Kisalföld, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-01 / 178. szám
195?. augusztus 1. csütörtök. Malayi szerencsétlenség Sopronban Szörnyű baleset történt 28-án délután a sopronbánfalvikőfejtőnél. Szöllősi Béla 13 éves budapesti kisfiú a szikláikról a mélybe zuhant és szörnyethalt. A kisfiú a soproni rokonoknál nyaralt. Barátaival a szerencsétlenség délutánján elcsavargott a kőfejtőhöz. Vitatkozni kezdtek, hogy ki meri megmászni a kőfejtőt. A pesti kisfiú vállalkozott, mondván, hogy ő már a Gellérthegyet is megmászta. Elindult a sziklákon felfelé. A többiek izgatottan figyelték, sikerül-e. Két méter hiányzott, hogy elérje a tetőt, mikor megbotlott és lezuhant Jobbat... jobbat... jobbat... Mintha a gépek is ezt kattognák a Soproni Selyemiparban, ahol állandóan nagy gondot fordítanak a minőség javítására. Most fejeződött be például egy kéthónapos versenyszakasz, melyben a szövődé dolgozói versengtek azért, hogy melyik parti éri el a legjobb minőséget. A gyár vezetősége a verseny győzteseinek két hatszáz forintos és két négyszáz forintos díjat tűzött ki. A pénzjutalom nem nagy, de mégis ösztönzőerőt jelent, s azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jobb minőség növeli a többletnyereséget, ez pedig végső soron — az év végi nyereségvisszatérítést tekintve, — minden dolgozónál közvetlen anyagi előnyt is jelent A legjobb minőségért folytatott versenyben most ifj. Kardos László (szövődé I.) és Németi László (szövődé II.) partija nyerte el a két hatszáz forintos pénzjutalmat. A két négyszáz forintos díjat a Geeb- és a Kern-parti érdemelte ki. 120 vagon gabonára kötöttek eddig szerződést a megyében Az aratással egyidőben megkezdődtek a gabonaszerződés kötések is. Eddig 120 vagon gabonára kötöttek szerződést a megyében. Nyolcvan vagonra termelőszövetkezetek, negyven vagonra pedig egyéni gazdák. A 120 vagon gabonából 101 vagon kenyérgabona. A Terményforgalmi Vállalat raktáraiban már 40 vagon új gabonát tárolnak. Csinos, takaros porta A nagylózsi tanácsháza udvarán a meglepetéstől hamarjában csak annyit tud mondani az ember — de szép, de szép, ilyen udvar kellene minden községi tanácsházban megyénkben. „A feleségem munkája“, mesélte róla Somogyi Gyula, a tanács végrehajtó bizottsága titkára. Csak azt közölni, hogy milyen szép a nagylózsi tanács udvara, kevés ennyi a dicsérethez. Rózsabokrok, színes virágágyak, violák, tölcsérvirágok, az udvar közepén mohás sziklahalom kiképzés, fenyőcserjék sora és az udvarra ráboruló hat magas, fehér kérgű nyírfának a fél udvart betakaró lombja, alatta elgereblyézett kerti utak, mindennél ékesebben bizonyítják, hogy a szépet és rendet szerető asszony kezei csinosítják a tanácsház portáját. — Gratulálunk érte! KISALFÖLD Egy falusi könyvtárban -Ha majd a szellem napvilága ragyog be minden ház ablakán. . .« Igen, akkor még csak sóhajként, vágyként röppent el a költő ajkáról ez a mondat, aki világosságot szeretett volna látni a sötét ablakú, homályos falak között, hiszen tudta, hogy a kunyhók népének is joga van a tudás fényében élni. Nagyon régen történt már ez, hosszú utat tettünk meg azóta, de a költő keze még mindig előre mutat. Igaz, hogy már régen eltűntek a kunyhók, velük együtt eloszlott a sötétség is, de amost már megállhatunk* jelzésig nem jutottunk el. Utunkon, mint valami kiapadhatatlan, örökké tartó fényforrás ragyog körülöttünk a »szellem napvilága« — a könyv. A könyv jelenti a tudást, a fényt. A könyv tudja valóra váltani azt az álmot, amit Petőfi megjósolt és amiért annyi sokan