Kisalföld, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-03 / 79. szám
8 A GYŐRI NAPOK KRÓNIKÁJA Mint már hírt adtunk róla, kedden este került sor a gyári napok egyik igen jelentős eseményére, a hazánkban tartózkodó Obrazcov bábegyüttes előadására. Ugyancsak kedden este volt Halmos László győri zeneszerző szerzői estje is. Szerdán pedig különleges élményben volt része a gyári napok közönségének. Városunkba érkezett Kodály Zoltán, meghallgatta a tiszteletére rendezett díszhangversenyt. Az alábbiakban közöljük munkatársaink írásait a győri napok eseményeiről. OBRAZCOV BÁBSZÍNHÁZÁNAK ELŐADÁSA A felnőttek kedden a Kisfaludy Színházban meggyőződhettek arról, hogy Obrazcov társulata nemcsak a gyerekeket tudja szórakoztatni, hanem a felnőtteknek is nagyszerű élményt nyújt. Erről tanúskodtak a kistörő nevetések és felcsattanó tapsok. De több volt ez, mint egyszerű színpadi siker — Zinovij Gerdt, a konferanszié, előadás közben megvallotta nekünk a kulisszák mögött, hogy ez volt a legkellemesebb magyarországi fellépése. A közönség minden finomságot azonnal észrevett és érzékenyen reagált rá. Mindenekelőtt a szédületes technika kápráztatta el a nézőt , hogy a Jedomtor énekesnő szeme és nyaka is mozog, hogy a szájmozgás egyritmusú a beszéddel, hogy a táncos lába úgy emelkedett föl, mintha élő ember élő része volna. De megértette a közönség a szatirikus tartalmat is, és sokszor harsant fel a nevetés, mert a szatíra torz tükrében az élet valóságaira ismertek. Különösen nagy sikert arattak a táncparódiák és az állatidomítók jelenetei, de végig élvezetes volt a magyarul nagyon kedvesen beszélő konferanszié is. Szperanszkij elvtárs, a művészcsoport vezetője, neves szovjet bábjátékos, megtekintette a Győri Állami Bábszínház műsorát is. Helyeselte Szőnyi Kató igazgatónak és művésztársainak azt a törekvését, hogy elsősorban az eddig használt technikát fejlesszék tovább. „Mindig a téma adja meg — mondotta —, hogy milyen technikát alkalmazzunk, egyiket sem szabad a másik elé helyezni. Ma rehabilitálni kell a zsákbábut, és a győri bábjátékosok jó úton haladnak, amikor új, friss változatokban fejlesztik tovább a bábjátéknak ezt az ősi népi formáját.“ Obrazcov társulatának vendégszereplése sok embert meglepett. Néhány ezer évig a felnőtt közönség csaknem kizárólagos műélvezője volt a bábjátéknak. Aztán elfordult tőle, mert primitívnek tartotta. Most azonban kiderült, hogy nemcsak a felnőttek fejlődtek, hanem a bábjáték is. A máskor oly rakoncátlan Kuktics Karcsi most igen illedelmesen mutatkozik be Obrazcov bácsinak a televízió stúdiójában. Mellette Farczády Renée balettra ester, a bábu késztője és Óhídy Lehel, a Győri Állami Bábszínház tagja, Kukucs Karcsi alakjának megteremtője. H Halmos Jszló szerzői estje Igazság szerint bő terjedelemben kellene foglalkoznunk Halmos László keddi szerzői estjével, amelyre a Jókai Mór Művelődési Házban került sor. Bende Zsolt, a Magyar Állami Operaház bariton szólistája, Dénes Erzsébet, az Állami Operaház első korrepetitora, több kórus, illetve zenész és zenekar részvételeivel. Megérdemelné Halmos László a műveinek részletes elemzését már csak azért is, mert hosszú idő után alkalma nyílott arra, hogy találkozzék a közönséggel. Másrészt korábban elvetett muzsika magvainak most aratta le bőséges termését és ilyenkor az a szokás, hogy nagyítóüveg alá tesszük a termés egy részét és meggyőződünk: jól fejlettek-e miagvaik, vagy sem, van-e konkoly köztünk, vagy nincsen. Egy azonban bizonyos: Halmos László vitathatatlan tehetsége gazdag terméssel ajándékozta meg szerzői estjén a győri közönséget. A népdalfeldolgozástól a zenekari műig sokféle műfajban bizonyította be érett tudását Halmos László szerzői estjének egyik jelentőségteljes érdeme az, hogy itt Győrött is él egy férfiú, aki nem hagyja a magyar nép