Kisalföld, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

Wur. »SffiiJBXääjJAI BG'K­E­CUIBJE­B SE­Q. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM. A MAGYAR SZOCIALISTA MUN­K­Á­S­P­ÁR­T ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Illé mint kétszer csentterjiszti is mezigazdasági szakelőadást tart a Hazafias Népfront­a megyében Az őszi és a téli idényben a Hazafias Népfront megyei bizott­sága is sokkal tevékenyebben részt vesz a népművelésben és a mezőgazdasági, természettudomá­nyi és egyéb közhasznú ismeretek terjesztésében, mint eddig. A most elkészült terv szerint k­étszáznégy előadást rendez a Hazafias Nép­front a TIT-vel, a nőtanáccsal és más társadalmi szervezetekkel az őszi és téli hónapokban a megyé­ben. Az előadások témáját minde­nütt a lakosság óhaja és a megye sajátos kérdéseit legjobban isme­rő szakemberek javaslata alapján határozták meg. Ennek megfelelő­en százharmincegy előadást a nö­vénytermesztésről és a kertészek­ről tartanak, de majd minden já­rásban egyformán nagy az érdek­lődés az állattenyésztés és a kor­szerű takarmányozás iránt Az er­re vonatkozó tudnivalókat het­venhat községben, sok helyen gya­korlati bemutatóval együtt ismer­tetik. Ahol lehet, szakfilmeket is vetítenek az előadások alkalmá­val. Az előadásokon részt vesznek a mezőgazdaság szakágazatainak képviselői, állattenyésztők, nö­vénytermesztők és kertészek is, akik a vitakérdésekre választ ad­nak az érdeklődőknek. A mintegy hétszáz előadás közül nyolcvan­­nyolc irodalmi, huszonkettő törté­nelmi, hatvankilenc természettu­dományi, ötven pedig egészség­­ügyi kérdésekkel foglalkozik. A Tényőn bevált tavalyi kezdemé­nyezés után most ugyanott és még két községben lesz népfőiskola. Az előadásokon kívül Győrött vitákat is rendez a Hazafias Nép­front bizottság. Ezek közül egyik alkalommal az ifjúság erkölcsi kérdéseit tárgyalják meg a poli­tikai, igznségügyi és társadalmi szervezetek képviselői. Divatbemutató a Győri Állami Áruházban A Győri Állami Áruház hangos be­mondója már napok óta hirdeti: „Kedden, szeptember 30-án di­vatbemutató lesz az áruházban“. Délután három órára már megtelt az áruház emeleti osztálya, ahol fél négykor megkez­dődött a divatbemu­tató. Az áruh­­áz leg­­csinosabb dolgozói mutatták be a Buda­pestről hozott leg­újabb tavaszi és téli ruhákat, kabátokat, kosztümöket. A kö­zönség hangos taps­sal jutalmazta a szép ruhákat. Nagy tet­szést arattak az áru­ház varrodájában ké­szült ruhák, öltönyök és kabátok. A divatbemutató után sor került a képrejtvénypályázat sorsolására. A nézők közül Bakonyi An­­nuskát kérték meg, hogy húzza ki a sze­rencsések nevét a sok-sok megfejtés közül. Az értékes nyeremény­tárgyak közt volt presszógép, teáskészlet, éjjelilaty­­pa és sok egyéb apró­ság. A legutolsó nye­reménytárgy egy üveg habzóbor volt, amit Kiss József, a Nagy Jenő Általános Iskola nyolcadik osz­tályos tanulója nyert­­meg, aki részt vett a sorsoláson és boldo­gan vette át a nyere­ményt. Huszonötezer pecsenye­kacsa, harmincötezer rántani való csirke a győri vízitszár­nyas telepen A Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat győri víziszárnyas tele­péről naponta ezrével szállítják a baromfifeldolgozó vállalatokhoz a pecsenye­kacsákat és rántani való