Kisalföld, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-02 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI Ét­­yES­ÜLJETEK! II. évf­oly­am, 77. szám I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA | Győr, 1937. április 2. kedd Súlyos volt-e az ország gazdasági helyzete október előtt? Igen, az volt. Jobb lett-e az ellenforradalom pusztításai, az ország javai­nak felelőtlen pocsékolása, az „összkomfortos” sztrájkok, az ener­giahiány, a termelés nagyfokú visszaesése következtében? — Ép­eszű ember fel sem tesz ilyen kérdést — mondhatja az olvasó, teljes joggal. A kérdést mégis fel kell tenni és így kell feltenni, hogy világosabban lássuk mai helyzetünket. Miről is van szó? Kezdjük talán megint az október előtti idővel. A munkások kétségtelenül jogosan elégedetlenkedtek, hogy az or­szág látnivalóan nehéz gazdasági helyzete mellett a hivatalos pro­paganda arról akarta meggyőzni őket, hogy nincs különösebb hiba. Bizonyos körök és csoportok viszont állandóan öntötték az olajat a tűzre, hisztérikusan, lázítóan erősítgetve, hogy az ország gazda­­sági helyzet katasztrofális. Ezért követelték a munkások egyre erőteljesebben, hogy öntsenek tiszta vizet a pohárba és mondjanak végre igazat az ország gazdasági helyzetéről. Ámde közben megértük — az ország szerencséjére rövid ideig tartó — ellenforradalmi fordulatot, majd ennek leverése után újból helyreállt a szocializmus rendje. Ami közben történt, aminek súlyos gazdasági kihatásait sajnos ma is érezzük, az a pusztulás, a terme­lés csökkenése , amiről az elején beszéltünk. Nyilvánvaló, hogy mindez csk súlyosbította a gazdasági helyzetet. Nos, ezek után mégis mit tapasztalhatunk ma? Egyfelől azt, hogy a párt és a kormány nyíltan, őszintén felfedi a nehézségeket és világosan megmondja, hogy ezeken változtatni létkérdés, s azt is, hogy a javulás alapvető feltétele az ipari termelés rendbehozása. Vagyis a valóságos helyzet feltárásával igyekszik minden erőt, mindenekelőtt a munkásosztályt mozgósítani, csatasorba állítani a gazdasági helyzet megjavítására. Másfelől nem egy üzemben bizo­nyos megnyugvás és illúzió tapasztalható. Valahogy ilyen módon. ..A kormány csak ijeszteget bennünket. Munkaalkalom van, fizetést kapunk, többet mint október előtt. Az üzletekben mindent lehet vásárolni, olyant is, ami azelőtt nem volt. Szóval nem is olyan vészes a dolog”. A csodák csodája — vagy méginkább: a világ legtermészetesebb dolga —, hogy azok az erők, amelyek október előtt kifogyhatatlan leleményességgel ecsetelték a „tarthatatlanul rossz” gazdasági hely­zetet, most minden erővel az illúziókat táplálják. Miért e pálfor­­dulás? Egyszerű a magyarázat: akkor az hajtotta a nép ellenségei­nek malmára a vizet, ha eltúlozták a bajokat és ezzel támasszák alá, hogy kivezető utat az általuk „új forradalomnak” nevezett ellen­­forradalom jelenthet. Ma viszont az hajtja a malmukra a vizet, ha a nehézségek lekicsinylésével leszerelik a munkásosztály harckész­ségét. Mert ha ma a munkásosztály nem feszíti meg minden erejét az ipar termelésének rendbehozására, akkor a mai nehézségek so­káig elhúzódnak, súlyosbodnak, s ma éppen ez a célja a külső és belső ellenségnek. A sokáig elhúzódó zilált gazdasági helyzet pedig előbb utóbb a munkások bőrére megy, akiknek egyéni sorsa, jövője elválaszthatatlan szocialista iparunk jövőjétől. Mert igaz az, hogy ma a fizetést kapják, sőt megyénkben ez év februárjában 20 százalékkal többet, mint az előző évben. De miből , hiszen a háromnegyedét is alig termelték meg