Kisalföld, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

Mosonszolnokon és Balfon szerdán megalakultak a megye legújabb termelőszövetkezetei Az utóbbi napokban megszapo­rodtak azok a jelentések, ame­lyek hírül adták, hogy megyénk több községében a gazdák megér­tették az idők szavát és termelő­szövetkezetet alakítottak. Levél, Gyömöre, Rábapatamna, Szany, Magyonkimile, Novákpusz­­ta azok a községek, ahol az elmúlt napokban új termelőszövetkezet ala­kult. Most ismét két új ter­melőszövetkezet megalakulásáról számolhatunk be. Mosonszolnokon szerdán dél­után a tanácsháza termében ren­dezett gyűlésen tíz család tíz tag­gal, Május 1. névvel a termelő­szövetkezeti gazdálkodás útját választotta. Az új termelőszövet­kezet tagjai Hoff­erik, Miklós 13 holdas dolgozó parasztot válasz­tották a tsz elnökének. A szövet­kezeti gazdálkodást 150 katasztró­­fás holdon kezdik meg. Csatári János 12 hold földet, Szülő Ferenc és László Pétierné egyenként 15 hold­at, Skultéti István 21 holdat vitt be a termelőszövetkezetbe. A tagok összesen 102 hold földet hoztak magukkal, míg a többi te­rület abból a gyümölcsösből áll, amit a tanács eddig tartaméketerü­­letkén­t kezelt. Amikor befejeződött a termelő­­szövetkezet alakuló gyűlése, újabb négy család jelentette be felvételi kérelmét a Május 1.-be. Felvéte­lüket a termelőszövetkezet legkö­zelebbi közgyűlése fogja tárgyal­ni. Az emberek beszélgetéséből arra lehet következtetni, hogy a Május 1. TSZ hamarosan nagy létszámú, erős szövetkezete lesz Mosonszolmoknak. * Szerdán délelőtt megcsendült a telefon a Soproni Járási Pártbi­zottságom. Báli jelentkezett. — Jöjjenek ki azonnal, mert ma este szövetkezetet alakítunk. Nem várunk tovább. Estére valóban összegyűltek az egyik parasztu­háznál azok a gaz­dák, akik már előzőleg megálla­podtak egymással az új termelő­szövetkezet megalakításában. Megbeszélték a közös gazdálkodás megkezdésével kapcsolatos rész­letkérdéseket és néhány órával később már mint az új,a tizenhét taggal alakult Kossuth Termelő-, szövetkezet tagjai indulta­k haza­felé.­­ Érdekes előzményei varrnak az­ új termelősszövetkezet megia­laku-í­t­ásána­k. A Kossuth TSZ alapítói valamennyiéin voltak már koráb­ban szövetkezeti tagok. Ki a Mi­t csurinban, ki az Új Barázdában­ tanulta meg, ma a különbség az, egyéni gazdálkodás, meg a közös összefogás között. Hanem a körül-l­mények mégis úgy hozták, hogy­ az ellenforradalom után főleg sze­mélyes torzsalkodásaik, civódások, no meg a járási tanács akkori te­­ hetetlensége miatt, széthullottak ezek a szövetkezetek. Mire észbe-­ kaptak, hogy valójában mi is­ történik, már ismét egyénileg tar-­ te ki-ki a fejét, hogyan is lesz ezután. A régi Micsium­in tagjainak egy része hamar feltalálta magát, új­ra összeállt szövetkezetbe, de a­ falu többsége kívül rekedt ezen a­­ szövetkezeten. Bizony, a szó szo-01 ron értelenébek­ kívül rekedtek, s­ mert az ismét egyénivé lett pa-­­rasztok közül jónéhányan hiába­ próbálkoztak azóta is visszalépni­ a Micsurinba, ott süket fülekre­ és zárt kapura találtak. Addig’ folyt, ez a huza­vona, míg végül­ is Rónaszéki László vezetésével­ tíz család elhatározta, hogy nem várnak tovább és ha nem tudnak szót érteni a micsuk­i­­ibelű­ekkel, akkor külön termelőszövetkezetet alakítanak. Így kerül sor a szerda esti megbeszélésre, melynek ered­ményeként ismét eggyel szaporo­dott a soproni járás szövetkeze­, reinek a száma. Az új szövetke­zet elnöke Rónaszéki László lett. * A győri Vagongyár is készít motorvonatot A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár gyártmányfejlesztési osz­tályán elkészítették a terveket, amelyek alapján a kor követelmé­nyeinek megfelelő motorkocsik és motorvonatok gyártását kezdhe­tik el.