csirkéket. Huszonötezer saját keltezésű kacsát neveltek itt ki­­lenchetes korukig, amikorra el­érték a két kilós súlyt. A kacsák takarmányozását szinte heten­ként változtatták. Előbb fehérje­dús takarmányokkal gyorsították növekedésüket, s csak az utolsó szakaszban kapták a szénhidrát­­dús kukoricát, amelytől annyi zsírt szedtek magukra, hogy sa­ját zsírjukban megsülnek. Ha­sonlóan nevelik a telepen a 35.000 csirkét is, amelyek 10—11 hetes korukban elérik a 80—90 dekás súlyt. A győri pecsenye kacsák, rántani való csirkék igen kere­settek külföldöm is. Dr. Sik Endre beszéde az ENSZ közgyűlés hétfői általános vitájában Az ENSZ-közgyűlés szeptember 29-én, hétfőn folytatta a nemzet­közi kérdések megvitatását. A közgyűlés ülésén többek között­­felszólalt dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere, a magyar ENSZ-küldöttség veze­tője. A nemzetközi helyzet mindazon kérdései, amelyek közgyűlésünket foglalkoztatják, szoros kapcsolat­ban vannak az amerikai Egyesült Államok külpolitikájával. A helyzet egyes égető kérdések reális megértésének előfeltétele tehát az amerikai külpolitika, jó­ak helyes megértése. Azt hiszem, mindenki számára világos, hogy az amerikai külpolitikát legjob­ban azok értik, akik csinálják. Vi­lágos teh­át, hogy magyarázni is ők tudják a legmeggyőzőbben. Ha engedjük, hogy a State De­partment (amerikai külügymi­nisztérium — szerk.) saját magát magyarázza, akkor mi is jobban megértjük a State Department külpolitikáját és a kritikus hely­zeteket, amelyek háborús veszély­­lyel árnyékolják be a világot, az ENSZ-t pedig zsákutcába juttat­ták. Beszéljen tehát a State Depart­ment. A hivatalos amerikai doku­mentumokból idézek, a State De­­partmentnek az amerikai külpoli­tika hivatalos okmányaként ki­adott bulletinjéből. Az ez év július 2-án megjelent bulletin két beszámoló szövegét ismerteti. Mindkét beszámoló a szenátus külügyi bizottságában hangzott el. Az egyiket Mr. Wil­liam M. Rountree, a State Depart­ment közép-keleti, dél-ázsiai és afrikai ügyekkel foglalkozó he­lyettes államtitkára tartotta az Egyesült Államok közép-keleti, afrikai és dél-ázsiai politikájáról. A dátum is fontos. — Ez év május 3-án. A másikat viszont ugyan­csak a szenátus külügyi bizottsá­gában, május 2-án Mr. Walter S. Robertson tartotta, ahol a State Department távol-keleti poli­ti­ká­jával foglalkozik és címe: az USA politikája és programja a távol­­keleten. Ebből a két dokumentumból a napnál is világosabban kitűnik, hogy a veszélyes helyzet előbb a Közép-Keleten, majd a Távol- Keleten megfelel a State Depart­ment előzetes elképzeléseinek és hogy a veszélyes helyzeteket a State Department külpolitikája szándékosan idézte elő. Miből látjuk ezt? A Közép-Ke­letről szóló beszámoló akkor hangzott el, amikor az iraki for­dulat még nem történt meg, de a 6. flotta már mozgásban volt a Földközi tengeren és a libanoni partraszállás esélyeivel fenyege­tőzött. Egy héttel előbb hallgatta meg a szenátusi bizottság a távol­keleti helyzetről szóló beszámolót. Ott viszont már nagy arányokban folyt a csangkajsekista haderők égi harmadának összpontosítása Kimoj szigetére. A közép-keleti beszámoló ki­emeli a Libanonnak, Jordániának és Iraknak adott katonai és tech­­nikai segítséget, majd Irakról