küzdöttek már azóta. A könyv világosságára leginkább szükség van a falvakban, mert itt a legkevesebb a fény, itt a legnagyobb a homály. Csaknem minden faluban létezik is egy népkönyvtár, de a legtöbb helyen nem tölti be azt a szerepet, amivel a történelem bízta meg. A könyvtár kartotékjai erről nagyon világosan, érthetően tudnak szólni, és ezt abeszédet nekünk hallani kell még akkor is, ha kényelmetlen és egyáltalán nem hízelgő. Találomra néztük meg az egyik falunak — Rábapordánynak — a könyvtárát. A könyvtárat itt egy szekrény jelenti, amelyben 270 kötet van. Ebből ugyan nem nagyon lehet válogatni. Különösen akkor válik ez bizonyossá, amikor a kíváncsi látogató végignézegeti a könyvek jegyzékét is. Az eredmény elszomorító: Jókai Mórtól egy könyvet, Móricz Zsigmondtól, a nagy írótól alig néhány kötetet találunk. Móra Ferencet, Mikszáth Kálmánt is éppenhogy képviseli egy-egy könyv. Pedig a falusi könyvtárakban elsősorban ezeket az írókat keresik, ezt bizonyítják a kartotékok is. Kevés a verseskötet, mindössze három-négy költő művét találjuk a polcokon. A ma élő írók, költők művét pedig hiába keressük. A mai irodalmat csak Veres Péter egyik munkája képviseli. A könyvtár tagjainak legalább 90százaléka fiatal, de ifjúsági regényt nem tudnak olvasni, mert nincs. Valószínűleg ezek a fiatalok is szívesen olvasnák Kittenberger Kálmán és a többi nagy magyar utazó leírásait, útirajzait, de legtöbbjük talán hírből sem ismeri őket. Bizony gyenge, nagyon szegényes összetételű ez a könyvtár. Sokkal színesebb, értékesebb anyag kellene, hiszen az itteni fiatalok is szeretnek olvasni. Tudatosan kell hangsúlyozni, hogy fiatalok, mert az idősebbek közül bizony még most is nagyon kevesen becsülik meg a könyvet. Pedig rosszul teszik. Nem is tudják, hogy mennyi széptől fosztják meg magukat azzal, hogy nem olvasnak. A száz olvasó között alig akad egy-két idősebb ember. Tudjuk, hogy sok a munka, és különösen nyáron a felnőttek nem érnek rá olvasni, mindenki örül, ha lepihenhet, de az már nem igaz, hogy erre télen sincs idő. A kartotékokon a falu vezetői közül senkinek sem lehet megtalálni a nevét, nem tagjai a könyvtárnak. Nem kötelező a belépés, butaság is lenne bárkit is kényszeríteni, hogy olvasson, de beszéljünk egy kicsit őszintén. Helyénvaló dolog-e az, hogy a falu vezető emberei nem ismerik hazánk nagy költőit, íróit? Nem ismerik azokat az embereket, akik egész életükben azért küzdöttek, hogy könnyebb legyen nekünk. «Elég a parasztnak az a tudás, hogyha esik az eső, a,eresz alá álljon.- Ezt mondogatták régen az urak, mert nekik ez volt jó. Nekik nem volt érdekük, hogy a falusi ember Móriczot, József Attilát, Petőfit olvasson. Az előbb idézett mondatot bizonyára senki sem vallja igaznak, még kevésbé magáénak. Mégis, ha valaki valamelyik falu vezetőit végigkérdezné, hogy ki a legkedveltebb írójuk, bizony nagyon kéne szégyenkeznie. . . Pedig mi művelt embereket akarunk, olyan embereket, akik otthon érzik magukat a könyvek között is. De a szellem napvilága még nem ragyog be minden ház ablakán. Messze vagyunk ettől még mindig. Mit kell tenni? Elsősorban komolyabb, gazdagabb könyvtárat létesíteni a legismertebb, leghaladóbb írók, költők műveiből. Igazi irodalmat kell az olvasók kezébe adni, ami szórakoztatja, neveli őket, és fejleszti, jó irányba tereli ízlésüket. Persze a könyvtár látogatottságának a növekedéséért a könyvtár vezetője is sokat tehet. Ajánlhatja, népszerűsítheti a legjobb könyveket, felkeltheti irántuk az érdeklődést, és így is növelheti az olvasók