Kis Ujság, 1951. március (5. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-17 / 64. szám

O Százhatvannégy vívó Indul a Budapest-terü­leti szak­­szervezeti vívóbajnokságon Az idény legnagyobbszabású vívó­versenyére a MÁVAG-kolónián szom­baton és vasárnap kerül sor. A buda­pesti területi szakszervezeti kard­­vívóbajnokságra ugyanis eddig 164 nevezés érkezett. I­gen sokan Magyar­­országon még nem indultak vívó­­versenyen. Ez a szám is mutatja, hogy a szakszervezeti alapokra fek­tetett sport olyan tömegeket mozgat meg, amilyenekről a múltban szó sem lehetett. A nagyszámú nevezésre való terein­­tette­ az első mérkőzéseket már szombaton délután 3 órakor meg­kezdik. A 164 versenyzőt 27 cso­­portba osztották be, amelyekből az első két helyezett jut tovább. A to­vábbjutott versenyzők 14 csoportban küzdenek ma­jd a második selejte­zőbe jutásért. Innen 42-en kerülnek a hétcsoportos középdöntőbe, míg az elődöntőbe a legjobb 21 versenyző jut be. Az elődöntő három csoport­jának 3—3 helyezettje kerül be a vasárnap délután 5 órakor kezdődő kilences döntőbe. A benevezettek között ott vannak a kardvívó élmezőny legjobbjai is, Gerevich Aladárral, Kováccsal, Ber­­czellyvel és Rajcsányival az élen. A versenyről csak a Honvéd, a Dózsa és DISZ vívói fognak hiányozni, akik majd későbbi időpontban k­apcso­­d­nak az országos hivatali bajnokság küzdelmeibe. A szombaton és vasárnap sorra kerülő verseny azért is nagy jelentő­ségű, mert e nél­ 21 legjobb verseny­zője kerül be az országos szakszer­vezeti bajnokság döntőjébe, ahol a fővárosi vívók a legjobb vidéki ver­senyzőkkel mérkőznek majd az or­szágos szakszervezeti bajnoki címért. Ha lesz az első játszma a sakk­­világbajnokságon Részlegek Botvinnyik és Bronstein párolásából Csütörtökön este a moszkvai Csaj­­kovszkij-teremben tartották a Bot­vinnyik és Bronstein között eldöntésre kerü­l sakkbajnokság megnyitóját. Az ünnepi beszédet a mérkőzés szervezőbizottságának elnöke, Poszt­­nyikov mondotta. G. Stahlberg a svéd, Ion Balanel a román sakkozók nevében üdvözöte a világbajnokság résztvevőit. Az első mérkőzésre pént­­en dél­után 17 óra 30 perckor kerül sor. A TASZSZ adatokat közöl a sakk­­világbajnokság résztvevőinek, Bot­vinnyiknek és Bionsteinnak pálya­futásáról Mihail Botvinnyik sakkvilágbaj­nok 1911-ben született. Már ifjú éveiben sakkozott 16 éves korában mester, 1931-ben a Szovjetunió baj­noka lett. Két év múlva ismét el­nyerte a szovjet sakkbajnoki címet A fiatal sakkozó 1933-ban mérkőzött először a világ egyik legjobb nagy­mesterével Flohrral és 6:6 arányú döntetlent ért el nagyhírű ellenfelé­vel szemben. A Moszkvában 1935- ben megtartott nemzetközi sakkver­senyen Botvinnyik és Flohr szerezte meg az első és második helyet, míg a harmadik helyre a volt világbaj­nok Lasker került. A következő nemzetközi versenyen, amelyet 1930-ban ugyancsak