Kisalföld, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-02 / 152. szám

1957 július 2, Wxld. Nem engedik úrrá tenni az elbizakodottságot.,, A Győri Keksz- és Ostyagyárat úgy ismerik, mint egyikét azok­nak az üzemeknek a megyében, ahol eddig a legjobb eredmények születtek. Hogy ez nem üres szó­beszéd alapján vált közismertté, azt a tények bizonyítják. Az üzemben az ellenforradalom alatt és utána, a­vagy sztrájkláz idején is szinte megállás nélkül dolgoz­tak. Ez év első felében termelési tervüket túlteljesítették, az ön­költség is kedvezően alakult. Mindez együttesen azt eredmé­nyezi, hogy az első félévben a fe­lettes szerv által megállapított alap rentabilitását nemcsak elér­ték, hanem túl is szárnyalták. Ebben a kétségkívül dícséretre­­méltó eredményben, legfőbb sze­repet az utóbbi hónapokban vég­rehajtott erőteljes gyártmányfej­lesztés játszotta. A kereskedelem, a fogyasztók igényeit maximáli­san figyelembe véve eddig nem is­mert ütemben bővítették a vá­lasztékot, s főleg olyan irányban, hogy az új gyártmányok arány­lag kevésbé anyagigényesek, sokkal inkább munkaigényesek, így az anyaghányad csökken az önköltségben, ami önmagában vé­ve is megtakarítás, de különösen jelentős akkor, ha figyelembe vesszük az ország nehéz anyag­helyzetét. Az eredmények tehát nagyok, s az elbizakodottság reális ve­szélyt jelentene, ha ,­­ s igen ha a vezetők nem néznék kritikus szemmel, a szüntelen javítás szán­dékával a gyár munkáját. De sze­rencsére így nézik. A meglévő hi­bák, a kihasználatlan lehetőségek feltárásával, egyre nagyobb, de reális feladatok kitűzésével akar­nak maximálisan hozzájárulni az ellenforradalom okozta károk helyrehozásához, ami a dolgozók saját, személyes érdeke is. Nincs arra lehetőség, hogy min­den idevonatkozó intézkedést is­mertessünk, de talán hasznos lesz, ha mutatóban néhányat fel­sorolunk. A költségek csökkentésének egyik legfontosabb módját látják abban, hogy olyan vállalati szer­vezést valósí­tianak meg, amely biztosítja a feladatok pontos el­végzését, a hatáskörök és funkciók világos, egyértelmű elhatárolását, s ezzel k kiküszöböli a felesleges párhuzamos tevékenységeket. Most dolgozzák ki alapos, körül­tekintő munkával a legmegfele­lőbb tervet erre vonatkozóan. Másik alapvető feladatnak a társadalmi tulajdon fokozott vé­delmét tekintik. A közeljövőben külön e feladatok meghatározásá­ra műszaki konferenciát hívnak össze. A termelékenység növelésére fontosságának megfelelő gondot fordítanak. Különböző gépek, fel­szerelések beszerzésével, jó kar­bantartó munkával, a lehető leg­jobb technikai eljárások alkal­mazásával átépítésekkel állandóan javítják a régi gyár technikai adottságait. Figyelemreméltó, hogy a mun­kaversenyt és az újítómozgalmat a jobb eredmények szolgálatába állítják. Ami a munkaversenyt illeti, itt üzemrészenként célfel­adatokat határoznak meg, s meg­felelő gazdasági mérőszámok alapján elemzik, melyik üzem­rész, miért volt a legjobb. Az újí­tások ügyét azon a ponton fog­ják meg, ahol a legnagyobb ösz­tönzőerő van: a lehető leggyor­sabban bevezetni a használható újításokat. Ez a gyárnak is gyor­san hoz hasznot, s a dolgozók újí­tási kedvét is ösztönzi. Sorolhatnánk tovább, hogy mi­lyen intézkedéseket tesznek a mi­nőség javítására, az általában jó munkafegyelem mellett fellelhető kisebb-nagyobb