Kis Újság, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

2000-08-11 / 32. szám

Él« Újság Egyházi hírek Déli harangszó Az egész keresztény világban el­­terjedt déli harangszót elrendelő pápai rendelkezés 500. évfordu­lója előtt kíván tisztelegni a Déli harangszó című tanulmánykötet, melyet a Mundus Magyar Egye­temi Kiadó jelentet meg a na­pokban. A Déli harangszó című munka egyfajta tudós főhajtás a múlt hősei előtt, egyúttal hagyo­mánytisztelet, emlékeztetés VI. Sándor pápa 1500-ban kiadott rendelkezésének 500. évforduló­jára, amely a máig élő déli ha­rangozást elrendelte - áll a tájé­koztatóban. A kötet emlékeztet az 1456. július 22-i nándorfehérvári dia­dalra és a keresztény erők hősies helytállására. A mű, amelynek összeállításában jeles tudósok vettek részt, hat nyelven - ma­gyar, angol, német, francia, spa­nyol, olasz - lát napvilágot. Ifjúsági világtalálkozó Előreláthatólag mintegy két­ezerötszáz magyar fiatal vesz részt Rómában az augusztus 15-én kezdődő XV. Ifjúsági Vi­lágtalálkozón, amelyre összes­ségében csaknem kétmillió ven­déget várnak a világ különböző országaiból. Az ifjúsági világ­­találkozók kezdetét II. János Pál pápa hirdette meg 1985-ben, 18-35 év közötti fiatalok szá­mára. Az eseményt a Szentatya felkérésére az Olasz Katolikus Egyház Ifjúsági Bizottsága és a Világiak Pápai Tanácsa szer­vezi. Az idei világtalálkozó ke­retében zarándoklatokat, egy­házmegyei találkozókat, majd augusztus 19-én közös virrasz­tást tartanak. A nagyszabású rendezvény augusztus 20-án a katolikus egyházfő által bemu­tatandó szentmisével zárul. König bíboros 95 éves Franz König bíboros augusztus 3-án ünnepelte 95. születésnap­ját. Ebből az alkalomból szá­mos helyen készítettek vele in­terjút, portréfilmet. A Kathpress osztrák katolikus hírügynökség és az Ausztria Hírügynökség közösen kérdezte őt néhány té­máról. Az ausztriai választások­ról szólva a bíboros elmondta: minden ellenérzés dacára is ki kell mondani, hogy a választás teljes egészében demokratikus folyamatok eredménye. Hang­súlyozta, hogy egy demokrati­kus rendben szabadságot kell élveznie az eltérő vélemények­nek. A politika tekintetében rá­mutatott arra, hogy fontosnak tartja az egyház társadalmi ta­nításának markánsabb megjele­nítését. Mindemellett nem sza­bad, hogy az egyház tanítómes­terként lépjen fel és kioktasson. Szilárdan kell képviselnie azon­ban azt a meggyőződését, hogy a társadalom fontos kötőeleme az emberi méltóság, az emberi jogok tisztelete és a béke. Szűz Mária mennybevétele Nagyboldogasszony napján, au­gusztus 15-én ünnepi szentmisét és a Szent István-i országfelaján­lás ünnepélyes megújítását tart­ják az esztergomi bazilikában. A 11 óra 30 perckor kezdődő szentmisén fogadják a Rómából gyalogosan hazaérkező zarán­dokokat, akik a Szentatya által megáldott Szent Korona máso­latával térnek haza. Ugyanezen a napon 17 órakor Székesfehér­váron a Nemzeti Emlékhelyen ünnepi szentmisét tartanak az Egyházmegye Patrónája tisztele­tére, Szent István koponyaerek­lyéje és Boldog Gizella ereklyé­jének jelenlétében. MRVSZ 2000 CD-ROM A Magyar Reformátusok IV. Vi­lágtalálkozója tiszteletére megje­lent az MRVSZ 2000 CD-ROM. Megtalálhatók rajta a világtalál­kozó dokumentumai, a Magyar Református Énekeskönyv, biblia­­magyarázatok, hitvallások, lexi­konok, többféle bibliafordítás. A CD-ROM megrendelhető az alábbi címen: MRVSZ Iroda: 1146 Budapest, Abonyi u. 21. Postacím: Budapest 70., Pf. 5. Telefon/fax: 343-1633. Millenniumi istentisztelet Ökumenikus millenniumi isten­tiszteletet tartanak 2000. au­gusztus 13-án délelőtt 11 órakor a budavári Magdolna-templom