Kis Újság, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-21 / 29. szám

IV rászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jár­tassággal rendelkezik. 1999. január 1. napjától csak olyan személy lehet hegybíró, aki a közigazgatási alapvizsgát le­tette, vagy vállalja, hogy megválasztása esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása, vagy si­kertelen vizsga esetén a hegybíró megbízatása megszűnik.” 35. § A Htv. 31. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /A tag kötelezettsége, hogy/ ,,f) a 42. § (2) bekezdése szerinti ár alatt történő értékesí­­­­tés vagy vásárlás esetén a különbözetet a hegyközségnek befizesse.” 36. § (1) A Htv. 32. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A bortermőhelyi hegyközség a működési területéhez föld­rajzilag legközelebb fekvő hegyközségi tanácshoz tartozik.” (2) A Htv. 32. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egé­­t szül ki: „(4) A hasonló hagyományokkal és természeti adottságok­kal rendelkező, vagy egymással földrajzilag egységet képező borvidékek önkéntes társulással eredetvédelmi célból bor­vidéki régiót alakíthatnak. (5) A meghatározott termőhelyű vagy védett eredetű minőségi vagy különleges minőségű borok termelésére kevésbé alkal­mas bortermőhelyekből a hegyközségi tanácsok a (4) bekez­désben foglaltak szerint tájbortermő-vidéket alakíthatnak ki. (6) A tanácsok a társulás működésének feltételeit a társu­­­­lási megállapodásban határozzák meg.” 37. § A Htv. 42. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Termőhelyi védőár alatt történő értékesítés esetén mind a termelő, mind a felvásárló köteles a különbözetet a hegy­­i­ községnek befizetni.” 38. § (1) A Htv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő ren­delkezés lép: „(2) Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld eseté­ben a művelési ág megváltoztatásához a hegyközség enge­délye szükséges. Engedély nélküli kivágás esetén a műve­lési ág változás az ingatlan-nyilvántartásba nem vezethető át. A művelési ág változására egyebekben a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 42. §-ában foglaltakat kell azzal az elté­réssel alkalmazni, hogy a földhivatal a művelési ág visszaállí­tásáról a hegyközség megkeresése alapján határoz.” (2) A Htv. 45. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egé­szül ki: „(4) A szőlő termőhelyi kataszterébe felvett területeken erdőt, gyümölcsöst telepíteni csak a hegyközség előzetes hozzájárulásával lehet. (5) A hegyközség a szőlőkataszterbe tartozó területekre a tulajdonosok képviseletében jogosult vadászati jogot kérni, valamint a földtulajdonosokat a vad védelméről és a vadgaz­dálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tör­vénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai szerint képviselni.” 39. § A Htv. 53. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni.” 40. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A törvény ha­tálybalépésével egyidejűleg a Btv. 24. § (2) és (3) bekezdése, továbbá 44. §-ának (2) bekezdése b) pontjában a „legalább 85%-ban”, a „100%-ban”, valamint a „2002. január 1-jétől a származásnak 100%-ban az elnevezésének, jelölésének kell megfelelnie” szövegrész hatályát veszti. (2) 2000. augusztus 1-jével a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény mó­dosításáról szóló 2000. évi XXXII. törvény 98. §-ának (16) be­kezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(16) A Jet. 54/E. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Az egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult személy az előállított szőlőbort/ ,,b) adóraktárnak továbbfeldolgozási céllal, kizárólag hordós kiszerelésben, és/vagy közvetlenül végső fogyasztó részére, pincéjéből 2 litert meg nem haladó kiszerelésben (a további­akban: palackos kiszerelés), 2 liternél nagyobb, de 25 litert meg nem haladó kiszerelésben (a továbbiakban: kannás kiszerelés), vagy helyben kimérve, és/vagy jövedéki engedélyes keres­kedőnek és nem jövedéki engedélyes kereskedőnek kannás vagy palackos kiszerelésben, és/vagy külföldre” /értékesítheti.­” 41. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közössé­gek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megáll­apodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - 7. § és 15. §-ában - a Tanács borpiaci rendtartásról szóló 1493/1999/EK. rendele­tével részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Göncz Árpád a Köztársaság elnöke Dr. Áder János az Országgyűlés elnöke Az Agrártájolót a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium Sajtó Önálló Osztálya állította össze. A melléklettel kapcsolatos leveleiket a következő címre várjuk: FVM Sajtó Önálló Osztály - AGRÁRTÁJOLÓ. 