Kisalföld, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
1959. május 1. pénitek Az első szabad május elseje Győről! A győri ifjúság májusi ünnepe 1919-ben Az 1919-es események forgatagában elérkezett május elseje, a nemzetközi szervezett munkások nagy ünnepe. Május elsejét Győr proletárjai méltó módon akarták megünnepelni Az ünnepségbe bekapcsolódott az ifjúság is. A forradalmi kormányzótanács április elején egy szervezetbe tömörítette az egész ifjúságot A fizikai ifjúmunkásokat kivette a szakszervezetből s az oktatásügy politikai megbízottjának a rendelkezése alá helyezte. A politikai megbízott, Pogány Imréné az egy szervezetbe tömörített fizikaiés szellemi ifjúmunkások irányítására egységes tervet dolgozott ki. Az ifjúság lelkesen készülődik május 1-re. Nagyszabású ünnepség körvonalai vannak kibontakozóban. A politikai megbízott úgy tervezte, hogy az ifjúság május 1-én díszgyűlésen emlékezik meg a munkásság ünnepéről a főreáliskola dísztermében. Pogány Imréné politikai megbízott és a főreáliskola igazgatója, dr. Lukács Károly szól majd az ifjúsághoz. Az ünnepség előadóinak személyében is, színhelyében is azutolsó napokban változások álltak be. Ez azt mutatja: az ifjúmunkások arra törekednek, hogy az ünnepségen méltó képviselethez jussanak. Április 29-én még úgy volt (Berger József titkár, fizikai ifjúmunkás sajtótájékoztatója szerint), hogy az ifjúmunkások és a diákok a főreáliskola tornatermébentartják ünnepségüket az ifjúsági ének- és zenekar közreműködésével. Két beszéd hangzik el Az egyiket Pogány Imréné, a másikat Dezső Tibor főreáliskolás mondja el. Április 30-án már arról ír az újság, hogy a fizikai és szellemi ifjúmunkások április 29-én tartott gyűlésükön foglalkoztak az ünnepség programjával és Perlinger Ferenc, illetve Adler István hozzászólása után úgy határoztak — figyelembe véve a politikai megbízott kívánságát —, hogy a fizikai ifjúmunkások a Papnövelde utca 3. szám alatti párttitkárság előtt (ma: Káptalandomb 26, Középiskolai Diákotthon), a szellemi ifjúmunkások pedig saját iskolájukban gyülekeznek majd, s reggel 8 órakor vonulnak az ünnepség színhelyére, a Duna-teremtve, ahol Pogány Imréné a pártvezetőség és Dezső Tibor az ifjúság nevében emlékezik meg május 1- re. A lap tudósítója megemlíti, hogy Lukács Károly neve tévedésből került a korábbi tájékoztatóba. Ez a hír érthető megütközést keltett a fizikai ifjúmunkások körében. Úgy érezték, hogy mellőzték őket. Április 30-án délután rendkívüli vezetőségi ülés volt. Berger József titkár sérelmesnek tartotta, hogy az ifjúság képviseletében egyetlen ifjúmunkás szerepeljen, s az is a szellemi ifjúmunkások közül követelte, hogy a fizikai ifjúmunkásság is jusson szóhoz, sőt a Heszky-féle csoportot se mellőzzék. A vezetőség módosította addigi álláspontját, s abban állapodott meg, hogy a Szocialista Diákok Szövetségének képviseletében Heszky Erzsébet, az Ifjúmunkások Országos Szövetsége győri csoportja nevében Peininger Ferenc fizikai, és Dezső Tibor szellemi ifjúmunkás beszél majd. Kiegészítették a műsort: szavalat, énekszám élénkíti majd az ünnepséget. Annak ellenére, hogy a rendkívüli vezetőségi ülés az előadók személyét illetőleg megegyezésre jutott, a Testvériség május 1-i száma olyan hírt is közöl, mintha ezt a megegyezést mégis megváltoztatták volna. Az említett lap idézett számában két rövid hír számol be:az ifjúság készülődése A fizikai ifjúmunkások a Káptalandombról jövet