Kisalföld, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

! Vasárnap délelőtt százezer «?.• Kér kísérte utolsó útjára Georgi Damjanovot, a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának váratlanul elhunyt tagját, a Bol­gár Nemzetgyűlés Elnökségének elnökét. A koporsó után a hozzá­tartozók, a Bolgár Kommunista Párt és kormány vezetői, valamint a temetésre érkezett párt- és kor­mányküldöttségek tagjai — köz­tük Kiss Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ve­zetésével a magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai vonultak. A gyászmenet a Szeptember 9-e térre vonult, a Georgi Dimitrov mauzóleum elé, ahol gyásznagy­gyűlést tartottak. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa és a Bolgár Nemzetgyűlés Elnök­sége nevében Boján Balgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának titkára búcsúz­­atta a halottat. Balgaranov után N. G. Ignatov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, az SZKP elnökségének tagja, a Bul­gáriában tartózkodó szovjet párt­os kormányküldöttség vezetője a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a Szovjetunió kormánya nevében búcsúzott a bolgár nép nagy hal­lottjától. A baráti szocialista or­szágok párt- és kormányküldött­­ségeinek nevében Ignacy Loga- Sowinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a lengyel küldöttség vezetője mondott gyászbeszédet, majd Rodoljub Csokikovics, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke, a Dimitrovi Népi Ifjú­sági Szövetség nevében pedig Ma­ria Zaharjeva búcsúztatták a ha­lottat. Innen a gyászmenet a szófiai temetőbe kísérte Georgi Damja­­nov koporsóját. Eltemették Georgi Damjancsot­­A francia nemzetgyűlési választások eredményei A francia belügyminisztérium közlése szerint a nemzetgyűlési választások eredményeként 464 képviselői mandátum (a korzikai szavazási eredmények még nem ismeretesek) a következőképpen oszlik meg: mandátum Francia Kommunista Párt 10 Francia Szocialista Párt 40 Más baloldali csoportok 2 Az úgynevezett baloldali központ csop. 8 A Radikális és Radikális Szocialista Párt 13 Unió az új köztársaságért (vezetője: Sousitelle) 187 Parasztpárti országos központ MRP (Pinay vezette jobboldali cso­portosulás) 44 Keresztény Demokrata Párt (vezetője: G. Bidault) 13 Más csoportok 27 A kommunista párt, amely az első fordulóban mintegy négy­millió szavazatot kapott, 10 man­dátumhoz jutott, az Unió az új köz­köztársaságért viszont 3.600.000 szavazatával 187 mandátumot szerzett, ilyen formán a kommunista párt jelöltjeire szavazó választók millióit megfosztották parlamenti képviseletüktől. A Szajna megyei Montreuil vá­rosában Jacques Duclos, a Fran­cia Kommunista Párt KB titkárá­nak jelöltségével szemben Pro­fichet helyi jelöltet léptették fel Az első fordulóban a szavazatok több mint negyven százalékát Duclos kapta, lényegesen többet, mint Profichet, a második forduló előestélyén azonban a szocialista párt jelöltje visszalépett Profichet javára és ezzel hozzájárult Pro­fichet, megválasztásához. A reakció erőinek azonban minden igyeke­zetük ellenére sem sikerült meg­­hiúsítaniuk Maurice Thorez meg­választását. A FKP Központi Bi­zottságának főtitkára választóke­rületében megkapta a szavazatok­nak több mint felét,­­ Marcel Servin, a Francia Kom­munista Párt titkára, a Központi Bizottság Politikai Bizottságának rádiónyilatkozatában kommentál­ta a nemzetgyűlési választások második fordulójának előzetes eredményeit. Rámutatott, hogy