Kisalföld, 1963. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
IMS. jamaast 3., csiitertök Az első hétköznap két üzemben véget értek az ünnepek. Elhangzottak a jókívánságok, itt az ideje, hogy valóraváljanak. Jönnek a hétköznapok, a munka ideje. Újból forogni kezdenek a gépek, feljavítanak a motorok, kattognak az írógépek, földbemélyed az ekevas, a téglák engedelmesen simulnak az épülő házak egyre magasodó falaiba, telnek a csillék, hogy az 1963-as év valóban boldog legyen. Hogy kezdték az újesztendőt két Győr-Sopron megyei üzemben? Erre voltak kíváncsiak riportereink. Kaposvárra szállítanak, készítik a saját öntödéjük és a Budapesti Ganz-gyár rekonstrukciójához szükséges vasszerkezetet; tegnap hozzáláttak a Híd I-es műhely betonozásához, ezáltal a belső közlekedés meggyorsul, öltöző építéséhez kezdenek hamarosan, és ma, illetve még a héten átadnak egy svéd és egy lengyel exportra kerülő portáldarut. (Igaz, hogy ezek a daruk „kiöregedtek” az 1962-es évből, hiszen akkor kellett volna elkészülniük, de az egyiket nem őmiattuk tolták át erre az évre, mert az elromlott alkatrészt egy másik gyár készítette, a lengyel daruban, viszont ők a ludasak, igyekeznek is minél előbb „megszabadulni” tőle.) Mire e sorok megjelennek, az első munkanap is véget ért. Nyugodtabbak, előrelátóbban dolgozhattak, mint más hasonló időszakban, és természetesen gondjaik, problémáik is voltak a hídáram vezetőinek 1963 első munkanapján. Reméljük, megoldják. (eszjé) A tavalyinál sikerültebb rajt Egy évvel ezelőtt a Wilhelm Pieck Wagon- és Gépgyár híd-gyáregységében „munkanélküliség” volt. Kapkodva, rosszul előkészítve kezdték az évet. Most, a tanulságokat levonva, idejében gondoskodtak arról, hogy az új esztendő valóban csak a naptáron látsszék, munkájukban semmiféle fennakadás ne legyen. Már decemberben megkapták az évi tervüket, és annak alapján dolgozták ki az első negyedre eső tennivalókat. Az anyagokat idejében megrendelték, úgy, hogy az első műszak nem panaszkodhatott. Talán a hegesztők több munkát is képesek lettek volna vállalni, mert tavaly terven felüli kötelezettségeik voltak, és ehhez tervenfelül hegesztőket kellett toborozni, így most a „tervszerű” újév kezdetén néhányaiknak több idejük volt, mint munkájuk. Mindig jellemző volt a hídüzemre, különösen tavaly, hogy az első negyedév a többihez képest meglehetősen gyenge volt Most igyekeztek megerősíteni az első három hónapot, és az első munkanapon a bizakodó nyilatkozatokból úgy érezzük, hogy ez sikerül is: hasonló feladatok várnak az üzem munkásaira és műszakjaira, mint a következő háromban. A napokban hozzákezdtek egy nagy teljesítményű, korszerű cukorgyári berendezés gyártásához, amelyet majd Ismerni akarják ez A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár eredményesen zárta az 1962-es évet A negyedik negyedévben tizennégy tonna kötöttáruval gyártott többet a tervezettnél. A többletgyártásra felhasználta csaknem az egész fonalkészletet. Mindössze két napi munkához elegendő fonal maradt az 1963. évi termelés megkezdéséhez. A gyár vezetőinek véleménye szerint ez a fonalkészlet elegendő a folyamatos munkához, mert Kaposvárott és Miskolcon már feladták a fonalutánpótlást. Mi lesz, ha a kiszámíthatatlan, szeszélyes időjárás közbeszól és elakad az úton a fonalszállítmány? A gyár műszaki vezetői erre is gondoltak. Ha nem érkezik meg időben a szállítmány, olyan árut gyártanak, amelyhez elegendő alapanyag van raktáron. A részletesen kidolgozott tél évi exporttervüket melési tervüket módosítva, még exportra is tudnának árut gyártani, ha eléggé ismernék az idei exporttervüket. * A Kötöttárugyár vezetősége a januári és februári exporttervet még nagyjából