Kisalföld, 1962. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 5. Fillér GYŐR, 1962. ÁPRILIS 14., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 817. SZÁM Érvényesülni kezd a józan ész a nyugati táboriban is Adenauer megbeszélése Kennedy nyilatkozata Clay tábornok visszahívásáról Bonn. Adenauer kancellár csütörtök este váratlanul megbeszélésre hívta magához Heinrich von Brentanot, Erich Ollenhauert és Erich Mendet, a CDU, a Német Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt par­lamenti csoportjának veze­tőit. Rajtuk kívül jelen volt még Schröder külügyminisz­ter és Willy Brandt nyugat­­berlini polgármester is. A megbeszélésről, amelyet Bonnban váratlan összehívá­sa miatt igen jelentősnek tartanak, később közölték, hogy azon a kancellár tájé­koztatta a három parlamenti csoport vezetőjét az amerikai kormány terveiről a kilátás­ba helyezett újabb kelet— nyugat Berlinre vonatkozó megbeszéléseket illetően. A nyugatnémet kormány szóvivőjéhez kérdést intéztek azokkal a washingtoni hí­resztelésekkel kapcsolatban, hogy Kennedy elnök üzene­tet intézett Adenauerhez a Berlinbe vezető utak kérdé­séről. A szóvivő kijelentette, hogy a kancellár ilyen üze­netet nem kapott. ★ Washington: A Berlinből hazahívott Clay tábornok csütörtökön egy hosszú meg­beszélésen részletesen beszá­molt Kennedy elnöknek a nyugat-berlini helyzetről. Utána az elnök nyilatkoza­tot adott ki, amelyben leszö­gezte, hogy a továbbiakban „már nincs szükség Clay tá­bornok állandó berlini jelen­létére”. Szükségesnek tartot­ta azonban megnyugtatásul hozzátenni, hogy „Nyugat- Berlin szabadsága továbbra is fontos kérdés marad az Egyesült Államok számára”. A Kennedyvel folytatott megbeszélés után Clay tábor­nok újságíróknak kijelentet­te, hogy a Berlinre vonatko­zó tartós megállapodás kér­désében elfoglalt álláspontja sem nem optimista, sem nem pesszimista. Azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy a fe­szültség jelentős mértékben enyhült, ami megkönnyíti a (Folytatás a 2. oldalon) Ezer szocialista brigádvezető országos tanácskozása Az értekezlet ma folytatja munkáját A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának rende­zésében az ország hétezer szocialista brigádjának kép­viseletében pénteken körül­belül ezer szocialista bri­gádvezető gyűlt össze ta­nácskozásra az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az értekezleten megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Fock Jenő, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Somogyi Miklós, a Poli­tikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke, Gáspár Sán­dor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, Sándor Jó­zsef, a Központi Bizottság osztályvezetője, Kiss Dezső, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, Vascitter Miklós, a SZOT alelnöke és a kor­mány több tagja. Az elnök­ségben szocialista brigádve­zetők is helyet foglaltak. A megnyitó beszédet So­mogyi Miklós, a SZOT el­nöke mondotta, majd Brutyó János, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. A beszámoló bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy bár az immár másfél évtizedes szocialista munka­verseny­ben a szocialista brigádmoz­galom alig három éves múlt­ra tekinthet vissza, máris jelentős tényező lett a mun­káshatalom politikai és gaz­dasági erősítéséért, az élet­színvonal emeléséért és az általános műveltség növelé­séért vívott küzdelemben. —­ A mi társadalmi rend­szerünk lényegéből fakad — folytatta —, hogy a leg­messzebbmenő támogatásban részesül mindaz, ami új, ami előre visz. A szocialista brigádmoz­galom életünk új, előre vivő tényezője. — Miben különbözik ez a mozgalom a szocialista mun­kaverseny eddig ismert egyéb formáitól? Míg a szocialista munkaverseny többi formái­nál a dolgozók kizárólag gaz­dasági célok megvalósítá­sáért versenyeznek, a szocia­lista brigádok tagjainál ma­gasabb szocialista öntudat­ból fakadó, sokoldalú