Kisalföld, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-03 / 79. szám

8 A GYŐRI NAPOK KRÓNIKÁJA Mint már hírt adtunk róla, kedden este ke­rült sor a gyári napok egyik igen jelentős ese­ményére, a hazánkban tartózkodó Obrazcov báb­­együttes előadására. Ugyancsak kedden este volt Halmos László győri zeneszerző szerzői estje is. Szerdán pedig különleges élményben volt része a gyári napok közönségének. Városunkba érke­zett Kodály Zoltán, meghallgatta a tiszteletére rendezett díszhangversenyt. Az alábbiakban kö­zöljük munkatársaink írásait a győri napok eseményeiről. OBRAZCOV BÁBSZÍNHÁZÁNAK ELŐADÁSA A felnőttek kedden a Kisfaludy Színházban meggyőződhettek ar­ról, hogy Obrazcov társulata nem­csak a gyerekeket tudja szóra­­koztatni, hanem a felnőtteknek is nagyszerű élményt nyújt. Erről tanúskodtak a kistörő nevetések és f­elcsattanó tapsok. De több volt ez, mint egyszerű színpadi siker — Zinovij Gerdt, a konferanszié, előadás közben megvallotta ne­künk a kulisszák mögött, hogy ez volt a legkellemesebb magyaror­szági fellépése. A közönség min­den finomságot azonnal észrevett és érzékenyen reagált rá. Mindenekelőtt a szédületes technika kápráztatta el a nézőt , hogy a Jed­omtor énekesnő sze­me és nyaka is mozog, hogy a szájmozgás egyritmusú a beszéd­del, hogy a táncos lába úgy emel­kedett föl, mintha élő ember élő része volna. De megértette a kö­zönség a szatirikus tartalmat is, és sokszor harsant fel a nevetés, mert a szatíra torz tükrében az élet valóságaira ismertek. Különösen nagy sikert arattak a táncparódiák és az állatidomítók jelenetei, de végig élvezetes volt a magyarul nagyon kedvesen be­szélő konferanszié is. Szperanszkij elvtárs, a művész­­csoport vezetője, neves szovjet bábjátékos, megtekintette a Győri Állami Bábszínház műsorát is. Helyeselte Szőnyi Kató igazgató­nak és művésztársainak azt a tö­rekvését, hogy elsősorban az ed­dig használt technikát fejlesszék tovább. „Mindig a téma adja meg — mondotta —, hogy milyen technikát alkalmazzunk, egyiket sem szabad a másik elé helyezni. Ma rehabilitálni kell a zsákbábut, és a győri bábjátékosok jó úton haladnak, amikor új, friss válto­zatokban fejlesztik tovább a báb­játéknak ezt az ősi népi formá­ját.“­­ Obrazcov társulatának vendég­­szereplése sok embert meglepett. Néhány ezer évig a felnőtt közön­ség csaknem kizárólagos műélve­zője volt a bábjátéknak. Aztán elfordult tőle, mert primitívnek tartotta. Most azonban kiderült, hogy nemcsak a felnőttek fejlőd­tek, hanem a bábjáték is. A máskor oly rakoncátlan Kuktics Karcsi most igen illedelmesen mutatkozik be Obrazcov bácsinak a televízió stúdiójában. Mel­lette Farczády Renée balettra ester, a bábu késztője és Óh­ídy Lehel, a Győri Állam­i Bábszínház tagja, Kukucs Karcsi alakjá­nak megteremtője. H Halmos Js­zló szerző­­i estje Igazság szerint bő terjedelem­ben kellene foglalkoznunk Hal­mos László keddi szerzői estjével, amelyre a Jókai Mór Művelődési Házban került sor. Bende Zsolt, a Magyar Állami Operaház bari­ton szólistája, Dénes Erzsébet, az Állami Operaház első korrepeti­tora, több kórus, illetve zenész és zenekar részvételeivel. Megérdemelné Halmos László a műveinek részletes elemzését már csak azért is, mert hosszú idő után alkalma nyílott arra, hogy találkozzék a közönséggel. Másrészt korábban elvetett mu­zsika magvainak most aratta le bőséges termését és ilyenkor az a szokás, hogy nagyítóüveg alá tesszük a termés egy részét és meggyőződünk: jól fejlettek-e miagvaik, vagy sem, van-e konkoly köztünk, vagy nincsen. Egy azonban bizonyos: Halmos László vitathatatlan tehetsége gazdag terméssel ajándékozta meg szerzői estjén a győri közönséget. A népdalfeldolgozástól a zenekari műig sokféle műfajban bizon­yí­­totta be érett tudását Halmos László szerzői estjének egyik je­lentőségteljes érdeme az, hogy itt Győrött is­ él egy férfiú, aki nem hagyja a magyar nép