szó szerint a következőket mondja: Irak is aktívan közreműködik a bagdadi paktumban. Nekibátorí­tottuk Irakot, hogy folytassa ezt a magatartást, egyéb intézkedések mellett azzal is, hogy katonai se­gítséget biztosítottunk számára. A távol-k­el­ti USA-programról szóló beszámoló összegezi a State Department külpolitikájának az ottani térségben az elmúlt tíz év alatt elért eredményeit Felvázol­ja perspektíváit. Fő eredményét és a leglényegesebb kilátást ebben a meglepő mondatban foglalja össze: a Kínai Népköztársaság to­vábbra is szilárd és hatékony szövetséges és állandó kihívás a kommunista Kínának a kínai nép feletti uralom tartós megerősíté­sére irányuló kísérleteivel szem­ben. Ismerteti ugyan a beszámoló az USA kapcsolatait az összes tá­vol-keleti országgal, de egyedül Csang Kaj-sekre vonatkozóan ál­lapítja meg, hogy szilárd és haté­kony szövetséges. Mindezt éppen abban az időben, amikor Csang Kaj-sek haderőinek nagyobb egy­ségei települtek át a szárazföldi Kína tőszomszédságába, a part­menti szigetekre, Kimojra és Ma­túra. A State Department dokumen­tumai alapján a következő tények világosak: 1. A State Department szóhasz­nálatával élve az Egyesült Álla­mok külpolitikai alapelvét a kihí­vás politikájának lehet nevezni. Szövetségeseinek, szilárd és haté­kony szövetségeseknek azokat te­kinti, akik maguk is a kihívás politikáját alkalmazzák. Szövetsé­geseit általában abból a szem­pontból értékeli, hogy mennyire alkalmasak helyzetüknél és érde­keiknél fogva a kihívás politiká­jának érvényesítésére. Ezt a poli­tikát joggal lehetne ugyan provo­katív és agresszív jelzővel illetni, mivel azonban a State Depart­ment jobban szereti a „kihívás” kifejezést, azért megmaradok an­nak használata mellett. 2. A haborús veszély a Közép- Keleten nem az iraki nép forra­dalma következtében állt elő, Irá­ntra ezt a veszélyt a State De­partment kihívási politikája foko­zatosan építette ki az arab né­pek nacionalista mozgalmai ellen a jordániai, libanoni és iraki szö­vetségeseinek adott katonai se­géllyel és az amerikai—angol be­avatkozás ígéretével. 3. A távol-keleti háborús ve­szély nem augusztus 23-val ala­kult ki, hanem fokozatosan hal­mozódott fel a Csang Kaj-seknek adott katonai és politikai segít­ségben, amely a kihívó politika alkalmazására bátorította Csang Kaj-sekel 4. A Közép-Keleten és a Távol- Keleten kialakult helyzet szoros kapcsolatban áll egymással. A kapcsolatot a State Department kihívási politikája adja. A két te­rületen egymással párhuzamosan indult el a kihívás előkészítése. Miután a katonai beavatkozás a Közép-Keleten megtörtént, a ki­hívási politikát a robbanásig, fo­kozták a Távol-Keleten, hogy a közvélemény figyelmét eltereljék a Közép-Keleten, Libanonban és Jordániában tartózkodó amerikai és angol csapatokról. 5. Ez a kihívási politika jellem­zi a State Department külpoliti­káját nemcsak a Közép- és Tá­vol-Keleten, hanem általában minden nemzetközi vonatkozás­ban. A magyar kormánynak erről egészen friss tapasztalatai van­nak. Az USA budapesti követsé­ge sajtóattaséjának jelenlétében rendezett sajtókonferencián öt beszervezett amerikai kém mon­dotta el, hogy milyen aknamun­kákra készítették fel őket az USA hivatalos illegális szervei Ma­gyarország államrendje ellen. Annak ellenére, hogy a buda­pesti amerikai követség diploma­tája is jelen volt az adatok feltá­rásánál, az amerikai szervek még csak kísérletet sem tudtak tenni az ismertetett adatok cáfolására. 