a kommunista párt, amely már a november 23-i szavazások eredményeként is az ország első pártja volt, a második fordulóban még több szavazatot kapott. A kommunista pártra adott szavazatok száma sok vá­lasztókerületben megközelítette az 1956. január 2-i eredményeket. Az abszolút antidemokratikus válasz­tási rendszer következtében azon­ban a kommunista pártnak mind­össze tíz képviselője van. Ugyan­akkor a Soustelle-féle „Unió az új köztársaságért“ párt, amely a kommunista pártnál kevesebb szavazatot kapott, a kommunista mandátumok számának sokszoro­sát kapta meg. Mint Servin megjegyezte, Guy Mollet-nak a legsötétebb reakció­val való szövetsége nem hozott hasznot a szocialista pártnak, amely 130 mandátumra számított, de mindössze negyvenet kapott. Mindez azt bizonyítja — hangsú­lyozta Servin —, hogy a május 13-i lázadókkal (az algériai fasisz­ta katonai puccs, szerk.) való szö­vetkezés csak a lázadóknak ked­vez. Olyan ultra­reakciós nemzet­gyűlésünk lesz — mondotta Ser­vin — amilyen XVIII. Lajos óta nem volt Franciaroszágban. Mától kezdve a köztársaság minden hívének ismét az a feladata, hogy szoros szövetségben tömörítve meggátolja a szélsősé­ges reakció mesterkedéseit, s meg­védje a szabadságot Dim­tr Ganev a szptár nemzetgyűlés elnöiségének a m­e­nüke A bolgár nemzetgyűlés vasárnap tartott rendkívüli ülésén Dimitr Ganevet, a Bolgár Kommunista Párt régi harcosát, a bolgár nép hűséges fiát választotta az elnök­ség elnökévé. A bolgár nemzetgyűlés elnöksége új elnökének életrajza A Bolgár Távirati Iroda közli Dimitr Ganevnek, a bolgár nem­zetgyűlés elnöksége most megvá­lasztott elnökének rövid életraj­zát. Dimitr Ganev elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, 1898-ban született. 1921 óta tagja a Bolgár Kommu­nista Pártnak­. Tevékenyen részt vett az 1923-as szeptemberi anti­fasiszta fegyveres felkelés előké­szítésében és a felkelésben. Ezért le is tartóztatták. 1924—1925-ben a párt legális lapjának, a Novini­­nek volt egyik szerkesztője. 1929-ben a Központi Bizottság tagjává választották. 1942-ben a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjává választot­ták és ebben a minőségben tevé­keny részt vett a monarcho-fasisz­­ta diktatúra elleni népi fegyveres felkelés előkészítésében. Ugyan­ekkor a Rabotnicseszki Delo­­nak, a párt illegális lapjának volt a szerkesztője. 1944 elejétől a vár­nai és a ruszei hadműveleti öve­zetekben irányította az ellenállási mozgalmat, Bulgária felszabadulása óta Di­mitr Ganev elvtárs vezető helyet töltött be a párt és az állami élet­ben. Nemrégiben 60. születésnapja alkalmából a párt és a nép szol­gálatában eltöltött sokéves önfel­áldozó munkájáért a Georgi Di­­mitrov-renddel és a szocialista munka hőse címmel tüntették ki. A szocialista országúit javaslatai a váratlan támadások megelőzése igyák A folyó genfi értekezleten váratlan támadások megelő­zését célzó intézkedések ügyében folyó genfi értekezleten hosszú napirendi vita után a tíz állam szakértői áttértek a küldöttségek által előterjesztett javaslatok vi­tájára. A szovjet küldöttség november 17-én javaslatot nyújtott be, amely ajánlja az államoknak, vál­laljanak kötelezettséget: nem en­gedik meg, hogy atom- és hidro­génfegyverrel terhelt repülőgépek más államok területe és a nyílt tenger fölött végezzenek repülése­ket. A nyugati küldöttségek egyelő­re kitértek e javaslat komoly megvitatása elől. November 28-án Albánia, Csehszlovákia, Lengyel­­ország, Románia és a Szovjetunió