Kis Újság, 1999. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)
1999-09-03 / 35. szám
Kis Újság Piaristák Szegeden Az állam, Szeged vezetői és a piarista atyák példaértékűen hangolták össze munkájukat - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 25- én Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnázium új épületének és kollégiumának avatóünnepségén. A piarista atyák vállalkoztak arra, hogy elveszített szegedi iskolájukat újra felépítsék, az állam igazságot szolgáltatott a kifosztott piarista rendnek, az önkormányzat pedig földjéből adományozott. Mindhárom szándék az emberek boldogulását szolgálja - mondta. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy azok a fiatalok, akik a gimnáziumban tanulnak, ugyanolyan hazafiak lesznek, mint neves elődeik: Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Petőfi Sándor, Ady Endre, Széchenyi István, Teleki Pál, Bibó István és Antall József. Életüket és munkásságukat meghatározta a piarista nevelés, ezért is közös bennük a szilárd jellem, a gondolatok bátorsága, a szabadságszeretet és a haza iránti feltétlen elkötelezettség. A minőség szolgálatában A Magyarországi Református Egyház több mint kétszáz közoktatási intézményének közös tanévnyitó ünnepségét tartották meg augusztus 28-án Pokorni Zoltán oktatási miniszter részvételével Kecskeméten, a református templomban. A tanévnyitót megelőző ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv püspök hirdetett igét. A Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta: az iskolák eseménytelenné vált hétköznapjai kiemelkedő jelentőségű folyamat részei, hiszen a tanintézetekben szinte észrevétlenül, de visszafordíthatatlanul óráról-órára emberi lelkek, személyiségek, sorsok formálódnak. Kálmán Attila főgondnok megállapította: fontos, hogy az iskola gerinces, jellemes embereket neveljen. A kecskeméti tanévnyitón Pokorni Zoltán a közelmúltban született, oktatást érintő három törvény várható hatásait ismertetve kifejtette: a cél a minőség javítása. Terményáldás A Labora Alapítvány és a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara hetedik alkalommal rendezte meg Győrött a Terményáldás ünnepét, melynek alkalmával a Széchenyi téren felállított sátrakban mutatták be és árulták termékeiket a kertészek, biotermelők és szőlősgazdák. A mostanra beérett termények legszebbjeit a színpad előtt ökumenikus áldással szentelték meg az egyház papjai. Az ünnepségen Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter adott áttekintést a mezőgazdaság helyzetéről. Barankovics emlékezete 52 évvel ezelőtt Győrött jelentette be Barankovics István a Demokrata Néppárt megalakulását. A 25 évvel ezelőtt elhunyt politikusra emlékeztek augusztus 27-én a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége győri szervezete által rendezett emlékülésen. Orbán Viktor miniszterelnök, aki állandó vendégnek számít az évente megrendezésre kerülő emlékülésen, beszédében felelevenítette: kevés olyan kormány irányította eddig az országot, amelyiknek a hét csapást kellett elszenvednie. Hivatalba lépésük után az orosz gazdasági válság gyengítette a helyzetet, aztán természeti csapások sorozatát kellett átvészelni, majd a koszovói háború hátrányait szenvedtük. Összefogással azonban túltettünk a bajokon, a próbát kiálltuk és ezután nyugodtabb, békésebb élet következhet - mondta. 80 ezer diák A négy történelmi egyház mintegy 400 közoktatási intézményében a legutóbbi tanévben közel 80 ezer diák tanult, s az intézmények száma a most kezdődő tanévben hússzal növekszik - derült ki a Magyar Nemzet augusztus 24-i számából. Orbán Ferenc, az Oktatási Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője elmondta: a katolikus, a református, az evangélikus felekezet és a Mazsihisz törekvésének középpontjában újabban nem az egyedi intézmények létrehozása, hanem az óvodától az akár egyetemig húzódó iskolarendszer kialakítása áll. A katolikus egyház tavaly 45 óvodát, 91 általános iskolát, 74 középiskolát és 49 kollégiumot működtetett. Könyörgés a magyarságért Szeptember 11-én délután 3 órakor a Balaton-felvidék történelmi egyházait közös könyörgésre és hálaadásra hívja a Tihanyi Bencés Apátság! Adjunk hálát az Istennek, hogy elődeink magyarként és keresztényként élhettek, és könyörögjünk magyarságunkért és kereszténységünkért ezen a történelmi emlékhelyen! Helyezzünk el egy szál virágot I. András király sírjára! - kérik a szervezők. Az igehirdetés szolgálatát Bölcskey Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Zsinat