Kisalföld, 1961. június (6. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

t Létesítsenek békeövezetet A Belga Kommunista Párt javaslatai A Belga Kommunista Párt Politikai Bizottsága szerdán Belgium külpolitikai irányvonalának átalakítására javaslatokkal fordult a munkásosztályhoz. Felhívja a munkásokat, vitassák meg e javaslatokat az üzemekben és a szakszervezetekben. Hangsúlyozza: a munkásosztály olyan politikát kényszeríthet ki, amely a békét és a nemzetközi enyhülést szolgálja. A párt javaslatai a következők: 1. Létesítsenek békeövezetet Belgium, Hollandia és Luxemburg bevonásával. Tiltsák el a nukleáris fegyverek előállítását, ne tűrjenek rakétakilövő-pályákat e három ország területén, közösen csökkentsék a fegyverkezési kiadásokat. 2. Nyugatnémet csapatok ne állomásozhassanak Belgium területén. 3. Nyugat-Németországban viszont ne legyenek belga egységek. 4. Tagadják meg a NATO követelte fegyverkezési kiadásokat, csökkentsék felére Belgium fegyverkezési kiadásait. 5. Számolják fel a belga gyarmati rendszer maradványait, s valamennyi katonai és politikai „tanácsadót” azonnal hívjanak vissza Kongóból. 6. A Nyugat és Kelet kapcsolatainak megjavításához való hozzájárulásként el kell ismerni a népi Kínát és az NDK-t. Szüntessenek meg minden olyan intézkedést, amelyet a Montanunió kényszerít az országra, ne folytassák a bányák és üzemek bezárását. 7. Nemzetközi konferenciára hívják össze a Montanunió nyolc országának összes szakszervezetét. (MTI) Átfogó partizán hadműveleteket indítanak az angolai hazafiak Mint a nyugati hírügynökségek közlik, Holden Roberto, az angolai népi felszabadító hadsereg főparancsnoka Leopoldville-ben sajtóértekezletet tartott. Hangoztatta, hogy az angolai nép felszabadítási harca katonailag döntő szakaszba lépett. A hazafias erők hamarosan átfogó gerilla-hadműveleteket kezdenek a portugál gyarmati hatóságok ellen. A portugál offenzívák ellensúlyozására a hazafiak átszervezik a felszabadító hadsereg főhadiszállását, és a felszabadító hadsereget különleges partizánharcokra kiképzett alakulatokkal erősítik meg. Roberto hangsúlyozta: elmúlt már annak az ideje, hogy a portugálok reformokat ígérgethessenek. Az angolai nép csak akkor hajlandó letenni a fegyvert, ha kivívja teljes függetlenségét, és kiűzi hazája földjéről a betolakodókat. A felszabadító hadsereg főparancsnoka azt is közölte, hogy a nyugatnémet hadsereg 10 000 gépfegyvert ajánlott fel annak a portugál hadseregnek, amely most halomra gyilkolja az angolaiakat. (MTI) Ostromállapot Bolíviában A bolíviai kormány csütörtökön délelőtt kiadott közleménye megerősítette anyugati hírügynökségek korábbi jelentéseit, amelyek meg nem erősített híresztelések alapján bolíviai államcsínyről számolnak be. A kormány megdöntését célzó összeesküvést a közlemény szerint elfojtották, az egész országra kiterjedően elrendelték az ostromállapotot és letartóztatták az öszszeesküvés vezetőit. (MTI) Az utóbbi hetekben az iráni nép imperialista ellenes megmozdulása ismételten az 1,6 millió km. területű, 25 millió lakosú középkeleti ország felé fordítja a nemzetközi közvélemény figyelmét. Irán, — régi nevén Perzsia — legnagyobb része ezer méter magasságú fennsíkon fekvő sztyeppe és félsivatag. Az iráni fennsíkot a Zagrosz, az Elburz és a Kopet- Dag hegységek láncai övezik. Az ország területének csupán tíz százaléka szántó, mely egy része az éghajlat következtében csupán öntözéssel művelhető. A feudális maradványokkal terhelt mezőgazdaság a lakosság háromnegyedét foglalkoztatja. Jellemző, hogy a használható földek 80 százaléka nagybirtokosoké, míg az iráni parasztság kilenc tizede földnélküli. Az elmaradott agrotechnikájú mezőgazdaság főterménye — különösen Észak-Iránban — a búza és az árpa. Mindkét növény belső fogyasztásra kerül. Ezzel ellentétben Dél-Iránban a Perzsa és az Arab-öböl partvidékén termesztett datolyát szinte teljes egészében exportálják. Irán földjének bányakincsei — az olaj kivételével — még feltáratlanok. Meshed körzetében krómércet, Jezd mellett ólomércet bányásznak jelentéktelen mennyiségben. Az ország gazdasági életében a