lazaságok kikü­szöbölésére, a különböző költsé­gek csökkentésére és így tovább... Ezek azonban annyira a Keksz- és Ostyagyár sajátosságára sza­bottak "— s éppen ez bennük a jó —, hogy más üzentek, más adottságaihoz nem alkalmazhatók. Az a mozgékonyság az elbizako­dottság elleni harc, a szüntelen újra jobbra törekvés, ami a­ Keksz- és Ostyagyárat jellemzi — , ez viszont tanulságos lehet min­­­den vállalat számára. Ítéletet hirdettek a mihályi ellenforradalmárok ügyében Mihályiban fa úgy kezdődött minden 1956. október 26-án, mint az ország más községében. Volt csendőrök, főjegyzők, kulákok vették kezükbe a hatalmat, üldöz­ték a kommunistákat, szétzüllesz­tették a törvényesen megválasz­tott községi tanácsot. Mihályiban Maróti Miklós volt főjegyző, Kiss L­ajos csendőr, Kovács Elemér és Ács István vették át a hatalmat. Maróti, mint a község egykori tej­hatalmú ura, most is magához ragadta a vezetést. Elnöke lett az úgynevezett „forradalmi bizott­ságnak". Kiss Lajos inkább a fegyverekhez értett, s megtanul­ta több mint húsz esztendei csendőrködése idején, így a fegy­veres erők parancsnoka lett. ösz­­szegyűjtötték a község termelő­szövetkezeti tagjainak, kommu­nistáinak vadászfegyverét s a le­tartóztatott kommunistákat ezek­kel a fegyverekkel őrizték. Kovács Elemér nem rettent vissza a testi fenyítésektől sem. Megverte az akkor letartóztatásban lévő köz­jogi párttitkárt. A mihályi ellenforradalmárok a győri Megyei Bíróság elé ke­rültek. A bíróság Maróti Mihályt bűnösnek mondotta ki a népi de­mokratikus rendszer megdöntésé­re irányuló mozgalom szervezésé­ben, vezetésében, ezért őt 10 évi börtönbüntetésre és teljes va­gyonelkobzásra ítélte. Kiss La­jost 12 évi, Kovács Elemért 8, Ács Istvánt pedig kétévi börtön­­büntetéssel sújtotta. A vádlottak enyhítésért felleb­beztek. KURtFotó A KISZ életéből ... — Eredmények és gondok a soproni KISZ szervezetekben —­­ A napokban a GYSEV-en járva, sok egyéb között a vasút KISZ szervezetéről is hosszabban beszélgettünk, örömmel hallottam, hogy fejlett if­júsági élet van itt kialakulóban. Egészen korán, még márciusban, 6 leány alakította meg a Kom­munista Ifjúsági Szervezetet, azóta már 38 tagja van. Jó a kapcsolatuk a pártszervezettel, a gaz­dasági vezetőséggel, támogatást kapnak tőlük. Vannak közös programjaik, amik segítenek össze­forrasztani a különböző kedvtelésű ifjakat. Rend­szeres hanglemez délutánokat tarta­nak, amelyeken megismerkednek a klasszikus zenével, de néha táncolnak is. Igazuk van. Fiatalok. Hoz­zátartozik életükhöz. Az ifjúsági mozgalom fellen­düléséhez nem kevésbé járult hozzá, hogy három­napos pécsi tanulmányi kirándulást engedélyezett a részükre a vasút vezetősége. A szórakozás mel­lett hasznos tapasztalatokat jelentett ez az út. És örömmel tanulnak is. Tisztában vannak az­zal, hogy a vasúton újabb munkateljesítmények elérésére csak akkor lesznek képesek, ha a szük­séges ismereteket teljesen elsajátítják. A szakvizs­gák letételére indított tanfolyamon lelkesen vesz­nek részt. Segítik egymást a tanulásban, s a mind­jobban kialakulóban lévő közösségi szellem egyre inkább segíti a lazaságra hajlamos néhány fiatal megfegyelmezését. Egyszóval, jól megy a munka a fiatalok köré­ben. Ebben annak is része van, hogy az ifjúsági vezetők nemcsak szavakban, hanem tettekben is élenjárnak. Egyik fiatal