6. Ez a kihívási politika viszi sok tekintetben zsákutcába az ENSZ jelenlegi közgyűlését is és idéz fel nagyon súlyos veszélyt az­ ENSZ értelme és léte ellen. Miu­tán az amerikai küldöttség meg­akadályozta kedvező határozat­hozatalát Kína képviseletének megvitatását illetően, a State De­partment most azzal fenyegető­zik, hogy a varsói tárgyalások sikertelensége esetén az ENSZ állásfoglalását fogja igényelni a távol-keleti helyzet kérdésében. Amilyen mértékig folytatja­­a State Department kísérletezéseit, hogy az ENSZ-et kihívási politi­kájának eszközévé tegye, olyan mértékig sodorja magát az egész szervezetet egzisztenciális vál­ságba. Gondolom, senki sem tételezi fel, hogy a Kínai Népköztársaság képviselete ellen kierőszakolt köz­gyűlési határozat után, amíg azt az ENSZ jóvá nem teszi, bármi­lyen illetékes véleményt is tudna nyilvánítani az ENSZ bármely­­szerve a távol-keleti helyzetről.V (Folytatás a második é!Három* Jó munká­jokkal is száraznak a Wilhelm Pieck gyár dolgozói a wilhhelm Fieck Wagon- és Gépgyár idei új gyártmányai közül 30 korszerű, vasúti exportkocsi elkészítése kétségessé vált, mert a műszaki elő­készítés elhúzódott. Az országgyűlési képviselő és tanácstagi választások hatásána­k hatása alatt a gyár dolgozói úgy határoztak, hogy leküzdik a ne­hézségét, mindenképpen teljesítik az évi tervet, ezzel is kifejezik bizalmukat a párt és a kormány iránt. A mozgalom a vagon­gyáregység 28-as üzemé­ből indult el, ahol a kocsiszekrényeket készítik. Kedden reggel munkakezdés előtt röpgyűlésre jöt­tek össze a dolgozók. Versenyfelhívást fogadtak el és vállalásokat tettek. . . Az időben, jól elkészített kocsiszekrény nagy­részt biztosítja, hogy a gyár teljesíthesse tervét — mondják a felhívásban. — Versenyt indítunk, hogy a gyártást meggyorsítsuk. Vállaljuk, hogy október 80-ig elkészítjük a kocsiszekrényeket. A munkaidő kiesés csökkentésével emeljük termelé­kenységünket. Az éves terv teljesítésének biztosí­tásával a választások jelentőségét kívánjuk ki­emelni, hogy az­kor az urnák elé járulunk, tet­tekkel­ is hitet tegyünk népünk és kormányunk mellett. A röpgyűlésen sokan szólaltak fel. Különféle munkaszervezési módszereket vitattak meg, ame­lyekkel a rövid határidő alatt is teljesíthetik a fel­adatot. A szerkesztési osztály kiküldöttje a mű­szakiak támogatásáról és együttműködéséről biz­­tosította a dolgozókat. A KISZ-titkár megígérte, hogy számíthatnak a fiatalok lelkes munkájára. Sokan leszögezték, hogy a terv­teljesítés a dolgo­zók saját érdekét is szolgálja, mert lehetővé teszi, hogy ugyanolyan összegű nyereségrészesedést kap­janak, mint tavaly. A gyűlés után Salamon Zoltán üzemvezető nyomban megtette az első intézkedést. Segítségül hívja azokat a lemezegyengető szakmunkásokat, akik idős kőzben más üzemrészeknél helyezkedtek el és gondoskodik róla, hogy az ipari tanulók is minél nagyobb számban segédkezzenek a kocsi­­szekrények elkészítésénél. Jó munkájukkal is szavazni akarnak a Wilhelm Piock-gyár dolgozói,­­. á&Ai fte­rrraES Győr, 1356 október 1, szerda

Next