gazdag dallamvilágát elveszni, hanem előveszi dalaikat a feledés szürke homályából, lefújja róluk a port, megötvözi, aztán ismét régi és a fáradozó ember által hozzáadott színekkel csillognak a dallamok. Ezt láttuk és hallottuk, amikor a Bercsényi iskolások kórusa a Régi dal, Látod-e babám című népdalokat előadták a szerző fel­dolgozásában. Utánuk Rudas Ka­talin vezényelte a Rózsa Ferenc utcai iskolások kórusát. A kórus­­művek hangjai a kis iskolások aj­káról meglepően tisztán, érthe­tően, fejlett énekgyakorlatról ta­núskodva szálltak fel. Erre a­ gyermekkórusra érdemes az illet­­tékeseknek felfigyelni, mert ne­e­­héz feladatok megoldására is ké­pes. Halmos László a műveivel Bar­tók Béla és Kodály Zoltán által kitaposott ösvényen jár, de nem ugyanabba a nyomba lép, amely­be Bartók és Kodály. Zenekari művei és han­gszerszólói bizonyít­ják ezt. Különösen a gordonkára írt műve (Dialógus, November, Dal gordonkára) nyerte el tetszé­sünket dallamos, szép költői ké­peivel. A szerzői est egyik fénypontja volt Bende Zsolt és Dénes Erzsé­bet, az Operaház művészeinek vendégszereplése. Bende Zsolt szép, meleg baritonja őszinte el­ismerés­t váltott ki. Szép volt Dé­nes Erzsébet zon­gorakísérete. Si­kereiket elsősorban a magyar költők verseire írt dalok előadá-­­­sával aratták. A A közönség Halmos Lászlót szerzői estjén meleg ünneplésben részesítette, amit a méltán megérdemelt­ zeneszerző. Kiállítás az élelmiszerek korszerű csomagolásáról A győri napok ke­retében tegnap déli egy órakor a Mező­gazdasági és Élelmi­­szeripari Tudományos Egyesület győri cso­portjának rendezésé­ben megnyílt az „Élelmiszerek kor­szerű csomagolása“ című kiállítás Győ­rött az MTESZ kul­­túrt­ermében. A megnyitó ünne­pélyen részt vették a Győr-Sopron megyei élelmiszeripari dolgo­zók küldöttei és nagy figyelemmel hallgat­ták Gárdonyi Pál, a ChemoUmpenc osz­tályvezetőjének érté­kes előadását. Gárdonyi Pál a mű­anyagok jelentőségé­ről, azok hasznos és olcsó felhasználási módjáról, főként a belőlük készült cso­magoló tárgyak fon­tosságáról beszélt. Előadásának hiteles­ségét még növelte az is, hogy a szóbamfor­­gó tárgyak mind sze­repeltek a kiállításon. A kiállításom lát­hattuk a polietilén fó­liából készült tárgya­kat, a kisebb-nagyobb törhetetlen és a na­gyon könnyű, üveg­hez hasonló tároló palackokat, vizesvöd­röket és hatalmas ballonokat. Gárdonyi Pál ezzel kapcsolat­ban elmondta, hogy amíg az üvegből ké­szült tíz literes ballon súlya 3 kiló 82 deka, addig a polietilén fó­liából készülté csupán 42 deka. Tehát jóval könnyebb olcsóbb, és ami a legfontosabb, törhetetlen. A polieti­lén fóliából készült csomagoló tárgyak éppen olyan, sőt sok esetben jóval na­gyobb teherbírásúak, mint az előző anyag­ból készült csomagoló szerek. A lágyítómentes, kemény PVC, vagyis szuszpenziós PVC anyagból karszerves dobozokat, margarin-, olaj- és különféle ételtartókat készíte­nek. A műanyag cso­magolás jobb és ol­csóbb minden eddigi csomagolásnál. Töké­letesen jár, szigetel, s így az étel súlya nem változik. A jövő a műanyagé. Szakembereink nagy érdeklődéssel figyel­ték az előadást, s most már csak azt várják, hogy minél előbb Győrött is meg­jelenjenek ezek a csomagoló c"'­közök. 1958. április 3. csütörtök. Díszhangverseny és fogadás Kodály Zoltán tiszteletére Tegnap délelőtt Győrbe érke­zett a magyarok legnagyobb élő zeneköltője, a kiváló folklorista és ta­nár, Kodály Zoltán. Nem sokkal 10 óra után gördült ko­csija a Jókai Mór Művelődési Ház elé. 11 órakor a Zeneművészeti Szakiskola tanárai és növendékei megkezdték a mester tiszteletére adott hangversenyüket. A hang­verseny nagyon szép volt, tanárok és növendékek tudásuk legjavát nyújtották. Délután a Zeneművészeti Szak­iskola igazgatósága fogadást adott Kodály Zoltán tiszteletére, ame­lyen megjelentek a város poli­tikai, társadalmi és kulturális éle­tének vezető személyiségei. Este 