sem háríthatja el leke­­csinyléssal például Ágota Éva KISZ titkár figyel­meztetését, ha nagyobb szorgalomra ösztönzi, hi­szen a titkár már minden szakvizsgáját letette, s a munkahelyién is példamutatóan megállja a helyét. Hasonlóan kedvező a helyzet majdnem min­den soproni nagyüzemben is. Komoly mozgolódás tapasztalható a fiatalok körében az erős KISZ szervezetek kialakítására. Az eredmények itt is főként annak köszönhetők, hogy a fiatalokat nem hagyták magukra, a kezdeményezéseket az üzemi pártszervezetek és gazdasági vezetőik fel­karintáik. Tisztában lévén az­zal, hogy csak megértéssel és neveléssel lehet a­j fiatalokat az előttünk álló feladatokban való ak­jet­tív részvételre mozgósítani. _ jé Az öntevékenység a legjellemzőbb pillanat-jjí nyilag a soproni üzemi KISZ szervezetek életére.^ Ugyanezt nem mondhatjuk el a középiskolás KISZ* szervezetekre. $ A GYSEV-nél történt látogatás után közvet-jte­lenül a határőrség egyik tisztjével beszélgettünk^ az ifjúság körében folyó munkáról. A tiszt elv-jé­gtárs szoros kapcsolatban van a soproni József At­al­­ila Leánygimnáziummal. Megdöbbenve tapasztal-* ta, hogy mindössze 11 tagú ebben az iskolában a ijj KISZ szervezet. Vizsgálgatva a visszás helyzet* okát, arra a megállapításra jutott, hogy azért nem ijj megfelelő az ifjúsági szervezeti élet, mert nincs a gazdája. jjj A KISZ szervezet kialakítása úgy történt,­ hogy valaki leérkezett Pesttről, s megkezdte a szer-te­­vezkedést. Aztán egyedül maradtak a fiatalok. A városi KISZ szervezet tengernyi munkája mellett megelégedett azzal, hogy három fiú­ középiskolá­ban létrehozta az ifjúsági szervezetet, a többire nem futotta erejéből. Ugyanakkor az iskola tanári kara is teljesen pasz­­szív magatartást tanúsított. A tanári kar nagy többsége az ellenforradalmat követő időikben visz­ ,­szahúzódott a politikáitól, sőt olyan jelenségek is­­ kezdttek mutatkozni, hogy nem jó szemmel nézik , azt a tanártársukat sem, aki pártonkívüli létére, helyesen ismerte fel a kommunista ifjúsági moz­galom jelentőségét és az év vége felé a fiatalok hóna alá nyúlt. A tanárnak a diákokkal folytatott beszélge­tései aztán fényt derítettek arra, hogy miért stag­nált annyi ideig a KISZ szervezés. Nem volt je­lentkezés, mégpedig azért, mert maguk a már be­lépett tagok sem voltak tisztában a KISZ célki­tűzéseivel, s ki tudja hogyan, egészen furcsa el­képzelések kaptak lábra, ami aztán tartózkodóvá tette még azokat is, akik egyébként szívesen KISZ tagokká lettek volna. A felvilágosító munka azután megtette a ha­tását. A vizsgák idején néhány nap alatt 15—20 fiatal kérte felvételét, s így megvan a remény ar­ra, hogy a következő iskolaév elején erős KISZ szervezet kezdheti meg működését a József Attila Leánygimnáziumban is. (Kölkedő v­an » — ———■ — I VIRÁGOK A GYÁRBAN . Amint átlépjük a moszkvai Kaliber szerszámgépgyár kapuját, gyönyörű park tárul szemünk elé. Mindenütt fenyők, jázminok és egyéb más virágfajták. De a Kaliber gyárban nemcsak a parkban láthatnak virágot. A gyár több üzeme első pillantásra pálmaház­hoz hasonlít. Az állványokon és az ablakokban szebbnél szebb vi­rágok pompáznak, a szellőztetőcsöveken, sőt a futószalagok mel­lett is virágosvázák állnak. Gondos munkát igényel a virágok kiválasztása egy-egy üzem részére. Van virágfajta, amely nem bírja a benzingőzt, de