Kis Újság, 2000. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
2000-05-26 / 21. szám
Kis Újság KULTÚRA Színház és tv, egy percnyi erőszak nélkül Geszty Glória: a romantikát szeretnénk visszahozni az életbe Geszty Glória szuggesztív, megnyerő egyéniségét és markáns színészi kvalitásait mind a Zenit Televízió, mind a Ruttkai Éva Színház állandó nézői ismerik. Viszonylag kevés színművésznek adatik meg, hogy hősi, illetve primadonna és karakterszerepekben egyaránt képes nagyot alakítani, s vers és prózamondóként is jelesen helyt álljon. Geszty Glória reneszánsz sokoldalúságának fontos komponense, hogy a több mint nyolc esztendeje létező szelíd, keresztény szellemiségű Zenit TV-nek (korábban ZTV- ként volt közismert) Zámbó László rendező-operatőrrel együtt meghatározó személyisége. A kiváló színművésznőt a Zenit TV új székhelyén, a Fészek Klubban kerestem föl. - Már egész kislánykoromban elvarázsolt a gyerekszínház, s amikor a nővérem elvitt a My fair ladyra, kijelentettem: én színésznő leszek, és Horváth Tivadarhoz megyek feleségül. Gimnazistaként pedig az amatőr színjátszás vált az életem értelmévé. Rengeteget tanultam a Belvárosi Irodalmi Színpad vezető rendezőjétől, Zsolnay Gábortól. Ez idő tájt megtudtam, hogy Várkonyi Zoltán félig a Színház és Filmművészeti Főiskola, félig a Déryné Színház égisze alatt elindított egy különleges osztályt, ahol a gyakorlati oktatás dominál. Jelentkeztem. A vizsga után először kihirdették, hogy fölvettek, ám amikor kiderült, hogy még kiskorú vagyok és másfél év múlva érettségizem, visszavonták. Sírtam, zokogtam, mígnem a zsűri elnöke, az örök, klasszikus kamaszhangú színész, Petrik József orvosolta a sérelmeimet. Ünnepélyesen kinevezett elő felvételisnek. Érettségi után megbeszélés szerint jelentkeztem nála a színházban, ám megtudtam, hogy az egész akciót letiltották. A drága Petrik megint talált gyógyírt a sorscsapásra, nyomban fölvett a színházába, s pillanatok alatt mély vízbe dobott. Még mindig nem voltam egészen tizennyolc éves és eljátszhattam Polly iszonyatosan nehéz és összetett szerepét Brecht Koldusoperájában. S azóta mind a mai napig váltakozott a pályámon a nagyon nagy sikerek és szerencsék, valamint a kemény küzdelmek és a sorscsapások korszaka. Alakítottam Evitát Jókai Fekete gyémántokjában, Hegedűs Francit a Varázskeringőben, játszottam Lorcát, szerepeltem számtalan huszadik századi színműben és rengeteg szubrett szerep jutott osztályrészemül. S bár szerintem a személyimbe is be van már írva, hogy, jó kislány, pozitív hősnő”, sokkal izgalmasabbnak tartom a karakterfigurákat. A gyakorlatban tanultam meg a játékszíni költőmesterséget, de arra törekedtem, hogy ne maradjak meg csinos, ügyes, ösztönös tehetségnek. Ezért végeztem el négy év alatt az Egri Tanárképző Főiskolát közművelődés-pedagógia szakon úgy, hogy az Arany János Gyerekszínházban játszottam és próbáltam délelőtt és délután. Esténként pedig a Madách Színházban is rendszeresen fölléptem. - Beszéljen életének másik fontos sávjáról, a televíziózásról. - Az élet furcsasága, hogy ha áttételesen is, de Olaszországba nyúlnak vissza a televíziózásom kezdetei. Itáliába mint kulturális menedzser szerződtem és Isten színházi sikereket adott nekem számos musicalban és több különleges darabban. Egy költőien avantgárd milánói előadáson kék madarat kellett eljátszanom, aki különös, szép, ismeretlen nyelven beszél, az élet és a költészet titkát jelképezi. Ez a csodálatos nyelv az anyanyelvünk volt. Fantasztikus volt. Elmondtam Babits Esti kérdését, meghatottan, s