csak ismeri, de azt már nem tudja, hogy márciusban mit fognak gyártani kivitelre. Nem tud kellően felkészülni az exportáru gyártásához. Pedig a gyártmányok minőségének és időbeni szállításának egyik feltétele a jó felkészülés. Ehhez azonban legalább negyedévre előre tudnia kellene, hogy az adott időszakban mit fognak gyártani. Biztosabb talajt jelentene ezt az üzem vezetői és dolgozói számára az 1963. évi terv és exportkötelezettségeik teljesítéséhez. Ezt várják az idei első munkanapon. Munkásvédelmi ismeretek tanítása a felsőoktatási intézményekben A Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezésére, és a felsőoktatási intézmények munkásvédelmi ankétjain tett javaslatok alapján, az egyetemeken, tanárképző főiskolákon, a tanító és óvónőképző intézetekben is bevezetik a munkásvédelem oktatását. A művelődésügyi miniszter rendelkezése részletesen előírja az oktatás eredményességét segítő intézkedéseket. Ezek között szerepel mintaszerű munkakörülmények kialakítása az intézmények gyakorlati munkahelyein: műhelyben, laboratóriumban, műteremben stb. Kitér a rendelet arra is, hogy az intézményen kívül, üzemiben, terepen stb. szervezett gyakorlatokon az oktatást üzemi szakemberek lássák el, az üzemekkel kötött szerződések alapján. ŐRS A DUNA-PARTON Történet a köszönésről. Mesél a napló. Szocialista szerződés az úttörőkkel Négy éve már, hogy M. József határőrtisztet a Duna-parti őrsre helyezték. Meglepetéssel tapasztalta, hogy a falu lakói idegenkednek a katonáktól. A falubeliek viszont csodálkozva tapasztalták, hogy az új tiszt előre köszön mindenkinek. Eleinte nem is viszonozták. Ma már más a helyzet. Ezt legjobban néhány érdekes történet bizonyítja. A történetek frissek. A Duna menti őrs katonái nagy területen őrködnek hazánk államhatárán. Falvak, puszták, majorok között kanyarog a vízi határ. Néha 25—30 kilométert is gyalogol a járőr egy napon. A határon mindig történik valami, és mindig készen kell állni. A nehéz szolgálat a dunai őrs lakóit azonban mégsem választja el a környezettől. Bár a kaput zárva tartják és kerítés is van az őrs körül, mégis nagyon szoros szálak fűzik a faluhoz és a környező vidékhez. Társadalmi munka Az Örs székhelyén levő faluban iskolát építettek. Négytantermeset. A lakosság társadalmi munkában segített. Nem maradtak ki a határőrök sem. A helyi úttörő szervezettel szocialista szerződést kötött az őrs KISZ-szervezete. A szerződés értelmében a határőrök egyebek között segítséget nyújtanak a nyári táborozáshoz. A barátság szálai az őrs és a lakosság között egyre szorosabbra fűződnek. A falu és a környező puszták lakói sem maradtak adósak. Segítségükkel az őrs katonái 1962- ben több mint harminc olyan személyt fogtak el, akik tiltott módon akarták a határt átlépni. Nem a vizen akartak átúszni, hanem kihasználva a közlekedési és a földrajzi lehetőségeket, a Duna-parti őrs területén keresztül akarták az osztrák határt megközelíteni. Az éjjeliőr nemcsak a jószágra vigyázott Egy nyári hajnalon történt. A vasút és az országút között egy ismeretlen férfit és nőt pillantott meg a termelőszövetkezet éjjelére. Valami rosszban törhetik a fejükat — gondolta. — Kórát meghazudtoló fürgeséggel a közeli házba szaladt. Mintha ő lett volna a parancsnok, úgy intézkedett. Egy fiatalembert az őrsre szálajtott, hogy hívják a határőröket. Közben egy motoros is bekapcsolódott az akcióba. Óvatosan követte a párt. Úgy tett, mintha szórakozásból körözne a környéken. A kivonuló határőröket az önkéntes segítők rövid idő alatt nyomra vezették. A két elfogott budapesti személy az őr-sem bevalotta, hogy nyugatra akartak szökni. A határőrök barátja, az éjjeliőr ezúttal nemcsak a jószágra vigyázott