Kis Ujság, 1951. december (5. évfolyam, 258-262. szám)
1951-12-02 / 258. szám
2 *!Itt valóban jellemző volt egyik-másik fiókunkra. — Magunk is tapasztaltuk. Mi ennek az örvendetes jelenségnek az oka? — kérdezzük. — Mindenekelőtt természetesen az, amit Rákosi Mátyás és Gerő államminiszter előre jelzett: az blémát, a tojásnál pedig a javuló húshelyzet siet segítségünkre. A hentesáruknál igen nagy könnyebbséget jelent majd az áruellátás szempontjából, hogy a bácskai hurkát és a kenőmájast ezentúl jegy nélkül árusítjuk és hogy a jegyes disznósajt és sütnivaló hurka ezentúl jegy nélkül is kapható lesz. Azt hiszszük, hogy az áruellátás javulásával egyidejűleg a KÖZÉRT-ellenes panaszok is a minimumra fognak csökkenni. Végezetül megkérdezzük, hogy a KÖZERT-nek van-e panasza a közönségre? — Van — felelik —, bár korántsem annyi, mint amennyi a közönségnek a KÖZERT-re. 1. Ne igyekezzék mindenki csiúcsforgalmi időben vásárolni és ha már ez elkerülhetetlen, ne türelmetlenkedjék, ha várnia kell. 2. Ha tízszer jól szolgálták ki és tizenegyedszer nem volt valamiért megelégedve, ne lásson rosszindulatot s ne kiáltson azonnal kígyót-békát reánk. A beszélgetés véget ér és elbúcsúzunk a KÖZÉRT-tól azzal a meggyőződéssel, hogy 1952-re még kevesebb ok lesz a panaszra, mint most. Jövőre sokszáz üzlettel szaporodik a fiókhálózat, ami nagyban hozzájárul — mint szaknyelven mondják — az áru jobb eltérítéséhez. S a zsúfoltság megszűnése, az áru egyenletesebb elosztása, a bevezetett szovjet vajonrendszer eloszlat majd olyan panaszokat is, mint az idegesség, az udvariatlanság, az eladói gőg és egyéb nem kívánatos jelenség. | áruellátás fokozatos javulása Cukornál, lisztnél, ennél a két fontos közszükségleti cikknél az ellátás bőséges és zavartalan, mindenki annyi cukrot és lisztet vásárolhat, amennyi jól esik. Hús- és zsírvonalon is erősen érezhető a javulás és a közeljövőben még kedvezőbb lesz a helyzet. Mindössze egy-két cikknél van még zökkenő, mint pl. almánál és tojásnál, de a tojásnál — éppen a termelés ilyen időszakban történő visszaesése miatt — 1928-ban és rá tíz évre is ugyanilyen zökkenők voltak. Az almafronton a hűtőházi alma piacradobása hamarosan megoldja a pro „Albánia sárkánya a nál hazája szabadságára és függetlenségére gondolt, csak az alkalmat várta a bosszúra és a nemzeti felkelésre. Ez az alkalom 1443-ban érkezett el, Hunyadi János nagy szerbiai győzelmei során. Castriota György kitűzte a felkelők zászlaját Krojában, kinyilvánította, hogy hű maradt végig ősei és nemzete hitéhez, maga köré gyűjtötte az albán törzsfőnököket, vezetőket és huszonöt éven keresztül partizánharcot, gerillaküzdelmet folytatott a török ellen Albánia hegyei között. 1461-ben II. Mohamed szultán elismerte öt Albánia és Epirusz fejedelmének. 1467-ben halt meg Alessiában és sírját az ellenséges törökök is tiszteletben részesítették, elismervén a nagy albán hős végtelen bátorságát, önfeláldozását és nagy emberi érzelmeit. Hosszú évszázadok alatt Castriota György, Szkander bég emléke örök vezércsillaga maradt a hazájuk függetlenségéért küzdő albánoknak. Az albán nép történelmi hagyománya »Albánia sárkányának« nevezte a nagy nemzeti hőst, akinek példája átragyogott az elnyomatás sötét évszázadain. AZ AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSE során tudósaink 170 előadáson, SS ülésszakában, ezek között hat országos kongresszuson számolnak be kutatási eredetire, elrejtvén