnyílt az út a tehetségek számára. Ma a tehetségek nem kallódnak el, mint a múltban. Az ifjúsági szervezet egyik feladata éppen az, hogy ezeket a tehetségeket fejlessze, hogy soraikból kerüljenek ki az új mérnökök, orvosok, tudósok, az új katonatisztek éppúgy, mint az állam vezetői. — Egészen új, alapvetően új egységes ifjúsági szövetség létrehozásáról van szó — folytatta. — Ez az ifjúsági szövetség legönfeláldozóbb, leglelkesebb, legodaadóbb, leghűbb segítőtársa kell, hogy legyen dicső Pártunknak, a kommunisták Pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának. (Percekig tartó viharos lelkesedés és taps. Felállva, hosszasan éltetik a pártot és bölcs vezetőjét, Rákosi Mátyást.) — Ennek az egységes ifjúsági szövetségnek harcos, bátor, lelkes és művelt s egyben büszke és önérzetes magyar ifjakat kell nevelnie. A magyar ifjúság akkor jár helyes úton és csak úgy tudja feladatát elvégezni, ha szivében egvenen él a kiolthatatlan szeretet a Szovjetúnió és Sztátin elvtárs iránt. (Percekig tartó viharos, telkes taps, éljen Sztálin, éljen a Szovjetúniól — zúg fel a jelenlévők ajkáról a lelkes kiállás.) Pártunk vezetése alatt a magyar dolgozó nép új szocialista világot épít és a szocializmus felé menetel. Ezt az utat a dicsőséges Szovjet Hadsereg tette számunkra szabaddá és a magyar ifjúság azért szabad, mert a Szovjetúnió leverte kezükről a bilincset. És hazánk csak úgy válhat erősebbé, a szocializmus ügye csak úgy győzhet végérvényesen, ha szoros szövetségben és barátságban haladunk együtt a hatalmas Szovjetunióval. Ennek a gondolatnak mélyen ott kell élnie minden magyar fiatal szívében. Farkas Mihály hatalmas tapssal fogadott beszéde után vita következett, majd a SZIT főtitkárává Kádas István eddigi főtitkárhelyettest választották meg. Az Országos Ifjúmunkás Tanácskozás résztvevői táviratban üdvözölték a magyar nép és az ifjúság szeretett vezetőjét, Rákosi Mátyást. „Mező ar 'aságun'i biztos'totta az ötéves tervben e'ért fel adatok megoldásának feltételeit“ Erdei Ferenc miniszter rádiónyilatkozata Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter a rádióban nyiatkozott a március 30-án megnyíló Mezőgazdasági Kiállításról és Tenyészállatvásárról. A kiállítás — mondotta — bemutatja mezőgazdaságunk fejlődését a felszabadulás óta eltelt idő alatt Szemlélteti, hogy mezőgazdaságunk jelentékenyen túlszárnyalta a hároméves tervben előírt feladatokat és bemutatja, hogy az ötéves terv még nagyobb feladatai megoldásának minden feltétele biztosítva van. A szocialista munkaverseny, amely az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a termekcsoportoknál már kibontakozóban van, mezőgazdaságunkban is emeli a munka termelékenységét és mielőbb kimagasló eredményeket fog elérni. Egészbe véve megmutatja ez a kiállítás, hogy megkezdtük mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, a szocializmus építését. Az állami gazdaságok és a termelőcsoportok eredményei mellett bemutatja a kiállítás egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztságunk munkaeredményeit is, amelyek szintén jelentékeny fejlődésről tanúskodnak Azonban azt is megmutatja a kiállítás, hogy a legnagyobb paraszti szorgalom és a legszélesebb körű állami segítség is csak bizonyos mértékig képes a parcellás paraszti gazdálkodást magasabb fokra emelni. Az állami gazdaságok és a temetőszövetkezeti csoportok termelése mögött ezek az eredmények elmaradnak, élő bizonyságaiként a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényének. Kiemelkedő része lesz a kiállításnak a Mezőgazdasági Tudományos Központ bemutatója, az élenjáró szovjet mezőgazdaság legdöntőbb eredményeinek felsorakoztatása. Rámutatott végül Erdei miniszter, hogy a kiállítás iránt máris olyan nagy az érdeklődés, hogy az eredetieg tervbe vett kiállítási időt meghosszabbították, mégpedig április 10-ig így felszabadulásunk ünnepén mezőgazdaságunk kiállítása is résztvesz az ünneplésben. Adenaer álhadifoglyokat bérelt fel Reimann parlamenti beszédének megzavarására A karlsruhei bíróság botrányos pert tárgyalt. A bíróság előtt vádlottként állott Siegfried Kugel és egy társa, akik hadifoglyoknak álcázták magukat és Max Reimannak, a Német Kommunista Párt elnökének parlamenti beszédét akarták közbeszólásokkal megzavarni A tárgyaláson beismerték, hogy Adenauertől kaptat pontos utasításokat, hogyan zavarják meg Reimann beszédét s ezért fejenként 50—50 márkát adott a bérenceknek. A karlsruhei íróság illetéktelennek találta magát azélethozatalra és a per anyagát áttette a tartományi bírósághoz. (Kedd, március 21) 9