megrendülten attól, hogy egy nagy magyar költő versét magyarul szavalhatom egy gyönyörű, lírai olasz színdarab egyik főszereplőjeként, és boldog voltam, mert magyar szót mondok, s átéreztem annak nagyszerűségét, hogy magyar vagyok. E kék madárról szóló darab zeneszerzője később, Budapestre látogatott. S én tolmácskodtam neki, hogy viszonozzam némileg azt a segítséget, amit tőle Milanóban kaptam. Ekkor egy kerületi tévés stúdióban találkoztam egy rendező operatőr fiúval, életem későbbi párjával, Zámbó Lászlóval, akivel együtt találtuk ki nyolc és fél évvel ezelőtt a mi sajátos egységessé komponált, művészi értelemben is megrendezett, kétszemélyes műsorszerkezetünket és stílusunkat. Már az ismerkedés napján tanakodtunk: kellene egy különleges tévéműsort készíteni, amiben van egy kis humor, egy kis muzsika, vers, zene. Összehoztunk egyórányi műsoros kazettát, s eléjuttattuk a II kerületi tévéseknek. Ők leadták, új, hasonló kompozíciókat kértek tőlünk, ami stúdióról stúdióra járt a fővárosban, majd Pilisvörösváron és Piliscsabán átlépte Budapest határát is. Az egy órából lett másfél óra, két óra, négy óra. S egyszer csak úgy kezdtek bennünket számon tartani, mint ZTV, Zámbó Laci monogramja nyomán. Ebből kialakult a Zenit TV név. A zenit minden pálya legmagasabb pontja. Amikor a nap delelőn van, akkor van zeniten. Mi pedig szeretnénk az éj sötétsége helyett a nap világosságát sugározni nézőinkre. Több nemzetközi konferencián is elhangzott, hogy a Zenit TV egyedülálló Európában, hiszen nálunk egyetlen percnyi erőszak nem volt adásban soha. Ügyelünk arra, hogy egy család nyugodtan leülhessen a képernyő elé és együtt nézhesse adásainkat szülő és a gyerekek, az unoka és a nagypapa. Az istenhívő, vallásos emberek erkölcsi érzékét sértő műsorokat nem készítünk. Amennyire ez egy kis magántelevíziótól telik, hirdetjük Isten, haza, család eszményét. - A Zenit TV sajátos, testvéri kapcsolatban áll a Ruttkai Éva Színházzal. - A Ruttkai Éva Színházzal majdnem egy időben indulva vállaltuk, hogy mi leszünk a keresztény szellemiségű, lélekemelő, kitűnő gyermekdarabokat is játszó teátrum médiatámogatói. A Színházat a Thália Szekere Alapítvány működteti. Az alapító tagok Szalay Magdolna, a társulat jogi képviselője, Szalay Zsolt rendezőfőigazgató, Nagy Miklós színészfőrendező. Óhatatlan, hogy az ember egy ilyen jó és nemes színházban, amely a tiszta irodalom és az erkölcsös szórakoztatás alapelveit vallja, nagy örömmel szerepel színészként is. Hálás vagyok, amikor újabb és újabb kitűnő lehetőséget kapok. Sikerült elérnem, hogy ne mindig csak királylány legyek, hanem például az egér a Segítség ember című darabban, vagy a mulatságos vénlány A hölgy fecseg és nyomozban, vagy Mocskos Peti a népszerű gyerekdarabban. A minap a Ruttkai Éva Színház fáklyás felvonulással ünnepelte ötödik születésnapját , e csodás nap visszahozta az életembe a romantikát is, hiszen beülhettem egy vörös bársonnyal kárpitozott hintóba s végigvonultunk a körúton. És az emberek az ablakokból integettek, megállt a forgalom. Annyira boldog voltam, hogy visszaintegettem a fáklyával, s a forró viasz ráömlött a homlokomra. Két hétig viseltem az égés jelét, de azt mondtam: nem baj, mert tovább érzem a csoda auráját. Igen. Vissza kell adni az embereknek a nemes romantikát. Pósa Zoltán Dunakanyar művészeti hetek Szob, Zebegény, Nagymaros, Kismaros, Verőce... Vannak vidékek, tájak, városok, melyek ellenállhatatlan varázserővel rendelkeznek. Nehezen tudjuk megmagyarázni, miért vágyunk vissza oda, ahol egyszer már megérintett