igazi érzelmeit. Húsz minijeikről. A nagygyűlésen hozzák évig’maradt török szolgálatban, ma-1 nyivánosságra a tudományos kutatás gas rangokat töltött be, de szüntele-1 ötéves tervét, is. . A most megkötött magyar-albán kulturális egyezmény régi történelmi kapcsolatokat is felelevenít: Hunyadi Jánosnak, a mi nagy nemzeti hősünknek és Szkander bégnek, az albán szabadság és függetlenség nagy hősének fegyverbarátságát és együttműködését. Nemzeti hagyományainknak éppen úgy része ez a fegyverbarátság, mint része a hősi és szabadságszerető albán nép történelmének Hunyadi János, — igen, Hunyadi János nagy győzelmei és haditettei a nemzeti szabadságukért küzdő balkáni népek történelmi múltjának, néphagyományainak igen jelentős részét teszik. Szkander bég: ez a név törökösen hangzik, török eredetű. A nagy albán hősnek igazi neve Castriota György volt és a törökök adták neki ezt a nevet mintegy félénk elismerését nagy haditetteinek. — Szkander, vagyszkander Nagy Sándor nevének törökös formája... Castriota György 1403-ban született és 1467- ben halt meg, Kroja fejedelme volt, a mirdita terület ura Észak-Albániában. Mikor 1423-ban II. Murad szultán meghódította Epiruszt, a fiatal Castriota Györgyöt és három testvérét családja kénytelenül kezességbe adta a török szultánnak, aki a fiatalembereket a császári palotában neveltette. Castriota György ragyogó szellemi és vitézi képességei megnyerték a szultán tetszését, áttért a muzulmán Ilja Erenburg: A BÉKE HÁZA porbaomlott városok, sebzett és szétdozta nekem egy agronómus Penza tán túl nagy szerepet játszanak Fran roncsolt fák beszélni tudnának, ha a környékéről. Az ivanovói textilgyár csaországban, sohasem tudják elrejteni Dvina, a Nyémen és a Volga földje, munkásnői, akik tavaszi színekben a szovjet nép előtt az igazi Franciamelyet a hódítók tankjai és divíziói pompázó ruhákat adnak asszonyaink- országot és nemes arcát, tehetséges ... tapostak, — ha ez a véres föld is vak, ezt mondták: »A békéért dolgor bátor és munkaszerető népét, sem íróit A nagy szovjet iró ez írására aláírhatná a felhívásokat: újabb miszunk.« Lebedeva, egy idős asszony, és festőit. Mielőtt Bécsbe utaztam a L Humanité számara irta, hókkal gyarapodnának azok és az el- aki Moszkva környékén délvidéki Béke Világtanács ülésszakára, hosszú Az idén korán beköszöntött a tél, sok között lenne a szovjet föld alá- dinnyét termel, ezt mondta nekem, sok embert láttam lakóhelyem közelé-Nagyon hideg van s ablakom alatt írása, miközben megajándékozott néhányben. Régóta nem láttam ilyesmit nágyerekek hólabdáznak. Egy másik tél Tavasszal volgamenti választó ifjú palántával: »Nézze, én is harcolnnk. Csodálkoztam a dolgon és megjut eszembe önkéntelenül, amely szín-kerületemben jártam. Egy munkás belek a békéért, ahogy tudok: a ding- kérdeztem, mire várnak. Megtudtam, tén korán jött: az 1941-es. Akkor szólt, névszerint Nikitin. Nem kenyéimmel.« Fiatal tölgyeket láttam, hogy Balzac összes műveire fizetnek nem játszottak a gyermekek a hólab- nyere a beszéd, keze szerszámok sor- amelyeknek zöld lombkoronája nagy elő. A napokban iskoláslányok jöttek dával az ablakom alatt. Moszkva hatására termett, arca jóságot fejez területeket véd majd meg a sivatag hozzám és egyikük így szólt: »Olvascsendes és komoly volt. Moszkva vékít be annak az embernek a komoly- ártó szeleitől. Tizenöt év múlva feltűri az újságban, hogy jövőre ünnedékezett. Az ellenség megközelítette