­­ Teljes motorkocsi család távlati tervét dolgozták ki, mely a mel­lékvonali motorkocsitól a zárt mo­torvonat egységig hat típust fog­lal magában. A tervezésnél fel­használták a Ganz Vagongyár ta­pasztalatait és a külföldi szakiro­dalmat. Megtették az előkészületeket arra, hogy az első típus, a „Rába- Balaton“ motorkocsi prototípusá­nak gyártását még ebben az év­ben megkezdjék. A könnyű kivi­telű, négytengelyes, forgóvázas motorkocsi a gyenge felépítmé­nyű mellékvonali pályákon közle­kedhet 80 kilométeres sebesség­gel. Jelentősen meggyorsíthatja például az összeköttetést a kis su­garú kanyarokkal, erősebb emel­kedőkkel bíró győr-­vesz­prémi vonalon a Balatonhoz. A 22,5 méter hosszú, 86 szemé­lyes kocsi hét vázas szerkezete fe­leslegessé teszi a külön alvázat. Két hathengeres, 150 lóerős, padló alá szerelhető, új típusú Diesel­motort építenek bele, melynek el­ső példányai már elkészültek a Wilhelm Pieck-gyárban­ A táv­vezérlő berendezés lehetővé teszi több egység összekapcsolását. Bel­ső berendezése a legkorszerűbb. A falfelületeket, üléseket mű­anyaggal borítják. A fűtés újsze­rű, olajtüzelésű. Az utasok ké­nyelmét szolgálja a rádió műsor­vevő és tervbevették vasúti távbe­szélő beszerelését is. Rövidhullá­mú összeköttetés útján az utasok felhívhatják a hatókörzetbe eső távbeszélő állomásokat. A kocsiszekrény vázlat tervei már elkészültek, a gépszerkeszté­si osztály pedig kidolgozta a haj­tómű összeállítási rajzát. Ez idő szerint a forgóváz tervein dolgoz­nak. Ennél a legújabb légrugó­zást alkalmazzák.­­ A Hargita motorvonat megjele­nése, melynek győri próbaútjáról tegnap beszámoltunk, bizonyára ösztönzőleg hat a Wilhelm Pieck­­gyár műszaki vezetőire, hogy lé­pést tartsanak a kor követelmé­nyeivel. Nem késlekedhetnek a motorkocsik, motorvonatok gyár-,­í­tásának bevezetésével, mert csak így tarthatjuk meg az exportké­­­pességet a vagongyártásban-­ ­.- • VIZÁILATTI TELEVIZOR A Szovjet Tudományos Akadé­­mia­ oceánográfiai intézetnek fe­ketetengeri tudományos kutató kísérleti állomásán elkészült egy új műszer , a vízalatti televízió. A készülék segítségével a hajón lévők mindazt megláthatják, ami a tenger mélyén történik. Maradjon Sopronban a bányászati és földmérnöki kar A Sopron Város Tanács okta­tási állandó bizottsága 1958. ja­nuár 30-án kibővített ülést tartott, melyen résztvettek a város ország­­gyűlési képviselői, megyei tanács­tagjai, a Városi Tanács egyéb ál­landó bizottságának elnökei. A ki­bővített állandó bizottság foglal­kozott a Soproni Műszaki Egye­tem bán­yamérnöki és földmér­nöki karának helyzetével. Mint ismeretes, 1949 óta nem került nyugvópontra az egyetem elhelye­zésének kérdése. Ez a huzavona mind a tanító, nevelő, mind a nyugodt elméjű tudományos és kutató munkát nagymértékben hátráltatja és veszélyezteti. Sop­ronban minden adottság, megfe­lelő épületek, diákotthonok, fel­szerelések, könyvtárak stb. ren­delkezésre állnak, alkalmasak arra, hogy az Európa hírű intéz­mény változatlanul Sopronban maradjon. Ez nemcsak Sopron, hanem nemzetgazdasági szem­pontból az egész ország érdeke. A fentieket figyelembe véve a kibő­vített állandó bizottság úgy hatá­rozott, hogy megteszi a kellő lé­péseket és