bennünket a hely szelleme. A Dunakanyar Magyarország különleges szöglete. Hamvas Béla szerint több Géniusz találkozásának termékenyítő hatása összegződik hegyei, völgyei között. A páratlan természeti adottságok, a többszáz éves kultúra megismételhetetlen együttest alkotnak, talán ez vonzotta ide hajdan a királyokat is. Nem véletlenül fedezték föl ezt a vidéket művészek, tudósok, írók. Közülük sokan választották életük és munkájuk helyszínéül. Az eddig méltatlanul háttérbe szorított „balpart” falvainak, kisvárosainak művészetpártoló vállalkozói, kulturális szakemberei egy alapítványt hoztak létre, mert úgy gondolták, a kis települések együtt sokkal többet tudnak felmutatni ennek a csodálatos tájnak értékes hagyományaiból, mint külön-külön, elszigetelve. A Dunakanyar Kulturális Alapítvány 2000-ben harmadik alkalommal rendezi meg a már hagyományossá váló Dunakanyar Művészeti Hetek programsorozatot. Verőce, Kismaros, Nagymaros, Zebegény és Szob adnak helyet a rangos zenei, képzőművészeti, irodalmi, színházi eseményeknek, nemzetközi hírű előadók, tehetséges pályakezdő művészek, a térséghez valamilyen módon kötődő alkotók közreműködésével. Május 21-én, vasárnap, a Főtisztelendő Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök által celebrált szentmisével és az utána következő Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjével kezdődött a rendezvénysorozat a zebegényi római katolikus templomban. Az idei esztendő programjainak összeállításánál hangsúlyos szerep jutott az ezredforduló méltó megünneplésének, de honfoglaláskori játékok, mesterségek megismertetésének és más országokkal, kultúrákkal összekapcsolódó hagyományok bemutatásának is. A rendezvények közül izgalmasnak ígérkezik T. Szőnyi Zsuzsa Vándor és idegen Márai levelek, emlékek című könyvének bemutatója, amely május 28-án, holnapután Zebegényben lesz a Kenderes Hotelban. A Szőnyi István Emlékmúzeumban látható a Szőnyi-tanítványokat bemutató csoportos kiállítás, amelyhez Szőnyi pedagógiai munkásságát megvitató konferencia kapcsolódik holnap . A rendezvénysorozat hangversenyekben és egyéni előadóestekben is bővelkedik. A többi között a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Bogányi Gergely, a Bartók Vonósnégyes, a Muzsikás Együttes és Sebestyén Márta lép föl. Bizonyára nem csalódik, aki május 21. és június 18. között a Dunakanyar bal partjára látogat, különösen akkor, ha nem zárkózik el a vidék varázslatos természeti szépségei elől sem, mert akkor talán ő is úgy érezheti magát, mint Cs. Szabó László vándora, akinek „Kinyújtott botja hegyén lebeg odalenn a világszép Dunakanyar és rászáll kezére egy pillangó.” K. R. Vidéki kulturális programok Május 27-én, pénteken ahhoz képest, hogy hétköznap van, kimondottan gazdag programkínálat áll a magyar vidék rendelkezésére. Ajkán Bakony nemzetközi néptáncfesztivál és gyermekgála, Átányban Falusi spartakiád, Gyomaendrődön millenniumi nap van zászlóátadással és a helytörténeti múzeum megnyitásával. Hortobágy: Falunap, nemzetközi folklórbemutatóval Kocsér: Országos pónifogathajtó verseny Miskolc: XV. Diósgyőri Várjátékok Harta: Hartai napok Écs: Hősök vasárnapja Mezőtúr: Túri Kicsinyek Kórusa Országos Fesztivál Szépeinek: millenniumi sportnap Várpalota: millenniumi Városkörnyéki gyermekrajzverseny. - Lehet húsz dekával kevesebb? 