szabad területén, Csuka Tamás protestáns tábori püspök, Lado­­csi Gáspár katolikus tábori püs­pök és D. Szebik Imre evangé­likus püspök szolgálatával. Az ünnepi alkalomra mindenkit szeretettel várnak. A katolikus Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája, a Reformátusok Lapja és az Evangélikus Élet hírszolgálata alapján összeállította. (y-nes) • •Ünnepeink, szentjeink Nagyboldogasszony ünnepe napja: augusztus 15. Mária mennybevételének, egy­ben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe. Nagybol­dogasszony nyolcada, amelybe Szent István napja is beleesik, a magyar egyházi év kiemelkedő időszaka. Az ősegyházig vissza­nyúló hagyomány szerint a Meg­váltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel ha­lála után föltámasztotta és magá­hoz emelte a mennyei dicső­ségbe. A Makula nélkül való Tükör így mondja el Máriának elszen­­derülését: „Nagy fényességben megjele­nik néki Gábriel arkangyal, ke­zében hozván olajfaágat, kinek levelei, mint a csillagok ragyog­nak vala. Nagy főhajtással mondá: Üdvözlégy, Mária, az én Uramnak áldott szent Anyja... A te szerelmes szent Fiad hozzád küldött, hogy megjelentsem né­ked, közeleg az idő, hogy hoz­zája menj, és az öröktül fogva el­készíttetett koronát elvegyed. Az egész mennyei karok a te odajö­­veteledet kívánva várják.” Szűz Mária a hír hallatán három dol­got kért: „Első, hogy Szent Fiam halálom óráján jöjjön hozzám. Másik, hogy az apostolok halálo­mon legyenek jelen és tisztesség­ben temessék el testemet. Har­madik, hogy halálomkor a go­nosz lelket ne lássam.” A néphagyomány úgy tudja, hogy Mária a haláláig nagy áhí­tattal járta végig mindennap Jé­zus kínszenvedéseinek helyeit. A népének szerint a maga haláláról szóló angyali híradást is a Gol­gotán kapta. HITÉLET II Jobbítsd a nemzetet! (Op. 148.) Beszélgetés Szokolay Sándor zeneszerzővel újabb millenniumi bemutatójáról Frigyesy Ágnes Szokolay Sándor új zenemű­vének címe így szól: „Job­bítsd a nemzetet!” (Op. 148.) „Kamarakantáta vegyeskar­ra, gyermekkarra és orgo­nára megigazulásért és nem­zeti megújulásért egyházi né­pénekek módjára hat tétel­ben Bibliai Igékre (Károli Gáspár fordításában) és Bor­nemisza Péter Prédikációs­ Intelmeire ma élők okulá­sára.” A hosszú és önmagáért beszélő cím érdeklődést kelt, és menten beavatja a hallga­tót a mű rejtelmeibe. De kezdjük az előzményekkel: ez év január 3-án este az Ál­lami Oparaház Millenniumi Nyitóhangversenyének be­mutatóján Szokolay Sándor oratorikus (harmadik) szim­fóniájának Nagy Gáspár versciklusára írt, nagy sikerű művét hallhattuk az ezred­forduló kettős ünnepén, mely államalapításunkat s a Krisz­tus-évfordulónkat köszön­tötte. A mű Szent István és Szent Gellért emlékét eleve­nítette fel. A mű születéséről beszámoltunk. Most a zene­szerzőt újabb bemutatója előtt ismét indítékairól fag­gatjuk.­ ­ Augusztus 20-i bemuta­tómra a megbízást Orosháza város felkérésére írtam ez év elején. Ezzel a zeneművel­eteim szülőföldjét is köszön­töm, ahol hitemet nyertem, s ahonnan a híres békéstarhosi Zenei­ Csoda-Iskolába kerül­tem. Édesapám Orosházán élt, ahol madrigálkórust alapított, e kórus most szándékszik az ő nevét felvenni az ünnep alkal­mával. A januári Symphonia Ungarorum egyetemessége megmaradásunkról és hitünk megőrzéséről szól. Az orosházi evangélikus templomban a protestantizmus nemzetmentő küzdelmeiről s lelki megújulá­sunkról szólok, melyben Bor­nemisza Péter és Károli Gáspár kemény veretű, patinás és in­telmekkel teli mondandóját szeretném földijeim lelkére kötni ezredfordulónk üzenete­ként. Boldogan készülök e be­mutatóra. Különösen