1860 Budapest 55. Pf. 1. AGRÁRTÁJOLÓ Kis Újság G­om­bater i­lesztés Az Országos Korona Gombaipari Egyesülésről A Magyar Gombatermesztők Szövetségének 112 tagja van, amelyek közül a legje­lentősebb és legismertebb az Országos Korona Gombaipari Egyesülés. Az Eger közelében lévő Kerecsend a székhelye a 13 gazdasági társaságot tömö­rítő Országos Korona Gombaipari Egyesü­lésnek, amely Közép- és Kelet-Európa gombaiparának meghatározó tényezője. A gombatermelés talán ma a magyar mezőgazdaság legsikeresebb, legdinami­kusabban fejlődő ágazata. Abban, hogy az ország gombatermesztése az elmúlt évben az 1989. évinek az ötszörösére, mintegy 35 000 tonnára, az export pedig tízszere­sére, mintegy 16.000 tonnára emelkedett, döntő szerepe volt az Egyesülésnek, amely a térségben egyedülálló példaként a gomba­ipar teljes vertikumával rendelkezik. Üzlet­­politikájának eredményeként az utóbbi években mind a termesztés, mind a forgal­mazás területén figyelemreméltó eredmé­nyeket ért el. Az egyesülés csúcstechnoló­giával működő komposztcentrumokat ala­kított ki Kerecsenden, Hódmezővásárhe­lyen és Győrött, amelyek a fejlett európai követelményeknek is megfelelnek. Az országot behálózó regionális köz­pontjai közül 1995-től termel Demjénben a Korona Gombacsíra Üzem, amely évi 3 millió liter szaporítóanyagot képes előál­lítani, amelynek közös stratégiája van a vi­lág csíragyártásában vezető szerepet be­töltő amerikai Amycel céggel. A Zala megyei Kisbucsán, a kiváló mi­nőségű tőzeget produkáló pötrétei tőzeg­mezőre épülve folyik a takaróanyag gyár­tása, míg Győrben, Hódmezővásárhelyen és Kerecsenden a termesztési alapanyag (komposzt) előállítása. Az Egyesülés - pontosabban annak meghatározó tagja a Quality Champignons Kft - nevéhez fűződik a III. fázisú komposzt gyártásának bevezetése Magyarországon. 1998. no­vemberében adták át Kerecsenden Közép- és Kelet-Európa legnagyobb korszerű I-III fázisú komposzt üzem-együttesét a „Ké­kes” Komposztüzemet. A III. fázisú (átszövetett) komposzt megjelenése Magyarországon is új korsza­kot nyitott a gombatermesztésben, hiszen ezen alapanyag felhasználásával - a II. fá­zishoz képest többek között - a termesz­tési ciklus időtartama 20 % - kal csökkent­hető, 30 % -kal magasabb termésátlag és jobb minőség érhető el. A III. fázisú kom­­posztot a II. fázisú (csúcskezelt és kondi­cionált) komposzt szaporítóanyaggal (csí­rával) való beoltása után a komposzt tömeg­ben (alagutakban) történő átszövetésével hozzák létre, rendkívül szigorú higiénia és ellenőrzött környezeti körülmények között. Az Egyesülés komposztüzemeiben 1999- ben kitermelt 83.000 tonna komposzt mennyiségéből 35.000 tonna volt a III. fá­zisú komposzt. A komposztcentrumokból saját gépko­csikkal és kamionokkal kedvezményes áron szállítják a komposzt-előállítók a komposztot a szélrózsa minden irányában lévő un. szatellita termesztőikhez, akiknek száma országosan 400-ra tehető. Budapest, Győr, Eger, Hódmezővásár­hely, Em­őd és Dédestapolcsány mintegy 110.000 m2 termesztőfelületén 1999-ben 11.700 tonna gombát termeltek, amelyből 87 % csiperkegomba, 11 % laskagomba és 2 % a gyógyhatású shiitake gomba volt. Az Egyesülés az egyéni termelőitől az ország több pontján visszavásárolja a gombát, elsősorban az export minőségű árut. Kere­csenden működik a legnagyobb hazai gombakonzerv üzem, itt készülnek az OMÉK 96 Nagy­díjával kitüntetett Korona Gombakonzerv család termékei. A kedvelt natúr gombaszeletek és gombafejek, a ke­­recsendi gombasaláta, a külföldön is sike­res hagymás gombaszeletek és gombafejek, a paradicsomos és marinált gomba külön-Exporttámogatás: A 74/1999 FVM-PM GM rendelettel kapcsolatban 1400 db EV bírálatát és ellenőrzését végeztük, a kiadott igazolások száma 902 db, értéke 596 mil­lió Ft volt. A 12/2000 FVM rendelet (kukorica ex­port) alapján 19 EV bírálatát és ellenőrzé­sét végeztük el. Belpiaci támogatások: 7/2000 FVM rendelet (MiZo): AIK igazolások alapján a 27. hét végéig folyósított hitelek összege 991 millió forint. Exportengedélyezés: A 27. héten az AIK 13 tonna libamájra adott exportengedélyt, ezzel a kvóta kihasználtsága 54 százalékos. Intézményfejlesztés: A SAPARD-prög­böző nagyságú üvegekben és fémdobozok­ban kerülnek az üzletek