9 „ Világot láttam, míg estről estre rányitottam ajtómat a versre.” így indítja Bestiárium című verseskönyvét kollégánk és barátunk Paizs Tibor, az erdélyi származású költő és publicista. Abból a fajtából való, aki az élet szépségeit, de fájdalmait is mélyen mellre szívja, s aztán szivárvány karikákat ereget a világba. Versei úgy lüktetnek ebben a szép kicsi kötetben, mint vergődő madár csapkod az áradó vizek partján. A hasonlatok és metaforák zsoltáros szépségű hozsannában egyesülnek és Paizs Tibor karmesteri tehetsége erejével költői oratóriumba simulnak. Poézise erdélyi gyökérből fogant. Első négy kötete is Erdélyben, Kolozsváron, vagy - horibile dictu - Bukarestben jelent meg amit úgy kell érteni, hogy a román centra- Könyvjelző Fanyarul és frivolul Paizs Tibor verseskönyvének üdvözlése lista megalománia a fővárosba „száműzte” az erdélyi magyar kiadókat. Paizs Tibor a magyar költészet klasszikus húrjait pengeti tovább a maga bájosan lélekcentrikus lírájával, rá sem vet a századvég hablatyoló extravagáns divatjaira, lelkében még dalként fakad a vers és melengeti a globális világban didergő lelkeket. „Hetyke és magabiztos költő” - mondta róla Bajor Andor, a halhatatlan kolozsvári író-humorista-filozófus. Paizs Tibor „hetykesége” szépséggé finomult, magabiztossága pedig a mesterségtudás dacára is beleingott Kelet-Közép-Európa ingoványába. Ebbe szúrja be vers-cölöpeit ez a nagyszerű költő. A kötet a Penna Kiadó gondozásában jelent meg, műszaki szerkesztő Feke László. Bereczki Károly Szempon Az elmúlt tíz esztendő egyik legtöbbet vitatott témája volt a Szent Korona-tan. A vitákat többnyire szándékos félreértelmezések gerjesztették, nem sok közük volt a tisztázó szándékú törekvésekhez Érthető, hiszen az ezeréves magyar államiság eme szimbóluma balliberális szempontból nézve csak retrográd eszmék jelképeként értelmezhető, amely nem több, mint múzeumi tárgy. Ez utóbbi érvük akkor erősödött föl, amikor megszületett a kormányhatározat arról, hogy a millenniumi ünnepségek jegyében 2000 januárjában az Országházba költöztetik Ez a koronaellenesség általában Kossuthra mutogatva apellál, mint teszi azt legutoljám a zenész Bródy János május 6-án a Magyar Hírlap Ahogy tetszik rovatában: Amióta eszem tudom, mindig liberális, szabadságszerető ember voltam, és az is maradtam. Ilyen formán zavar, bosszant és néha ijesztőnek tartom, hogy a jelenlegi politikai köztudatban a magyar szabadelvű hagyományoknak nincs igazán rangja Én ma is szívesen hordom tarisznyámon a Kossuth-címert, és a körülmények furcsaságát jelzi, hogy a Kossuth-díj Kossuthszobrán is egy olyan címer látható, amelyről épp Kossuth Lajos távolíttatta el a koronát. Mintha szégyen lenne egy olyan jelkép, amelyhez dicsőséges szabadságharcaink kötődnek Meggyőződésem, hogy a liberalizmus fontos történelmi hagyomány, s a szabadelvű gondolat befogadása sőt tisztelete nélkül az ország egyensúlya felborulhat, harmonikus jövője elképzelhetetlen.” Bródy Jánosban bizonyára megfordul a liberalizmus, ha szeme elé kerül a Magyar Nemzet február kilencediki száma Pongor Gábor egyetemi docens cikkével, amelyből megtudhatta volna hogy Kossuth még az emigrációban is mindig a koronás címert használta! A címerről a koronát a Habsburg császár vetette le, ezzel büntetve az „áruló nemzetet", szimbolizálván, hogy „a magyar alkotmányos jogok fel vannak függesztve. Megtették ezt már a Habsburgok korábban is, természetesen időlegesen, I. Lipót császár idején”. 1849-ben, a Habsburgok trónfosztása után éppen Kossuth rendeletével került vissza a címerképbe a korona. A Kossuth-címer tehát nem Kossuth kezdeményezése - hanem a Habsburgok büntető címere volt! Bródty János tehát vagy tarisznyát cserél vagy a meglévőről levakarja a szabadelvű Kossuth-címert. Zászlós