Kis Ujság, 1951. március (5. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-24 / 70. szám

41« iiiiA»­­ámaes vasárnapi galopp-programot Szom­b­at, 1951 március 14 A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Katona Jenő A Béke Világtanács felhívásának aláírására készülnek a magyar dolgozók (MTI) A béke­harc újabb győzel­mes csatájának megvívására — a Béke Világtanács felhívásának alá­írására — az eddigi erőfeszítések fo­kozásával, a békeagitáció elmélyítésé­vel készül dolgozó népünk. A Magyar Acélárugyár dolgozói büszkék lehetnek békeizottsá­­gukra. A bizottságok példamutató termelő- és népnevelő munkájukért megkap­ták a XIII. kerület vándor­zászlóját. A békebizottsági tagok tettekben is jó példával járnak elől. Palásti Sán­dor ifjúmunkás békebizottsági tag például állandóan kétszáz százalék körül termel és elvirrad­ottabb társai­nak is sokat segít. A gyár műhelyei­­ben „Mit tettél ma a békéért?“ fel­iratú táblákat helyeztek el. Ezekre írják a kiemelkedő teljesítményeket. A Csavarárugyárban a kongresz­­szusi verseny után csökkent a béke­bizottságok tevékenysége. A békebi­zottságok április 8-án, a békeívek aláírásának napjára béke­műszakot szerveznek, hogy a gyár dolgozói békeakaratukat aláírásaikon kívül kiváló termelési eredményeikkel is megpecsételjék. A Sz­abolcs-Szatmár megyei béke­bizottságok megbeszélésre gyűltek össze, amelyen beszámoltak eredmé­nyeikről és megtárgyalták legközelebbi teendőiket. Rozgonyi József, a nyírbátori járási békebizottság titkára elmondotta, hogy a járás területén 64 béke­bizottság dolgozik. Bodnár Sándor penészleki református lelkész kifej­tette, hogy nemcsak mint család­apának és hazafinak, de mint az egyház emberének is kötelessége a békéért harcolni. A felemelt ötéves terv megvalósításáért Túrkeve és Karcag termelőszövet­kezeti városok párosversenyében je­lenleg Túrkeve vezet. Edd­g elvetettek 352 hold árpát, 88 hold borsót, 21 hold zabot, 70 hold lent, 71 hold mákot, emellett 2024 holdon végezték el a talajelelkészítő munkát, 1727 holdra­ kiszórták a mű­trágyát. Karcagon eddig 219 hold árpát, 54 hold borsót, 4 hold mákot vetettek el és 533 holdon végezték el a talajelők­észítő munkát, a műtrá­gyát pedig 784 holdra szórták ki. A vetés meggyorsítása érdekében a kar­cagi „Béke“- és a „Szabadság“-tszcs-k kisegítik egymást. A rudabányai bányászok a kongresszusi versenyben vállalták, hogy tervükön felül ezer tonna több­­termelést érnek el és vállalásukat kétezer tonnával túlteljesítették. A kongresszusi verseny tapasztalat­ai nyomán kiszélesítették a br­­ádmoz­­galmat. A múlt hónapban 17 brigád versenyzett, az április 4-e versenyben pedig már 25 bányászbrigád küzd egymással a termelés növeléséért. A bányászok vállalták, hogy valameny­­nyi munkahelyen megvalósítják áp­rilis 4 ig a melegcsákány váltást. A moszov szovjet olvasztár tanácsai alapján a Diósgyőri Kohá­szati Üzemben egy Martin-kemence javítását 3 és fél nap alatt végezték el, az előirányzott 0,4 nap helyett Ezzel a kiváló eredménnyel a kohá­szati építkezés dolgozói 280 ezer fo­rint értékű acél többletgyártását tet­ték lehetővé. Az Újpesti­­ Gyapjúszövetgyár áp­rilis 4-e tiszteletére párosversenyre hívta ki az Újpesti Cérnagyárat. A versenypontost között van a gépha­tásfok növelése, a hulladék csökken­tése és a Nazarova-mozgalom kiszé­lesítése. A bácsalmási és a bácsbokodi állami gazdaságok versenyben állnak egymással. A bácsalmási állami gazdaság 4870 hol­don gazdálkodik. 