az Erzsébet téren, a Kazinczy utcán, a szellemi ifjúmunkások a Nemzeti Tanács úton (ma Sztálin út) a Baross úton (ma Lenin út) a Kazinczy utcán át vonultak a Lloydba. A főgimnázium ifjúsága az Egység téren várta be a csoportokat. Minden csoport vörös és nemzetiszínű zászlókkal, Lasalie, Marx, Lenin képeivel vonult. Két nagy plakátot is lehetett látni. Az egyik egy fizikai és egy szellemi ifjúmunkást ábrázolt, amint kezet fognál!. A másik a múlt fizikai ifjúmunkásainak életéből vett jelenetet mutatott be s egy erőteljes munkáskéz elkapja a fizikai ifjúmunkásra lecsapni készülő burzsoá öklöt. A flordbeli ünnepségen, amely a felvonulás elhúzódása miatt csak 9 órakor kezdődött, Pogány Imréné röviden megemlékezett az előző korszak korlátok közé szorított májusi ünnepeiről. Az ifjúság igen lelkesen nyilatkozott meg. A jövőbe vetett remény csendült ki mindhárom szónok szavaiból. Nem feledkeztek meg a múltról. A szellemi ifjúmunkások az iskolára vonatkoztatottan haragról. A lap második oldalán az van, hogy az ünnepség előadója Pogányné mellett Lukács Károly. A másik hír a harmadik oldalon pedig az ünnepség színhelyének újabb változatát adja: az ifjúság ünnepségének színhelye a Lloyd, ahova az ifjúság reggel 8 órakor vonul be. Az ünnepség előadói - a legutolsó megállapodás alapján - Pogány Imréné, Heszky Erzsébet, Peininger Ferenc, Dezső Tibor, súlyozták a változást, a fizikai ifjúmunkásság képviselője a saját életéből vett példák egész sorával világítja meg azt a korszakot, melynek immár vége. A tervek szerint az ifjúság részt vesz a Radó- és a Cziráky-téren rendezendő délutáni ünnepségen is. A pártvezetőség azt ígérte, hogy gondoskodik majd a szép ünnep méltó megünnepléséről. Gyülekezés ugyanott, ahol reggel. Az indulást két órára tervezték. Négy emelvényt is készítettek az említett két téren. Hivatalos szónokok: WajdotsBéla, Bécsy István, Bihar Jenő, Szabó József akarták magyarázni a tömegnek az igazi május igazi értelmét.. Mind a Radó, mind a Cziráky téren reggel óta igen nagy tömeg szorongott. Az ifjúság csak a bejáratig juthatott. Ott szétoszlott. Három óra körül járt az idő, amikor megérkeztek a balsikerű komáromi vállalkozásról szóló első hírek. Mayer Lajos vageongyári mérnök vezetésével mintegy 200 hiányosan fleszerelt vagon- és ágyúgyári munkás május 1-re virradóan elindult Komáromba, hogy felszabadítsa a várost a csehek alól s kikiáltsa ott is a tanácsköztársaságot. A vállalkozás balul ütött ki: a sok eltűnt mellett 99 halálos áldozatot követelt. A híreket felelőtlen személyek eltúlozták, s növelték a zűrzavart. A tömegen pánik lett úrra. A Szociáldemokrata Párt igyekezett a fejetlenséget növelni. Valaki elkiáltotta magát: „Jönnek a csehek!“ A szigeti Keller vendéglőből, a rábaparti Elite kávéházból hanyatthomlok, ajtón, ablakon át menekültek a vendégek ... Ugyanakkor a Reggel azt írja: ,.A szónoklatok végeztével a közönség a legnagyobb rendben tért haza“. Schleich Lajos ÜNNEPI MŰSOROK A RÁDIÓBAN Május 1. ünnepét színes műsorösszeállítással köszönti a Magyar Rádió. 