annak? Abból, hogy a jövőt éljük, abból, hogy a szükségesnél is alacsonyabbra szorítottuk le a beruházásokat, abból, hogy a Szovjetuniótól és a népi demokratikus országoktól segélyeket és kölcsönöket kaptunk. — Igaz, hogy az üzletekben egyelőre van áru. De honnan? Na­gyobbrészt az exportra készült árucikkek visszatartásából, a Szov­jetuniótól és a népi demokratikus országoktól kapott árusegítség­ből. De meddig lehet ezt csinálni? A magyar munkásosztály nem lehet eléggé hálás a testvéri orszá­goknak azért a hatalmas segítségért, amelyet éppen a legnehezebb időben nyújtottak és amelyet a Szovjetunió a napokban befejező­dött tárgyalások alapján továbbra is nyújt. Mert ne feledjük egy pillanatra sem, hogy elsősorban ennek a támogatásnak köszönhet­jük, hogy hazánkban ma nem a munkanélküliség, az infláció az úr. S ennek köszönhetjük, hogy ez alatt a hihetetlenül rövid idő alatt még arra is futotta az erőnkből, hogy egy sor rendkívül fontos intézkedést tegyünk a gazdasági élet terén a múltban elkövetett hibák kijavítására. Ma azonban, amikor a legnehezebbjén már túl vagyunk,­ amikor minden feltétele megvan az ipari termelés gyors növekedésének — magyarán szólva erkölcstelenség lenne, ha nem a saját erőnkre támaszkodnánk elsősorban. Ilyen erkölcstelenség pedig a magyar munkásosztály nemzeti és proletárönérzetével nem fér össze! Nem is beszélve arról, hogy barátaink gazdasági lehetőségei sem határ­talanok. Mi hát a munkásosztály teendője? Mindenekelőtt leszámolni­­ a káros, hamis illúziókkal és az ország hivatott vezetőjéhez méltóan az első sorokban küzdeni szocialista iparunk felemelkedéséért. Ha a munkásosztály megérti, hogy az ipari termelés növelésén, a ter­melés gazdaságosságán múlik, hogy a mai magasabb életszínvonalat tartani tudjuk-e; hogy lesz-e nyereségrészesedés; hogy lesz-e több lakás; hogy a fizetésért az üzletekben ne csak húsvét előtt, de karácsony előtt is­ megvásárolhassa amire szüksége van — ha ezt megérti, akkor gondolkodik. S ha felnőtt módra, felelősséggel gon­dolkodik, rájön arra, hogy egyetlen erő képviseli igazán az ő érde­­e­keit: a párt. A párt, amely nem a hamis illúziók hályogát vonja a szemére, hogy szakadékba vezesse, hanem megmutatja a valósá­gos helyzetet és a felemelkedés, a továbbhaladás útját. A marxizmus a leninizmus módszeréről (Vitacikk) „ * Szükség van-e tisztogatásra a Sopron hor­pacsi Kísérleti Intézetben? * Kétoldalas megyei sportbeszámoló IA44AAAAA4AA4AA4AAAAAAAA4AAA4A44AAAAAA4AAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAYAA4A4Í fYYYYYYYYYTYYTVYYYYYYVYVYYYYYYYTYYVY<YYYYYYYYfYYTWYYYYYYYYYVYYVYYYYYYYVYYYYVYVYVY Kik pályázhatnak felvételre a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolába? A »II. Rákóczi Ferenc« Kato­nai Középiskolába felvételre pá­lyázhatnak azok az általános is­kolai tanulók, akik,­ hivatásos csapattiszti pályát választják élethivatásul, az 1957. évben végzik az álta­lános iskola 8. osztályát; tanulmányi eredményeik ki­tűnő, jeles, esetleg jó, teljesen egészségesek, a fizikai nehézségeket bírják. Az iskola 4. évfolyamának el­végzése után a növendékek érett­ségi vizsgát tesznek. Ezután ke­rülnek fegyvernemi tisztképző is­kolára. A fegyvernemi tisztkép­ző iskola elvégzése után csapat­tisztek lesznek. A tanítás és ellátás díjtalan. A pályázók a középiskolai je­lentkezésre rendszeresített Mű­velődési Minisztérium által ki­adott lapokat töltsék ki. A je­lentkezési lapokat az igazgatók a »II. Rákóczi Ferenc« Katonai Kö­zépiskola címére (Budapest, II. kerület