Mosz­kvában r­edeztek, valamint az ezt követő angliai nottinghami nemzet­közi versenyen Botvinnyik i­mételten bebizonyította, hogy ő a világbaj­nokság egyik legesélyesebbje. Bot­­vinny­k 194- ben szerezte meg a vi­lágbajnoki címet. Sikere az egész vi­lágon öregbítette a szovjet sakk­iskola hírnevét és további fellendü­lést hozott a szovjet sakksportba. Botvinnyik nemcsak a sakk területén, de a termelésben is sikereket ér el. kis Újság mérkőzne/£ a vusamnup &sii szor$*i t-m­agffar birkfizerian­aUt­ Pénteken délben nagy edzést tarto­tak a szovjet birkózók a Sportcsarnokben A magyar, sport társadalom nagy szeretettel fogadta a világhírű szov­jet birkózókat, akik csütörtö­kön Budapes­t nevez­tességeit tekint­­ték meg. Pénteken délben a Sportcsar­nokban nagy edzést tartottak a szov­jet birkózók. Az utazás fáradalmait az edzésekkel küszöbölik ki. A Szov­jetunió­—Magyarország válogatott bir­kózó viadalt vasárnap este 7 órakor tartják meg a Sportcsarnokban. Előreláthatóan a különböző súly­csoportokban a következők fognak birkózni: Lepkesúly: Gurjevics—Szi­lágyi. Légsúly: Zincseko—Bencze. Pehelysúly: Rapajev—Sípos. Könnyű­­súly: Jegorov—Gál. Váltósúly: Ma­­zurkin—Szívász. S­özépsúly: Bjelov— Gurics. Félnehézsúly: Englasz—Ko­vács Gyula. Nehézsúly: Ka tkasz—­Jo­in's. A méh­f­őzéseket kötöttfogás sze­rint bonyolítják le. — Minden erőnket és tudásun­kat össze kell szednünk, ha tisztes eredményt akarunk elérni a szovjet birkózók ellen —, mondotta Matura Mihály, a ma­gyar birkózócsapat edzője. Majd így folytatta: — Mindannyian nagy figyelemmel kísérjük a szovjet birkózók eredmé­nyeit és legutóbb a Csehszlovákiá­ban elért sorozatos győzelmek újra bebizonyították, hogy a világ leg­jobbjai közé tartoznak. Nyilatkozott a Kis Újságnak Bá­big Gyula, a szabadfogású birkózás olimpiai bajnoka. A magyar birkózósport további fej­lődése szempontjából nagy jelentősége lesz a sorozatos szovjet-magyar bir­kózóversenyeknek. El akarjuk sajátí­tani a tudományos­­­lapon való edzés­módszert, és felkészülést, és ezt az utánpótlásunknál akarjuk értékesí­teni Az a meggyőződésem, hogy a szovjet-magyar mérkőzésben bir­kózósportunk soha nem tapasztalt, hatalmas nagy fejlődése indul meg. A birkózóversenyek után a szovjet birkózók átadják tapasztalataikat és versenyzési módszereiket a magyar birkózóknak. Az­ edzők több előadást fognak tartani, amelyeken ismerteik a szovjet birkózósport hatalmas fej­lődését és mindazokat a módszereket, amelyekkel a legjobb eredményeket érték el. A vasárnapi viadalt, amelyet kötöttfogású stílusban rendeznek, rendkívül nagy érdeklődés előzi meg. 1938-ban m­gkapta a technikai tudo­mány jelöltje cím­et. Jelenleg a vil­lanyerőművek minisztér­iumában dol­gozik Kitűnő sakkelem,és kutató munkáját 1960-ben adták ki „Válo­gatott játszmák“ címmel. Ugyancsak a múlt évben jelent meg az elektro­technika