Hagát is, aki egyedül rója életútját, nőnek a tölgyek. De nemcsak fiatalok, verjük Victor Hugo születésének 150-ik külvárosait, úgy búcsúztunk akkor Felémfordulva ezt mondta: »ön ta- hanem öregek is ültetik, akik talán évfordulóját. Elhatároztuk, hogy nagy egymástól hogy nem tudtuk, talál lalkozik majd azokkal. Kérdezze meg már nem élnek, mire a fák kifejlődő ünnepséget rendezünk és válogatott kozunk-e még holnap. Akkor mint tőlük, van-e lelkiismeretük, vagy nőm. Nemde, ez is harc a békéért, részleteket adunk elő Hugo verseiből, denki egy ügynek szentelte életét: a nincs? Egész családomat elvesztettem Nemde megnyilvánulása ez a népek prózájából. Tanácsot kérünk öntől: békének. Az emberek családjukra a háborúban. Senki sem adja vissza szegemébe, szívébe, lelkiismeretébe melyek Victor Hugo legszebb ifjúgondoltak, kedvelt munkájukra, laka* gkek Az Elbától tértem vissza és vetett bizalomnak És ahogy a szov- kok költeményei?« Micsoda badarság sukra, gyümölcsöskertjükre, befejezet- most dolgozom. Többé nem az enyéi- jet emberek erdőket nevelnek, ha ezután még »vasfüggönyről« beszélni ilen kéziratukra. Ezen a szörnyű témért, hanem szomszédaim gyermekei-nítóink ugyanúgy foglalkoznak a Amerikában a Collier’s egyik légión mondta nekem egy tiszt: »Em- ért. Miért fenyegetőznek azok? Nincs gyermekekkel. Nem oltják beléjük utóbbi száma leírja a Szovjetunió fékszem, egy nyári napon a Kubán- elegük a háborúból? Harácsolni akar más népek gyűlöletét, hanem a szülő- elsen indítandó háborút. A lap ecseban...« Nem sokkal később elesett. A nak? Ez nem jól van így. Mondja föld szeretetét és a szeretetet ama teli az amerikaiak jövendő győzelmékéért halt meg, akárcsak a kis meg nekik, hogy ez alávalóság! Ha távoli, becsületes emberek iránt, akik mest. Egy régi katonadal jut eszembe: Inna, aki egy partizán-osztagban hal- megrohannak bennünket, tudjuk majd mindenütt munkálják, építik, keresik ,papíron minden nagyon szép volt, volt és az első békés reggelről áll a védekezés módját. Elmegyünk egy a jövő útjait, de megfeledkeztek a folyókról Már modozott, amikor elhallgatnak az Izen barlangjukig. De azt is mondja Nagy, igen nagy az én hazám, pedig — a folyókon át is kell kelni.Fagyok s madárdallal visszhangzanak meg nekik, hogy mi nem akarunk Nemrég Moszkvától a kínai határig Egyes amerikaiak számára — papíron az erdők, háborút, elegünk van belőle, békében repültem és láttam, hogy az emberek — minden magától megy. De meg Inna apja vele együtt harcolt, akarunk élni. És azt is mondja el, a legkülönfélébb dolgokkal foglakozó feledkeznek folyóinkról, melyek élugyanabban az osztagban. Életben- hogy legkisebb fiam...« Nem tudtanak De valamennyien szovjet embe- nyelték a Harmadik Birodalom hatalmára it. Felkerestem egy csendes ta- folytatni. Szeme könnyekkel telt meg, rek és a hékét akarják. Növekednek mát és dicsőségét. A mi népünk nem uban, a tol tanító Ezt mondta ne, de hirtelen felkiáltott: »Nem, semmit a jüve erdei, kigyulladnak az új fél a háborútól. Ismeri erejét. De kém: »Nem szabad, hogy gyermese mondjon nekik a fiamról. Nem elektromos állomások fényei, az tize- gyűlöli a háborút. Mi házat építünk, írnm hnerv lássak' balsorsomat. «..4A1, .'.mnnnn olt „ UA.ái „ K,.|J___' . L ii O _ keinknek ugyanaz a sorsa legyen, akarom, hogy lássak balsorsomat, mezből kirajzó autók újonnan épített a jövő házát, a boldogság házát. S amint Innának.