van olyan, amelyik a benzingőzt elnyeli, s így aromával tölti meg a levegőt. Varrnak virágok, amelyeknek fényre van szükségük, de mások nagyszerűen virágzanak sötétben is, varrnak olyanok, ame­lyek csak meleg helyen élnek, megint más fajtáknak pedig jó a hidegebb hőmérséklet is. A virágoknak itt nemcsak az a rendeltetése, hogy az n­­em díszévé váljanak, hanem egészségügyi szempontok is közrejátsza­nak. A gyárban speciális bizottság foglalk­ozik ezzel a kérdéssel. Ezek a dolgozók igyekeznek valóságos »virágoskertté« változtatni a gyárat. Munkájukban sok segítséget kapnak a lelkes munkások­tól is. De nemcsak a gyár munkásai segítenek, hanem a tudo­mányos akadémia botanikus kertje is. A botanikus kert dolgozói választják ki a virágokat és a többi növényeket. A Kaliber-gyár tapasztalata egyre terjed a többi moszkvai vállalatnál is. A képen: A moszkvai Kaliber-gyár egyik üzeme. Megkezdődött a megyében­­a gabona állami szabad felvásárlása­ Az aratás megkezdésével pár­huzamban megkezdődött a ga­bona állami, szabad felvásárlá­sa is. Tegnap a Terményforgal­mi Vállalat mosonmagyaróvári telepe a Búzakalász Termelő­­szövetkezettől negyvennyolc mázsa őszi árpát vásárolt. Az egyénileg dolgozó parasztok is huszonhárom mázsa árpát ad­tak el az államnak. Kettőszáz­tíz forintos áron szívesen ad­ják el az államnak árpájukat a parasztok. A szállítási megállapodások kötése is megyeszerte folyik. A termelőszövetkezetek örömmel élnek azzal a lehetőséggel, hogy az államnak nagy tételben, mennyiségi felárral adhatják el terményeiket. A péri Micsurin Termelőszövetkezet háromszáz mázsa rozsra kötött eddig meg­állapod­ást. Ezzel csak a meny­­jej­nyiségi felárból hatezer forint­­ többletbevételhez jut a terme­­lő­­lőszövetkezet. A lövői termelő-­­­szövetkezet százötven mázsa, a mosonmagyaróvári termelőszö­vetkezet és a fertőszentmiklósi termelőszövetkezet ugyancsak százötven mázsa búza eladására kötött szállítási megállapodást. A megállapodás megkötésekor a szövetkezetek mázsánkint száz jjj forint előleget kaptak. jj A rendelet értelmében a szál- te iitási megállapodások kötése jjj július tizedikéig folyik. Ez- j­j alatt egyfajta, gabonaféleségből jjj legalább százötven mázsa szál- jji Utasára köthetnek a termelő- jjj szövetkezetek a Terményforgal- $ mi Vállalat telepeivel szállító- jé­gi megállapodásokat, tíMi* W. *$ •C ♦ it. Jól sikerült a tűzoltóverseny Ivánban Június 23-án, vasár­nap már reggel hat­kor talpon voltak a helyi önkéntes tűzol­tók. Nagy eseményre, tűzoltóversenyre ké­szültek. Kilenc órakor, ami­kor már a vendégek is összejöttek, megszó­lalt a mikrofon és megkezdődött a ver­seny. Mi ivániak igen szép eredményt ér­tünk el. Elsők lettünk a járási tűzoltóverse­nyen. Jutalmul ezer­száz forintot, rádiót és oklevelet kaptunk. A nagy verseny után jött a finom ebéd, az iváni lányok ajándéka, a harminc tál finom sütemény és végül a reggelig tartó vidám táncmulatság. Ilyen eredmény ná­lunk még soha nem volt. Mindenki na­gyon jól érezte ma­gát. Pethő István tűzoltó törzsőrmester Hanságújmajori kenderkikészítő üzemünk részére képesí­tett vizsgával rendelkező, GYAKORLOTT KÖNYVELŐT felveszünk. LAKÁS VAN! Ajánlatok a működési hely megjelölésével a következő címre küldendők: DUNÁNTÚLI ROSTKIKÉSZÍTŐ VÁLLA­LAT személyzeti osztálya, Budapest, VI., Eötvös u. 12.

Next