területén végzett é­ték s munkája „a szinkronmotorok ger­jesztése és stabil járásuk biztosítása“ címmel. A világ legfiatala­bb sakkmestere David Bronstein 1924-ben született. A mester elnevezést ő is, mint Bot­vinnyik, 16 éves korában kapta meg. A kiváló sakkozók művészetét tanul­mányozva, Bronstein rohamosan a legjobb szovjet sakkozók közé került. Sikerrel szerepelt az 1943 és 1947-es szovjet sakkbajnokságon. A legjobb eredményt az utóbbi éviben érte el sajátos és különleges játékstílusával 1948-ban a stockholmi nemzetközi versenyen nagyszerű kombinációkka­l az első helyet érte el. Ekkor kapta meg a nagymester elnevezést. A szovjet bajnoki címet kétszer sze­rezte meg. Rendkívül ma­gaszol­ú mű­vészetet mulatot az­ 1950-ben Címla­­pesten megtartott nagymesterek ver­senyén és a nemrég megtartott Dol­szavszkij nagymester elleni mér­kőzésen. A fiatal nagymester méltó ellenfele a világbajnok Botvinhyit­nek az ezévi világbajnokságban. A sportolók gondolatát és kemény elhatározását tükrözi vissza Novák Ilona úszóbaj­noknőnek az Országos Béketanács tagjának cikke, amely „A magyar s­­ortolók kötelessége az Országos Béketanács felhívása után“ címmel a Népsportban jelent meg. Novák Ilona résztvett az Országos Béke­­tanács ülésén, mint a tanács egyik tagja. Erről így ír: — Nagy élmény volt számomra, hogy rész vehet­em ezen az ülésen, amelyen az Országos Béketanács ha­tározatot hozott az új, nagy béke tömegmozgalomról, a békeegyezményt követelő felhívás aláírásáról. Ezt a felhívást minden tisztességes magyar dolgozónak, a béke minden hívénél, alá kell írnia. És ebből a mozgalom­ból teljes erővel ki kell venniük a ré­szüket a ma­yar sportolóknak, első­sorban az élspor­tinknak. Kifejti a továbbiakban: nem elég csak aláírni a felhívást, hanem tettekkel is alá kell támasztani. Han­goztatja, hogy az aláírásnak csak akkor lesz súlya, ha a békéért folyó harcban újabb tettek válnak ki. — Többet, jobban kell dolgoznunk — mondja Novák Ilonka —, eredmé­nyeinket tovább kell fokoznunk, hogy lássa az egész világ, miyen hatalmas erő van a mi békeakaratunk mögött. A magyar sportolók feladataként megjelöli, hogy az április 8-án kez­dődő aláírási mozgalommal kapcso­latban vegyenek részt a népnevlő munkában, használják fel népszerű­ségüket a békét akarók táborának növelésére. Munkahelyükön tovább javítsák munkájukat, a Sportban pe­dig törjenek mind magasabb ered­ményekre, ugyanakkor a széles ta­pasztalatcsere útján érjenek el álta­lános színvonalemelkedést — írja a többi között Novak Hana. Győri sportjelentés A győrmegyei Testneve­lsi és Sportbizottság alig néhány hetes mű­ködése máris hatalmas lendüle­tet adott Győr-Sop­ron megye spor­tán­k. Nemcsak a népszerű, hanem az eddig elhanyagolt sportágak is olyan támo­­gatást kapnak a MTSB-től, hogy fej­lődésük egyre jobban kibontakozik. * Március 