9:30 perces kezdettel mindkét adó műsora riportokat, tudósításokat ad Budapest dolgozóinak május elsejei felvonulásáról. Este ünnepi krónika tudósít a világ dolgozóinak májusi ünnepéről, majd nagy körkapcsolásos műsor mutatja be helyszíni közvetítésekben , hogyan szórakozik a város, az ország, a világ. LEGALÁBB EGYSZER mindenki belebódul. Legalább egyszer mindenki eltűnődik a fényével rejtelmein. Legalább egyszer mindenkiben fellobban a vágy: belelátni, otthon lenni ezekben a rejtelmekben. De hogyan, miért válik a fellobbanó lángból egy életen tartó érdeklődés? Szitter Béla, a Vagongyár központi szerszámüzemének adagolója, a gyári csillagászati szakkör vezetője bizonyára sokat tud erről. Csak éppen nem beszél róla . Mindig érdekelt a csillagacsak azelőtt nem volt lehetőségem alaposabban foglalkozn vele. Sem könyv, sem műszerek Aztán azelőtt ugyan melyik tudományos kutatóval lehetett válni kapcsolata az egyszerű munkásembernek? — Legyint egyet, és ezzel az egész kérdést lezártnál tekinti. S ha a kérdező nagyot kíváncsiskodik, elüti a választ azzal, hogy egyik embernek ez a szenvedélye, a másiké az. Valakié a pecabot — az övé a csillagászat. . . Mert látná csak milyen gyönyörű a növekvő, vagy fogyatkozi Hold. Nincs az a brüsszeli csipke ami felvehetné vele a versenyt! Előbbi zárkózottságának már nyoma sincs. Mintha zsilipet húznának fel, úgy indul meg a szóáradat Szitter Béla ajkán, ha már egyszer a csillagászatnál tart. Csak úgy önti a régi és legújabb keletű csillagászati érdekességeket, a geofizikai év eredményeit, a sok-sok, még nyitott kérdést, amire a választ a csillagok fényéből kell kiolvasni. VÁLASZT ADNI. Tudományos, igaz, közérthető, meggyőző válaszd az embereknek a sokféle, titokzatosnak tűnő „égi" dolgokról. A csillagok valóságos fényével oszlatni el az emberek fejéből azt a ködöt, amelyet tudatlan vénasszonyok és nagyon is tudatos papok babonái fejlesztettek. — Ez Szitter Béla valódi szenvedélye, amiről kérdezésnélkül is szívesen vallott: az ember szellemi felszabadultságáért küzdeni. Csillagfénnyel. . . Ezért harcolt a vagongyári csillagászati szakkör megalakításáért, ezért vásárolja a legújabb szakkönyveket, ezért merült fel benne egy „saját, gyári” csillagászati távcső építése. Ezért kilincselt, veszekedett, szervezett, dolgozott évek óta nap, mint nap, hogy minden gazdasági, műszaki és ki tudja mi mindenféle nehézség ellenére a vagongyári dolgozók is az égboltnak szegezhessék a tudomány fegyverét. És a halványzöldre festett, roppant bonyolult és roppant kényes csillagászati távcső ma ott büszkélkedik a József Attila Kultúrotthon tetőteraszán. Minden csavarja a vagongyáriak kezemunkáját dicséri, minden lencséje az állam segítőkészségéről beszél. Hiszen az Állami Csillagvizsgáló Intézet a vagongyáriak által készített mechanikus szerkezetért adta cserébe a sokkalta drágább optikai berendezést. SZITTER BÉLA pedig már a jövőt tervezi. Sok barátot szerzett a távcső építése során nagyhírű tudósok között. Sokat segítettek eddig is. Bizonyára szívesen tartanak majd népszerű, érdekes, tudományos előadásokat. Közben a tetőteraszon bemutató lesz. Mindezt elsősorban a fiataloknak, azzal a nem is titkolt céllal, hogy közülük is toborozzanak a csillagászatnak híveket. Aztán a szakkör tagjai feladatokat kapnak majd megfigyelésre, a Csillagvizsgáló Intézettől, bekapcsolódnak az országos figyelőhálózatba. Aztán ha megint lesz Szputnyik. . . És újból előadások, bemutatók, előadások, bemutatók terve, hiszen a szakkör munkáját ez mozgatja: gyarapítani és tovább adni a tudást. Fényt gyújtani ott, ahol eddig az ismeretlenség homálya uralkodott. Legyőzni a babonák sötétségét, hogy felvilágosultabb, önerejében még jobban bízó legyen az ember. Mert most már lehet, s tett-e még kérdezni, hogy az önmaguk alkotta műszerrel miért éppen május 1-én hozzák ötszázszoros nagyításban közelebb az emberhez — a csillagfényt?. 