lelkészi elnöke végzi. Platinalemez II. János Pál pápa szeptember 8-án dupla platinaalbumot kap ajándékba, miután szülőhazájában eladták 1979-es, első lengyelországi zarándoklatáról készült lemeze kétszázezredik példányát. A Szentatya idei lengyelországi látogatásakor több, a pápalátogatásnak szentelt lemez is megjelent Lengyelországban, közülük néhány még nagyobb példányszámban kelt el, mint az első zarándoklatról készült korong. A pápa azonban csak a szülőföldjén tett első látogatásról készült platinalemezt hajlandó elfogadni. Jövő évi kiadványok Az Evangélikus Sajtóosztály kéri az egyéni és gyülekezeti előjegyzéseket az Útmutató 2000 és az Evangélikus Naptár 2000 című kiadványaikra. Cím: Evangélikus Sajtóosztály, 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel./fax: 317-1108 vagy 317-5478. Az MTI, a katolikus Magyar Kurír, a Reformátusok Lapja és az Evangélikus Élet hírszolgálata alapján összeállította: (y-nes) HITÉLET 11 „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá!" (1 Péter 2, 5) Beszélgetés Szászfalvi László református lelkipásztorral, Csurgó polgármesterével A Csurgói református gyülekezet templomot épít. A régi, felrobbantott templom helyett új otthont, kőtemplomot szeretnének ismét a hívek. Szászfalvi László református lelkész, Csurgó polgármestere, országgyűlési képviselő állt e nemes kezdeményezés élére. - Milyen múltra tekinthet vissza a csurgói gyülekezet? - kérdeztük a dunántúli városka első emberét. - A II. világháború tragikus csurgói eseménye óta - amikor 1945. nagypéntek délután templomunkat felrobbantották - a csurgói reformátusokban mindig élt a remény, hogy templomukat újra felépíthetik. 1948-ban megkezdődött az új templom felépítése, ám több sikertelen építkezési kísérlet után a templom nem épült föl. 1992-ben egy alapítványt hoztunk létre azzal a céllal, hogy régi nagy álmunkat megvalósíthassuk. - Kiről nevezték el az alapítványt? - Verbay Istvánról, a csurgói református gyülekezet templomépítő lelkipásztoráról, aki a múlt század második felében sok áldozatot hozva munkálkodott a gyülekezet első templomának felépítésén. Verbay István 1862-ben hitet árasztó akaratával lelkesítette a kisszámú gyülekezetét és elindította a templom építését. Fáradságot nem ismert küzdött hogy templomuk legyen a csurgói híveknek. Bejárta az országot, a világot és pénzt gyűjtött. A templom építése hét nehéz évig tartott majd 1869-ben készült el és ékesítette Csurgót kilenc tornyával, 35 méteres magasságával. Három szép hangú ércharang hívogatta a gyülekezet tagjait az istentiszteletekre. Ez a templom volt Csurgó egyik szimbóluma. A gyülekezeti élet gazdag időszaka bontakozott ki ekkor. Ezt a szép tartalmas időt törte meg a I. világháború. A kegyetlen harc és pusztítás áldozata lett 1945. március 30-án a csurgói református templom is. A rom eltakarítása évekig tartott, így csak 1948-ban kezdődhetett meg az új templom építése, de az sajnos - mint már említettem - soha nem készült el. A hit most arra kötelez bennünket, hogy ismét templomot építsünk. - Az 1948-as sikertelen próbálkozások után most valóban sok reményre és hitre van szükségük... - Ma az a célunk, hogy új kőtemplomuk, otthonuk legyen a csurgói reformátusoknak. Ez azért is fontos, mert a rendszerváltozáskor, 1993-ban megkezdődhetett az első tanév a Csurgói Református Gimnáziumban. Ennek következtében - reményeink szerint - az ifjúság többet törődhet a hitéletével. Hisszük, ahogy a materiális kövek épülhetnek egymásra, mi is, mint élő kövek lelki házzá épülhetünk fel mindenkinek lelki otthont, békességet és közösséget adva. - Polgármester úr mióta vezeti ezt a várost? - 1990 óta, kilencedik éve vagyok polgármester. Érdekesség, hogy három választás helyett négy szavazáson választottak újra. Amikor ezt elmesélem barátaimnak, rögtön rákérdeznek: csak nem voltál tanácselnök is? Megnyugtathatom őket: nem, csak 1995-ben egy költségvetési vita után lemondtam, majd újra indultam a szavazáson, s ismét megválasztottak. - Hogyan egyezteti össze a polgármesteri illetve politikai teendőket a papi hivatással? - Munkaviszony szerint nem vagyok lelkipásztor 1994 óta, de a lelkészi státuszomat megőriztem. A feleségem segédlelkészként viszi a napi ügyeket egy beosztott lelkész segítségével. S hogy teljesen ne szakadjak el a hivatásomtól, háromhetente prédikálok vasárnaponként. Ezt fontosnak tartom, mert nagy élmény számomra, amikor hirdethetem az Evangéliumot. - Többletet jelent-e polgármesteri munkájában, hogy ön református lelkész? - Nem szeretnék általánosítani, hiszen ez annyira speciális helyzet. De mindig elkötelezett híve voltam a közösségi ügyeknek. Ez arra ösztökélt, hogy egyfajta közéleti szerepet vállaljak. A nyolcvanas évek második felétől már bekapcsolódtam a közösségi életbe: civil egyesületek jöttek létre, népfőiskolát szerveztünk, második világháborús emléktáblát avattunk. Jöttek sorra az események, amelyek során állást kellett foglalnunk. 