18-án, vasárnap a motor­­kerékpáros versenyen kívül a megyei ifjúsági ökölvívó bajnokságokat is megrendezi az MTS. Március 25-től pedig három napon belül lovasverse­nyel­ kerülnek lebonyolításra a Győr melletti nagyréten, amelyen a megye sportszerető közönsége láthatja a legjobb magyar éllovasokat. * Győrben felkészültek a vasárnapi Győri Vasas—Dorog mérkőzésre. A baj csak az, hogy a Győri Vasas há­rom játékosa: Pesti, Fehérvári és Józsa beteglistán van. Helyettük tartalékok játszanak. * ötven versenyző indul a győr-sop­ron megyei motoros túraba­jnokságon Vasárnap reggel 9 órakor a győri városi tanács székháza elől startol­nak a motorosok. Népviseletben falusi leányok, asz­­szonyok, feketeruhás, csizmás fiatal­­emberek és idősebb téniák tör­lik meg a Béke­szálló előcsarnokát. A tóm­.­megyei Sárpilisről és a gyár megyei Feredról jöttek. Otthonosan m­ozogna­k a sz­álló baljában, holott a sárpilisiek 70—80 százaléka most jár először Budapesten, akárcsak azok a falusiak, akik Buzsákról, Nemeskéről, Báláról, Madocsáról, Z­olnam­özsről utaztak Buda­pestre. Az Országos Tér Falusi Kultúrverseny országos viszony­,albán legjobb cso­portjai közé tartoznak és azért jül­nek a fővárosba, hogy bemutassák a budapesti dolgozókn­a műsorukat a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjá­nak keretében, ők azok, akikről Révai József pártkongresszusi nagy beszédében mondotta: „... iam­csak új közönsége tá­mad az új magyar kultúrának a dolgozó nép auraiból, hanem... a dolgozó nép a kultúra cselekvő résztvevőjévé akar vá­li és vál­n, nemcsak mint közönség, hanem mint alkotó is ki a­arja venni ré­­­szét az új magyar kultúra meg­teremtésében. Ez a kulturális t­á­­mcgym­ozgi­­­m kimeríthetetlen tar­talék­a művészeti életünknek, itt jelentkeznek tömegesen új színész, táncos, énekes tehetségek.“ Szemközt állok azokkal, akiket a népművelési miniszter művészeti életünk tartalékának mondott. Min­den arcon mosoly, derű, elégedett­ség. Kasmirkendős falusi lányok, menyecskék ruhája tarkállik, „pöndő“, rokolya, szoknya és kötő rajtuk, de a sárfözi hímzésű igazi népi öltözékeiket majd csak a szín­padon viselik. Ezek a sárpilisiek. Vegyeskarral szerepelnek a Buda­pesti Kultúrhéten. Megkérdezem Ko­vács Imrénél, az énekkar egyik fia­tal tagját, vam-e a műsorukban olyan dal, am­ely nagyon régi és el­kallódott volna, ha fel nem jegyzik. — De van ám! — feleli moso­lyogva. — Saját gyűjtésünkkel sze­repelünk. Bogár István, a karna­gyunk, aki sárközi ember, gyűjtött össze 50—60 régi dalt. Kislány vol­tam, amikor a dédanyám élén­kelte, hogy: „Még azt mondják. Sárpili­sen .. Ezt is énekeljük az Ifjú­sági Színházban. — Hány éves volt akkor a déd­anyja? — kérdem. — Kilencvenkettő. — És még mit énekelnek? — „Arra alá, de sok a fa, a fa. Sokat síitám alatt­­, alatta. ..“ Meg még két másikat: „Látod, babám, milyen ködös idő ..