cselek­vésről van szó. Itt szorosan összefonódik a termelés eme­léséért a korszerű tudomány, technika, és termelékenység alapján folyó harc az új­típusú, öntudatos szocialista ember kialakításával, aki ál­landóan előre tekint, alkot, aki országának igazi gazdája. — E tanácskozás előkészí­tése idején — folytatta Bru­tyó János —, számos üzem­ben beszélgettünk brigádve­zetőkkel és brigádtagokkal. Igen értékes tapasztalatokat szereztünk többek között a Csepel Vas- és Fémművek­­ben, a Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, a Láng Gépgy­árban, az Ika­rusban, a Salgótarjáni Acél­árugyárban, a Váci Fonó­gyárban, a Szabolcs megyei Épületszerelő Vállalatnál és több állami gazdaságban.­­ A példák oly sokszí­nűek, mint maga az élet, de mind arról tanúskodik, hogy kötelezettségvállalásaikban és eredményeikben is milyen magas erkölcsről tesznek ta­núságot szocialista brigád­­­jaink és azok, akik e meg­tisztelő címért harcolnak. Máris meg kell állapítanunk, hogy a szocialista brigád­mozgalomnak társadalom­­formáló ereje és hatása van. Ez a mozgalom megmutat­ja, mire képes a vezetésre hivatott munkásosztály a hatalom birtokában. A mozgalom rendkívül gyorsan, egészségesen fejlődik. Ezzel függ össze az az igény, hogy mondjunk véleményt a szocialista brigádmozgalmon alapuló „szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata, gazdasága” címért folyó ver­senyről is. Véleményünk sze­rint azonban megfosztanánk ezt a mozgalmat az erejétől, ha már most, fejlődése kez­detén, kellő tapasztalat hiá­nyában keretek közé szorí­tanánk. Megítélésünk szerint e mozgalomnak ott van lét­­jogosultsága, ahol a szocia­lista munkaverseny a válla­laton belül helyesen bonta­kozott ki, s a munkabrigá­dok többsége a szocialista brigád címért versenyez. A szocialista munka műhelye címért folyó versenynek a szocialista brigádmozgalom­ra kell épülnie. — Az országos értekezlet­ről is üdvözöljük tehát e nemes kezdeményezést — mondotta Brutyó János — és felhívjuk a párt,­ a szak­­szervezeti és KISZ-szerve­­zeti, valamint az állami és gazdasági vezetőket, hogy mind szélesebb körben te­remtsék­­meg a „szocialista munka műhelye, üzeme, gyá­ra, vállalata, gazdasága” cí­mért kibontakozó verseny­mozgalom feltételeit. A SZOT elnöksége kötelezettséget vál­lal arra, hogy megfelelő ta­pasztalatok birtokában ké­sedelem nélkül kidolgozza és közzéteszi a szorgalom to­vábbi fejlődését elősegítő irányelveket. Úgy gondoljuk, erre 1963 első negyedében, a kongresszusi munkaver­seny eredményeinek számba­vételekor kerülhet sor. Brutyó János ezután a szo­cialista brigádmozgalom alakulásának számszerű ada­tait ismertette. Eszerint a mozgalomban az év elején több mint 280 ezer dolgozó vett részt. Eddig 7000 bri­gád csaknem 67 ezer taggal nyerte el a megtisztelő „Szo­cialista brigád” címet, több mint 22 ezer brigád mintegy 216 ezer brigádtaggal még küzd a címért. Vagyis, ha­zánk valamennyi munkabri­gádjának mintegy 40 száza­léka vesz részt a mozgalom­ban. — örvendetes, hogy mun­kások, technikusok, mérnö­kök és gazdasági szakembe­rek újabb százai és ezrei csatlakoznak a mozgalom­hoz, amelyet egyébként a mozgalmi és gazdasági ve­zetők többsége is támogat . Akadnak természetesen itt-ott kifogásolható jelensé­gek is. Egyes vállalatoknál a mozgalmat divatnak tekintik, meghirdetik, esküsznek rá, de semmi konkrét intézke­dést nem tesznek azért, hogy a brigádok kötelezettségvál­lalása megfelelő és teljesít­hető legyen. Vannak üze­mek, vállalatok, ahol bürok­ratikus torzítások gátolják a mozgalom egészséges fejlő­dését. Például a mozgalmi és gazdasági vezetők jelölik ki a brigádfelelősöket, a patronálókat és a brigádtól függetlenül, az íróasztal mel­lett állítják össze célkitűzé­seiket. Akadályozza a moz­galom egészséges fejlődését, hogy egyes helyeken egyol­dalúak a kötelezettségválla­lások, vagy csak a művelő­dési rész szerepel bennük, de hiányoznak a termelési célok, vagy fordítva.