Kisalföld, 1962. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-14 / 87. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 5. Fillér GYŐR, 1962. ÁPRILIS 14., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 817. SZÁM Érvényesülni kezd a józan ész a nyugati táboriban is Adenauer megbeszélése Kennedy nyilatkozata Clay tábornok visszahívásáról Bonn. Adenauer kancellár csütörtök este váratlanul megbeszélésre hívta magához Heinrich von Brentanot, Erich Ollenhauert és Erich Mendet, a CDU, a Német Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportjának vezetőit. Rajtuk kívül jelen volt még Schröder külügyminiszter és Willy Brandt nyugatberlini polgármester is. A megbeszélésről, amelyet Bonnban váratlan összehívása miatt igen jelentősnek tartanak, később közölték, hogy azon a kancellár tájékoztatta a három parlamenti csoport vezetőjét az amerikai kormány terveiről a kilátásba helyezett újabb kelet— nyugat Berlinre vonatkozó megbeszéléseket illetően. A nyugatnémet kormány szóvivőjéhez kérdést intéztek azokkal a washingtoni híresztelésekkel kapcsolatban, hogy Kennedy elnök üzenetet intézett Adenauerhez a Berlinbe vezető utak kérdéséről. A szóvivő kijelentette, hogy a kancellár ilyen üzenetet nem kapott. ★ Washington: A Berlinből hazahívott Clay tábornok csütörtökön egy hosszú megbeszélésen részletesen beszámolt Kennedy elnöknek a nyugat-berlini helyzetről. Utána az elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte, hogy a továbbiakban „már nincs szükség Clay tábornok állandó berlini jelenlétére”. Szükségesnek tartotta azonban megnyugtatásul hozzátenni, hogy „Nyugat- Berlin szabadsága továbbra is fontos kérdés marad az Egyesült Államok számára”. A Kennedyvel folytatott megbeszélés után Clay tábornok újságíróknak kijelentette, hogy a Berlinre vonatkozó tartós megállapodás kérdésében elfoglalt álláspontja sem nem optimista, sem nem pesszimista. Azt a véleményét fejezte ki, hogy a feszültség jelentős mértékben enyhült, ami megkönnyíti a (Folytatás a 2. oldalon) Ezer szocialista brigádvezető országos tanácskozása Az értekezlet ma folytatja munkáját A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának rendezésében az ország hétezer szocialista brigádjának képviseletében pénteken körülbelül ezer szocialista brigádvezető gyűlt össze tanácskozásra az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az értekezleten megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, a Központi Bizottság osztályvezetője, Kiss Dezső, a budapesti pártbizottság első titkára, Vascitter Miklós, a SZOT alelnöke és a kormány több tagja. Az elnökségben szocialista brigádvezetők is helyet foglaltak. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta, majd Brutyó János, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. A beszámoló bevezetőjében hangsúlyozta, hogy bár az immár másfél évtizedes szocialista munkaversenyben a szocialista brigádmozgalom alig három éves múltra tekinthet vissza, máris jelentős tényező lett a munkáshatalom politikai és gazdasági erősítéséért, az életszínvonal emeléséért és az általános műveltség növeléséért vívott küzdelemben. — A mi társadalmi rendszerünk lényegéből fakad — folytatta —, hogy a legmesszebbmenő támogatásban részesül mindaz, ami új, ami előre visz. A szocialista brigádmozgalom életünk új, előre vivő tényezője. — Miben különbözik ez a mozgalom a szocialista munkaverseny eddig ismert egyéb formáitól? Míg a szocialista munkaverseny többi formáinál a dolgozók kizárólag gazdasági célok megvalósításáért versenyeznek, a szocialista brigádok tagjainál magasabb szocialista öntudatból fakadó, sokoldalú cselekvésről van szó. Itt szorosan összefonódik a termelés emeléséért a korszerű tudomány, technika, és termelékenység alapján folyó harc az