polcaira, de hor­dós és vödrös árut is forgalmaznak. Az Országos Korona Gombaipari Egye­sülés a maga lehetőségeivel és eszközei­vel már eddig is törekedett, a jövőben pe­dig még inkább törekszik az ország gazda­sági értékeihez hozzájárulni, a termelésben és a kereskedelemben megbízható partner lenni. Közeli és távolabbi céljainak alap­pillére, hogy mind a gombatermesztés, mind az ehhez kapcsolódó háttérfeltételek megteremetésével, piaci munkájuk kor­szerűsítésével, az Egyesülés megfeleljen a hazai és külföldi igények minőségi köve­telményeinek és mindenekelőtt az Európai Unió által támasztott feltételeknek. Az Egyesülés vezetői tisztában vannak azzal, hogy a nagy konkurenciával szem­ben csak nagy mennyiségű és kiváló mi­nőségű áruval, az eddiginél jobb értékesí­tési stratégiával, megfelelő reklámtevé­kenységgel vehetik fel a versenyt. Ennek megfelelően üzletpolitikájuk szer­ves részét képezi, a hazai gombafogyasztás növelése, a külső piacok bővítésével, a szomszédos országok aktívabb bekapcso­lása, olyan beruházások megvalósítása, amelyek egyben a termékkorszerűsítést és a versenyképesség fokozását is jelentik. Tö­rekvésük olyan új termékek bevezetése és piacra vitele, amellyel hosszabb távon meg­alapoznák működőképességüket. A gomba feldolgozottsági fokának emelésével, mint a frissen szeletelt gomba, a különböző ve­gyes gombatálcák, a konzervkészítmények, fagyasztott gombaételek mind nagyobb vál­tozatossága, a csomagolás sokszínűsége ugyanis még sok lehetőséget rejt magában. ram keretében együttműködésre került sor az FVM Európai Integrációs Főosztállyal, melynek során új ütemtervet dolgoztunk ki a további feladatok végrehajtására. Az AIR GIR projektiroda munkájának eredményeként elkészült és átadásra került az SAP-GIR koncepcióterv. KAP szabályozás témakörben vélemé­nyeztük a francia szakértők ágazati össze­foglaló jelentéseit. Francia, német és angol szakértők köz­reműködésével megrendezésre került 3. Twinning Workshop, ahol sor került az el­múlt negyedév eredményeinek értékelésére és meghatározták a Kifizető Ügynökségi intézményfejlesztés további lépéseit. Az Agrárintervenciós Központ 27. heti jelentése ORSZÁGJ­ÁRÓ r az FM Hivatalok híreiből • Csongrád megye: Szegeden július 21-én délelőtt rendezik az Országos Nyári Halászati Konferenciát, a Kékcsillag Étte­rem konferenciatermében (Olajbányász tér 1/3.). • Hajdú-Bihar megye: Debrecenben az egyetem Agrártu­dományi Centrumában és a Trimex Rt. hajdúsámsoni tele­pén tartott egész napos szakmai bemutatón július 18-án dr. Sinóros-Szabó Botond, az FVM Országos Területfejlesztési Központjának főigazgatója és dr. Tóth Imre, az FVM Föld­­művelési Hivatalok Főosztályának vezetője is tartott előadást „Az öntözésvezérlés és belvíz előrejelzés új eredményei” címmel. Július 22-én és 23-án a Trimex Hungária Rt. szervezésé­ben rendezik meg a Trimex-Kossuth kupa elnevezésű lovas­­versenyt Nyíradony-Tamásipusztán, a Penyige tanyán. Ek­kor avatják fel Széchenyi István szobrát is. • Somogy megye: Szilvásváradon július 20-23. között rend­ezik a II. Lovas Világtalálkozót. A háromnapos programon nem­zetközi lovas gála és verseny, népzenei és néptánc bemutatók, kiállítások, kézműves vásár és sok egyéb látványos program várja a vendégeket. • Veszprém megye: Július 22-23-án rendezik meg Balatonfü­­reden a megye egyik leghíresebb nyári eseményét, az Anna-bált. Balatonakaliban július 16-tól Szent István király napjáig tar­tanak a Balatonakali Nyár elnevezésű rendezvény programjai. Július 21-30. között 10 napon keresztül zajlanak a Villa Filip Napok Révfülöpön. Dörgicsén kulturális napokat rendeznek július 21-től július 30-ig. Balatonkenesén a „Forró Nyári Esték-rendezvénysorozat” kon­certjeire várják a zeneszeretőket július 27-ig. Balatonalmádiban július 30-ig tartanak az Almádi Napok ese­ményei. • Zala megye: Július 18-án Csesztregen agrárfórumot tartot­tak, melynek főbb témái az agrárium helyzete 2000-ben és a 2001. évi lehetőségek, kiemelten a gazdahitel, kibontakozási hitel, fiatal agrárvállalkozók támogatásának lehetőségei voltak. Július 19-én Nagykanizsán, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban tartott az előző napi eseménnyel azonos témában ag­rárfórumot Kiss Bódog Zoltán hivatalvezető és dr. Tolvaj Győző, a Zala megyei Agrárkamara szaktanácsadója. A rész­letekről a Zala megyei FM Hivatalban lehet érdeklődni! interneten az Agrártájoló! Mellékletünk már csütörtökön olvasható az FVM honlapján. www.fvm.hu

Next