­­ De ha vannak is még ilyen fogyatékosságok, az máris bebizonyosodott, hogy a szocialista brigádmoz­galomban résztvevő dolgo­­­­zók szocialista hazánk épí­tésének legöntudatosabb, leg­áldozatkészebb emberei. A tapasztalatok szerint a moz­galom ott fejlődik egészsé­gesen, ahol tömeges az egyé­ni verseny, ahol minden dolgozó tudja, mit, miért csinál, ahol a gazdasági ve­zetés rendszeresen igényli az egyének és a kollektívák közreműködését és bátran támaszkodik rájuk a nehéz­ségek leküzdésében. Brutyó János hangsúlyozta a nyilvános értékelés nagy jelentőségét a mozgalom fej­lődésében. Ezután azokról a felada­tokról beszélt, amelyek a mozgalom támogatása terén a szakszervezetekre hárul­nak.­­ — Ha jól értelmezzük a szakszervezetek szerepét a szocializmus építésében — mondotta —, akkor a szo­cialista, brigádmozgalom új vonásaiban együtt jutnak­ kifejezésre a szakszervezetek legsajátosabb tennivalói. Itt valósul meg az az elv, hogy a szakszervezetek a gazdál­kodás, a vezetés, a szervezés, a nevelés, a kommunizmus iskolái. Nem kell tehát he­tenként kitalálnunk valami újat. Újat maguk a dolgozók alkottak a szocialista bri­gádmozgalom kibontakozta­tásával, s ezt kell a szakszerve­zeteknek minden eszközzel segíteniök. A mezőgazdaságban, az ál­lami gazdaságban, a gépál­lomásokon és a termelőszö­vetkezetekben is, érlelődik már a szocialista brigád­mozgalom. Igen nagy jelen­tőségű az a segítség, ame­lyet tapasztalatainak átadá­sával a munkásosztály ezen a téren nyújthat a falunak. A mezőgazdaságot segítő üzemek dolgozói, a szocia­lista brigádok adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy ez a mozgalom a ter­melőszövetkezetekben is mielőbb kibontakozzék. A mozgalom résztvevő járjanak élen a kongresszusi munkaverseny céljainak meg­valósításában. Mögöttük áll egész dolgozó népünk, támo­gatva sokrétű, alkotó tevé­kenységüket. A szocialista brigádveze­tők országos tanácskozásá­nak az a feladata — fejezte be szavait Brutyó János —, hogy minél szélesebbre tár­ja azt az utat, amelyen ha­zánkban már több mint ne­gyedmillió dolgozó indult el A jelszó, amelyet a szocia­lista brigádmozgalom írt zászlajára: „Szocialista mo­dorú dolgozni és élni!” váljék a legszélesebb dolgozó tö­megek jelszavává, sőt min­dennapos cselekvésévé és végül életszükségletévé. A szocialista brigádveze­tők tanácskozásának péntek délutáni vitájában, a többi között beszédet mondott Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­­­kára, a Minisztertanács el­nöke. Kádár János lelkes tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Pólyák Já­nos a tanácskozást berekesz­­tette. A szocialista brigád­vezetők országos értekezlete ma reggel 8 órakor folytatja munkáját. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigád­­vezetők országos tanácsko­zása alkalmából, kiváló munkájuk elismeréséül a Munka Érdemérem kitünte­tést adományozta: Szálai I. Ferencnek, a Soproni Szálloda és Vendég­látóipari Vállalat dolgozójá­nak, szocialista brigádveze­tőnek, Cseh Ferencnériek, a Győri Textilművek dolgozó­jának, szocialista brigádve­­zetések­ CMT© A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról, a megye ötéves iparpolitikai terveiről tárgyalt a megyei tanácsülés Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel Győrött, a megyei tanácsház nagytermében ülést tartott a megyei ta­nács. Első napirendi pont­ként dr. Katona Lajos, a végrehajtó bizottság elnöke tett jelentést a tanácsülés lejárt határidejű határoza­tainak végrehajtásáról, s a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi tanácsülés óta vég­zett munkájáról. A Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság 1961. évi mun­kájáról Porubszki János, a Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke számolt be. A részletes beszámoló hű képet adott a mezőgazda­­sági, az ipari, a kereskedel­mi, a szociális és kulturális vizsgálatokról. A Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság munkája 1961- ben javulást mutatott 1960- hoz képest. Az 1961-ben le­folytatott minden olyan vizsgálatnál, ahol arra szük­ség volt, a megyei ellenőr­zési bizottság járási szinten is létrehozta a munkabizott­ságokat. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kap­csolata a társadalmi és tö­megszervezetekkel jó. A továbbiakban részlete­sen taglalta a beszámoló, milyen módszerekkel és mi­lyen eredményekkel folytak a vizsgálatok. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság minden vizsgálatát igen ala­posan, körültekintően vé­gezte. A múlt évben 224 közérdekű bejelentés érke­zett az ellenőrzési bizottság­hoz. A vizsgálatokba össze­sen 2659 személyt vont be a bizottság. Névtelen beje­lentés 26, alaptalan bejelen­tés 13 volt. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a jövőben a vizsgálatok hatékonysá­gára kell több figyelmet fordítania a bizottságnak, s ezért az eddiginél több utó­vizsgálatot kell végeznie. A vitában Rónai Róbert arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy vizsgálja nagy gonddal a termelőszö­vetkezetek tervszerű pénz­­gazdálkodását, s a bizony­lati fegyelem betartását. A felszólaló ezenkívül értékes javaslatokat tett a vizsgá­landó területek kiterjeszté­sére, s a vizsgálatok haté­konyságára vonatkozóan. Lombos Ferenc arról szólt, hogy a Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság jó munkát végzett a múlt évben. Leg­fontosabb tennivalója most a népi jelleg további erőtel­jes fokozása úgy, hogy mi­nél több aktívára támasz­kodva végezze a munkáját. Hangsúlyozta Lombos elv­társ, hogy a Megyei Népi ellenőrzési Bizottság fontos feladatai közé tartozik a járási népi ellenőrzési bi­zottságok segítése is. A felszólalásokra Po­rubszki elvtárs válaszolt, majd a tanácsülés elfogadta a beszámolót és a határo­zati javaslatot. Ezután a megye ötéves iparpolitikai terveit terjesz­tette az ülés elé Kutsera István, a megyei tanács tervosztályának vezetője. A beszámoló részletesen szá­mot adott arról, hogy a la­kosság igényeinek kielégíté­sében — amely legnagyobb­részt a tanácsi vállalatok és a kisipari termelőszövetke­zetek feladata —, milyen fejlődés várható öt év alatt. A terv szerint Győr, Sop­ron, Mosonmagyaróvár, és Csorna, Kapuvár községet a szocialista szektor az öt­éves terv végére képes lesz ellátni. A terv az igényeknek megfelelően a háztartási és villamoskészülékek, a rá­diók, televíziók javítására nagy gondot fordít. Győ­rött és Sopronban a tanácsi vállalat, a megye többi ré­szén a kisipari termelőszö­vetkezetek végzik el a javí­tásokat. Fejleszteni kívánja a terv a lakosság ellátását, elsősor­ban az építőiparban. A vitában valamennyi felszólaló elmondta, hogy a tervet reálisnak tartja. Szá­mosan tettek javaslatot a terv végrehajtásának módo­zatairól. Ferenczy Gábor a családi ház építkezésekkel kapcsolatos tennivalókra és lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Kozma József arról szólt, hogy a terv vég­rehajtása nagy körültekin­tést és gondoságot igényel. Vogel Sándor az építőipari ktsz-ek tevékenységével fog­lalkozott. Erről szólt Boros Péter is. Hangsúlyozta, hogy az építőipari ktsz-ek meg­felelhessenek feladataiknak, sokat kell­­ javítaniuk a munkájuk minőségén. Er­délyi Sándor is ezzel fog­lalkozott felszólalásában s javaslatokat tett a munka megjavítására. A felszólalásokra Kutsera István adta meg a választ. Ezután a tanácsülés elfo­gadta a beszámolót. A negyedik napirendi pontban a műemlékvédelmi tanácsrendeletet terjesztette a tanácsülés elé Horváth Pál, az építési és közleke­dési osztály vezetője. A ta­nácsrendelet leszögezi, hogy a műemlékek védelmét és felügyeletét társadalmi fel­adattá kell tenni s a megyei tanács építési és közlekedési állandó bizottságán belül műemléki albizottságot kell létrehozni. A rendeletet a tanácsülés elfogadta, majd az elnöklő Kisházi Jánosné bezárta az­­ ülést.

Next