« Inna szobájában most Mondja meg nekik, hogy gondolja- utaikon gördülnek; a könyvkereskedő- kohókban dolgozó emberek nem bombuga ül, fí.JrtttícT’ j1 *g^ermrfk^hre *®kben hatalmas mennyiségben vásárbét gyártanak és nem hetvenkednek. Arra gondolok, hősi vegzet jutott ősz- kezdik, drágán fizetik meg.. .Es mi ro,|na|i regényeket és költeményeket, mint a Collier’s urai. s af!!,«iSr a mi w ik" urffir'***»“■* •. *• »•*** .H_a a halottak is • WM- n* * „« SíníSSS' eST! Oderalá és líev.sitípol »édffi. kerSMbsj, han.ii, ítakvából. Sjlbé- I*. íyOBIhetjuk őket A mi kísér».. nimA «árúak, de mfly Értelem a partizánok az »Ifjú gárda« gyerek- hiából. Minszkből és Kievből. Min- sagunk e jelszó alatt született: »Berejtőzik mögöttük, mint általában a hősei és az ’ az öregasszony akit élj’edenhol mindenki a békét akarja, két az egész világnak« és minden számok mögött. Emlékeztetni akarom elégettek a fasiszták, mert partizánt »Minél gazdagabb az országunkban szovjet ember e jelszóért él, dolgo a béke barátait, hogy a felhíváson rejtegetett — ha mindezek felemelhet- nál nagyobb fölényben vannak a békeik, ha kell, életét is feláldozza, szereplő aláírások között a szovjet nék sírjuk kövét; ha az elhamvadt és erős a háború erői felett« «— caon- Azok a bábok, akik a véletlen folyó népé is ott van. kis Újság Eötvös József: ÉN IS SZERETNÉM... Én is szeretném nyájasabb dalokban Üdvözleni a szép természetet, Ábrándaimnak fényes csillagokban S bimbók között keresni képeket. Én is szeretnék kedvesem szeméről Enyelgve és búsongva hallani S nyájas arcáról, jéghideg szívéről Érzékenyen sok szépet mondani. Én is szeretném lángoló szavakkal Dicsérni ősz Tokajnak tűz korát, Szabályszerűen kimért zengő sorokban Megénekelni a magyar hazát. De engem fölver nyájas képzetimböl Komoly valónak súlyos érckara: Fajom keserve hangzik énekemből. Dalom nehéz koromnak jajszava. Mit ezrek némán tűrve érezének. Eltölti égő kínnal telkemet; Mért bámulod, ha nem vidám az ének S öröm helyett csak bút ébreszthetett. Míg gyáva kor borul hazánk fölébe, Én szebb emlékivel nem gúnyolom; Míg égő könny ragyog ezrek szemébe. Szelíd örömről nem mesél dalom. Miként az aeél-hárfa viharokban Feljajdul a magas tetőűt felett.úgy zeng a dalnok bús dalt bús napokban, Ki várna tőle nyájas éneket? Ha éji vész borítja lát körünket. Villámokért sóhajt a tévedő; Ha régi bánat kínozza szívünket, Nem könnyeket kér-e a szenvedő? S ilyen legyen dalom: egy villám fénye; Egy könny, kimondva ezrek kínjait; Kit nem hevít korának érzeménye Szakítsa ketté lantja húrjait. (1846.) Heti tanácsadó Az őszi mélyszántásban most Zala megye vezet, ahol már szinte teljesen el is készültek vele. Ahol még lemaradás mutatkozik, fokozni kell a mélyszántás ütemét, márcsak azért is, mert a beálló fagyok megnehezítik ezt a munkát, ügyelni kell azonban a minőségre is, arra, hogy elég mély legyen a szántás. Dolgozó parasztjainknak ma már nem kell magyarázni a mélyszántás jelentőségét. El kell hárítani minden akadályt a szántás elől, ahol még kint volna a kukoricaszár, hordjuk be, ha pedig esetleg még állna, sürgősen vágjuk le. Ez a silózás miatt is nagyon fontos. Sietni kell a silózással, hogy ideje legyen az erjedési folyamat megindulásának. A fagy ezt is megakadályozná, de előzzük meg az esőzéseket is. Az állattakarmányozásnál fontos időhöz értünk. Most térünk át a zöldtakarmányról a szárazra. Teheneink tejhozama, de egészsége érdekében is nagyon fontos, hogy ez fokozatosan történjék. Az itt járt szovjet mezőgazdaság élenjárói is figyelmeztettek arra, hogy vizenyős takarmánnyal répaszeletekkel stb.