gazdag dallamvilágát elveszni, hanem előveszi dalaikat a feledés szürke homályából, lefújja róluk a port, megötvözi, aztán ismét régi és a fáradozó ember által hozzáadott színekkel csillognak a dallamok. Ezt láttuk és hallottuk, amikor a Bercsényi iskolások kórusa a Régi dal, Látod-e babám című népdalokat előadták a szerző feldolgozásában. Utánuk Rudas Katalin vezényelte a Rózsa Ferenc utcai iskolások kórusát. A kórusművek hangjai a kis iskolások ajkáról meglepően tisztán, érthetően, fejlett énekgyakorlatról tanúskodva szálltak fel. Erre a gyermekkórusra érdemes az illettékeseknek felfigyelni, mert neehéz feladatok megoldására is képes. Halmos László a műveivel Bartók Béla és Kodály Zoltán által kitaposott ösvényen jár, de nem ugyanabba a nyomba lép, amelybe Bartók és Kodály. Zenekari művei és hangszerszólói bizonyítják ezt. Különösen a gordonkára írt műve (Dialógus, November, Dal gordonkára) nyerte el tetszésünket dallamos, szép költői képeivel. A szerzői est egyik fénypontja volt Bende Zsolt és Dénes Erzsébet, az Operaház művészeinek vendégszereplése. Bende Zsolt szép, meleg baritonja őszinte elismerést váltott ki. Szép volt Dénes Erzsébet zongorakísérete. Sikereiket elsősorban a magyar költők verseire írt dalok előadá-sával aratták. A A közönség Halmos Lászlót szerzői estjén meleg ünneplésben részesítette, amit a méltán megérdemelt zeneszerző. Kiállítás az élelmiszerek korszerű csomagolásáról A győri napok keretében tegnap déli egy órakor a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület győri csoportjának rendezésében megnyílt az „Élelmiszerek korszerű csomagolása“ című kiállítás Győrött az MTESZ kultúrtermében. A megnyitó ünnepélyen részt vették a Győr-Sopron megyei élelmiszeripari dolgozók küldöttei és nagy figyelemmel hallgatták Gárdonyi Pál, a ChemoUmpenc osztályvezetőjének értékes előadását. Gárdonyi Pál a műanyagok jelentőségéről, azok hasznos és olcsó felhasználási módjáról, főként a belőlük készült csomagoló tárgyak fontosságáról beszélt. Előadásának hitelességét még növelte az is, hogy a szóbamforgó tárgyak mind szerepeltek a kiállításon. A kiállításom láthattuk a polietilén fóliából készült tárgyakat, a kisebb-nagyobb törhetetlen és a nagyon könnyű, üveghez hasonló tároló palackokat, vizesvödröket és hatalmas ballonokat. Gárdonyi Pál ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amíg az üvegből készült tíz literes ballon súlya 3 kiló 82 deka, addig a polietilén fóliából készülté csupán 42 deka. Tehát jóval könnyebb olcsóbb, és ami a legfontosabb, törhetetlen. A polietilén fóliából készült csomagoló tárgyak éppen olyan, sőt sok esetben jóval nagyobb teherbírásúak, mint az előző anyagból készült csomagoló szerek. A lágyítómentes, kemény PVC, vagyis szuszpenziós PVC anyagból karszerves dobozokat, margarin-, olaj- és különféle ételtartókat készítenek. A műanyag csomagolás jobb és olcsóbb minden eddigi csomagolásnál. Tökéletesen jár, szigetel, s így az étel súlya nem változik. A jövő a műanyagé. Szakembereink nagy érdeklődéssel figyelték az előadást, s most már csak azt várják, hogy minél előbb Győrött is megjelenjenek ezek a csomagoló c"'közök. 1958. április 3. csütörtök. Díszhangverseny és fogadás Kodály Zoltán tiszteletére Tegnap délelőtt Győrbe érkezett a magyarok legnagyobb élő zeneköltője, a kiváló folklorista és tanár, Kodály Zoltán. Nem sokkal 10 óra után gördült kocsija a Jókai Mór Művelődési Ház elé. 11 órakor a Zeneművészeti Szakiskola tanárai és növendékei megkezdték a mester tiszteletére adott hangversenyüket. A hangverseny nagyon szép volt, tanárok és növendékek tudásuk legjavát nyújtották. Délután a Zeneművészeti Szakiskola igazgatósága fogadást adott Kodály Zoltán tiszteletére, amelyen megjelentek a város politikai, társadalmi és kulturális életének vezető személyiségei. Este 