3800 holdon szán­tót művelnek, 500 holdon szőlőt ter­­mesztene riv és tekintélyes területet szántak gyapottermesztésre is. A kö­­rülbelül 5000 hektós bortermésben 14,5 fokos borok is akadtak. Gyapotot szüreteln­k az idén a Mecsek déli lankáin A Mecsek déli lejtőjének éghajlati és talajviszonyai kiválóan alkalmasak a gyapot­termesztésre. A gyapotter­mesztés fejlesztése érdekében a gya­­potkísérleti állomást Siklósról Pécs­re, a Tettye környékére telepítik át. A kísérleti telepen már áprilisban megkezdik a munkát s ebben az év­ben már a Mecsek déli lankáin is szüretelnek gyapotot. Péntekre halasztották a külügyminiszter­­helyettesek 22-re kitűzött ülését Jelentettük, hogy a Külügyminisz­terek Tanácsa napirendjének kidol­gozása céljából összehívott négy­, hatalmi külü­gyminiszterhelyettesi ér­tekezlet soron következő ülését már­cius 22-re tűzték ki. Párisi jelentés beszámol róla, hogy a 22-ére terve­zett ülés elmaradt és a miniszterhe­lyettesek 23-án, pénteken délután ülnek össze legközelebbi megbeszé­lésükre. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya tiltakozott a háborúelőtti német adósságok elismerése ellen A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya — mint az MTI je­lenti — nyilatkozatot adott ki, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a bonni Adenauer-korm­ány elismerte a náci Németország háború előtti kül­­fö­di adósságait A nyilatkozat han­goztatja, hogy ez az intézkedés a német nép elárulása s az célja, hogy meggyorsítsa Nyugat-Németország Újrafelf­egy­vérzését. Grotewohl miniszterelnök a nyilat­kozattal kapcsolatban a következő­ket jelentette ki: — Az Adenauer-korm­ány elviselhe­­tetlen terheket ró Nyugat-Németor­­szág lakosságára, amikor elismeri a volt német birodalom háború előtti adósságait — beleértve a magán­­adósságokat —, s Nyugat-Német­­országnak a Marshall-terv ,,gazdasági segélyéből“ adódó adósságá­t is. En­nek az a célja, hogy újból „hitel­­képessé“ tegye a német monopol­­tőkét és újabb kölcsönök útján fel­támassza a német hadiipart. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya azon a véleményen van, hogy a né­met nép nem kötelezhető, de nem is la­k­adó ennek az adósságtehernek a vállalására. Az európai munkásértekezlet tanúságot tesz a munkásosztály egységéről a békeharcban Repülőgépen és vasúton nagy cso­portokban érkeznek Berlinbe az európai munkásértekezlet résztvevői. Az­ért kezdettel kapcsolatban a moszkvai rád­ó a következőket mon­dotta: „Pénteken kezdődik B­elinben az európai munkásér­tekezlet. Franciaor­szág, a Német Demokratikus Köztár­saság, Belgium és Nyugat-Németor­­szág munkásai kezd­emányezták az ér­tekezlet össz­hívását. Európa vala­mennyi országának munkásait részvé­telre szólították fel a Nyugat-Német­­ország felfegyverzése ellen tiltakozó értekezleten. Nyugat-Németország fel­fegyverzése rendkívül súlyosan fe­nyegeti az európai dolgozókat. Ép­pen ezért támogatják Európa vala­mennyi országának dolgozói az érte­kezletet. Az európai munkásértekez­leten 800 küldött képviseli az euró­pai országok dolgozóit. A ber­ni ér­tekezlet hatalmas hozzájárulás a béke ügyéhez és tanúságot tesz a munkásosztály egységéről azok előtt, akik új világháború kirobbantását készítik elő.“ A berlini tanácskozás összehívása igen erős visszhangot keltett Fran­ciaországban. ■ — A francia dolgozók azt, várják az értekezlettől, hogy konkrét hatá­roz­­ókat hozzon, amelyek elősegítik Nyugat-Németország újrafelfegy­veg­zésének meghiúsítását — mondotta Victoria Auguet a francia bányász szakszervezet főtitkára. Pierre Lang, a CGT egyik funkcio­náriusa kijelentette: " Meggyőződésem, hogy a dolgo­zók egységes ereje meg fogja akadá­lyozni Nyugat-Németország remilita­­rizá­lsát és kiharcolja a békét. Tovább terjed a nagy sztrájk Franciaországban A francia vasutasok sztrájkja most már úgyszólván az egész franciaor­­szági vasúti hálózatot megbénítja és a legfrissebb hírek szerint, amelyek­ről az MTI beszámol, még tovább terjed. A vasutasok harci elszántsá­gát látva, a Keresztény Szakszervezet is kénytelen volt felszólítani tagjait hogy csatlakozzanak a sztrájkmozga­lomhoz. A francia munkásosztály ha­talmas megmozdulása nagy