4 Dóczi Katesszesé. CSILLAG FÉNY... A vagongyári csillagászati szakkör tegnap felavatott 30 centiméteres, Newton-rendszerű tükörlencsés távcsöve. Mellette Szitter Béla, a szakkör vezetője. KISALFÖLD Hódos-éri ünnep Hódos-ér, csörgedező forrásvíz a Bakonyban, Vinye Sándor már értől délre. Az ér mellett elhagyott mészégető kunyhó. Köröskörül sziklás falú hegyek, erdő és erdő. A harmincas évek május elsejein itt adtak egymásnak találkozót a győri természetbarátok és a Felsőgalláról idarándult bányászok. Egy ilyen május elsejére emlékszik vissza Sütő Ferenc elvtárs, a párt egyik veteránja: — Maradandó emlék nekem mindmegannyi Bakonyban eltöltött május elseje. A felszabadulás előtt gyakran kerestük fel a természet szépségeit. Sokszor rendeztünk a Bakonyban is vándorgyűlést, mi munkás turisták. Feledhetetlen marad a Hódos-ér melletti bakonyi találkozó. Úgy készítettük elő, hogy már előző napon, április 30-án megérkeztünk a kijelölt helyre. Nem volt akkor menedékház. Egy helyen mészégető kunyhóra találtunk és ott éjszakáztunk a Felsőgalláról jött bányász turistákkal együtt. Tervszerű volt a találkozás. Május elsejét jöttünk össze megünnepelni. Május elseje hajnalán madárdal adta a tavaszi ébresztőt. Gyönyörű reggel volt, szélcsendes. Az egyébként mozdulatlan, csendes erdőben, a repdeső madaraik, a rigó, a cinke, a fakopács elevenítették az erdő reggeli képét. Úgy emlékszem erre, mintha csak tegnap történt volna. A jó erdei levegőn tele tüdővel rázendítettünk a Marseillaise-re. A forradalmi dal meszszire elhangzott, a dalra előkerült egy erdőkerülő, aki amint jött, úgy mindjárt távozott is. Gyanús volt ez nekünk, de csak beszélgettünk, és munkásdalokat énekeltünk váltakozva. A hangot visszaverte az erdőből kiemelkedő sziklás orom: „Ha elnyomók nyakára lépsz, szabad lesz majd a nép!“ Késő délelőtt a közeli viszontlátás reményében búcsúztunk a bányászelvtársaktól. Mi gyenek balra, a felsögallaiak jobbra indultunk el az erdő ösvényén. Gyanúnk alapos volt. Az erdőkerülő kakastollasokat küldött ránk Zircről. Ezt a felsögallaiak mesélték el nekünk a következő bakonyi találkozás alkalmával. Késve érkeztek a Hódos-érhez a csendőrök, de a gallaiaikat sikerült feltartóztatniuk és beléjük kötöttek. Egy bányász elvtársat megvertek. Csak a gallai turisták határozott fellépésének volt köszönhető, hogy sikerült kijátszani a csendőröket. Az új találkozás örömére akkor még jobban zengett az erdő a lelkesítő forradalmi és munkásdaloktól A csendőrök azt mondták: vegyék tudomásul, amit maguk akarnak, a szocializmus sohasem valósul meg! Lám mégis megvalósult, él és virul, s ma szabadon ünnepelhetjük a munkásnemzetköziség nagy ünnepét. (r.) A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Rendeletet hozott az újításokról és találmányokról. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a nemzetközi vízügyi egyezmények alapján 1958. évben tett intézkedésekről szóló beszámoló jelentést, majd folyó ügyeket tárgyalt. Győri 19-es vöroskatonák megkoszorúzzák a komáromi emlékművet Május elsején délelőtt 10 órakor Sütő Ferenc, Kőműves József és Perger István, győri volt tizenkilences vöröskatonák Komáromba utaznak, ahol az 1919. május elsején történt 102 győri gyári munkás komáromi elestét megörökítő emlékműre koszorút helyeznek a követkő felirattal: ..Az első Magyar Tanácsköztársaság elesett hőseinek.”