7 órai kezdettel a Kisfaludy Színházban került sor a nagy zenetöltő műveiből összeállított díszhangversenyre. Kodály Zoltán tiszteletére rendezett fogadás alkalmával a Kisalföld munkatársa beszélgetést folytatott a zeneköltővel. A beszélgetés teljes szövegét holnapi számunkban ismertetjük. Országos fotóművészeti kiállítás nyílt meg a Xantus János Múzeumban Ez alkalommal először rendeztek vidéki városban országos fotóművészeti kiállítást. Ez a Fotóművészek Szövetsége helyes művészpolitikájának köszönhető, mellyel el akarják tüntetni a főváros és a vidék közti tényleges, vagy látszólagos különbségeket. Érdekes megfigyelni azt a sokféle irányzatot, különböző felfogást, melynek a zsűri tért engedett Ez azonban nem ment a nívó rovására. Azt hibáztathatnánk csak, hogy az ember szerepeltetése a Legtöbb és rendszerint legérdekesebb képeken csak szimbolikus jelentőségű. Kivételek közé tartozik Meződy I. „Labdaszedő” című gyermekfotója. Ez a kép világosan bizonyítja, hogy ha az ember a kép fő témája, akkor csak úgy lehet jó a megoldás, ha az ember ábrázolásán van a fő hangsúly. Természetesen nem a harsogó fény és az éles beállítás adja mindig a legjobb hangsúlyt Gink K, egészen más eszközökkel fejezi ki a lényeget gyermekképén. A kiállítás résztvevői — az eddigi országos kiállításokkal szemben, amelyeken főleg pestiek szerepeltek — egyharmad részben vidékiek. Műemlékvédelemre és városszépítésre mozgósítanak a népfront bizottságok Győr-Sopron megyében márciusban befejeződött a népfrontbizottságok újjáalakulása. Az új bizottságokban sok pedagógus, műszaki és mezőgazdasági szakember tevékenykedik, akik ötleteikkel, kezdeményezéseikkel pezsgővé teszik a városok és falvak társadalmi életét. Győrött például társadalmi védnökséget szervez a Hazafias Népfront a város műemlékeinek megóvására, Sopronban pedig városszépítési bizottság alakítását határozta el a népfront. A megye területén több községben mezőgazdasági és ismeretterjesztő előadásokat tartanak a hazafias népfront-bizottságok, Rábacsanakon például állatszemlével egybekötött falunnapot tartanak. Ezen a napon a helyi népfront-bizottság kérésére dr. Biró Gyula nyugalmazott professzor, állattenyésztési szaktekintély is előadást tart. A bolgár nép együtt ünnepel a magyar néppel A bolgár nép, amelynek 1945- ben több ezer fia adta életét hazánk felszabadulásáért, s amely április 4-ét saját ünnepének és a magyar- bolgár barátság ünnepének is tekinti, napok óta készül ennek megünneplésére. A bolgár kulturális kapcsolatok intézete április 3-án ünnepi estet és magyar dokumentációs kiállítást rendez. Március végén és április első napjaiban a szófiai olvasókörök és a művelődési otthonok a magyar intézettel közösen tizenhat barátsági estet előadást rendeztek a magyar nép hősi harcairól, a magyar zenéről, irodalomról és filmművészetről. A Kossuth emlékeit és hagyományait nagy gonddal és szeretettel ápoló barovgrádi városi pártbizottság, a tanács április 4-e és 10-e között a magyar nagykövetséggel és a magyar intézettel közösen magyar kulturális hetet rendez. A héten magyar-bolgár barátsági estet, irodalmi és zenei előadást és karikatúrakiállítást rendeznek. BIHARI FERENC: TÉLI HAJNALON Szurkos szárnyával az éj, Lomhán lebegett az út felett, Odább a város szélénél . Mintha láncon csüngne, Lámpa reszketett. Csönd! Iszonyú fekete üresség) Koppom szétpattant, Nagyokat rikkantott az út. Az éji mélyből felmerült fától Fehér kristályokban harmat hullt. Az árva lámpa buggyantott, Fénye sárga tócsa... Fagyott rögöket úsztatott. Bambán bukkantak rám a házak, Vaksi szemükön hályog feszült, Az éj falának szegte dudáját egy gyár, S hangja a csillagokra ült. Láttam a gyári lámpák százait Fagy szítta ajkamon mosoly virága nyit. S néztem, hogy ég a fény, a rhunka fénye Perzseli az éj omló fekete szárnyait.