7 órai kezdettel a Kisfaludy Szín­házban került sor a nagy zene­­töltő műveiből összeállított dísz­­hangversenyre. Kodály Zoltán tiszteletére ren­dezett fogadás alkalmával a Kis­alföld munkatársa beszélgetést folytatott a zeneköltővel. A be­szélgetés teljes szövegét holnapi számunkban ismertetjük. Országos fotóművészeti kiállítás nyílt meg a Xantus János Múzeumban Ez alkalommal először rendez­tek vidéki városban országos fotó­művészeti kiállítást. Ez a Fotómű­vészek Szövetsége helyes művész­­politikájának köszönhető, mellyel el akarják tüntetni a főváros és a vidék közti tényleges, vagy látszó­lagos különbségeket. Érdekes megfigyelni azt a sok­féle irányzatot, különböző felfo­gást, melynek a zsűri tért enge­dett Ez azonban nem ment a nívó rovására. Azt hibáztathatnánk csak, hogy az ember szerepeltetése a Legtöbb és rendszerint legérde­kesebb képeken csak szimbolikus jelentőségű. Kivételek közé tarto­zik Meződy I. „Labdaszedő” című gyermekfotója. Ez a kép világosan bizonyítja, hogy ha az ember a kép fő témája, akkor csak úgy le­het jó a megoldás, ha az ember ábrázolásán van a fő hangsúly. Természetesen nem a harsogó fény és az éles beállítás adja min­dig a legjobb hangsúlyt Gink K, egészen más eszközökkel fejezi ki a lényeget gyermekképén. A kiállítás résztvevői — az ed­digi országos kiállításokkal szem­ben, amelyeken főleg pestiek sze­repeltek — egyharmad részben vidékiek. Műemlékvédelemre és városszépítésre mozgósítanak a népfront bizottságok Győr-Sopron megyében már­ciusban befejeződött a népfront­­bizottságok újjáalakulása. Az új bizottságokban sok pedagógus, műszaki és mezőgazdasági szak­ember tevékenykedik, akik ötle­teikkel, kezdeményezéseikkel pezsgővé teszik a városok és fal­vak társadalmi életét. Győrött például társadalmi védnökséget szervez a Hazafias Népfront a vá­ros műemlékeinek megóvására, Sopronban pedig városszépítési bizottság alakítását határozta el a népfront. A megye területén több köz­ségben mezőgazdasági és ismeret­­terjesztő előadásokat tartanak a hazafias népfront-bizottságok, Rábacsanakon például állatszem­lével egybekötött falunnapot tar­tanak. Ezen a napon a helyi nép­front-bizottság kérésére dr. Biró Gyula nyugalmazott professzor, állattenyésztési szaktekintély is előadást tart. A bolgár nép együtt ünnepel a magyar néppel A bolgár nép, amelynek 1945- ben több ezer fia adta életét ha­zánk felszabadulásáért, s amely április 4-ét saját ünnepének és a m­­agyar- bolgár barátság ünnepé­nek is tekinti, napok óta készül ennek megünneplésére. A bolgár kulturális kapcsolatok intézete április 3-án ünnepi estet és ma­gyar dokumentációs kiállítást ren­dez. Március végén és április első napjaiban a szófiai olvasókörök és a művelődési otthonok a ma­gyar intézettel közösen tizenhat barátsági estet előadást ren­deztek a magyar nép hősi harcai­ról, a magyar zenéről, irodalomról és filmművészetről. A Kossuth emlékeit és hagyományait nagy gonddal és szeretettel ápoló b­arov­grádi városi pártbizottság, a tanács április 4-e és 10-e között a magyar nagykövetséggel és a magyar intézettel közösen magyar kulturális hetet rendez. A héten magyar-bolgár barátsági estet, irodalmi és zenei előadást és ka­­rikatúrakiállítást rendeznek. BIHARI FERENC: TÉLI HAJNALON Szurkos szárnyával az éj, Lomhán lebegett az út felett, Odább a város szélénél . Mintha láncon csüngne, Lámpa reszketett. Csönd! Iszonyú fekete üresség) Koppom szétpattant, Nagyokat rikkantott az út. Az éji mélyből felmerült fától Fehér kristályokban harmat hullt. Az árva lámpa buggyantott, Fénye sárga tócsa... Fagyott rögöket úsztatott. Bambán bukkantak rám a házak, Vaksi szemükön hályog feszült, Az éj falának szegte dudáját egy gyár, S hangja a csillagokra ült. Láttam a gyári lámpák százait Fagy szítta ajkamon mosoly virága nyit. S néztem, hogy ég a fény, a rhunka fénye Perzseli az éj omló fekete szárnyait.

Next