felhívja az illetékesek figyelmét annak érdekében, hogy a bányamérnöki és földmérnöki kar véglegesen Sopronban ma­radjon. Az állandó bizottság nevében Horváth Józsefné, az állandó biz. elnöke Radó Ferenc, az állandó biz. titkára." &1SAU OLD ‡1956 j Muarcília pénteki. SOPRONBAN aránylag keveset beszélnek a helyi gyárak és üze­mek országos szinten is kimagasló teljesítményeiről. Mintha már megszokott jelenség volna, hogy többszörös élüzem címet viselő gyárak újra és újra elnyerik ezt a kitüntetést. Példa erre a selyem­­gyár, — hivatalos nevén Magyar Selyemipari Vállalat soproni Se­­lyemszövő-gyára —, amely 1957. második negyedében elnyerte a „legjobb selyemipari gyár” címét, zászlót, ser­eget és pénzjutalma­kat. Komoly siker ez, még normá­lis körülmények között is, hát még olyan nehéz időkben, mint 1957 első fele. — Nem volt könnyű a második félév sem — mondja Kovács elv­társ, az üzem igazgatója. — Az influenza járványról mindenki szívesen elfeledkezik, s örülünk, hogy már túl vagyunk rajta. Már­mint a betegségen, mert hatása, vetésterv kiesés formájában még sokáig kísértett. De megszüntettük a lemaradást. Az új évbe már­­ Newyorkban, a Madison Avenue egyik ékszerüzletébe szer­dán világos nappal két fegyveres bandita hatolt be és százezer dol­lár értékű ékszert rabolt a pán­célszekrényből. A rablók elmene­kültek. Négy nap alatt ez már a második nagyszabású ékszerrablás Newyorkban, miután vasárnap egy manhattani szállodából hu­szonötezer dollár értékű ékszert raboltak, tervadósság nélkül ment át az üzem. Ha mégis akadt kifogás, vagy bírálat, az jóformán kizáró­lag a munka minőségére vonatko­zott. A selyemgyáriak se szívesen vennének keresetükből másféle áruból selejteset, rosszat Nem kí­vánhatják tehát, hogy munkástár­saik, mondjuk a vasöntöde dolgo­zói, hasonló szorgalmas munkával szerzett pénzükért hibás selyem­árut fogadjanak el. AZ ÚJ ÉVBEN építés jellegű felújításokra, gépi karbantartásra, elektromos erőátviteli és védőbe­rendezések létesítésére, kazánok és gépek javítására kétmillió forintot fordít az üzem. A nagy tételek mellett kisebb jelentőségűnek lát­szik 45 használt, sőt hibás álla­potban igényelt szövőgép rendbe­hozása. A Budapesten kiselejte­zett gépek, megfelelő javítás, kellő kipróbálás után, számításunk sze­rint az év második felében már munkaképesek lesznek. Nemcsak a gyár gépparkját és kapacitását fogják növelni, h­anem munkát, kenyérkereseti lehetőséget jelen­tenek majd újabb szorgalmas munkáskezek számára. Ami pedig a szociális jellegű juttatásokat illeti, arról már nem beszélni, hanem egyenesen dicse­kedni lehetne. Most karácsonykor 207 gyermek­ kapott ajándékcso­magot, átlagosan 35 forint érték­ben. Idén a KISZ-fiatalok részére 350i0OO forintos költséggel klub­szobát rendeznek be. A dolgozók nyári üdülését és a vízi sportolás lehetőségét biztosító Fertő-tavi sporttelep és víkendház építésé­hez 25 ezer forinttal járul hozzá a gyár vezetősége. A költségeket részben az igazgatói alap és nye­reségtérítés fedezi. AZ ÜZEMI KONYHA és az ebédlő mintaszerű, de tornater­mük sem marad el mögötte. Ami pedig a most megnyílt bölcsődét és napközi otthont illeti, annak talán párja sincs Sopronban. A korszerűsített kazánház biztosítja minden helyiségben az egyenletes meleget árasztó központi fűtést. A Soproni Selyemgyár munkás­­asszonyai 1958-ban már nyugod­tan szőhetik a jó és még job­b, szép és még szebb selymeket. Gyermekeik kifogástalan helyein és jó kezekben