jól. Megtörtént az a véletlen is, hogy három férfi katonai gépkocsin akarta a határt megközelíteni. Még messze az ország belsejében autóstop segítségével felültek egy gépkocsira, amelyen éppen határőrök utaztak. — Lányismerőseinket megyünk meglátogatni Győrbe — mondták a gépkocsivezetőnek. Jókedvűen utaztak a határ felé. A Duna-menti őrs előtt lefékezett a kocsi. — Gyanús három utasom akadt — jelentette a gépkocsivezető az őrs parancsnokának. Rövidesen kiderült, semmiféle ismerősük nincs a környéken. Végül be is vallották, hogy a határ felé igyekeztek. Elsősegélynyújtás Az őrs működési területén átvezető főközlekedési úton gyakran történik karambol. Az elmúlt évben a sebesülteket az őrs katonái több esetben részesítették elsősegélyben, és a mentőkért telefonáltak. Legutóbb az őrs közelében egy osztrák turistákat szállító kis autóbusz borult fel. Ezen is a határőrök segítettek. Az első időkben a lányok nem szívesen barátkoztak a határőrökkel. Egyszer azonban megtört a jég. Az őrs katonái kultúrcsoportot szerveztek. Nagy fába vágták a fejszéjüket és nem sikertelenül. Szavalókórust alakítottak. Műsorukkal külön díjat nyertek. A határőrökből és a falu lányaiból alakult szavalókórus új műsorra készül. A témát és az anyagot Várnai Zseni legújabb kötetéből vették. Szövődtek más szálak is. Ezeknek eddigi eredménye: eljegyzés és esküvő. Kovács Attila határőr szakaszvezető karácsonykor tartotta eljegyzését egy falubeli lánnytal. Az őrsi napló még sok mindenről tudna mesélni. Valami azonban még nincs beírva. A köszönési történet folytatása. Az, hogy bár M. József határőrtiszt változatlanul nagy barátsággal üdvözli a falubelieket, sokakat már nem tud megelőzni. Cseresznyék István KISAlföLD 3 „Szakosítót!“ gépjavítás a Peresztegi Gépállomása azalagrendszert terveznek . Minden tsz megkötötte a szerződéseket JANUÁR ELEJÉN kezdődik a nagy téli gépjavítás a Peresztegi Gépállomáson. Már decemberben is dolgoztak a szerelőik olyan gépek javításán, amelyekre csak a tavasszal lesz szükség, de mivel jobb időre, enyhülésre várt a gépállomás (szántani akart még), ezért a traktorokat nem vonta be a szerelésbe. Mostantól kezdve a tavaszig 15—20 gyakorlott traktoros dolgozik a szerelők mellett, segít a gépjavításban. Az állandó műhelymunkások létszámát is növeli a , gépállomás, 15-ről 20-ra, vagy 21-re. ■ A gépjavítás módszerét megváltoztatják a peresztegiek. Azt mondja a főmérnök, Kubicsek József: szakosított javító brigádokat alakítanak. Egy-egy brigádban csak három-négy ember dolgozik. Minden brigád, illetve csoport specializálja magát valamilyen munkára. Az egyik mindig csak a motorikus részt javítja a gépeken, a másik a sebességváltót, a járószerkezetet és a kormányművet. Úgy vélik a gépállomás vezetői, hogy ezáltal gyorsabb, jobb, szakszerűbb lesz a gépjavítás. DE MÉG ENNÉL IS gyorsabb javítást akarnak megvalósítani a Peresztegi Gépállomáson, mihelyt megkapják a szükséges berendezést „Futószalagot” terveznek, szalagrendszerű gépjavítást, tehát nem az emberek mennek majd egyik géptől a másikig, hanem a gépek mozognak olyan gyorsan, ahogyan a munka megkívánja, így jól berendezkedhet majd egy-egy brigád a maga „standján” nem kell hordoznia a szerszámokat egyik helyről a másikra. Az úgynevezett szakosítással együtt a munka jellege szerint is önállósulnak a szerelőcsoportok, a kis brigádok. Három brigád főjavítást végez mindig, három folyójavítást és egy brigád a karbantartással foglalkozik. A számítások szerint február 26-ig megjavítja a gépállomás a kora tavasszal szükséges munkagépeket (fogas, simító, henger, tárcsa, műtrágyaszóró, vetőgép), és május végéig a kombájnokat és a cséplőgépeket is. Az erőgépek