számát. A vezetőnek olyan embernek kell lenni, aki nemcsak kötelességből, de szeretetből is végzi a rábízott feladatot. Reméljük, hogy a legtöbb könyvtárvezető megérti, és szívügyének is tekinti ezt a pedagógusjellegű munkát.. (pr-issM) Altalajfütés Perjésen A Perjési Állami Gazdaság (Almásfüzitő közelében) megfelelő beruházások hiányában, eddig nem tudott korai zöldségféléket termelni. Most megkezdték a gazdaságban a hajtatóházak és hollandágyak építését. Érdekes új módszerrel is kísérleteznek. Magyarországon itt vezetik be elsőnek az altalaj fűtést. A korai gyöngy e kiváló, korai csemegeszőlőhibridet Kocsis Pál állította elő, a Csabagyöngye és a Fehérburgundi fajták kereszteződéséből. A Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti gazdaságában 1951 óta figyelemmel kísérik ezt a hibridet, s megállapították, hogy felveszi a versenyt a legtöbb szőlőfajtánkkal. Nagy előnye, hogy korán érik és jóval előbbre hozza a szőlőfogyasztás kezdetét. Ajtógörgők—istállóra Az ajtón át törtető állat sokszor az ajtófelfáratk tolja társát, amelytől az sérvet, csonttörést kaphat, s el is vetélhet. Érdemes függőleges, forgó fagörgőket szerelni az ajtótok két oldalára olyan hosszút, mint amilyen magas az állat. Így elkerülhető a baleset. Műanyag a mezőgazdaságban Az USA-ban a műanyaglemezek és hártyák alkalmazása mindjobban terjed a mezőgazdaságban. Polyethylénből például vízálló bevonatokat és ponyvákat készítenek. A plastik jó öntözőcsatornák és árokpartok kiképzésére, a melegházak üvegrészeinek helyettesítésére. •* Termeljünk exportra uborkát A nagy hőség csökkenése lehetővé teszi az uborka másodnövénykénti termelését. E célra a rövid tenyészidejű „Fürtös uborka” magvait néhány napon belül érdemes elvetni. E magvetésekből szeptember közepétől exportra alkalmas termést nyerhetünk. Nagyságkivánalom: ecetes uborkánál 3—6, vizesuborkánál 9—15 centi. Az átvételi árakat nem ismerjük. Annyi bizonyos: mindennemű exportáruért jól fizet az állam. 3 Termelőszövetkezeti híradó MÉGIS JOBB KÖZÖSEN Még élénken emlékezetében él a beledi I. típusú Búzakalász Termelőszövetkezeti Csoport tagjainak az október-novemberi ellenforradalmi esemény. Mesélik, hogy akkor őket úgy kényszerítették rá arra, hogy otthagyják a csoportot. Holott jól érezték magukat és eszük ágában sem volt, hogy letérjenek a szövetkezeti gazdálkodás útjáról. Amikor az ellenforradalom emberei Beleden a régi úri és nagybirtokos rend visszaállításán mesterkedtek — mondogatják most a Búzakalászban — egyikük sem írt alá semmiféle kilépő, vagy feloszlató papírnak. Tudták, hogy bevált náluk a társasgazdálkodási forma és akik ellenkezőjével akarták telebeszélni a szövetkezeti emberek fejét Beleden, azok az ellenség nótáját fújják. Jól számítottak a Búzakalászba tömörült családok, amikor novemberben megmondták, hogy sorsukban csak maguk hivatottak dönteni. Nekik tetszik a szövetkezeti alapon való összefogás, a paraszti munkában. Elhatározták, hogyha nem folytathatják szövetkezeti gazdálkodásukat, akkor sem hajolnak meg az ellenségnek. November óta érett közöttük a gondolat, hogy megújítják a már járt úton való társasgazdálkodást. Nem késtek sokáig, jött a tett és a napokban 13 taggal régi név alatt, a régi jogok mellett, újjáalakult a beled Búzakalász. VIGYÁZNAK A GABONÁRA Befejezte az aratást a péri Micsurin TSZ. Nem volt könnyű dolog, valósággal úgy kellett a rozsot és a zabot lelopkodni a tőről. Kedden már megkezdték a cséplést, hogy minél előbb a magtárba kerüljön az idei termés minden szeme. A termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy a cséplési munkát augusztus 10-ig befejezi, ha az idő továbbra is a július 29-i formáját megtartja. A tsz nem a nemtörődömség miatt késett a rozs és a zab aratásával. A tsz-nek sok számos állata van és szükség volt arra, hogy az állatok részére a rozs és a zab törekjét, pelyváját megtakarítsák téli takarmánynak. Ez tette szükségessé, hogy ezen gabonaféléket ne kombájnnal arassák és csépeljék, hanem kézi kaszával és kévekötő aratógéppel. Megkezdődött a tsz tábláin a gabona szárítása is. A nedves kévéket felállítják és csak a száraz kévéket rakják a járművekre. A többit száradás után szedik öszsze, hogy vizesen ne kerüljön a cséplőgépre. Nagy gondot fordítanak a törek és pelyva tárolására is, hogy az állataik jó száraz és penészmentes takarmányhoz jussanak. JÓ TERMÉST TAKARÍT BE AZ ÚJKÉRI BÉKE TSZ K Mivel az időjárás jóra fordult, elhatároztuk, hogy osztagolás nélkül megindulunk a csépléssel. Hadd folyjon már a gabona a zsákokba — közölte Ható Ferenc termelőszövetkezeti elnök az újkori Békében. — Közben négy napra leállunk a csépléssel. Erre az időre átadjuk a gépet a falu gazdáinak. Ez alatt az idő alatt behordjuk még a földön maradt kereszteket. A hordást saját erővel végezzük. Fogatainkon kívül van tehergépkocsink is, amit ez alkalommal jól ki tudunk használni a négy napon. Utána újra búghat szenünkön a cséplőgép, öt éven keresztül a termésátlag 13 mázsán alul volt búzából a Békében. Az idén legalább 14 mázsás átlagtermésre számítanak búzából is, árpából is. Hogy ez a számításuk mennyire válik be majd csak 20 napi cséplés után dől el. Ugyanis ennyi időre tervezi a termelőszövetkezet a 430 hold szántóról nyert kalászos elcséplését. Mire vonatkozik a mezőgazdasági tűzbiztosítás Ezt kérdezi több olvasónk. A tűzbiztosítás magában foglalja a lakóépületben lévő minden házi és használati ingóság, a mezőgazdasági épületek, felszerelések, a bennük lévő termények, állatok tűzbiztosítását. A szárazvillám okozta kárt is megtérítik, például, ha agyonsújtja az állatot. A szélvihar okozta károkra is kiterjed, ha annak értéke meghaladja a 200 forintot Új málnafajták Fertődön Két évvel ezelőtt jelentette be fajtaminősítésre a Fertődi Kísérleti Gazdaság az Angol 1. nevű málnafajtát. A parcellakísérletek e kiváló nagygyümölcsű fajtánál 40 százalékos terméstöbbletet mutattak. Jó eredményt ért el az E 401-es fajta is. Ennek a termése a parcellakísérleteken 50 százalékkal haladta meg az átlagos málnatermést. Sáskafelhő a Szovjet Türkmén Köztársaságban A szovjet határőrség jelentette hogy sáskafelhő érkezett át a határon a Türkmén Köztársaság fölé. 85 000 hektáron elsötétedett az ég az óriási felhőtől. Nyomban megindult ellene a hadjárat. Ashabádból, a köztársaság székhelyéről repülőgép-expedíció indult a küzdelemre, s permetezte a mérget a sáskafelhőre éjjel-nappal. Amikor véget ért a harc, megállapították, hogy egy négyzetméternyi területre 10 000 sáska szállt, illetve esett le. A küzdelem teljes sikerrel járt. Ez a sáskafelhő régen sok ember éhhalálát okozta volna. Most vessük el a kétnyári virágokat A virágkertész, a házatáját szépíteni igyekvő asszony, leány mér most gondoskodik róla, hogy tavasszal a virágágyak szépek legyenek. Most veti el a kétnyári virágokat. Mely virágokat kell augusztusban vetni? Az árvácskát, a nefelejcset, a téli violát, a százszorszépet, a szakállas székfűt, a gyűszűvirágot, a kétnyári mályvát. Persze egyéb virágokat is vetünk augusztusban. E helyen csak a legelterjedtebbeket soroltuk fel.