küldöttségei újabb határozati ja­vaslatokat nyújtottak be, amelyek az alábbi lépésekben való meg­egyezést indítványozzák. A vasúti csomópontokon, a na­gyobb kikötőkben és a gépkocsi főútvonalakon ellenőrző őrségeket állítsanak fel annak megfigyelé­sére, nem vonnak-e össze ezeken a pontokon megengedhetetlenül veszélyes arányban fegyveres erő­ket és haditechnikai felszerelése­ket. Létesítsenek Európában a NATO és a varsói szerződés fő fegyveres erőit egymástól elvá­lasztó vonaltól keletre és nyugat­ra 800 kilométer mélységben, va­lamint néhány más ország terüle­tén légifényképezési övezetet. Ezzel egyidejűleg csökkentsék A ’--'V* pgvb^° fegyvere­ . ?me.'\ • ' jelen*­leg az európai államoknak az el­lenőrzési övezetbe eső területén tartózkodnak. » A nukleáris és rakétafegyverek­­kel rendelkező állam­ok pedig kö­telezzék magukat, hogy nem he­lyeznek el ilyen fegyvereket Né­metország egyik részében sem ahol a NATO és a varsói szerződés fegyveres erői közvetlenül érint­keznek egymással A nemzetek palotájának folyo­sóin és a sajtó hasábjain nagy érdeklődéssel foglalkoznak a szo­cialista országok küldöttségének javaslataival EI1ALFÖLD li bonni k­ormány nyugati S­ii­n­gV mini­szteri értekezletet javasolt a berlini kérdésben Felix von Eckardt, a nyugat­német kormány szóvivője hétfői sajtóértekezletén közölte, hogy kormánya nyugati külügyminisz­teri értekezletet javasolt a berlini kérdés megvitatására. Az értekez­leten az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és Nyu­­gat-Németország külügyminiszte­re venne részt. A nyugatnémet kormányszóvivő szerint az értekezletet valószínű­leg Párizsban tartják a NATO ta­nácsa december 16-án megnyíló ülése idején. Eckardt elmondotta az újság­íróknak, hogy Washingtonban, Londonban és Párizsban „rokon­­szenvel fogadták” a nyugatné­met kormány javaslatát. Az érte­kezlet előkészítéséhez szükséges diplomáciai megbeszélések foly­nak. A karácsonyi munkaidőbeosztás rendje A december 25—26-i karácsonyi munkaszünettel kapcsolatban mind a munkaidő beosztására, mind a bérfizetés időpontjára vonatkozóan a vállalatok több kérdéssel fordul­t­ak a minisztériumokhoz. Erre vonatkozóan a Munkaügyi Minisztérium a következőket közli Tekintettel arra, hogy karácsony két napját a vasárnaptól egy mun­kanap választja el, az érvényben lévő rendelkezések szerint 1958 december 24-én, szerdán az egy műszakban dolgozó vállalatoknál iletve a hivataloknál és intézmé­nyeknél a szombati napokra meg­állapított munkaidőbeosztást kell alkalmazni. A két és három mű­szakban dolgozó vállalatoknál az vb-r . P1 paragrafusának meg­felelően, a miniszterek a szakszer­vezettel egyetértésben engedélyez­hetik a munkaidő csökkentését, il­letve a harmadik műszak elhagyá­sát. Csökkentett munkaidő eseténi munkabér csak a munkában töltött időre jár, a havidíjas dolgozók munkabérét azonban amiatt csök­kenteni nem kell. December hó 25 és 26, csütörtök és péntek — karácsonyi munka­szüneti napok. December hó 27, szombat — pi­henő nap. h­y December hó 28, vasárnap — rendes munkanap. A folyamatosan termelő üzemek­ben, bányákban és a kereskedelem­ben dolgozók munkaidejének be­osztását az illetékes miniszterek a szakszervezet elnökségével egyet­értésben szabályozzák. A bérfizetések rendjéről a Pénz­ügyminisztérium intézkedik. 