újtípusú, öntudatos szocialista ember kialakításával, aki állandóan előre tekint, alkot, aki országának igazi gazdája. — E tanácskozás előkészítése idején — folytatta Brutyó János —, számos üzemben beszélgettünk brigádvezetőkkel és brigádtagokkal. Igen értékes tapasztalatokat szereztünk többek között a Csepel Vas- és Fémművekben, a Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, a Láng Gépgyárban, az Ikarusban, a Salgótarjáni Acélárugyárban, a Váci Fonógyárban, a Szabolcs megyei Épületszerelő Vállalatnál és több állami gazdaságban. A példák oly sokszínűek, mint maga az élet, de mind arról tanúskodik, hogy kötelezettségvállalásaikban és eredményeikben is milyen magas erkölcsről tesznek tanúságot szocialista brigádjaink és azok, akik e megtisztelő címért harcolnak. Máris meg kell állapítanunk, hogy a szocialista brigádmozgalomnak társadalomformáló ereje és hatása van. Ez a mozgalom megmutatja, mire képes a vezetésre hivatott munkásosztály a hatalom birtokában. A mozgalom rendkívül gyorsan, egészségesen fejlődik. Ezzel függ össze az az igény, hogy mondjunk véleményt a szocialista brigádmozgalmon alapuló „szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata, gazdasága” címért folyó versenyről is. Véleményünk szerint azonban megfosztanánk ezt a mozgalmat az erejétől, ha már most, fejlődése kezdetén, kellő tapasztalat hiányában keretek közé szorítanánk. Megítélésünk szerint e mozgalomnak ott van létjogosultsága, ahol a szocialista munkaverseny a vállalaton belül helyesen bontakozott ki, s a munkabrigádok többsége a szocialista brigád címért versenyez. A szocialista munka műhelye címért folyó versenynek a szocialista brigádmozgalomra kell épülnie. — Az országos értekezletről is üdvözöljük tehát e nemes kezdeményezést — mondotta Brutyó János — és felhívjuk a párt, a szakszervezeti és KISZ-szervezeti, valamint az állami és gazdasági vezetőket, hogy mind szélesebb körben teremtsékmeg a „szocialista munka műhelye, üzeme, gyára, vállalata, gazdasága” címért kibontakozó versenymozgalom feltételeit. A SZOT elnöksége kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő tapasztalatok birtokában késedelem nélkül kidolgozza és közzéteszi a szorgalom további fejlődését elősegítő irányelveket. Úgy gondoljuk, erre 1963 első negyedében, a kongresszusi munkaverseny eredményeinek számbavételekor kerülhet sor. Brutyó János ezután a szocialista brigádmozgalom alakulásának számszerű adatait ismertette. Eszerint a mozgalomban az év elején több mint 280 ezer dolgozó vett részt. Eddig 7000 brigád csaknem 67 ezer taggal nyerte el a megtisztelő „Szocialista brigád” címet, több mint 22 ezer brigád mintegy 216 ezer brigádtaggal még küzd a címért. Vagyis, hazánk valamennyi munkabrigádjának mintegy 40 százaléka vesz részt a mozgalomban. — örvendetes, hogy munkások, technikusok, mérnökök és gazdasági szakemberek újabb százai és ezrei csatlakoznak a mozgalomhoz, amelyet egyébként a mozgalmi és gazdasági vezetők többsége is támogat . Akadnak természetesen itt-ott kifogásolható jelenségek is. Egyes vállalatoknál a mozgalmat divatnak tekintik, meghirdetik, esküsznek rá, de semmi konkrét intézkedést nem tesznek azért, hogy a brigádok kötelezettségvállalása megfelelő és teljesíthető legyen. Vannak üzemek, vállalatok, ahol bürokratikus torzítások gátolják a mozgalom egészséges fejlődését. Például a mozgalmi és gazdasági vezetők jelölik ki a brigádfelelősöket, a patronálókat és a brigádtól függetlenül, az íróasztal mellett állítják össze célkitűzéseiket. Akadályozza a mozgalom egészséges fejlődését, hogy egyes helyeken egyoldalúak a kötelezettségvállalások, vagy csak a művelődési rész szerepel bennük, de hiányoznak a termelési célok, vagy fordítva. De ha vannak is még ilyen fogyatékosságok, az máris