azért, mert az utóbbi időkben letisz­tuló egyszerűségre vágyom. Szeretném a zenehallgatási kultúrában járatlanokat is meg­szólítani hitet sugalló hangon. - Kérem, szóljon az új mű tartalmáról, terjedelméről, té­teleinek felépítéséről! -A félórás, hattételes műben vegyes kar és gyermekkar kü­­lön-külön is énekel, de a pil­lértételekben kettős karként szólalnak meg. (Például a nyitó és zárótételben.) A tételek cí­mei sokat elárulnak. A bibliai igék és a költő prédikátori in­telmei váltják egymást. Kegye­lemért könyörgő énekkel kez­dődik, mely egy korál-variá­­ciós építményű bevezetés. A népi hangsorú pentatónia ősi hitünket is példázni szeretné. Az Evangéliumról szól a kö­vetkező rész. Az igeolvasásra való felszólítás imperatívuszá­nak kontrasztja, hogy benne vi­gasztalást találunk. A harma­dik tétel egy gyermekkori (osz­­tinátus) bölcsődal, Bornemi­sza: Énekecske gyermekek rengetésére című áhítatos és graciózus versére. Ezt követi egy vegyes kari Bűnvalló Ének Egymásért, a hívek gyarlósá­gairól. A következő tételeim: A Prófétákról. Ebben a vegyes­kari fogatóban az ítélő és a Ke­gyelmes Isten kontrasztjával találkozunk. A zárótétel a da­rab legnagyobb formátumú ré­sze, mely múltunkról, jele­nünkről és jövőnkről egyaránt szól. Címe: „Az Magyaror­szágról”. A magyar átokról, mely sajnos magántulajdo­nunkká vált. De az ige intelme: „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legye­tek erősek...” E tétel Bornemi­­sza-szöveg mohácsi vész utáni szenvedéseinknek gyönyörű, régi nyelvezetű, freskószerű ábrázolása, igazán megrázó: „Mi, Magyarok az hévséggel kóstoljuk az Úrnak nagy ha­ragját! Megharagunék az ke­vélységünkért, ezért lőttek és ezért lesznek nagy háborúsá­gok! Ó, de sok ezer példáink vannak nálunk erről az szépsé­ges Magyarországban.” Majd „vedd el rólunk haragod, job­bítsd a Nemzetet!” A kicsen­gés a felemelkedés hitét hir­deti: „Tekints fel a Magas Égre! Magas Égnek Istenére! Kivirágzó Jövőd meglásd, az szépséges Magyarország...” Szakrális befejezés következik: hálaadó, allelujás hangokon, Ámen! befejezéssel. Az inspiráció forrásáról talán annyit: az egész mű szellemi ihletője, gyermekkoromnak hitre vezérlő pásztora, Fürst Ervin emléke előtt tiszteleg. Hitéből eredő emberi tartása tette őt első példaképemmé. Máig tartó hatását most is ér­zem. Felekezetek fölötti szel­lemi-lelki útravalója nálam a hívőkkel való kapcsolatom - aki ismer, ezt tudhatja. Ám minden közösségi tevékenysé­günk a gyarlóság veszélyét is magában rejti, de az én hitemet az ilyen „gyarlóságféleségek” sohasem ingatták meg. Az íté­leteket az emberek ma túlzásba viszik, sokan az egyházakkal való szembefordulás alkalmára várnak. Pedig a bölcs lelki­atyáktól való elfordulás - ön­magunk ürügyeként - csak sa­ját veszteségünk lehet. Az előadók roppant feladatra vállalkoztak. Ilyen hosszú mű tudtommal az első ilyen vállal­kozásuk. Az Orosházi Madri­gálkórus betanítója Pechán Zoltán karnagy, aki már előadta sok művemet, mégis ehhez nagy bátorság kellett, mert ez a hivatásos együttesek­nek sem jelentene gondtalan munkát. Hitt a művészi megva­lósíthatóság erejében. Joggal! Az Orosházi Kodály Zoltán Gyermekkart pedig Dinnyés István, a szintén bátor és igen avatott karnagy tanította be lendületes természetességgel. Nagy örömömre, mert itt a gyermekek a mi jövőnket jel­képezik! Az orgonaszólam szinte egy zenekar orkesztrális gazdagságát igényli az előadó­­művésztől! Bottkáné Égető Mária, a szegedi dóm orgona­művésze nagyszerű, igen szé­les skálájú és megjelenítő ké­pességű muzsikus. Bízom az előadásuk érett hőfokában! - Tudomásom szerint a szeptemberi első budapesti nemzetközi csembalóverseny zsűrielnöke önt bízta meg a döntő kötelező darabjának megírásával. Egy ilyen mű is lehet millenniumi?