Kisalföld, 1961. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
2 Hruscsov válasznyilatkozata Kennedynek és Macmillannak (Folytatás az 1. oldalról.) Hruscsov hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok kormányának kezdettől fogva nem volt szándékában a szovjet kormány válaszával összeegyeztetni cselekedeteit, mert hisz már szeptember 5-én, vagyis egy nappal a Szovjetunióhoz intézett felhívás után — maga Kennedy rendelte el, hogy újítsák fel a földalatti atomfegyverkísérleteket. A szovjet kormányfő rá- mutat: az Egyesült Államok és Anglia kormánya nem első esetben igyekszik elérni, hogy csupán a levegőben tiltsák meg az atomfegyverkísérleteket. 1959-ben is tett a két kormány a jelenlegivel azonos javaslatot. Hruscsov rámutat, hogy a népek becsapása lenne, ha csupán egyfajta, a levegőben végrehajtandó atomfegyverkísérletek megszüntetéséről kötnének megállapodást. Az ilyen megegyezés káros és veszélyes illúziókat teremtene, elhitetné, hogy lépéseket tesznek a fegyverkezési verseny megszüntetésére. A valóságban az államok, mintegy törvényesített formában folytatnák a meglévő atom- és hidrogénfegyverfajták tökéletesítését, felhasználnak e célra a földalatti és a kozmikus térségben végzendő kísérleteket, köztük az úgynevezett békés célú kísérleteket. A népek teljes joggal neveznék ezt az egyezményt becstelen alkunak. „Magától értetődik, hogy a szovjet kormány nem mehet és nem is megy bele egy ilyen alkuba” — jelenti ki Hruscsov. — A Szovjetunió azt akarja, hogy egyszerre és örök időkre a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek minden fajtáját kivétel nélkül szüntessék meg — hangsúlyozza a szovjet kormányfő. A továbbiakban emlékeztet arra, hogy éppen a Szovjetunió erőfeszítéseinek eredményeképp kezdődtek meg három esztendővel ezelőtt a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselőinek tárgyalásai a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. E tárgyalásokon a Szovjetunió egész sor lépést tett, hogy közeledjék az Egyesült Államok és Anglia álláspontjához. Ezután rámutat: „Bármilyen keserű is beismerni, de reálisan nézve a dolgokat, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a genfi tárgyalások ma épp oly messze vannak céljuktól, mint három esztendővel ezelőtt.” — A francia kormány — mutat rá Hruscsov — egész sor nukleáris robbantást végzett és világosan értésül adta, a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozóan semmilyen kötelezettséget sem tart magára nézve érvényesnek. Hruscsov kijelenti: az Egyesült Államok és Anglia tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval a kísérletek megszüntetéséről, ezzel gátolja a szovjet nukleáris fegyverek tökéletesítését, Franciaország pedig ugyanakkor egymás után hajt végre nukleáris robbantásokat. A szovjet miniszterelnök rámutat arra, hogy az Egyesült Államok és Franciaország között az atomerő háborús célú felhasználására, vonatkozólag létrejött és az Egyesült Államok elnöke által jóváhagyott együttműködési egyezmény eloszlatott minden illúziót, hogy Franciaország csak a saját céljaira végez nukleáris kísérleteket. „Világos, hogy a NATO bármelyik tagországa által végzett nukleáris kísérletek eredményei a NATO közös imperialista céljait szolgálják”, — jegyzi meg Hruscsov. A nyilatkozat tényeket sorol fel az Egyesült Államokban folyó katonai készülődésekről. Rámutat arra, hogy ugyanilyen készülődések folynak az Egyesült Államokkal szövetséges országokban is, elsősorban Nyugat-Németországban. A leginkább figyelemre méltón hangsúlyozza Hruscsov, hogy a nyugati hatalmak kormányai „a katonai intézkedések egész lavináját indították el” válaszul arra a felhívásra, hogy hozzunk határozatot a német kérdés békés rendezésére és a nyugatberlini helyzetnek ezen az alapon történő megoldására. „Mindez arra késztette a Szovjetuniót — mint ahogy a szovjet kormány már kijelentette —, hogy gondoskodjék véderejének további erősítéséről”, — jelenti ki Hruscsov —, majd rámutat, hogy a Szovjetunió másképpen nem járhat el. A szovjet kormány, miután mérlegre tett mindent, ami mellette és ellene szól, szorongó érzéssel és szívfájdalommal kénytelen volt a kísérleti robbantások felújítása mellett dönteni. Nem kételkedünk abban — jelenti ki Hruscsov, — hogy az emberiség döntő többsége helyesen fogja fel a szovjet kormány intézkedéseit. A nyilatkozat hangsúlyozza: a Szovjetunió minden intézkedést megtesz, hogy a minimumra szorítsa le az atomfegyverkísérleteknek az élő szervezetre gyakorolt káros következményeit. A NATO-hatalmak jelenlegi politikája ahhoz vezet — mutat rá Hruscsov nyilatkozata —, hogy már nem a rádióaktív csapadéktól kell félni, hanem attól, hogy maga az atomfegyver hull majd az emberek fejére. A Szovjetunió nem engedheti meg, hogy kockára tegyék millió és millió ember életét. A szovjet kormány nem teljesítené kötelességét, ha nem gondoskodna megfelelő módon a szovjet nép biztonságáról. Ezt azért teszi, hogy a szovjet nép, sőt az egész emberiség ne élje át azt, ami Hirosima és Nagaszaki japán városokkal történt, ne élje át az atomtámadásokat. Hruscsov emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió összehasonlíthatatlanul kevesebb atomfegyverrobbantást hajtott végre, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország. „Mind erkölcsi szempontból, mind államérdekeink biztosításának szempontjából igényt tarthatunk arra, hogy ugyanannyi kísérleti robbantást hajtsunk végre, mint a nyugati hatalmak.” Ahhoz, hogy elkergessük a háború viharfelhőit és normalizáljuk az államközi kapcsolatokat — hangsúlyozza Hruscsov — meg kell oldanunk korunk legfontosabb problémáját: az általános és teljes leszerelés kérdését. „Most csak az általános és teljes leszerelés alapján lehet egyszer és mindenkorra és mindenütt véget vetni az atomfegyverkísérleteknek” — jelenti ki a szovjet kormányfő. Hruscsov nyilatkozatában sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya még csak hozzá sem akar kezdeni a szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtése mellett végrehajtandó általános és teljes leszereléshez. A jelekből ítélve Anglia kormánya ugyanilyen álláspontot képvisel — mutat rá Hruscsov. E nyilatkozatot szeptember 9-én a Szovjetunió külügyminisztérium átnyújtotta az Egyesült Államok... , és Anglia moszkvai nagykövetének. ^ ■ ›i» ■ — Nehru szovjetunióbeli tartózkodása alkalmával Moszkvában nagygyűlést tartottak. Képünk az indiai államfő tiszteletére rendezett nagygyűlésen készült. Középen: N. Sz. Hruscsov és Nehru. (MTI Külföldi Képszolgálat, rádió fotó.) KISALFÖLD Hruscsov beszélgetése Sulzbergerrel Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szeptember 5-én fogadta Cyrus Sulzbergert, a New York Times munkatársát és válaszolt kérdéseire. A beszélgetés első részében Hruscsov ismertette a szovjet kormánynak Kennedy és Macmillan legutóbbi javaslatával kapcsolatos véleményét Hangoztatta, hogy e javaslat célja nem a népek biztonságának szavatolása, hanem propagandasikerek elérése. A mai nemzetközi helyzetben nem a nukleáris kísérletek megtiltása, hanem a leszerelés a legfontosabb. A beszélgetésből a keddi lapban közlünk részleteket. tíz öt északi ország külügyminiszterei kívánatosnak tartják Kína felvételét az ENSZ-be KOPPENHÁGA. Az öt északi állam Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország és Izland külügyminiszterei Koppenhágában értekezleten vitatták meg az országaikat érdeklő kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy közeledik az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszaka. Az eszmecsere eredményeként kiadott közleményben a külügyminiszterek kifejezik azt a reményüket, hogy állandó kapcsolataik eredménnyel járnak és előmozdítják, hogy az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszaka konstruktív szellemben vitassa meg a leszerelés kérdését. A külügyminiszterek hangsúlyozzák: szükséges, hogy az atomhatalmak haladéktalanul folytassanak tárgyalásokat. A külügyminiszterek közleménye szerint „„kívánatos, hogy megoldják" .. a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli képviseletének kérdését. Száz ifjúsági brigád közös színházlátogatás a győri járásban Tavasszal a győri járási falvakban is megalakultak az ifjúsági brigádok. Termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, és az állami gazdaságok birtokán több mint ezerháromszáz ifjú hatvan munkacsapatot alakított. A brigádok a tavaszi munkákban, növényápolásban, aratásban és betakarításban versengtek. Az Ifjúság a szocializmusért próba egyik feltételének teljesítésére kukoricatermesztő munkacsapatok alakultak. A huszonnyolc brigádnak 350 tagja van. Külön alakítottak silózó brigádot tizenkét helyiségben. Ötszáz fiú és lány négyezer baromfit nevelt fel. A próbára jelentkezett ifjak szorgalmasan látogatták a KISZ szervezetek politikai foglalkozásait. Harminckilenc politikai körnek 700 látogatója volt. A „Világ térképe előtt” előadásokon és vitákon hetvenen vettek részt. Az ifjúsági akadémia előadásaira ötven fiatal járt rendszeresen. Ugyancsak ötven hallgatója volt az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadássorozatnak. A győri járás falvaiban nyolcvan ifjú tanult az általános iskola esti tagozatának hetedik, nyolcadik osztályában, a középiskolákban pedig hatvanan. Mezőgazdasági szaktanfolyamon négyszáztízen tanultak. Változatos a járás fiataljainak kulturális tevékenysége. A József Attila olvasómozgalom követelményeinek teljesítésére négyszáz fiú és lány jelentkezett. Mások az öntevékeny művészeti csoportokban tesznek eleget a próba harmadik követelményének. Ötvenöt színjátszó csoportnak több mint ezer ifjú tagja van. Hét énekkarban négyszázötvenen szerepelnek. Tizenkilenc tánccsoportban pedig háromszáz falusi fiatal tanul, gyakorol. Az ifjúság a szocializmusért próba felkeltette a falvak ifjúságának figyelmét a színházi előadások, hangversenyek iránt is. Az idén 33 alkalommal szerveztek közös színház- és hangversenylátogatást, csaknem nyolcszáz ifjú részvételével. Nagy az érdeklődés a sportversenyek iránt is. Száznyolcvanan vesznek részt a Kilián sportmozgalom versenyein. A győri járásban több mint nyolcszáz ifjú minősített sportoló. A falusi spartakiádon hétszázhetvenen vetélkedtek. 1960. szeptember 10. vasárnap Az Egyesült Államok szilárdnak akar mutatkozni Az Egyesült Államok külpolitikájának fő törekvése ma az, hogy valamiképpen erősítse gyenge pozícióját a német kérdésben elkövetkező kelet-nyugati tárgyalások időpontjáig. A Szovjetunióval folytatandó tárgyalást Washingtonban mindenki szükségesnek tartja. Senki sem kételkedik abban, hogy erre sor kerül. Az Egyesült Államok azonban jelenleg különböző okokból kifelé a „szilárdság” és az „eltökéltség” arculatát mutatja. Szükséges hangsúlyozni, hogy ez a magatartás az amerikai, a nyugat-európai, főleg pedig a nyugat-berlini közvélemény felé irányul. Az amerikai pozíció Berlin ügyében ,katonai, földrajzi, logikai és erkölcsi szempontból egyaránt gyenge, s ez ismeretes. A legújabb események még tovább gyengítették ezt a pozíciót. A Német Demokratikus Köztársaság intézkedései kelet-berlini határainak megerősítésére nemcsak azt eredményezték, hogy lehetetlenné vált a diverziós behatolás Kelet-Berlinbe, hanem azt is — mint ezt Walter Lippmann csütörtöki vezércikkében hangsúlyozta —, hogy a Szovjetunió azzal mehet a tárgyalásokra, hogy két olyan Németország létezik, amelyek között ugyanolyan határt vontak, mint bármely más szuverén államok között. Nem tévesztette el a hatását a Szovjetunió erejének legújabb megnyilvánulása sem az atomfegyver-kísérletek dolgában. Tovább gyengítette Washington helyzetét a semleges államok mostani magatartása is. Mindezen események következtében az Egyesült Államok különböző lépésekhez folyamodik, amelyek merev magatartásra mutatnak. Ide sorolható az a nyugati válaszjegyzék, anelyet a nyugat-berlini légi közlekedéssel kapcsolatban pénteken adtak át Moszkvában a nyugati hatalmak, ide sorolhatók a különböző katonai intézkedések, mint például az, hogy a nyugat-németországi francia csapatokat amerikai atomfegyverekkel szerelik fel. Elhangzottak egyenesen fenyegető beszédek is. Ennek a harciaskodó magatartásnak a fényében kell szemlélni a Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteki beszédére és a New York Times-ban megjelent interjújára adott első amerikai választ is. Pierre Salinger, a fehér Ház sajtótitkára „reklám taktikának” minősítette Hruscsovnak azt a kifejezett hajlandóságát, hogy ismét találkozzék Kennedy elnökkel. Salinger ezt az állítását azzal igyekezett bizonyítani, hogy a Szovjetunió nem küldött hivatalos meghívást diplomáciai úton Kennedy elnöknek, csupán nyilvános kijelentésben és interjúban mutatott erre készséget. A világ úgynevezett semleges vezetői — mondják washingtoni hivatalos körökben — Hruscsov kezére játszottak azáltal, hogy sürgős Hruscsov—Kennedy találkozót kívánnak. Hruscsov taktikája — mondják e körökben — éppen arra irányult, hogy a semlegesek ilyen felhívást bocsássanak ki, amelyet aztán a Szovjetunió elfogadhat, tudván azt, hogy a nyugatiak nem lesznek hajlandók szovjet feltétel alapján tárgyalni. Valójában azonban egészen másképp fest a helyzet amerikai politikusokkal, diplomatákkal és vezetőújságírókkal folytatott magánbeszélgetésekben. Ilyen alkalmakkor sokkal reálisabb kép alakul ki az amerikai külpolitikáról. Ezekben a magánbeszélgetésekben hangsúlyozzák, hogy Hruscsov legutóbbi beszédét és interjúját nagy figyelemmel tanulmányozzák és annak jelét látják benne, hogy a kelet-nyugati tárgyalások, ha egyelőre alacsonyabb szinten is, de hamarosan megindulnak. Megvan az oka annak — mondják —, hogy az Egyesült Államok jelenleg még nyilvánosan nem mutat hajlandóságot arra, hogy a szovjet javaslatok alapján tárgyaljon. Egyik ilyen ok az, hogy szeptember 17-én választások lesznek Nyugat-Németországban, és ha az Egyesült Államok a választások előtt bármiféle engedékenységet mutatna, szétrombolná Adenauer pozícióját a választások előtt. A második ok az, hogy az ENSZ szeptember 19-én kezdődő közgyűlésén az Egyesült Államok úgynevezett „béke-offenzívával” akar startolni, amelyet maga Kennedy elnök fog felszólalásával bevezetni. Meg akarják várni, hogy ennek az amerikai „béke-offenzívának” milyen hatása lesz. Ezzel magyarázható az is, hogy Washingtonban igyekeznek minél későbbre halasztani Sukarno és Modibo Keita ideérkezésének időpontját Az Egyesült Államok külügyminisztériumában és a Fehér Házban különböző tervezetek készültek már el, amelyek a berlini kérdéssel kapcsolatban tárgyalható pontokat foglalják össze. Magánbeszélgetésekből kitűnik, hogy a Német Demokratikus Köztársaság valamiféle de facto elismerése elől az Egyesült Államok ezeken a tárgyalásokon nem lesz képes kitérni, s ezzel itt tisztában is vannak. Az előbb felsorolt okokból a kelet-nyugati megbeszélésekre vonatkozó amerikai tervezetek nyilvánosságra hozatala szeptember második fele előtt nem várható. A harc még nem fejeződött be Neves és kormánya bizalmat kapott a brazíliai kongresszustól Brazília. A brazíliai kongresszus pénteken délután folytatta az ország új elnökének és kormányának beiktatásával foglalkozó üléssorozatát. Hírügynökségi jelentések szerint a majdnem hat óráig tartó ülésen a kongresszus több tagja hangoztatta a felszólalásában, hogy a kongresszus a katonai vezetés közvetlen nyomására kényszerült az alkotmány módosítására, mert csak így volt elkerülhető a polgárháború. A vita után a kongresszus 259 szavazattal 22 ellenében jóváhagyta Tancredo Neves miniszterelnöki megbízatását, majd tudomásul vette az új kormány összetételét is. Neves — a szociáldemokrata párt tagja — a miniszterelnöki teendők mellett ellátja az igazságügyi minisztérium vezetését is. Külügyminisztere Santiago Dantas, a Brazil Munkáspárt tagja. Az ülés elhúzódása miatt ismét halasztást szenvedett Goulart elnök ünnepélyes beiktatása. A kongresszus úgy döntött, hogy szombaton újabb ülést tart, amelynek egyetlen napirendi pontja: az elnöki tisztség jelvényeit ünnepélyesen átnyújtják Goulart elnöknek. A Rio de Janeiro-ban megjelenő Novos Ramos című hetilap legutóbbi számában figyelmezteti olvasóit, hogy Brazíliában még nem fejeződött be a harc azok ellen, akik államcsínynyel akarták kiragadni a vezetést a törvényes kormányzók kezéből. Ezek az elemek igyekeznek megnyerni maguknak a megalkuvó politikusokat.