nyugta­lanságot kelt jobboldali körökben. A nemrégiben megbukott Pleven-kor­­mány minden igyekezetét arra össz­pontosította, " trága a fegyverkezés, a háborús készü­ldés területén hiánytalanul teljesítse a Washing­tonból érkezett parancsokat és a francia nép széles tömegeinek tilta­kozó megmozdulásait semmibe véve, elhanyagolta a legégetőbb belső kér­déseket s legelsősorban a bérkér­dést. A francia munkásosztály rend­kívül súlyos helyzetben van és min­­den milliárd, amit fegyverkezésre fordítottak, amivel növelték a fran­ciaországi inflációt, csak■ súlyosbí­totta a dolgozók helyzetét. Pleven bukása után Queuille ugyanazon az úton haladt tovább, bizonyára azt hitte, hogy az amerikaiak támoga­tása akkora erő, amelynek birtoká­ban nem kell törődnie a francia közvéleménnyel. A nagy sztrájk, amely először Paris, azután egész Franciaország közlekedését megbénította és a legkülönbözőbb iparágakra terjedt ki, félelmetes erejű figyelmeztetés volt Queuille és bárki számára, aki a francia nép szé­les tömegeivel szembehelyezkedve, a francia érdekeket semmibevéve próbál politizálni. A párisi sajtó beismeri, hogyha Vincent Auriol köztársasági elnök nem utazott volna hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba, a Queu­ille-kormány már kénytelen lett volna benyújtani lemondását, mert szemmel láthatóan nem tud meg­birkózni a sztrájkkal és azzal a poli­tikai helyzettel, amely a sztrájk nyo­mán Franciaországban kialakult. A kormány különböző „szükség­intézkedései“ csak még jobban el­mérgesítik a helyzetet. Egyedül a párisi körzetben negyvenezer vasutas­nak küldtek egyéni behívó paran­csot. A behívások semmit sem segítet­tek, a sztrájk változatlanul tart to­vább. A csütörtöki minisztertanács el­határozta, hogy a sztrájkhelyzetre való tekintettel azonnali hatállyal be­szünteti a szabadságolásokat a rend­őrség és a katonaság körében és a szaba­d­ságon levőket szolgálattételre behívja. A gáz- és villamossági üzemek dol­gozóinak sztrájkja vidéken újabb te­rületekre terjedt ki, Parisban és kör­nyékén pedig változatlanul tart. A vidéki vas- és fémiparban ha­talmas tiltakozó munk­amegszünteté­­sekre került a sor. A mozgalom ki­terjedt az államosított fegyvergyá­­rakra, így a nagy bresti fegyver­gyárra is. Egyre nagyobb mértékben nő az elégedetlenség a fizetések elégtelen­sége miatt a köztisztoselők körében. A kollektív szerződések felü­lvizs­­gálatára létesült b'zr’tta'g csütörtö­kön este öszcrlt A CUT az áremel­kedésekre hivatkozva l­övetelte, hogy a létminimumot 20.125 frankban ál­lapítsák meg. A szakadár szakszer­vezetek képviselői ellenezték a CGT követelését, azonban ez az ellenkezés csak a szakadár szervezetek veze­tőire vet rossz fényt, mert hiszen a munkásság egész Franciaországban majdnem teljes egységben vesz részt a sztrájkmozgalomban. A CGT vezetősége közleményt adott ki, amellyel felhívta a dolgo­zókat, létesítsenek minden üzemben akcióbizottságok­at és ne fogadjanak el 15 százaléknál kevesebb béremelést. A Francia Kommunista Párt Politi­kai Bizottsága Duclos elnökletével ülést tartott. A párt teljes szolidari­tásáról biztosították a sztrájkoló dol­gozókat. A kiadott közemény meg­állapítja, hogy a városok és a falvak dolgozó népe rokonszenvvel kíséri a sztrájkolók bérharcát, amely vég­eredményben a nép harca. A Poli­tikai Bizottág bizonyos abban, hogy a háborús és nyomor­politika összes áldozatai egyesülni fognak és egysé­ges akciójukkal győzelemre viszik a kenyér, a szabadság és a béke ügyét. Az Izvesztija cikke a kölcsönbérleti szerződéssel kapcsolatos szovjet-amerikai tárgyalásokról Az Izvesztija Krajev cikkét közli a kölcsönbérleti szerződéssel kapcsola­tos szovjet-amerikai tárgyalásokról, amelyek két hónappal ezelőtt kez­dődtek meg újra Washingtonban. Az amerikaiak álláspontja akadályozza, hogy kölcsönösen elfogadható