legnagyobb szerepet a kőolaj játssza. Döntően amerikai—angol és holland monopóliumok kezén összpontosul Irán legfontosabb nemzeti kincsének kitermelési joga. A termelés — 1958- ban kereken 40 millió tonna — kétharmadát finomítás nélkül exportálják. Abadán a világ egyik legfontosabb kőolajkikötője, ahová az átlagban 200 km. távolságban fekvő kőolajmezőkről a nyersolaj csővezetékek hálózatán keresztül jut el. Abadánban dolgozik a világ egyik legnagyobb kőolaj finomítója is.. Irán ipara félgyarmati helyzete miatt — fejletlen. Csupán a nemzeti iparnak számító textilipara jelentős. Irán gazdag ország, de a széles néptömegek nyomora jellemzi. Az iráni dolgozók jelenlegi mozgalmának kettős célja van. Egyrészt azért harcolnak hogy az ország kilépjen a CENTO-ból, azaz a közép-keleti agresszív imperialista katonai paktumból, másrészt küzdenek, hogy demokratikus politikai és gazdasági reformok útján élet■Mnvonaluk emelkedjen. KISALFÖLD A DÍVSZ tiltakozó távirata az Egyesült Arab Köztársaság elnökének A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tiltakozó táviratot intézett az Egyesült Arab Köztársaság elnökéhez, Farajallah Helou meggyilkolásával kapcsolatban. Az Egyesült Arab Köztársaság szíriai tartományában történt gyalázatos gyilkosság — mondja a távirat — durva megsértése a nemzetközi és az emberi jogoknak. A Világ fiataljai mélységesen elítélik a Szíriában történteket. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 101 millió tagja nevében követeli, hogy bocsássák szabadon a politikai foglyokat és szüntessék meg a hazafiak kínzását. Állítsák helyre a demokratikus szabadságjogokat és biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását. (MTI) Kormányrendelet a munkanormákról A hivatalos lap pénteki száma közli a kormány rendeletét, amely részletesen szabályozza a munkanormák készítésével és ellenőrzésével összefüggő kérdéseket. A népgazdaság különböző területein már hosszabb ideje foglalkoznak magasabb termelékenységre ösztönző, megalapozott munkanormák kialakításával. Eddig is voltak érvényben a normakészítésre vonatkozó jogszabályok, ezek azonban nem bizonyultak elég hatékonyaknak. Sok helyen elmulasztották a normák indokolttá vált kiigazítását, a munkakövetelmények nem tartottak lépést a műszaki színvonal emelkedésével és a munkaszervezés javulásával. Ezt a mulasztást volt hivatva pótolni a múlt év szeptembere és ez év júniusa között végrehajtott műszaki és szervezési intézkedéssorozat és az ezzel összekapcsolt normarendezés. A most megjelent rendelet azt a célt szolgálja, hogy elejét vegyék a normák lazulásának, és a jövőben ne legyen szükség tömeges és egyidejű normaváltozásokra. A rendelet kimondja, hogy a normákat a műszaki fejlesztéssel szoros összhangban kell megállapítani, mégpedig olyan szinten, hogy a megfelelően gyakorlott, átlagos képességű dolgozót a jó minőség és a gazdaságosság biztosítása mellett tartósan teljesíthesse. Evégből új normák bevezetése előtt fel kell mérni és javítani kell a gépek kihasználási fokát, folyamatosan és tervszerűen felül kell vizsgálni a gyártási technológiát, a termelő berendezés kapacitását és annak kihasználását, munkatanulmányok alapján magasabb szintű szervezettséget kell teremteni, kellő időben gondoskodni kell anyagról,szerszámról, bizonylatokról és a folyamatos munka egyéb kellékeiről, terjeszteni kell az élenjáró módszereket. Kedvező műszaki és szervezési változások, nagyobb termelékenységű gépek beállítása, újítások alkalmazása esetén a normákat — e változások klíihatásai is megfelelőmérvben a ZQVPa.1. meg kell változtatni. Az új rendelet nem érinti az újítók és az újítást önként átvevők számára eddig biztosított kedvezményeket. A rendelet szerint olyan esetekben is szükséges a normák megváltoztatása, amikor tételesen kimutathaó lényeges műszaki,szervezési változások nem történtek ugyan, de műszaki felmérésből, üzem-összehasonlításból, munkanap-felvételekből vagy más módon megállapítható, hogy az alkalmazott norma nem felel meg a rendeletben meghatározott normakövetelményeknek. A normáknak ilyen alapon történő megváltoztatása csak a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben történhet. A rendelet más vonatkozásokban is növeli a szakszervezetek jogkörét. A vállalatok igazgatói a normák megváltoztatásáról kötelesek tájékoztatni üzemük szakszervezeti bizottságát. Ha a normaváltozás nagyobb létszámot érint, bevezetéséhez a szakszervezeti bizottság egyetértése szükséges, enélkül ezeket a normákat csak átmenetileg lehet bevezetni. Nem szabad a normákban előírt követelményt fokozni, ha az abban előírtnál nagyobb mennyiség csak a technológiai fegyelem megsértésével vagy a munka intenzitásának a munkás egészségére, biztonságára, a gyártmány minőségére, a gyártás gazdaságosságára károsan kiható fokozásával érhető el, s az esetben sem, ha a nagyobb munkakövetelményt a munkakör ellátására egyébként alkalmas átlagos dolgozó még kellő begyakorlás esetén sem tudja tartósan teljesíteni. A rendelet kifejti, hogy a normák rendbentartásának célja a termelékenység növelése, nem pedig a dolgozók keresetének csökkentése. Sőt, a normák folyamatos rendbentartása mellett is a mindenkori népgazdasági tervek keretén belül változatlanul és rendszeresen tovább kell emelni a dolgozók reálbérét. Ezért a rendelet kimondja, hogy a vállalatok átlagbérét a normák megváltoztatása miatt nem szabad csökkenteni. Egy-egy dolgozó keresete sem csökkenhet tartósan, kivéve azt az esetet, ha az új előirányzatot saját hibájából nem teljesíti, vagy pedig ha előzőleg a nem megfelelő norma miatt a hasonló munkakörben dolgozókhoz képest a többi dolgozó igazságérzetét sértő módon indokolatlanul túlzottan magas bért kapott. A rendelet kötelezi a vállalatok vezetőit, hogy a normák rendszeres rendi. / .autójára intézkedési tervet dolgozzanak ki, és az intézkedési terv végrehajtásáról rendszeresen számoljanak be felettes hatóságuknak. A vállalatok igazgatóinak a norma megváltoztatásáról — a bevezetését megelőzően — értesíteniök kell az érdekelteket. Ha a dolgozó az új termelési előírást sérelmesnek tartja, művezetője útján kérheti a norma felülvizsgálását, vagy ha ez nem vezet eredményre, a gyár igazgatósáhza fordulhat. (MTI) 1961. .június 9., péntek Sok sütemény és balatoni szóda A TÖMÉNTELEN cukrászsütemény láttán is eltelik már az ember a Nyugat- Magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat egyes számú cukrászüzemében. Tetőtől talpig fehér ruhába, köpenybe és nadrágba bújt lányok, fiúk, és valamivel idősebb asszonyok sürögnek-forognak a hatalmas cukrászdában. Az egyik az indiánért készíti, ebből lesz a csokis, citromos, krémes mignon, a másik éppen tésztát gyúr, gondosan hajtogatva, a harmadik éppen most üti a húszliteres fazékba a száztizenötödik tojást. Szépen kiegyensúlyozva: a fehérjét és a sárgáját is külön csorgatva. A sarokban a T-alakú habverőgép duruzsol, karjai alatt egyre fehérebb, egyre „több” a tojáshab ... Nincs megállás egy pillanatra sem. Madarász Julianna ugyan még tanuló, de máris oly nagy ügyességgel és szakértelemmel mártogatja a hűtőből behozott és ínycsiklandozó illatot árasztó párizsi csúcsokat az olvasztott csokoládéba, mintha mindig ezt csinálta volna. — Pedig még csak első éves cukrásztanuló vagyok — mondja halkan a csinos, szőke lány, és újra márt. — Igyekezni kell, tizenegy óra felé jár az idő, és délre már a Szerszámgépgyár dolgozóinak az asztalán kell lennie a süteménynek. A HOSSZÚ asztalon vékonyra nyújtott zsírostésztából Giczi Ferencné köralakú pogácsaszaggató-formájú szerszámmal islereket szaggat. Hat köralakú tészta fér a szaggatóba. Amint megtelt, kézbe veszi, és a már kiszaggatott tészták mellé rakja. Hat vagy hét toronynyi isler vár már sorsára Detrői Feri viszi majd a kemencébe. Szabó Istvánná, aki a tojásokat üti föl, nevetve jegyzi meg, miközben Giczinével beszélgetek: — Azt is írja meg a Giczinéről, hogy ő a puncs-szakértő. Minden puncstortát ő készít! — Igazán? Hát akkor hadd kérdezzem meg: a puncs tényleg olyan ,.panel”, ahogy azt sokan tartják? Gicziné mosolyog és türelmesen elmagyarázza: — Valóban, az emberek általában úgy gondolják, hogy a puncstorták a cukrászüzemek nagytakarításakor készülnek, amikor mindent beleraknak a tortába, ami maradék csak fellelhető. — Mikor a legjobb a puncstorta ? — Amikor az leginkább ízlik a fogyasztónak — hangzik a talpraesett válasz, aztán még hozzáteszi: — ha jól meglocsolják rummal. IDŐKÖZBEN a habverőgép leállt, és Galambos Piroska leemeli a két üstöt a gépről: tojás fehérje és cukrozott tojás sárgája van bennük. Tartalmukat egy nagy medencébe borítja, celluloid kártyával az utolsó cseppeket is belesegíti a közös edénybe. Szabóné egy kis lisztet szór bele, és összekeveri. — Ebből mi lesz? — érdeklődöm. — Ez a pompolett-massza — hangzik a felelet. — Magyarul hogy hívják a pompolettet? — Indiánernek! — nevetnek az asszonyok. Fehérvári Lajos, az egyik fiatal cukrász segít rajtam, és megmagyarázza, hogy a pompolett massza formázás és sütés után az indiáner nevet kapja, ,és nem más mint a mignon alapja. Arra kenik a különféle krémeket és a csokoládét. Az egyik helyiségben — boszorkánykonyhának nevezik — húszliteres edényben fagylalt forr a gáztűzhelyen. Forró fagylalt! Még kimondani is furcsa, pedig így van. Előbb meg kell főzni, és csak azután lehet fagyasztani. — Milyen fagylalt lesz belőle? — Vanília. Ez az alapfagylalt. Hűtés után kannába öntjük, és délután már a Munkácsy utcai büfében puncsként árusítják. Előtte azonban még harminc deka rumba áztatott mazsolát kell elkeverni benne. — Tulajdonképpen kiknek, mennyit és mit sütnek-főznek itt? — kérdezősködöm Sári Károlytól, az üzem helyettes vezetőjétől. — Jöjjön csak, mindjárt megmutatom, hogy mi minden készül itt nálunk. BEVEZET egy raktárhelyiségbe. A polcokon tálcákban százszámra „üdülnek” a mignonok, torták, és még ki tudja, milyen nevű sütemények. — Mignon, csokis, diós, citromos torta, képviselőfánk, habroló, karamell-rúd, albán torta... — mutatja be sorra. — Ez itt a béke-bomba — emel le a polcról egy barna, csokoládéval bevont tüskés süteményfélét. Hogy miért nevezik így, nem tudom. De nem bánnám, ha a bombák ilyenek lennének, talán ezért is van a nevében a béke szó? — Kóstolja meg! — Az első harapás után szívből kívántam, hogy ilyen béke-bombával szórják tele a városokat. Sári Károly így folytatta a felvilágosítást: — Naponta kilenc-tízezer sütemény hagyja el az üzemet. Legtöbbet krémesből, mignonból és a gyári konyhák készítette ebédhez rendelt süteményekből: pogácsából, párizsi csúcsból, túrós bugyorból, aztán Erzsébetszeletből, bejgliből, pozsonyi kifliből csinálunk. Itt van a kókuszszelet, amit mindenki szeret. Valamelyik nap egy vagongyári munkás keresett meg bennünket, hogy áruljuk el a receptjét, mert a feleségével vasárnap ilyet akar süttetni. A büfének a pékek 1300 lángost sütnek naponta. Mert itt azok is dolgoznak. Egy kemencében sütnek a cukrászok és a pékek. Ezek a mi pékjeink kenyeret nem sütnek, csak süteményeket: brióst, mákos és diós patkót, stb. — Aztán jól megférnek a cukrászok és a pékek mellett a hentesek is. Nézze csak — mutat ki az ablakon —, az udvaron éppen most rakják ki az autóból a hasított disznókat. Saját hizlalás. Itt elkészítik a hentesek, és szeletelve, darálva vagy éppen pörköltnek kockára vágva viszik a konyhákra. A füstölőben és a raktárakban most több mint száz mázsa szalonna lóg. Ezt is a büfékbe, meg az oroszlányi bányászoknak szállítjuk. És hogy a felsorolás nagyjából teljes legyen: szódát is készítünk a telepen ... BALATONI szódát — mondja valaki a hátunk mögött. — Ő a szódás, Fejes Miklós! — mutatja be Sári Károly a fiatalembert. ■*— És miért balatoni szóda a maguk szódája? — kíváncsiskodom. — Ne hallja! Ha már minden bor balatoni! Miért nem lehetne az én szódám is balatoni? — neveti el magát. — Tessék megízlelni. Csemege szóda ez, dupla buborékokkal. Kulcsár László Déli-sark, mint csodapatika Dr. Albert Crary, ismert amerikai sarkkutató tudós szerint, könnyen elképzelhető, hogy a Déli-sark egyenesen kincsesháza lesz a különféle rendkívül hatásos új gyógyszereknek. Dr. Crary megállapította, hogy az Antarktiszon élő állatok viszonylag baktér triummentesek, ami az ott élő algák antibiotikum-tartalmával magyarázható. Annyi bizonyos, hogy a Déli-sark biológiai kutatások számára sokat ígérő terület.