1989- ben március 15-ét szerveztünk, június 16-án kopjafát avattunk. Majd egyre többen megszólítottak és kértek, ezt vagy azt vállaljam el! Később pedig felkértek, induljak el a választásokon! Egy speciális, egyéni döntést igénylő helyzetben ezt az utat vállaltam. Nem bántam meg, azt hiszem kiegészítheti egymást a két hivatás. Sokszor a polgármesteri hivatalban végzett munkám közben, amikor egy-egy nehéz helyzetbe került embert vagy családot hallgatok meg, esetleg tanácsot kérnek tőlem, lelkipásztori tevékenységet is végzek. És fordítva. Polgármesterként a közigazgatásban végzett időszak alatt megtanultam, mit jelent az alázat. Lehet, hogy lelkészként is eljutottam volna idáig, de feltehetően mindez több időt vett volna igénybe. Az alázat pedig felelősségre ösztökéli az embert. - Melyik kiválasztott Ige irányítja lelkészi és polgármesteri munkáját? - Sok és fontos Igét említhetnék. De talán most azt idézem fel, amelyet 1990-ben fogalmaztam meg magamnak: „Munkálkodjatok és fáradozzatok a városnak jólétén, mert annak jóléte lesz a ti jólétetek is!” (Jeremiás 28) Ez persze nagyon sok áldozatot, munkát és időt igényel. Mégis azt hiszem, érdemes és kell időt és energiát áldozni, mert az önfeláldozó munkának előbb vagy utóbb, de beérnek a gyümölcsei. Frigyesy Ágnes Arany Bálint Alapítvány a csurgói református fiatalokért Két évvel ezelőtt a Független Kisgazdapárt vezetősége emléktáblát helyezett el Abai Arany Bálint (Rinyaújlak 1901 - Budapest 1987), a Független Kisgazdapárt országos szervezője, az első koncepciós összeesküvési perben életfogytiglani börtönre ítélt politikusa tiszteletére Budapesten, az Abonyi utcai lakóház falán, ahol a kisgazda politikus élt és dolgozott Özvegye ebben a házban lakik ma is, június végén lépett 98. életévébe. A szellemileg friss, sokak - köztük közéleti személyiségek - által látogatott feleség, Arany Bálintné Köpeczy Ilona szeretett férje óhajának eleget téve Arany Bálint nevével fémjelzett alapítványt hozott létre 1993-ban a Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium javára. Arany Bálint a Csurgói Református Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, a Soltra Alapítvány támogatásával. A későbbi politikus „mindig szeretettel és hálával emlékezett hajdani iskolájára. Az az útravaló, melyet ott kapott, kihatott egész életére, amelynek a magyar nép felemelkedéséért és szabadságáért folytatott küzdelem meghatározó eleme volt. Segítette egyetemi tanulmányai alatt, a Svéd Golyóscsapágy Részvénytársaságnál 58 éven át végzett mérnöki munkájában, melynek eredményeként megújult a magyar malomipar. Hozzájárult ahhoz, hogy töretlen lélekkel és hittel élje túl azt a tíz év börtönt, amelybe a Szovjetuniót kiszolgáló diktatúra koholt vádak alapján záratta 1947-ben, a Független Kisgazdapárt szétverését szolgáló első koncepciós perben. Mindezért, s emlékezve arra, hogy saját tanulmányait milyen jótékonyan segítette a Soltra Alapítvány támogatása, elhatározott szándéka volt, hogy lehetőségeihez mérten támogatni kívánja volt iskoláját" - olvasható az alapító okiratban. A politikust 1987. november 14-i halála megakadályozta abban, hogy az alapítványt személyesen adja át, ezért az iskola támogatására szánt összeget felesége bocsátotta a Református Gimnázium rendelkezésére 1993-ban. Az Alapítvány - Arany Bálint szándékának megfelelően - ma is támogatja azokat a Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumban tanuló diákokat, akik elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a magyar történelem, a latin és görög nyelv tárgyakban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, s akik erre egyéb emberi tulajdonságaikkal is rászolgálnak. Másfelől támogatja olyan könyvek és eszközök beszerzését, amelyek a fenti tantárgyak oktatásához szükségesek. Az Arany Bálint Alapítvány határozatlan időre alakult. A kisgazda politikus felesége bízik abban, hogy az alapítvány által támogatott kiemelkedő képességű tanulók nem csupán tanulmányi eredményeikkel tűnnek ki társaik közül, hanem a későbbiekben példamutató magyar keresztyénekké is válnak. F. Á.