bebizonyosodott, hogy a szocialista brigádmozgalomban résztvevő dolgozók szocialista hazánk építésének legöntudatosabb, legáldozatkészebb emberei. A tapasztalatok szerint a mozgalom ott fejlődik egészségesen, ahol tömeges az egyéni verseny, ahol minden dolgozó tudja, mit, miért csinál, ahol a gazdasági vezetés rendszeresen igényli az egyének és a kollektívák közreműködését és bátran támaszkodik rájuk a nehézségek leküzdésében. Brutyó János hangsúlyozta a nyilvános értékelés nagy jelentőségét a mozgalom fejlődésében. Ezután azokról a feladatokról beszélt, amelyek a mozgalom támogatása terén a szakszervezetekre hárulnak. — Ha jól értelmezzük a szakszervezetek szerepét a szocializmus építésében — mondotta —, akkor a szocialista, brigádmozgalom új vonásaiban együtt jutnak kifejezésre a szakszervezetek legsajátosabb tennivalói. Itt valósul meg az az elv, hogy a szakszervezetek a gazdálkodás, a vezetés, a szervezés, a nevelés, a kommunizmus iskolái. Nem kell tehát hetenként kitalálnunk valami újat. Újat maguk a dolgozók alkottak a szocialista brigádmozgalom kibontakoztatásával, s ezt kell a szakszervezeteknek minden eszközzel segíteniök. A mezőgazdaságban, az állami gazdaságban, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben is, érlelődik már a szocialista brigádmozgalom. Igen nagy jelentőségű az a segítség, amelyet tapasztalatainak átadásával a munkásosztály ezen a téren nyújthat a falunak. A mezőgazdaságot segítő üzemek dolgozói, a szocialista brigádok adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy ez a mozgalom a termelőszövetkezetekben is mielőbb kibontakozzék. A mozgalom résztvevő járjanak élen a kongresszusi munkaverseny céljainak megvalósításában. Mögöttük áll egész dolgozó népünk, támogatva sokrétű, alkotó tevékenységüket. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának az a feladata — fejezte be szavait Brutyó János —, hogy minél szélesebbre tárja azt az utat, amelyen hazánkban már több mint negyedmillió dolgozó indult el A jelszó, amelyet a szocialista brigádmozgalom írt zászlajára: „Szocialista modorú dolgozni és élni!” váljék a legszélesebb dolgozó tömegek jelszavává, sőt mindennapos cselekvésévé és végül életszükségletévé. A szocialista brigádvezetők tanácskozásának péntek délutáni vitájában, a többi között beszédet mondott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Kádár János lelkes tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Pólyák János a tanácskozást berekesztette. A szocialista brigádvezetők országos értekezlete ma reggel 8 órakor folytatja munkáját. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása alkalmából, kiváló munkájuk elismeréséül a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta: Szálai I. Ferencnek, a Soproni Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat dolgozójának, szocialista brigádvezetőnek, Cseh Ferencnériek, a Győri Textilművek dolgozójának, szocialista brigádvezetések CMT© A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról, a megye ötéves iparpolitikai terveiről tárgyalt a megyei tanácsülés Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel Győrött, a megyei tanácsház nagytermében ülést tartott a megyei tanács. Első napirendi pontként dr. Katona Lajos, a végrehajtó bizottság elnöke tett jelentést a tanácsülés lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról, s a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1961. évi munkájáról Porubszki János, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke számolt be. A részletes beszámoló hű képet adott a mezőgazdasági, az ipari, a kereskedelmi, a szociális és kulturális vizsgálatokról. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkája 1961- ben javulást mutatott 1960- hoz képest. Az 1961-ben lefolytatott minden olyan vizsgálatnál, ahol arra szükség volt, a megyei ellenőrzési bizottság járási szinten is létrehozta a munkabizottságokat. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kapcsolata a társadalmi és tömegszervezetekkel jó. A továbbiakban részletesen taglalta a beszámoló, milyen módszerekkel és milyen eredményekkel folytak a vizsgálatok. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság minden vizsgálatát igen alaposan, körültekintően végezte. A múlt évben 224 közérdekű bejelentés érkezett az ellenőrzési bizottsághoz. A vizsgálatokba összesen 2659 személyt vont be a bizottság. Névtelen bejelentés 26, alaptalan bejelentés 13 volt. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a jövőben a vizsgálatok hatékonyságára kell több figyelmet fordítania a bizottságnak, s ezért az eddiginél több utóvizsgálatot kell végeznie. A vitában Rónai Róbert arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy vizsgálja nagy gonddal a termelőszövetkezetek tervszerű pénzgazdálkodását, s a bizonylati fegyelem betartását. A felszólaló ezenkívül értékes javaslatokat tett a vizsgálandó területek kiterjesztésére, s a vizsgálatok hatékonyságára vonatkozóan. Lombos Ferenc arról szólt, hogy a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jó munkát végzett a múlt évben. Legfontosabb tennivalója most a népi jelleg további erőteljes fokozása úgy, hogy minél több aktívára támaszkodva végezze a munkáját. Hangsúlyozta Lombos elvtárs, hogy a Megyei Népi ellenőrzési Bizottság fontos feladatai közé tartozik a járási népi ellenőrzési bizottságok segítése is. A felszólalásokra Porubszki elvtárs válaszolt, majd a tanácsülés elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot. Ezután a megye ötéves iparpolitikai terveit terjesztette az ülés elé Kutsera István, a megyei tanács tervosztályának vezetője. A beszámoló részletesen számot adott arról, hogy a lakosság igényeinek kielégítésében — amely legnagyobbrészt a tanácsi vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek feladata —, milyen fejlődés várható öt év alatt. A terv szerint Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, és Csorna, Kapuvár községet a szocialista szektor az ötéves terv végére képes lesz ellátni. A terv az igényeknek megfelelően a háztartási és villamoskészülékek, a rádiók, televíziók javítására nagy gondot fordít. Győrött és Sopronban a tanácsi vállalat, a megye többi részén a kisipari termelőszövetkezetek végzik el a javításokat. Fejleszteni kívánja a terv a lakosság ellátását, elsősorban az építőiparban. A vitában valamennyi felszólaló elmondta, hogy a tervet reálisnak tartja. Számosan tettek javaslatot a terv végrehajtásának módozatairól. Ferenczy Gábor a családi ház építkezésekkel kapcsolatos tennivalókra és lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Kozma József arról szólt, hogy a terv végrehajtása nagy körültekintést és gondoságot igényel. Vogel Sándor az építőipari ktsz-ek tevékenységével foglalkozott. Erről szólt Boros Péter is. Hangsúlyozta, hogy az építőipari ktsz-ek megfelelhessenek feladataiknak, sokat kell javítaniuk a munkájuk minőségén. Erdélyi Sándor is ezzel foglalkozott felszólalásában s javaslatokat tett a munka megjavítására. A felszólalásokra Kutsera István adta meg a választ. Ezután a tanácsülés elfogadta a beszámolót. A negyedik napirendi pontban a műemlékvédelmi tanácsrendeletet terjesztette a tanácsülés elé Horváth Pál, az építési és közlekedési osztály vezetője. A tanácsrendelet leszögezi, hogy a műemlékek védelmét és felügyeletét társadalmi feladattá kell tenni s a megyei tanács építési és közlekedési állandó bizottságán belül műemléki albizottságot kell létrehozni. A rendeletet a tanácsülés elfogadta, majd az elnöklő Kisházi Jánosné bezárta az ülést.