1958. december 2. kedd Az új francia nemzetgyűlés tagjainak foglalkozás szerinti megoszlása Az új francia nemzetgyűlés tag­jainak szociális összetétele: 53 földbirtokos, 28 kereskedő és ipa­ros, 46 vállalkozó és gyáros, 60 al­kalmazott, 92 magasrangú állami funkcionárius és 148 szabad fog­lalkozású — köztük 57 ügyvéd és 37 orvos — valamint 8 katonatiszt és 12 pap. A többi­­egyéb, és ebbe az­­egyéb­ rovatba kerül az a ke­vés számú munkás is, aki a Fran­cia Kommunista Párt programjá­val jutott be a Bourbon-palotába. Új kommunista képviselők Mau­rice Thorez, Francois Billoux, Waldeck Rochet, Pierre Villon, René Cance, Maurice Nilles, Jean Lolive, Robert Ballanger, Patti Cermelacce és az utolsó forduló­ban megválasztott Fernand Grei­ner,­­ . Az osztrák kormánypártok hivatalosan még nem foglaltak állást Habsburg Üllő visszatérése ügyében Raab osztrák kancellár sajtó­nyilatkozatában megerősítette a hírt, amely szerint levelet kapott a j­elemeg Nyugat-Németország­­ban élő Habsburg Ottótól, aki kö­zölte, hogy a közeljövőben vissza akar térni Ausztriába. A kancel­lár a levelet a jövő héten a kor­mány és a parlament állandó bi­zottsága elé terjeszti A Reuter iroda vasárnapi jelen­tése szerint Habsburg Ottó kije­lentette: csak az esetben tér visz­­sza Ausztriába, ha biztosítják, hogy ott minden korlátozás nélkül politikai tevékenységet fejthet majd ki A kormánykoalícióban részt­vevő pártok eddig hivatalosan még nem foglaltak állást Habs­burg Ottó visszatérésének ügyé­ben.­ Az Ausztriába visszaköltöző Habsburg Ottó igényt tart az an­nak idején elkobzott Habsburg va­gyonra is. Ezek értéke hozzávető­leges becslés szerint meghaladja a 75 millió dollárt. Walter Ulbricht nyilatkozata a New York Times is t­dósítójának Mint az ADN hírügynökség je­lenti, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára nyilat­kozott a New York Times tudó­sítójának a berlini kérdéssel kap­csolatos szovjet jegyzék nyomán felmerülő kérdésekrő. A tudósítónak arra a kérdésére, hogyan használhatják majd a nyu­gati szövetségek a Német De­mokratikus Köztársaságon ke­resztül vezető­­útvonalaikat- Ulbricht kijelentette: " Vannak olyan közlekedési utak az NDK- ban, amelyeket a nyugati szövet­ségesek eddig használtak és to­vábbra is használhatnak bizonyos feltételek mellett, ha megfelelően rendezik a kérdést az NDK kor­mányával. Ulbricht kifejezte azt a meg­győződését, hogy a demilitarizált Nyugat-Berlin és a város demok­ratikus övezete között a kapcso­latok gyorsan megjavulnának. Hangsúlyozta a következőket is: — Ha normális üzleti kapcsola­tok jönnének létre Nyugat-Berlin és az NDK, illetve más kelet- és nyugat-európai államok között, ez elősegítené Nyugat-Berlin gazda­sági helyzetének megszilárdulását. Emellett Nyugat-Berlin szabad vá­ros nem függne sem a Nyugattól, sem a Kelettől, valóban szabad és független lenne. Egy másik kérdésre válaszolva Ulbricht kijelentette, hogy azok a hatalmak és­­esetleg az ENSZ, amelyek szavatolják Nyugat-Ber­­linnek, mint demilitarizált szabad városnak a helyzetét, gondoskod­nak majd arról hogy Nyugat- Berlin szabad városban ne folyjék ellenséges tevékenység a szocia­lista tábor országai ellen. Ulbricht határozottan elutasí­totta azt a gondolatot, hogy Né­metország egységét úgynevezett szabad választások útján állítsák helyre. Először meg kell teremteni a két német állam békés közele­dését, tekintet nélkül társadalmi rendszerük különbözőségére. Ez a konföderáció értelme és jelentő­sége. Az Egyesült Államok úgy segít­heti elő a német egység helyreál­lítását, ha támogatja a békeszer­ződés megkötésének előkészítésére vonatkozó javaslatot — mondotta befejezésül Ulbricht.

Next