és „Átugrot­tam a Sár vizét lovastul ...“ A karnagytól, aki énekszaktanár, megtudom, hogy a két előbbi sza­badságharc utáni, újabb stílusú nép­dal, a két utóbbi legalább 250 éves. Az összegyűjtött énekek közt több olyan akad, amit népdalgyű­­jtőink eddig egyáltalán­ nem ismertek. Népi citerak­ísérettel adják majd elő a négy dalt a sárköziek. — Milyen dalokat hallott még a dédanyjától? — Erre a kérdésre ezt feleli a fiatalasszony.­­—­ Sok van olyan. „Sárpilisi Ko­vácsfoka partján van egy kerek erdő“ — ezt is énekelte. Kiderül, hogy 1988 ban volt elő­ször Pesten Az előtt sohsem. — Mondták is a lányok, akik most jöttek először, mikor ideértünk. Jaj, itt a Pest! ... Ez hát a Pest! . . . — fia is csak egyszer volt­am itt — vág közbe Trenkó István földműves —, amikor a gödöllői harcokban egy éjjel­­ vonultunk Pesten, de aztán fogságba estem. Molnár József, a sárpilisi gépállo­más ötvenéves kovácsa mondja: — Két hét előtt csak egy tizes volt Sárpilisen. Most négy van. Két hét alatt három alakult meg. Régóta akartuk, de csak most hogy Rákosi Mátyás beszédét hallották, olvasták, tudtuk megalakítani a másik hármat. Most ez, hogy Pisire jöhettünk, itt lakunk a nagy szállodában, megint m­egy ka­fással lesz az otthonra­ra. Elmondjuk, hogy a Népköztársaság­nak, a pártnak köszönhe­tjük, hogy idejöhettünk, ahova azelőtt be se te­­hettük volna a lábunka' — Sav be­szél Molnár Józ­ef aki az egykori bá'ró Bornimisza-uadalom 2009 hol­das Bornaszerencs-pusztán, mint ko­vács pl’p a gazdasági esp’édsorban élők fpkoto konverét A farádias Sá­di Sándornak „Ven­del bácsi ismerő­i“ című egyfelvo­­p­ősosát adják elő Színjátszó cso­portja­ Sztálin születésű­ piára ala­kult meg. Nyolcan vannak Potyondi Sándort kérdezgetem, aki Vendel bá­csi ismerősét játssza Egy öreg gaz­dasági csendel, aki a kizsákmányo­­lás keserves napjaiban, megrokkant és most felvilágosítja a falu népét, Potyondi Sándor a faradi „Felsza­­badulás“-tízes­ben dolgoz­i. Bőr­­sapka­ a fején, látszik, hogy sok mindenen ment keresztül életében. Ám a bajusza még barna és idő­­barázdálta arcán derű és elégedett­ség. — Földműves vagyok — feleli kérdéseimre —, h­tvanhárom éves. Április 24-én be is töltöm. Huszár voltam az első világháborúban. Jár­dám Szerbiában, az olasz m­g az orosz fronton. 1916-ban fogságba es­tem, három hónapig vasúti raunpán dolgoztam, majd Ázsiába kerültem egy „láger“-be. 1919-ben megszöktem és beálltam a Vörös Hadseregbe és több fronton harcoltam. 1924-ben kerültem haza. Ezután több uradalomban dolgo­zott, újra mint gazdasági cs­­éd. — Nehéz volt a szerepet megta­nulni? — kérd­m. — Nem nagyon — szól derülten. — A színdarabban is azt mondom el, amit itthon csináltam. Felvilágosí­tottam a többieket, hogy kinek kö­szönhetjük a földet, a jobb életet: Sztálinnak, a Szovjetuniónak. Kezet fogunk, mert özönlenek ki a szállóból a kultúrhét szereplői az autóbuszokra. Várost nézni viszik a falu dolgozóit. 