meg­egyezésre jussanak. A cikkíró emlékeztet arra, hogy majdnem három éven át, mielőtt Európában megnyitották a második frontot, a Szovjetunió egymaga vívott elkeseredett harcot a fasiszta hóhé­rok el­len. A szövetségesek segítsége az Egyesült Államok részéről hosszú ideig a kölcsönbérleti szerződés alap­ján bizonyos fegyverfajták és egyéb anyagok szállítására szorítkozott. Az erre vonatkozólag 1940-ben kötött szovjet-amerikai egyezményből vilá­gosan kiderül, hogy a szerződő felek nem egyszerű kereskedelmi megálla­podást kötöttek. Ebből természetesen következett, hogy a szállítások elszá­molásánál abból az alapelvből kellett kiindulni, hogy egy-egy fél miképpen járult hozzá a közös ellenség leveré­séhez. Az amerikai kormány azonban nyíltan rosszakaratú álláspontra he­lyezkedett, megbízottai félredobták a szovjet-amerikai egyezményben foglalt magas elveket és tőzsdei al­kuszok módjára léptek fel. Majd­nem mégegyszer olyan rossz elszá­molási feltételeket igyekeznek rá­kényszeríteni a Szovjetunióra, mint amilyen feltételekkel Angliával el­számoltak. Az USA a tárgyalások meghiúsítása céljából megtagadja a már korábban elért megegyezést és nyíltan az ebből fakadó kötelezett­ségeinek megszegésére törekszik. 1948/49-ben a felek megegyeztek ab­ban, hogy az USA eladja a Szovjet­uniónak a kölcsönbérleti szerződés alapján átadott összes kereskedelmi hajókat és a kisebb hadihajók egy­­részét. A kereskedelmi hajók árában is megegyeztek. Most viszont az amerikai kormány visszaköveteli valamennyi hajót. Az az érv, hogy az Egyesült Államok­nak szüksége van a hajókra, teljesen alaptalan. Az USA 1946-tól 1951-ig 1113 kereskedelmi hajót adott el és ma is elad hajókat más országoknak. Az sem igaz, hogy az amerikai kor­mány nem ad el hadihajókat. Egye­dül 1950-ben és 1951 januárjában 30 nagy hadihajót adtak el az ameri­kaiak más országoknak, nem is szólna a kisebb hadihajókról. Az amerikaiak nem akarják a tárgyalá­sokat kölcsönösen elfogadható kere­tek között folytatni. A kölcsönbér­leti elszámolásokkal kapcsolatos tár­gyalások menete és megvilágítása az amerikai sajtóban, az amerikai­ la­poknak ezzel kapcsolatos arcátlan és kihívó rágasa­i arról tanúskod­nak, hogy az­ amerikai kormánykö­rök nem akarnak megegyezésre jutni a Szovjetunióval és ürügyet ke­resnek a tárgyalások megszakítására. Az egyik tömeggyilkos öt évet kap Brest szenvedéseiért, a másikat Csang Kai-Sek hívja a börtönből tanácsadónak Jelentettük, hogy a párisi katonai bíróság tárgyalni kezdte Ramcke tábornok, Brest volt náci katonai pa­rancsnoka perét. Ramcket Brest hó­hérának nevezték a megszállás ide­jén, a francia ügyészség most 107 ember kivégeztetése, gyújtogatás, rab­lás é­s emberek­ megkínoztatása miatt emelt ellene vádat. Legutóbb azért kellett elhalasztani perének tárgyalá­sát, mert „becsületszóra“ egy párisi szállodában lakott és onnan megszö­kött a tárgyalás elöl. Most ötévi bör­tönre ítélték a bresti hóhért, de bün­tetésének nagy részét a korábbi vizs­gálati fogsággal kitöltöttnek veszik s két-három hónapon s­elül szabadon bocsátják Ranicket, aki feltehetően hamarosan eloglalja helyét azoknak a von náci tábornokoknak a olda­lán, akik 1945-ig Hitlernek, az utóbbi időben pedig az amerikaiaknak ad­nak katonai tanácsokat. Eh­hez a párisi jelentéshez méltó módon illeszkedik a Le Monde híre: Falkenhausen tábornokot, Belgium nemrég 12 évi kényszermunkára el­ítélt náci főparancsnokát Csang Kaj Sei, meghívta, hogyha börtönéből szabadul, utazzék Taiv­in szigetére és vállalja el a Kuomintang „legfőbb katonai tanácsadói“ tisztségét. Akik a belga bíróságot rá tudták venni arra, hogy Falkenhausent a megér-­­demelt kötél helyett 12 évi kényszer­munkára ítélje, bizonyára meg fog­ják tudni szerezni a tábornoknak az amnesztiát is és Csang Kaj Sek meg­kaphatja várva várt új tanácsadójái.

Next