Vöröshadsereg útja 21--23. szám) küldjék meg. Jelentkezési lapok beküldési határideje: 1957. április 15. A felvételi és az orvosi vizsga időpontjáról a pályázókat az is­kolaparancs­nokság értesíteni fogja.,­­ A külföldre távozott kiskorúak március 31 után is büntetlenül térhetnek vissza Magyarországra A Népköztársaság Elnöki Taná­csának a jogellenesen külföldre távozott személyek hazatérésének megkönnyítéséről szóló törvény­erejű rendelete külön szabályozza a kiskorúak hazatérésének kér­dését. A törvényerejű rendelet értelmében a kiskorúak az am­nesztia lejárta (1957. március 31.) után is büntetlenül vissza­térhetnek Magyarországra. Az illetékes magyar szervek a Vö­röskereszt nemzetközi bizottsá­gával együttműködve lépéseket tettek annak érdekében, hogy a szüleik nélkül külföldre távozott magyar gyermekek mielőbb visz­­szatérhessenek otthonaikba. Azok a Magyarországon élő szülők, akik úgy kívánják, hogy kiskorú kül­földre távozott gyermekeik haza­­térjenek, jelentkezzenek a Ma­gyar Vöröskereszt központjában, Budapest, V. kerület, Árpád ut­ca 6. AKA: 00 grL Lftt Berlinből jelentik Szerdára és csütörtökre össze­hívták a Német Demokratikus Köztársaság népi kamaráját. A népi kamara kétnapos ülésének napirendjén szerepel egy kor­mánynyilatkozat, amelyet Otto Grotewohl miniszterelnök ismer­tet, majd pedig első és második olvasásban a népi kamara állást foglal a helyi népképviseleti szer­vek választásáról szóló törvény­javaslattal kapcsolatban és első olvasásban foglalkozik a szerző­dési törvényjavaslattal. A népi kamara egyébként ezen az ülésen hallgatja meg Csehszlovákiában járt küldöttségének beszámolóját. A rendőrség össze be vett egy szélhámost, aki több kisiparost károsított meg beváltó vállal el főagronómusának adta ki magát s arra hivatkozott, hogy a balatonfüredi vál alati üdülő részére különböző bútorok­ra van szükség. Felkeresett több kisiparos kárpitost és asztalost, s tárgyalásai közben megemlítette azt is, hogy kiutalása van citrom­ra és narancsra, de nincs elég pénze a kiváltáshoz. Látva a Schmied Lászlónál levő kiutalást, ügyfelei megbíztak benne s ki­­sebb-nagyobb összegeket adtak neki kölcsön. Schmied az így ösz­­szeszedett összeggel megszökött, s a pénzt saját céljaira költöt­te el. A budapesti rendőrfőkapitány­­­ség kéri mindazokat a károsul­takat, akik eddig nem tettek pa­naszt Schmied ellen, jelentkezze­­nek a­ budapesti rendőrfőkapi­­tányság­on. Budapest, V. kerület, Deák­ Ferenc u. 16. I. em. 118. számú szobában személyesen­, vagy telefonon 123-456, 12-31 éoem­­lékállomáson, . ——*— A budapesti rendőrfőkapitány­ság őrizetbe vette Schmied Lász­ló pécsi lakost, aki Budapesten, valamint vidéki városokban soro­zatosan károsított meg kisiparo­sokat. Schmied a pécsi dohán­y- Kísérletképpen teljes önállóságot kapott egy állami gazdaság Az állami gazdaságok ebben az évben az elmúlt évekhez viszo­nyítva sokkal nagyobb önállósá­got kaptak. Ha ezzel jól élnek lehetőség nyílik arra, hogy ezt az önállóságot még tovább fejlesz­­szék. Kísérletképpen már most kiválasztottak egy gazdaságot, amely ebben az évben még keve­sebb kötöttséggel gazdálkodhat mint a többi állami gazdaság. A Pécsi Állami Gazdaság az idén egyetlen tervszámot kapott: a jövedelmezőség tervszámát. Min­den tekintetben teljesen a gaz­daságra bízzák, hogyan éri el ezt a jövedelmezőséget. Az érdekes kísérlet a Földmű­velésügyi Minisztérium, az Or­szágos Tervhivatal és a­­Pénz­ügyminisztérium jóváhagyásával folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék