Kisalföld, 1961. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

2 Hruscsov válasznyilatkozata Kennedynek és Macmillannak (Folytatás az 1. oldalról.) Hruscsov hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok kormányának kezdettől fog­va nem volt szándékában a szovjet kormány válaszával összeegyeztetni cselekede­teit, mert hisz már szeptem­ber 5-én, vagyis egy nappal a Szovjetunióhoz intézett felhívás után — maga Ken­nedy rendelte el, hogy újít­sák fel a földalatti atom­fegyverkísérleteket. A szovjet kormányfő rá-­ m­utat: az Egyesült Államok és Anglia kormánya nem el­ső esetben igyekszik elérni, hogy csupán a levegőben tiltsák meg az atomfegyver­kísérleteket. 1959-ben is tett a két kormány a jelenlegi­vel azonos javaslatot. Hruscsov rámutat, hogy a népek becsapása len­ne, ha csupán egyfajta, a levegőben végrehaj­tandó atomfegyverkísér­letek megszüntetéséről kötnének megállapodást. Az ilyen megegyezés káros és veszélyes illúziókat te­remtene, elhitetné, hogy lé­péseket tesznek a fegyver­kezési verseny megszünteté­sére. A valóságban az álla­mok, mintegy törvényesített formában folytatnák a meg­lévő atom- és hidrogénfegy­­verfajták tökéletesítését, fel­használnak e célra a föld­alatti és a kozmikus térség­ben végzendő kísérleteket, köztük az úgynevezett békés célú kísérleteket. A népek teljes joggal ne­veznék ezt az egyezményt becstelen alkunak. „Magától értetődik, hogy a szovjet kormány nem mehet és nem is megy bele egy ilyen al­kuba” — jelenti ki Hrus­csov. — A Szovjetunió azt akarja, hogy egyszerre és örök időkre a nuk­leáris fegyverekkel vég­zett kísérletek minden fajtáját kivétel nélkül szüntessék meg — hangsúlyozza a szovjet kormányfő. A továbbiakban emlékez­tet arra, hogy éppen a Szov­jetunió erőfeszítéseinek eredményeképp kezdődtek meg három esztendővel ez­előtt a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Anglia kép­viselőinek tárgyalásai a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetéséről. E tárgyaláso­kon a Szovjetunió egész sor lépést tett, hogy közeledjék az Egyesült­ Államok és Anglia álláspontjához. Ez­után rámutat: „Bármilyen keserű is beismerni, de reá­lisan nézve a dolgokat, arra a következtetésre kell jut­nunk, hogy a genfi tárgyalá­sok ma épp oly messze van­nak céljuktól, mint három esztendővel ezelőtt.” — A francia kormány — mutat rá Hruscsov — egész sor nukleáris robbantást végzett és világosan értésül adta, a nukleáris fegyver­kísérletek megszüntetésére vonatkozóan semmilyen kö­telezettséget sem tart magá­ra nézve érvényesnek. Hruscsov kijelenti: az Egyesült Államok és Anglia tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval a kísérletek megszünte­téséről, ezzel gátolja a szovjet nukleáris fegy­verek tökéletesítését, Franciaország pedig ugyanakkor egymás után hajt végre nukleáris robbantásokat. A szovjet miniszterelnök rámutat arra, hogy az Egye­sült Államok és Franciaor­szág között az atomerő há­borús célú felhasználására, vonatkozólag létrejött és az Egyesült Államok elnöke ál­tal jóváhagyott együttműkö­dési egyezmény eloszlatott minden illúziót, hogy Fran­ciaország csak a saját cél­jaira végez nukleáris kísér­leteket. „Világos, hogy a NATO bármelyik tagországa által végzett nukleáris kísér­letek eredményei a NATO közös imperialista céljait szolgálják”, — jegyzi meg Hruscsov. A nyilatkozat tényeket so­rol fel az Egyesült Államok­ban folyó katonai készülő­désekről. Rámutat arra, hogy ugyanilyen készülődések folynak az Egyesült Álla­mokkal szövetséges orszá­­gokban is, elsősorban Nyu­­gat-Németországban. A leginkább figyelemre méltó­n hangsúlyozza Hrus­csov, hogy a nyugati hatalmak kor­mányai „a katonai intéz­kedések egész lavináját indították el” válaszul arra a felhívásra, hogy hozzunk határozatot a német kérdés békés ren­dezésére és a nyugat­­berlini helyzetnek ezen az alapon történő megol­dására. „Mindez arra késztette a Szovjetuniót — mint ahogy a szovjet kormány már ki­jelentette —, hogy gondos­kodjék véderejének további erősítéséről”, — jelenti ki Hruscsov —, majd rámutat, hogy a Szovjetunió máskép­pen nem járhat el. A szov­jet kormány, miután mér­legre tett mindent, ami mel­lette és ellene szól, szoron­gó érzéssel és szívfájdalom­mal kénytelen volt a kísér­leti robbantások felújítása mellett dönteni. Nem kételkedünk abban — jelenti ki Hruscsov, — hogy az emberiség döntő több­sége helyesen fogja fel a szovjet kormány intéz­kedéseit. A nyilatkozat hangsúlyoz­za: a Szovjetunió minden intézkedést megtesz, hogy a minimumra szorítsa le az atomfegyverkísérleteknek az élő szervezetre gyakorolt ká­ros következményeit. A NATO-hatalmak jelen­legi politikája ahhoz vezet — mutat rá Hruscsov nyilat­kozata —­, hogy már nem a rádióaktív csapadéktól kell félni, hanem attól, hogy ma­ga az atomfegyver hull majd az emberek fejére. A Szov­jetunió nem­ engedheti meg, hogy kockára tegyék millió és millió ember életét. A szovjet kormány nem teljesítené kötelességét, ha nem gondoskodna megfelelő módon a szov­jet nép biztonságáról. Ezt azért teszi, hogy a szovjet nép, sőt az egész emberiség ne élje át azt, ami Hirosima és Nagaszaki japán váro­sokkal történt, ne élje át az atomtámadáso­kat. Hruscsov emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió összeha­sonlíthatatlanul kevesebb atomfegyverrobbantást haj­tott végre, mint az Egyesült Államok­, Anglia, Francia­­ország. „Mind erkölcsi szem­pontból, mind államérdeke­ink biztosításának szempont­jából igényt tarthatunk arra, hogy ugyanannyi kísérleti robbantást hajtsunk végre, mint a nyugati hatalmak.” Ahhoz, hogy elkergessük a háború viharfelhőit és normalizáljuk az államközi kapcsolatokat — hangsúlyoz­za Hruscsov — meg kell ol­danunk korunk legfontosabb problémáját: az általános és teljes leszerelés kérdését. „Most csak az általá­nos és teljes leszerelés alapján lehet egyszer és mindenkorra és minde­nütt véget vetni az atom­­fegyverkísérleteknek” — jelenti ki a szovjet kor­mányfő. Hruscsov nyilatkozatában sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya még csak hozzá sem akar kezdeni a szigorú nemzetközi ellenőr­zés megteremtése mellett végrehajtandó általános és teljes leszereléshez. A jelek­ből ítélve Anglia kormánya ugyanilyen álláspontot kép­visel — mutat rá Hruscsov. E nyilatkozatot szeptem­ber 9-én a Szovjetunió kül­ügyminisztérium átnyújtotta az Egyesült Államok... , és Anglia moszkvai nagyköve­tének. ^ ■ ›i» ■ — Nehru szovjetunióbeli tartózkodása alkalmával Moszkvában nagygyűlést tartot­tak. Képünk az indiai államfő tiszteletére rendezett nagygyűlésen készült. Kö­zépen: N. Sz. Hruscsov és Nehru. (MTI Külföldi Képszolgálat, rádió fotó.) KISALFÖLD Hruscsov beszélgetése Sulzbergerrel Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szeptember 5-én­­ fogadta Cyrus Sulzber­­gert, a New York Times munkatársát és válaszolt kérdéseire. A beszélgetés első részében Hruscsov is­mertette a szovjet kormány­nak Kennedy és Macmillan legutóbbi javaslatával kap­csolatos véleményét Han­goztatta, hogy e javaslat célja nem a népek bizton­ságának szavatolása, hanem propagandasikerek elérése. A mai nemzetközi helyzet­ben nem a nukleáris kísér­letek megtiltása, hanem a leszerelés a legfontosabb. A beszélgetésből a keddi lapban közlünk részleteket. tíz öt északi ország külügyminiszterei kívánatosnak tartják Kína felvételét az ENSZ-be KOPPENHÁGA. Az öt északi állam Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország és Izland­­ külügyminisz­terei Koppenhágában érte­kezleten vitatták meg az or­szágaikat érdeklő kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy közeledik az ENSZ-közgyű­­lés 16. ülésszaka. Az eszmecsere eredménye­ként kiadott közleményben a külügyminiszterek kifeje­zik azt a reményüket, hogy állandó kapcsolataik ered­ménnyel járnak és előmoz­dítják, hogy az ENSZ-köz­­gyűlés 16. ülésszaka konst­ruktív szellemben vitassa meg a leszerelés kérdését. A külügyminiszterek hang­súlyozzák: szükséges, hogy az atomhatalmak haladék­talanul folytassanak tárgya­lásokat. A külügyminiszterek köz­leménye szerint „„­kívánatos, hogy megoldják" .. a Kínai­ Népköztársaság ENSZ-beli képviseletének kérdését. Száz ifjúsági brigád közös színházlátogatás a győri járásban Tavasszal a győri járási falvakban is megalakultak az if­júsági brigádok. Ter­melőszövetkezetek­ben, gépállomásokon, és az állami gazda­ságok birtokán több mint ezerháromszáz ifjú hatvan munka­csapatot alakított. A brigádok a tavaszi munkákban, növény­­ápolásban, aratásban és betakarításban versengtek. Az Ifjú­ság a szocializmusért próba egyik feltéte­lének teljesítésére kukoricatermesztő munkacsapatok ala­kultak. A huszon­nyolc brigádnak 350 tagja van. Külön alakítottak silózó brigádot tizenkét he­lyiségben. Ötszáz fiú és lány négyezer baromfit ne­velt fel. A próbára jelent­kezett ifjak szorgal­masan látogatták a KISZ szervezetek po­litikai foglalkozásait. Harminckilenc poli­tikai körnek 700 lá­togatója volt. A „Vi­lág térképe előtt” előadásokon és vitá­kon hetvenen vettek részt. Az ifjúsági akadémia előadásaira ötven fiatal járt rendszeresen. Ugyan­csak ötven hallgató­ja volt az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadássorozatnak. A győri járás fal­vaiban nyolcvan ifjú tanult az általános iskola esti tagozatá­nak hetedik, nyol­­cadik osztályában, a középiskolákban pe­­dig hatvanan. Mező­­gazdasági szaktanfo­lyamon négyszáz­tízen tanultak. Változatos a járás fiataljainak kulturá­lis tevékenysége. A József Attila olvasó­­mozgalom követel­ményeinek teljesíté­sére négyszáz fiú és lány jelentkezett. Má­sok az öntevékeny művészeti csoportok­ban tesznek eleget a próba harmadik kö­vetelményének. Öt­venöt színjátszó cso­portnak több mint ezer ifjú tagja van. Hét énekkarban négy­­százötvenen szerepel­nek. Tizenkilenc tánccsoportban pedig háromszáz falusi fia­tal tanul, gyakorol. Az ifjúság a szo­cializmusért próba felkeltette a falvak ifjúságának figyelmét a színházi előadások, hangversenyek iránt is. Az idén 33 alka­lommal szerveztek közös színház- és hangversenylátoga­tást, csaknem nyolc­­száz ifjú részvételé­vel. Nagy az érdeklő­dés a sportversenyek iránt is. Száznyolc­vanan vesznek részt a Kilián sportmozga­lom versenyein. A győri járásban több mint nyolcszáz ifjú minősített sportoló. A falusi spartakiá­­don hétszázhetvenen vetélkedtek. 1960. szeptember 10. vasárnap Az Egyesült Államok szilárdnak akar mutatkozni Az Egyesült Államok kül­politikájának fő törekvése ma az, hogy valamiképpen erősítse gyenge pozícióját a német kérdésben elkövetke­ző kelet-nyugati tárgyalások időpontjáig. A Szovjetunió­val folytatandó tárgyalást Washingtonban mindenki szükségesnek tartja. Senki sem kételkedik abban, hogy erre sor kerül. Az Egyesült Államok azonban jelenleg különböző okokból kifelé a „szilárdság” és az „eltökélt­ség” arculatát mutatja. Szükséges hangsúlyozni, hogy ez a magatartás az amerikai, a nyugat-európai, főleg pedig a nyugat-berlini közvélemény felé irányul. Az amerikai pozíció Ber­lin ügyében ,katonai, föld­rajzi, logikai és erkölcsi szempontból egyaránt gyen­ge, s ez ismeretes. A leg­újabb események még to­vább gyengítették ezt a po­zíciót. A Német Demokra­tikus Köztársaság intézke­dései kelet-berlini határai­nak megerősítésére nemcsak azt eredményezték, hogy le­hetetlenné vált a diverziós behatolás Kelet-Berlinbe, hanem azt is — mint ezt Walter Lippmann csütörtöki vezércikkében hangsúlyozta —, hogy a Szovjetunió az­zal mehet a tárgyalásokra, hogy két olyan Németország létezik, amelyek között ugyanolyan határt vontak, mint bármely más szuverén államok között. Nem tévesz­tette el a hatását a Szov­jetunió erejének legújabb megnyilvánulása sem az atomfegyver-kísérletek dol­gában. Tovább gyengítette Washington helyzetét a sem­leges államok­­ mostani ma­gatartása is. Mindezen események kö­vetkeztében az Egyesült Ál­lamok különböző lépésekhez folyamodik, amelyek merev magatartásra mutatnak. Ide sorolható az a nyugati vá­laszjegyzék, an­elyet a nyu­gat-berlini légi közlekedés­sel kapcsolatban pénteken adtak át Moszkvában a nyu­gati hatalmak, ide sorolhatók a különböző katonai intéz­kedések, mint például az, hogy a nyugat-németországi francia csapatokat amerikai atomfegyverekkel szerelik fel. Elhangzottak egyenesen fenyegető beszédek is. Ennek a harciaskodó ma­gatartásnak a fényében kell szemlélni a Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteki be­szédére és a New York Ti­­mes-ban megjelent interjú­jára adott első amerikai vá­laszt is. Pierre Salinger, a f­ehér Ház sajtótitkára „rek­lám­ taktikának” minősítette Hruscsovnak azt a kifejezett hajlandóságát, hogy ismét találkozzék Kennedy elnök­kel. Salinger ezt az állítását azzal igyekezett bizonyítani, hogy a Szovjetunió nem kül­dött hivatalos meghívást diplomáciai úton Kennedy elnöknek, csupán nyilvános kijelentésben és interjúban mutatott erre készséget. A világ úgynevezett sem­leges vezetői — mondják washingtoni hivatalos kö­rökben — Hruscsov kezére játszottak azáltal, hogy sür­gős Hruscsov—Kennedy ta­lálkozót kívánnak. Hruscsov taktikája — mondják e kö­­rökben — éppen arra irá­nyult, hogy a semlegesek ilyen felhívást bocsássanak ki, amelyet aztán a Szovjet­unió elfogadhat, tudván azt, hogy a nyugatiak nem lesz­nek hajlandók szovjet fel­tétel alapján tárgyalni. Valójában azonban egé­szen másképp fest a hely­zet amerikai politikusokkal, diplomatákkal és vezető­­újságírókkal folytatott ma­gánbeszélgetésekben. Ilyen alkalmakkor sokkal reáli­sabb kép alakul ki az ame­rikai külpolitikáról. Ezekben a magánbeszélgetésekben hangsúlyozzák, hogy Hrus­csov legutóbbi beszédét és interjúját nagy figyelemmel tanulmányozzák és annak jelét látják benne, hogy a kelet-nyugati tárgyalások, ha egyelőre alacsonyabb szin­ten is, de hamarosan meg­indulnak. Megvan az oka annak — mondják —, hogy az Egyesült Államok je­lenleg még nyilvánosan nem mutat hajlandóságot a­rra, hogy a szovjet javaslatok alapján tárgyaljon. Egyik ilyen ok az, hogy szeptem­ber 17-én választások lesz­nek Nyugat-Németország­­ban, és ha az Egyesült Ál­lamok a választások előtt bármiféle engedékenységet mutatna, szétrombolná Ade­nauer pozícióját a választá­sok előtt. A második ok az­, hogy az ENSZ szeptember 19-én kezdődő közgyűlésén az Egyesült Államok úgyne­vezett „béke-offenzívával” akar startolni, amelyet ma­ga Kennedy elnök fog fel­szólalásával bevezetni. Meg akarják várni, hogy­­ ennek az amerikai „béke-offenzí­­vának” milyen hatása lesz. Ezzel magyarázható az is, hogy Washingtonban igye­keznek minél későbbre ha­lasztani Sukarno és Modibo Keita ideérkezésének idő­pontját Az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumá­ban és a Fehér Házban kü­lönböző tervezetek készültek már el, amelyek a berlini kérdéssel kapcsolatban tár­gyalható pontokat foglalják össze. Magánbeszélgetésekből kitűnik, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság va­lamiféle de facto elismerése elől az Egyesült Államok ezeken a tárgyalásokon nem lesz képes kitérni, s ezzel itt tisztában is vannak. Az előbb felsorolt okokból a kelet-nyugati megbeszélések­re vonatkozó amerikai ter­vezetek nyilvánosságra ho­zatala szeptember második fele előtt nem várható. A harc még nem fejeződött be Neves és kormánya bizalmat kapott a brazíliai kongresszustól Brazília. A brazíliai kong­resszus pénteken délután folytatta az ország új elnö­kének és kormányának be­iktatásával foglalkozó ülés­sorozatát. Hírügynökségi je­lentések szerint a majdnem hat óráig tartó ülésen a kongresszus több tagja han­goztatta a felszólalásában, hogy a kongresszus a kato­nai vezetés közvetlen nyo­mására kényszerült az al­kotmány módosítására, mert csak így volt elkerülhető a polgárháború. A vita után a kongresszus 259 szavazat­tal 22 ellenében jóváhagyta Tancredo Neves miniszter­elnöki megbízatását, majd tudomásul vette az új kor­mány összetételét is. Neves — a szociáldemok­rata párt tagja — a minisz­terelnöki teendők mellett ellátja az igazságügyi mi­nisztérium vezetését is. Kül­ügyminisztere Santiago Dan­­tas, a Brazil Munkáspárt tagja. Az ülés elhúzódása miatt ismét halasztást szenvedett Goulart elnök ünnepély­es beiktatása. A kongresszus úgy döntött, hogy szomba­ton újabb ülést tart, amely­nek egyetlen napirendi pont­ja: az elnöki tisztség jelvé­nyeit ünnepélyesen átnyújt­ják Goulart elnöknek. A Rio de Janeiro-ban megjelenő Novos Ramos cí­mű hetilap legutóbbi szá­mában figyelmezteti olva­sóit, hogy Brazíliában még nem fejeződött be a harc azok ellen, akik államcsíny­­nyel akarták kiragadni a vezetést a törvényes kor­mányzók kezéből. Ezek az elemek igyekeznek meg­nyerni maguknak a megal­kuvó politikusokat.

Next