250 éves énekeket hozott Budapestre a győztes sárpilisi kultúrcsoport FELSZABADULT FÖLD: (új , magyar hím) SZIKRA R ■ I (Lenin­ körút 120) 4, Vsz, 9, fa v. ‘/a'2. - FELSZABADU­­lvill/1 I LÁS (Flórián-tér 3) l/*4. ■ IIU1.I I %G. 8, v. ‘II2. - ATTILA (Budafok) 6, 8, v. 4. HATALMAS ERŐ: (magya­­ararul beszóló film) FÓRUM (Kossuth L.-utca 18) 4, v*7. 9. — BRIGÁD (Pestszentlőrinc) Vá6. ‘/*8. v. */*4. CSÖNÖS HÁZASSÁG: (Mikszáth Kálmán regénye színes filmen) VÖRÖS CSILLAG (Lenin-körút 45)­­/*5, 367, 'ÓH­, v. 9*3 (prol. 5. hétre!). - SZABADSÁG (Bar­tók Béla­ út 64) 4. V.7, Mj9. — TÁNCSICS (Csép­i) 5. ‘hS. v. V.3 (prolongálva!). — TÁTRA (Pesterzsébet) VI.fi. 8. v. 3 NAGY HAZAFI. I.—II rész: (magyarul beszé­l szovjet film) BÁSTYA (Lenin­­körút 8) '/12. 6. — HUNNIA (Bartók sk­át 130) csak 6-kor. — JÓZSEF ATTILA (Rákospalota) csak 6-kor. vas. */i2 is. 4 TOR EMBEREK: (magyarul ko­zela szí­nes szovjet film) DUNA (Först S.-u 7) V.5 647, 9. v. 443 (pro­. 3. hétre!). — d’ÓZSA (Róbert K.-körút 61) '/«5. ’hl. 9. v ’A3. — MÁJUS 1 (Mártírok úlja "5) 4 ‘Ul. ‘M. v. 2. — MUNKÁS (Káno­na-u 7(b) 5. Vz8. v '43 -KORZÓ (Ujpest) 4. '/»7. Vzfl. (prolon­gálva!). — CSILLAG (Csillaghegy) 6. vas 4. M­­ . AMUPTELKE: ÚTTÖRŐ (Baj­csy-Zsilinszky-út 38) 4, 6. vas. 10, 2, 4, 6 (prolongálva!) M'jrS 1 MOSZKVÁBAN: (színes do­­kumentr­­m) FAKI­Ya (Lenin-körút 88) délután V.'-tő’ este 11-ig és vas d­e l/s 11-tő’ este 11-ig folytatóina. — FÉNY (V.ínest) déhitán ő-től este Vstn-ig és vas* d­e­ lei"-kor és d. u. ‘/«4-től esti folytatóind.­­ HSZER­­AK MADARAI: Kísérőfilm az Úttörő nv 7:brm stípor nap pr"­z­el­me: (magvarul beszél) JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7) 4, ^7. 1. Talpalatnyi föld: (Szabó Pál regénye fil­men) STÚDIÓ (Akácfa-u. 4) 4, ‘/·7, V&9, v. */‚2. — MARX (Landler J.-u. 39) ‘/«4, 8. Világos út: (vidám, zenés szovjet film) PÁTRIA (Népszínház-u. 13) %4, %6, */«8. — ÚJLAKI (Bécsi-út 69) 4. 6, 8, vas. 2. Egy életen át: (egy tanítónő élete) ELIT (Szent István-körút 16) ‘/«5, %7, 9, v. M.3. Tűz és fergelig: (történelmi film) ZUGLÓI Angol-u. 26) 4. ‘/«7. 9. Potyomkin-páncélos: (a szovjet filmművé­szet hatalmas alkotása) ÉVA (Erzsébet királyné-út 36/b) 4, 6, 8. v. 2. — ÁRPÁD (Kerepesi-út 146) M.6. ‘/«8. v. ‘/sí (csütörtök szünnap!). Felszabadult Kína: (magyarul beszélő színes dokumentfilm) ROYAL (Kispest) 6. V.9. v. Vii. — GLÓRIA (Thököly-út 56) 4, 6. 8. v. 2. Ludas Matyi: (színes film) SAVOY (Üllői-út 1) */*1. */*6. 8. Ordüszakadék: (lengyel film) TINÓDI (Nagymező-u. 8) 4. 107. %9. v. 2. — UGOCSA (Ugocsa-u. 10) Vt4. %6. 8.­­ADY (Somogyi B.-út 3) ‘/*4. %6. 8 (prolongálva!) Kárhozóink összeesküvése: (megvárni be­­szélő színes szovjet film) KUT.TOR (Ki­­nizsi-n. 28) 4. 6. 8. — BÉKE (Szent L­ászló-út 48) 4. 6. 