-vel is tápláljuk az átmenet alatt állatainkat. Folyik a termelési szerződések föötése. Dolgozó parasztjaink már alaposan ismerik előnyeit. Kamatmentes hitelt kapnak, gépszántást stb. Decemberrel megkezdődik a nagy állatfelvásárlás. A földművesszövetkezetek állatfelelősei idejében felkeresik azokat a dolgozó parasztokat, akik nagyállatra, disznóra, borjúra, marhára szerződést kötöttek és minden parasztnak érdeke, hogy állatait jól felhizlalt állapotban adja át a tervben megállapított időpontban. Folyik a hulladékbegyűjtés falainkban, hogy iparunk nyersanyaghoz juthasson. E téren is néhány falunk már szép példát mutatott. Nagydorogon három vagon vas és fém gyűlt össze Dombóvárott egy vagon. Mérkvárasd földművesszövetkezete egy hét alatt 120 mázsa vasat és 25 kiló fémet gyűjtött. Többi községünk is követi példájukat. Vasárnap, 1951 dec. 1. APLÓ A SZOVJETUNIÓ szabadította fel a 11 magyar népet és segíti példájával, tapasztalatcserékkel és minden más módon a szocializmus építésében. A nagy szovjet példa megismertetését szolgálja a Magyar-Szovjet Társaság amelynek vezetősége ezért indított most ismét tagszervezési mozgalmat az egész országban. Máris nagy eredmények bizonyítják a magyar-szovjet barátság fokozódó elmélyülését. A siker ott a legnagyobb, ahol az MSZT a tömegszervezetek közreműködését kérte. A megyék közti versenyben így Somogy megye érte el eddig a legnagyobb eredményt. Utána Borsod, Szabolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye következik a sorban. KÖZÖS KATOLIKUS-PROTESTÁNS TILTAKOZÁS hangzott el a német felfegyverzés ellen, a bonni bábállam „békéjének megmentésére”, amely felveszi a harcot Adenauer fegyverkezési politikájával szemben és amely a német egység, valamint, a potsdami megállapodások alapján áll. Heinemann, volt bonni belügyminiszter, a bizottság egyik vezetője szerint a jelenlegi bonni parlament nem illetékes az újrafelfegyverzés kérdésében való döntésre, mert a két év előtti választásoknál még egyáltalában nem volt szó Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséről. Niemöller, az ismert evangélikus vezető az evangéliumi elvekre hivatkozva tiltakozik a felfegyverzés ellen és nyilatkozatában kijelenti: mindazok a jelszavak, amelyek »keleti veszélyről«, avagy »a keresztény Nyugat fenyegetéséről« beszélnek, tulajdonképpen csak az imperializmust kendőzik; minden igaz kereszténynek ellen kell szegülnie az új háborús pszichózisnak. ENGSZÓRÓK, BOMBÁZÓK HELYETT — RÓMAI RÉGISÉGÜK. Míg az USA csatlósállamai háborús készülődésekre fordítják minden pénzüket, a Magyar Népköztársaság a szocializmust építi és kultúráját fejleszti. Íme például, míg a múltban semmi sem történt az Albertfalván felfedezett kétezeréves római falutelepülés maradványainak felkutatására, a felszabadulás óta, de különösen az elmúlt két évben régészeink hatalmas munkát végeznek, hogy felszínre hozzák a római régiségeket. Az enyhe novemberi időben folytatták a feltárást és a Budafoki Forgalmi Teleptől keletre legutóbb nagyméretű, lakógödörre bukkantak, amelytől majdnem kilenc méter hosszú folyosó ágazik egy másik lakógödörhöz. Ilyen folyosóval összekötött lakóházrendszer eddig még nem került elő az I. századi felustai település feltárása során. A Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztálya új kiállításán még