javításában előfordulhat késés, mert a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat egy hónappal később küldi a motorokat, melyeket januárra kért a gépállomás. Másrészt: az alkatrész-ellátás sem kielégítő, a bürokrácia nehezíti az alkatrészek más megyéből való beszerzését. Ha valamilyen alkatrész nem kapható a győri AGROKER- nél, csak úgy mehet a Peresztegi Gépállomás (és persze a többi is) például Szombathelyre, hogyha a győri vállalattól továbbító papírt kér. Ez kétszeres utat és időt jelent. REMÉLHETŐLEG MEGJAVÍTJA majd az alkatrész-ellátást a Gépállomások Megyei Igazgatóságának állandó ellenőrzése, felügyelete. A gépállomások ugyanis beküldik egy idő óta a megrendelés egyik példányát a megyei igazgatóságnak, és abból kiderül, milyen alkatrészek hiányoznak. A Gépállomások Megyei Igazgatósága ösztönözni fogja az AGROKER alkatrész-osztályát a gondosabb, körültekintőbb beszerzésre. A Peresztegi Gépállomás körzetéhez tartozó mind a tizenhat termelőszövetkezet megkötötte ez évre a szerződést a főjavításokra, és az úgynevezett kettes szervizre is. Csak azt kéri a gépállomás a szövetkezetektől, hogy tartsák be az időpontokat, küldjék el gépeiket rögtön, amikor értesítést kapnak a gépállomástól. Máskülönben nem lehet elég folyamatos a munka; torlódások miatt megkésik egyegy traktor javítása. Sz. J. Tanfolyam a TIT szakcsoportvezetőinek Győrött Ma reggel fél 9-kor Győrött a TIT klubban Szaló Lajos, a megyei tanács vb. elnökhelyettese nyitja meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége és a Megyei Népművelési Tanács által szervezett tanfolyamot a városi és járási szakcsoportok vezetői számára. A hallgatók először az MSZMP VIII. kongresszusának a tudományos ismeretterjesztésről szóló pontjait tárgyalják meg, melyekről Boros Dezső, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Ács Miklós, a TIT országos elnökségének tagja tart beszámolót. Utána a népművelés egységéről Zulber Titusz, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője tart előadást, ezt követi dr. Bay Ferencnek, a Megyei Könyvtár vezetőjének és Pintér Rezsőnek, a Megyei Szemléltető Tár vezetőjének beszámolója. Pénteken az előadók felkészítésének jelentőségéről Vidonyi Dánielné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa ad útmutatást, melyet vita követ. Radó Tibornak, a pedagógiai szakosztály elnökének előadása után Lengyel Sándor természettudományi szaktitkár tájékoztatja a szakcsoportok vezetőit a soron következő legfontosabb feladatokról, majd Janák József társadalomtudományi szaktitkár ismerteti a szakcsoportok előtt álló célokat. A kétnapos tanfolyam utolsó előadásán a legújabb dokumentum- és tudományos kisfilmeket mutatják be. Teijss generálozás Egy „lemeztelenített” IFA Furgon generálozás előtt. Horváth József és Horváth István, a győri XV-ös Autójavító Vállalat bognárai kicserélik a használattól tönkrement gépkocsi elkorhadt farészeit Egy újonnan generálozott IFA Furgon A helyi szervek döntenek Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek beruházásairól és felújításairól. A rendelet a beruházási adminisztráció csökkentésével lehetővé teszi, hogy a helyi szervek, saját hatáskörükben, évi mérleg szerinti bevételük fél százalékából húszezer forint értékű beruházást vagy felújítást végeztessenek, továbbá nyolcezer forint értékű gépet vagy gépnek minősülő műszert vásároljanak. Az eddiginél lényegesebben nagyobb jogot kapnak a megyei szervek a beruházási keretek felhasználását illetően is. A földművesszövetkezetek megyei központjai, a MESZÖV-ök eddig csak félmillió forint értékű beruházásról dönthettek. Hatáskörük mostantól az egymillió forint értékű beruházásokra is kiterjed. (MTI)