­­ De mennyire! Sebestyén János, a verseny zsűrielnöke, csembalóművész a 2000. év szimbólumául mottónak aján­lotta a „2000-Hang” kifeje­zést... Vállaltam, persze szim­bolikusan, nem „leszámolva” a hangokat. A kéttételes mű zenei címe, az elsőé: Notturno - O-Évez­­red-Alkonyán, a másodiké: Ju­­biloso - Új-Évezred-Hajnalán. A lassú első tétel: éjközelgőn alkonyati, a gyors második té­tel: ujjongó és hálaadó, amiben egy szakralitást keltő korál­­fantázia is megszólal. Ezt az Óbudai Társaskörből közvetíti a rádió szeptember utolsó nap­jaiban. - Várható-e még öntől to­vábbi millenniumot idéző mű? - Igen, de ez még csak terv, a tárgyalásoknál tartunk. 2001 nyarára a Rádiózenekar és­­ Énekkar meghívást kapott a németországi Passauba, ma­gyar estre. Javasolták, hogy egy nyolc-tíz perces kórus­zenekari, himnikus, új magyar mű megírására tegyen javasla­tot karnagyuk, Vásáry Tamás. Ő engem ajánlott, s így keres­tek meg. Első gondolatom a Szent István és Gizella ki­rályné közötti kultuszukra utaló graduálé szemelvényfel­villantás volna, latin vagy né­met nyelven. De erről többet csak később szólhatok. - Januári említett operaházi bemutatója óta tavaszig to­vábbi művei csendültek fel Budapesten. Hogyan ítéli meg sorozatos szerepléseit? - Nem szégyen ez, merek örülni szerepléseimnek. De az nem feltétlen divatba jövést je­lent, ha négy-öt művünk követi egymást. Az összefüggés vélet­len műve lehet, s nem tenden­cia. Öregszem, s közben nő az opuszaim száma is. Január végén a Minifesztivá­­lon „A minden titkok titka” című Ady-szólókantátám a Pesti Vigadóban örömöt jelen­tett sikeres előadása miatt. Március másodikán a Rádió Zenekar C hangnemű bérleti sorozatában az első C-dúr szimfóniámat Vásáry Tamás hi­hetetlen impulzív hőfokra vitte. Körülbelül négy-öt percet rövidült ez az előadás a rádió­­felvételhez mérten. Nagy meglepetést okozott, hogy Kocsis Zoltán műsorára tűzte a több mint negyven évig hangversenyen nem szereplő Ady-oratóriumomat: „A Tűz Márciusát”. A Tavaszi Feszti­vál fergeteges előadása volt ez a huszonöt éves koromban komponált, egyórás művem. Hihetetlennek tűnt, hogy az 1956-os ihletése ennyi idő után is átsütött­e pályakezdő műve­men. Vissza is nyertem fia­talkoromba vetett bizalmamat, amiben már félve hittem... Áp­rilis közepén pedig szintén a Tavaszi Fesztivál keretében - a költő centenáriuma kapcsán - Szabó Lőrinc-kantátámat adták elő a Zeneakadémián. Nekem igen hasznos volt hallani a ze­neszerzői erényeimet és gyar­lóságaimat összevethető mó­don. - Befejező kérdésem a szín­padi műveit illeti. Hét színpadi drámája után talán jogos a kérdés: tervez-e új Szokolay­­operát? - Nem vagyok ajánlkozó tí­pusú. A millenniumi pályázat folytán amúgy is kötelezettsé­gei vannak színházunknak... Két év alatt műfaj­váltási igye­kezetem három szimfóniát ho­zott létre. De bevallom, hogy betegségem óta, amire tán senki sincs felkészülve, „élet­mű-elrendezési” és „kifésü­­lési” személyes gondjaimmal birkózom. De még van egy hattyúdalopera-vágy­am... Ber­­gengruener novellája nyomán Das Netz (A háló) címmel for­dított Szávitri-önfeláldozás-ké­­pességet szeretnék ez esetben a Férfi életmentési lehetősége­ként operává álmodni. Erről még csak ennyit, mert a szö­vegkönyvi teljes és tökéletes megoldás egy műfajtól való búcsúzásként csak kiérlelt le­het! - Érdekelne, jó választás volt-e soproni élete? - Tökéletesebbet el sem tu­dok képzelni. Csak mindenben így döntenék... Szokolay Sándor zeneszerző

Next