ez évben bemutatja az Albertfalván talált régiségeket, szürkére égetett és vörösmázas tálakat és a korabeli anyagi kultúra más múzeális értékeit-1 DOLGOZÓ NŐVEL beszélgettünk Ta. Arnult fehérnemű-varrónő, ügyes, ízléses. Magányosan élt, éveken át otthon varrt, a lakásán. Várta a megrendelőket, akik hol jelentkeztek, hol nem és ezért egyenetlen volt a keresete. Végre elszánta magát, hogydolgozni megy, így mondta, idézőjelben, mert sok tűnődés előzte meg elható, rozsát. Most lelkesen beszél a fehérnemű-gyárról, a tágas-világos munkatermekről, a villannyal hajtott varrógépekről (otthon mit kezdett viszeres lenni a lába a gép hajtásától) és sugárzó arccal szól arról, hogy milyen jó másokkal együtt dolgozni. Igen, az volt a legnagyobb élménye, hogy megízlelte a közösségi munka örömét. És elveszettnek érzi azokat az éveket, amikor magányosan ült kis szobájában és várta a »megrendelőket«. MI A BAJ AZ OLASZ ARVTÍZKATASZTRÓFA KÖRÜL? Tízezrekért, százezreket tesz otthontalanná a borzalmas felsőolaszországi árvíz. De Gasperi és Scolba belügyminiszter közigazgatási és rendőri apparátusa teljesen tehetetlennek és passzívnak bizonyult a szerencsétlen lakosság megsegítése során. Harminchét felsőolaszországi polgármester tiltakozó távirattal fordult a kormányhoz, amelyben sürgeti az elmaradt segítséget. Az olasz kormány és hatóságai sok helyen egyszerűen megtiltották az önkéntes segélyszervek működését. Egyedül a demokratikus szervezetek és az Olasz Kommunista Párt állottak a helyzet magaslatán. Miközben a De Gasperi kormány háborús előkészületekre milliárdokat ad ki, eleinte »nem talált« pénzforrást, hogy segítsen a szerencsétlen embereken, egyedül az olasz proletariátus gyűjtő, akciója volt az ,amely pénzben és természetben segítséget adott az árvíz menekültjeinek. Ferrara munkásai voltak az elsők a segítésben. Az Olasz Kommunista Párt tízmillió lírát gyűjtött az árvízkárosultak megsegítésére, nem is szólva a ruházati cikkekről, gyógyszerekről.TŐZSDEPÁNIK ÉS ATOMVÉDELMI * HADGYAKORLAT. Arra a hírre, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyaló felök megállapodtak a demarkációs vonalban, huszonnégy óra alatt egymilliárd dollár veszteséget szenvedtek az értékpapírok a newyorki tőzsdén. Estek a repülő-, autó- és fegyvergyári részvények, a van, acél nikkel és olajipar pivírjai. A tőzsdejátékosok bizalma, száz- és százmillió dollárokban kifejezett mértékben, megrendült Truman háborús politikája iránt. Hónapok óta nem volt ilyen riadalom a Wall Streeten. A washingtoni kormány új hadiipari megrendelésekkel sietett megnyugtatni kedvelt tőkéseit és »atomvédelmi gyakorlatokat« rendelt el New Yorkban, hogy ezekkel növelje a háborús hisztériát, amelyet némileg lerontottak a koreai fegyverszüneti hírek. ÁLTALÁNOS ÁREMELKEDÉS ÉS ÚJ ADÓPRÉS AUSZTRIÁBAN. Az osztrák kormány készségesen meghajol a nagybirtokosok és marhakereskedők követelései előtt és 30 százalékkal emelte a disznóhús árát. Azt is elhatározta a néppárti pénzügyminiszter, Margaretha javaslatára a kormány, hogy a jövő évre ismét felemelik az adót, ami azt jelenti, hogy a dolgozók jövedelméből tíz százalékot vesz el az állam. Emelni fogják a cigaretta árát is. Az osztrá lapok felháborodással adnak hírt Margaretha pénzügyminiszter cinikus beismeréséről, mely szerint a nagy marosok az államnak körülbelül kétmiárd schilling adóval tartoznak, miközben az adóprés végsőkig kisajtolja a szegény embereket.