8. Kis Katalin h^zassátja: (vígjáték) TÁTRA (ÜN­Ai-iW 63) %5. */*7. */*9. v. %3 -OLYMPIA (Lenin-körút 26) 4. V*7. MrO. v^s 2 CIRKUSZ A MOZTBAN minden vasárnap új műsorral 2 ó­rás vidám ar*is*a pa­rádé d­­e 11 órai ko-'d^Pe]­SZAKRA (T.en’n-körút 120) — RÓZSA 'Róbert KSm'v-Vfirip Rt). — ROYAL (Kispest) — KOSSUTH (Pesterzsébet). ."(nó M)«7o 't onto kóré' -l’v 1­és .-oviét bír­áó 2. A»B'V N'P’ pvvjrpcFr.. 3 «ZOyJVT M­ov»u AT I FTIK'I AP'RKÖZFS. 4 VÖRÖS CSIL­LAG. 5 Szovjet úttörv-híradó. Reggel 9-től este 11-ig folytatósag. |_H­Á­Z­A­S­S­A­G | 50 éves, fiatalos arcú öz­vegyasszony vagyok. Férj­hez mennék egy dolgozó illm­os férfihez. ét-tő'—60-ig. B rendezett, tiszta lakásom és értékem is van. Rendes, józan, komoly férfi legyen. (. Húsvéti“ jelige.) 1 Bu­­­o R Kekamié. kisinan munka olcsón kárpitozol: vas­ágyak Zic­h­y Jenő-utca 33 kárpitosnál | A O A, s-VÉTEl| Üzleti polc­okat puk­okat kalóriát ekés/sebes desz­kát, Gerendát veszek Te­lefon: 33.V-535. Csillárt Vonel csillárüzem­­ről részletre Horváth Mi­­hály-tér ecv. (Baros-utca­) Engedélymentes Frommer szerű riasztópisztoly! Va­dászpuskánál nagyobbat szól! Mezőőröknek, éjjeli­őröknek nélkülözhetetlen Apró baromfiak, vetések ültetvények kártevői me­zei tolvajok, erdei vadak ellen. 48.5 forintért küldi utánvéttel Pálmai János Kecskemét. Csongrádi­ út | 41 Lövedék 40 fillér | o K | A I A s | Évtizedes Révai gyors-nép­­i főiskolában 19-1ő1 kezdő tan­folyamok. Haladók tovább­képzése. Lenin-körút 40-42. m BÚTOROK felipha er * f» v»t* «*ib íiripié'en Vidékre csomagolás Király-u. Fióka/kdi nincs. Címre ügyelni A ••»»»*»'* enyhák AviceULedd­ést ácak I szó hétköznap 511 fülés­t szó vasárnap I forint Legkisebb hirdetés II» s?.A Az elsfi szó és, a vastagon szedett Szó duplán számit' A Kis­ú’ság hirdetési osztálya: Budapest. Bajcsy Zsilinszky út telefonr 125 340. k­is Újság 5. évfolyam 64. szám Kiadja «» Független Kisgazda Párt , A kiadásért Perei KATONA JENŐ felelős szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI Eötvös­ utca 12 Telefon: 429—760 Hirdetési osztály: Bajcsy-Zsilinszky út 34 Telefon: 125—341 m i • .nn­m / .ni ·’i MSI* Az előfizetés­ ára havonként 12 forint. Csekkszámlaszám: 61.123 boll. Fülű •" "vir" ' • 11" V! Fölves teti Fele­sis: Földi Vilmos Szombat, március 17 Megszűnik a 69-es villamos­ járat, 59 A fizesse! vllamosbelet árat indul A Fővárosi Villamos Vasút a Föld­­alatti Gyorsvasút Bal­kány-téri állo­másának épí­ésével kapcsol­tos mun­kálatok miatt, amelyeknek céljára a tér nagy részét igénybe kell venni, a Csörsz­ utca és a Batthyány­ tér között közlekedő 69-es jelzésű villamosjára­­tot márc­us 18 án, vasárnap üzem­­zárfatkor megszünteti. Március 19-én üzemkezde­től a Csör­sz-utca és a Széll Kálmán-tér között a Böszürményi-úton át 59/A jelzéssel szükség szerint közlekedő villamos betétjáratot állítanak forga­lomba.

Next