Kisalföld, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-25 / 71. szám
Siker a mosonmagyaróvári zenei hét első hangversenyén Mosonmagyaróvárott transzparensek, plakátok hívják fel a figyelmet a város kulturális életének nagyfontosságú eseményére, a március 23-tól 29-ig tartó zenei hétre. Március 23-án, vasárnap a Városi Tanács ének- és zenekarának hangversenyével kezdődött a rendezvények sorozata. Este 7 órakor teljesen megtelt a járás a kultúrház nagyterme az érdeklődőkkel , és nem hiába, mert olyan élményben volt részük, amely sokáig emlékezetében marad Mosonmagyaróvár ének- és zenekedvelő közönségének. Halmos László karnagy vezetésével az énekkar, Németh Gusztáv karnagy vezetésével a zenekar nagy felkészültséggel adta elő a lapunkban már közölt műsort. A hangverseny fénypontja Pallagi János Liszt-díjas hegedűművész, zenekari kísérettel előadott Beethoven: F-dúr románca volt, amelyet a közönség óriási tapsviharral köszönt meg. Háromszor is a zenekar elé tapsolta a kiváló művészt. Sok tapsot kapott mind az ének, mind a zenekar is. A Corelli: G- moll concerto grosso szólistái jó előadásban tolmácsolták a művet. Hétfőn este az ifjúsági énekkarok hangversenyére került sor, amelyen az egyesített kórust Bárdos Lajos Kossuth-díjas érdemes művész vezényelte. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy e hangversenyre is elővételben elkelt minden jegy. K. L. A MADOME fényképkiállítása Március 1-én nyílt meg Budapesten, a Magyar Dolgozók Művészfényképező Egyesületének szokásos évi országos kiállítása. Ezt a kiállítást agyőri napok alatt Győrött is bemutatják. A kiállítás jelentőségét és eredményeit méltatni ilyen szűk keretek között csak nagyon hiányosan lehet. Mégis meg kell emlékezni a magyar — főleg amatőrfényképezők — idei első nyilvános szerepléséről. Az eddig elhangzott bírálatok csak mérsékelt dicséretben részesítették a képeket. A kritikusok, alighanem az őszi nemzetközi kiállítás által felkavart hullámok hatása alatt, olyan eredményeket vártak, amelyek ilyen rövid idő alatt semmiképpen sem születhettek meg. Talán azt várták, hogy hónapok alatt megszületik a legteljesebb új magyar fotóművészet, olyan új kifejezési formákkal, amelyek egyúttal korunk szellemiségének is legjobban megfelelnek? A MADOME kiállításától ezt várni méltánytalanul nagy igényt jelentene. Ennek ellenére sikeres a kiállítás. A falak színesek, mozgalmasak. Ezen a kiállításon láthatunk először formai keresést. Ezen a kiállításon látjuk először a tématerület szélesedését. Talán valóban igaz, hogy a témák hangulati feldolgozásában bizonyos eltolódás mutatkozik a komorabb színek felé. Ezt azonban semmiképpen sem tarthatjuk a kiállításra jellemzőnek, inkább átmeneti jelenségnek. Biztató ígéret több fiatal kiállító jelentkezése. Dicséretet érdemel Szecretár János: Hétkönapok és Seprők nyomában című képe, Tóth Károly: Reggeli lap, Mácsai István: Párizsi öregasszony, Vásári János: Kémények című képe. Mindegyiküknél érezhető a művészi látás tehetsége. Képzés, tanulás és főleg a művészetükbe vetett hitük erőssége fogja eldönteni szerepüket a fejlődő fotóművészetben. Művészeink közül Gink Károly múltunk és jelenünk legbensőbb pillanatait ábrázolja meleg egyszerűséggel és meggyőző erővel, egyéni formában. Ezen a kiállításon olyan képei szerepelnek, amelyek egészséges és természetes folytatásai a nagymúltú magyar fotóművészetnek. Gámik szakított az akadémikus formákkal, de ezeken a képeken nem befolyásoltatja magát a Nyugat szélsőséges és dekadens esztétikájától Czeizing Lajos, Holics Gyula, Lukács János, Tömöri Ede és Tóth István művészete is izmosodik. Szemléletük mindinkább a formák mögé hatol Egyidejűleg azonban több gondot fordítanak a nézőhöz szólő alkotás nyelvét jelentő színekre, tónusokra, vasörökre. Tíz nap óta több mint tízezren látogatták meg a MADOME termeit. A kiállítás azt bizonyítja, hogy erősödik a magyar fotóművészet, K- Z. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1896-ban létesült. Alapját a millenniumi kiállítás mezőgazdasági anyaga alkotta. A millenniumi kiállítás alkalmával csak ideiglenes anyagból állították fel a Vajdahunyad-vár néven ismert épületcsoportot. Alpár Ignác, a századvég neves építésze alkotta meg. Mikor ugyanis a millenniumi kiállításra készültek, pályázatot hirdettek olyan épületcsoport tervezésére, amely a legkiemelkedőbb hazai műemlékeket és stílusokat egyesíti magában. Alpár Ignác a magyar építészettörténet különböző korszakait képviselő épületcsoportokat harmonikus egységbe olvasztotta. Alpár Ignác bizonyos változtatásokat eszközölt az eredeti épüettomban, s 1912-ben elkészült a nagyszabású építkezés, amely ma a Mezőgazdasági Múzeum helyiségeit foglalja magában. A múzeum világhírt és elismerést vívott ki magának gyűjteményeinek érdekességével, fennállásának már első fél évszázadában. A második világháború pusztításai ezt az intézményünket sem kímélték. Majdnem teljes egészében elpusztult a világhírű gyűjtemény. Az épület is erősen megrongálódott. Az első ötéves terv biztosította, hogy a nagymúltú intézmény régi hírnevéhez méltó, korszerű újjáépítése megindulhasson. A gyors ütemben végrehajtott újjáépítés és a múzeum dolgozóinak áldozatos munkája eredményeként ma már a múzeum kiállítási termei bemutatják a magyar mezőgazdaság történelmi fejlődését és a szocialista mezőgazdaság mai, élenjáró módszereit. Az ember és az állat kapcsolatának kialakulása a kultúrtörténelem sok évezredes távolába visz vissza. Mielőtt az érdeklődő az állattenyésztési kiállítás termeibe jutna, a történelmi termen halad keresztül, amely szemlélteti az ősi állatfajtákat, majd a pásztorgazdálkodás módszereivel és eszközeivel ismerteti meg a látogatót. Az egyes háziállat-fajokat és fajtákat a jellegzetes fajták szobrain és kitömött példányain keresztül mutatja be a kiállítás. A juh-, sertés-, szarvasmarha-, ló-, baromfi-, házinyúl-, méh- és selyemhernyótenyésztés hazai fejlődését és mai módszereit tanulmányozhatja az érdeklődő. Sok tabló és egyéb más szemléltető eszköz hangsúlyozza a biológiai és takarmányozási kérdések jelentőségét a korszerű állattenyésztésiben S a múzeum vetítőtermében állandó diflfilm-vetítés ismerteti az állattenyésztés mai feladatait, módszereit és a korszerű tenyésztési eljárások eredményeit. Nagyon érdekes az erdőgazdálkodást bemutató és szemléltető kiállítás. A többi között ismerteti a szik, homok, kopár, vízmosásos és lápos területek fásításának gyakorlati kérdéseit, az erdőkitermelés, a szállítás módszereit. Bemutatja az erdőművelés korszerűsítését az elektromos fadöntő géptől a zakatoló keretfűrésztelepig. A legelterjedtebb — mintegy 4500-féle célra használt — nyersanyagunknak, a fának felhasználásáról, feldolgozásáról is sokirányú felvilágosítást kap a látogató. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gazdag kiállítási anyaga tájékoztat, és nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdasági oktatás módszereinek fejlesztéséhez. A Mezőgazdasági Múzeum széleskörű gyújtó, feldolgozó, tanácsadó és patronáló munkát fejt ki, ezzel segíti a szocialista mezőgazdaság megerősödését. — Kovács — Látogatás a Mezőgazdasági Múzeumban Szy. vígfelsőkú népek csoportja az állattenyesztést bemutató ’ terslabsa. A múzeumban látható állatszobrok a világszerte ismert Vastagh György szobrászművész alkotásai. Ezt a gyönyörű paripát is a híres mester mintázta meg. BIBAtyOLD Előadás Győrött Petőfi halálának körülményeiről Dienes Andrást, a Magyyar Tudományos Akadémia munkatársát látta vendégül Győr szombaton és vasárnap. A tudományos kutató a TTIT meghívására érkezett Győrbe és Petőfi halálának körülményeiről tartott előadást szombaton este az értelmiségi klubban, vasárnap délelőtt pedig a Kisfaludy Színházban. Magas színvonalú és rendkívül érdekes, izgalmas előadását nagy szeretettel fogadta a győri közönség. Dienes mondanivalóját, élményszerít beszámolóját 120 színes, vetített kép tette érdekesebbé. Ezek a képek a segesvári kutatások alkalmával készültek azon a helyszínen, ahol nagy költőnk, Petőfi Sándor élete utolsó napján járt és ahol meghalt. Dienes András kitűnő előadása a legújabb és immár legpontosabb adatok megvilágításában mutatta be a költő utolsó napját. A képek pedig szinte hajszálnyi pontossággal mutatják azt a helyet, ahol a költő a csata ideje alatt állt, s azt is, ahol halálos sebbel a földre esett. A képeket a segesvári születésű Magyari Gábor készítette és vetítette. 19sz. március 35. keet Színházi sarok A tavaszi tél sem riasztja vissza vendégsszerepléseitől a Kisfaludy Színházat. Tegnap Tatabányán az Elveszem a feleségem című vígjátékot játszották. Ma este Veszprémben, holnap Pápán szerepel a színház egyik csoportja a Mazsola előadásával. * Átszervezték a színház klubját. Otthonosabbá, nyugodtabbá tették a klubéletet. Ugyanis eddig gyakran megtörtént, hogy a klubba nemkívánatos személyek is betértek. A továbbképzés céljából minden héten szakmai előadásokat tartanak és vitákat rendeznek művészeti kérdésekről. A nagymúltú varsói Lazienki parkban új színház nyílik meg, amelynek érdekessége: teljesen a XVIII. század stílusában építették újjá, hogy egy modern épület ne rontson a régi park összhatásán. A színházban ugyan a modern technika vívmányait is alkalmazzák, de úgy, hogy az egész terület hangulatán ne változtasson. A Zycie Warszawy cikkírója megjegyzi, hogy ebben a színházban stílustörés lenne modern darabot játszani. FILM VILÁGNÍRADÓ Olaszországban az amerikai filmek száma nincs arányban a szerződésben megállapított közös filmekkel. Két koprodukciós filmen kívül többet nem készítettek, viszont a közös filmek gyártására előirányzott összegeket más célokra használták fel . Jenny a címe az első hollandnémet színes játékfilmnek, amelyet Willy van Hemert rendezett. A filmet Amsterdamban forgatták, holland és német változatban. * Jaroslav Mach csehszlovák filmrendező befejezte a Mit mond az asszony című első csehszlováklengyel közös film forgatását. Mach filmje egy cseh író lengyelországi útjának vidám története. * Lengyelország közös film elkészítését vette tervbe a Német Szövetségi Köztársasággal, Franciaországgal és Olaszországgal Victor Hugo: A nevető ember című regénye alapján. A koprodukciós film főszerepére Gérard Philipet hívják meg. Indiában bemutatták a Pardesi című szovjet-indiai filmet, amely szovjet rendező és indiai forgatókönyvíró közös munkája. A nagysikerű filmet kétnyelvű verzióban készítették el. India egyébként most kezdte meg az első japánindiai közös film forgatását. A Kínai Népköztársaság 1958- ban koprodukciós filmeket készít Franciaországgal, a Szovjetunióval, NDK-val, Vietnammal és Mongóliával. Simonki: Találd meg a nőt című filmjének főszerepét ez a bájos filmszíésznő, Gaby André játssza.