lesznek ebben a korszerűen berendezett s otthon­nak nevezett gyermekparadicsom­ban, ahol gumipadlótól a gyé-­kényszegéllyel bevont falakig, tej­konyhától, az apró mosdóktól, a személyzet számára létesítet­t kü­­lön fürdőszobákig, minden a mun­kásgyermekek jólétét hivatott szolgálni. Sokan emlékszünk r­ég a múltból olyan képekre, amikor piszkos, elhanyagolt utcagyere­kek bámészkodtak ,a gyárigazga­tók külön kocsifeljáróján neszte­lenül gördülő gépkocsikra. Most is van lejtős, aszfaltozott külön feljáró,­­ de a Soproni Selyem­gyárban az a bölcsődébe vezet. S arra szolgál, hogy munkába siető dolgozó asszonyok gyorsan és kényelmesen tolhassák fel a bölcsődébe a gyermekkocsikat Az egész épület körül járdát csináltak és parkot létesítettek. Tavasszal üdezöld gyepszőnyeg és illatos virágok várják majd az apróságok Lármás csapatát Új növénypalánták köszöntik azokat a kis emberpalántákat akiknek szülei a Soproni Selyemgyár­ban dolgoznak. Látogatás a Soproni Selyemgyárban Ví­íz éve írtuk alá a magyar -lengyel kulturális egyezményt­ ­ Ma, január 31-én ünnepeljük a­­ magyar-lengyel kulturális egyez­­­­m­ény aláírásának tizedik évf­or­­­­dűlőjét. Ez az egyezmény és a­­ nyomában felvirágzó, nagy ered­­­­ményeket hozó kulturális ka­pcso­­­­lat még szorosabbá tette a két­­ testvéri nép barátságát. Népi de­­­­mokratitikus országaink között je­lentős művelődési együttműködés bontakozott ki. Az együttműködés­­ a kultúra minden ágazatában töb­­bek között azt eredményezte, hogy népeink közelebb kerültek­­ egymáshoz, jobban megismerked­­­­tek a lengyel és viszont, a magyar , nép kultúrájának, életének hagyo­mányaival, jelenével és perspek­tíváival. A szocialista kultúra, a­­ művelődési forradalom igen fon­tos állomása volt az egyezmény­­ tíz évvel ezelőtti aláírása. A sok adat közül említsünk csak mindössze egyet-kettőt. A zenei kapcsolatok példái: Ma­gyarországo­n szerepelt többek kö­zött a lengyel rádió zene.lM.ro, a pozmani gyermekkórus, a Nowa Huta együttes, a Mazowsze népi ének- és táncegyüttes, stb. Len­gyelországban szerepelt többek között a Tátrai vonósnégyes, a sztálinvárosi együttes, a Magyar Rádió tánczenekara, Lakatos Sán­dor népi zenekara, stb. Filmcsere példái: Hazáinkban a múlt év végéig 36 lengyel filmet mutattak be, amelyeknek össze­sen 12 823 785 nézője volt. Len­gyelországban pedig, csak 1957 el­ső hat hónapját tekintve, 35 vetí­tésre került m­agyar filmnek 4 119 705 nézője volt. S hasonló, szép eredményeket sorolhatnánk a kulturális élet bármely területére. Kívánjuk, hogy a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok a jövőben még gyü­mölcsözőbbek legyenek. Mk Eredeti és új formájú korsókat készítenek a Wadyn-i kerámiai intézet fiatal művésznövemdékei. Ma Nagykőrösön sorsolják a lottót A lottószelvények száma hétről­­hétre emelkedik. Az elmúlt foga­dási héten új csúcs született. Há­rommillió tizenháromezer ötszáz­­nyolcvanhat szelvény vett­ részt a játékban. A következő sorsoláson ugyancsak magas szelvényszámra számíthat a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A legközelebbi sorsolást, a lottó 5. játékhete nyerőszámainak hú­zását ma délelőtt tíz órai kezdet­tel Nagykőrösön, a Kinizsi Sport­kör székházában rendezik meg. Ez alkalommal sorsolás útján el­döntik azt is, hogy a januári öt játékhét — az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es és az 5-ös közül melyik hét szel­vényei vesznek részt a következő tárgy nyereménysorsoláson.

Next