Kisalföld, 1963. március (8. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

1063. március 1. péntek Tökéletesebb összhangot! Érdekes, tanulságos vizsgá­latot végzett a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság 17 meg­bízottja Győr-Sopron megye öt üzemében a kutató és fej­lesztő intézetek, valamint a termelő vállalatok kapcsola­tára vonatkozóan. A vizsgá­lat célja annak megállapí­tása volt, hogy a kutató­­intézetek és termelő üzemek tevékenysége összhangban van-e a távlati fejlesztési tervekkel, együttműködésük szolgálja-e ezek hatékony megvalósítását. A népi ellen­őrök az ÉM­ Győr-Sopron megyei vállalatánál az ÉM Tervező Vállalatánál, a Car­­do Bútorgyárban, a Moson­magyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban, valamint a Soproni Pamutipari Válla­latnál tanulmányozták e problémákat. A gyakorlattól elszakadva Az öt vállalat közül csu­pán a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár vezetősége javasolt rendsze­resen a Fémipari Kutatóin­tézetnek tématerveket. Ezek­nek azonban kis hányada került kidolgozásra. Például öt témát javasolt 1961-ben, az 1962-es tématerv elkészí­tésénél. Mind az öt megvaló­sítatlanul maradt. A tim­földgyári vezetőség megújí­totta a javaslatot 1963-ra­ is, remélhetőleg, ezúttal nem hiába. Az építőipari vállalatok felettes szerve bekéri a vál­lalatok javaslatait és azo­kat egyezteti az építőipari kutatóintézetekkel.. Meglehe­tősen" ...sovány” a kutatóinté­zetek­től kapott hasznosítha­tó tématermés. Hasznosítot­ták az ÉM. Győr-Sopron me­gyei vállalatánál A közep­es nagyblokkos önköltség vizsgálata metodikája című tanulmányt és a Középblokk gyártó üzem tervezése és működése című kiadványt. A Soproni Pamutiparban al­kalmazták a Textilipari­­Ku­tatóintézet által kidolgozott témát az alsóvetésű szövő­gépeknek felsövetésűvé való átalakítására. Eddig száz szövőgépet alakítottak át. Ezeken nőtt­ a hatásfok és a leterhelhetőség, csökkent az állásidő. Csak roppant sok­ba kerül a gépek átszere­lése, darabonkint húszezer forintba. Érdemes lenne megvizsgálni, mi indokolja ezt a borsos költséget. A vállalatok saját témáinak haszna A vizsgált vállalatok sa­ját kutatási, kísérleti tevékeny­sége sokkal közelebb áll az élethez, témáik minden eset­ben saját problémáik meg­oldására irányultak. Az ÉM­ Tervező Vállalat kollektívá­ja több országos jelentőségű téma tanulmányt dolgozott ki. Fekete László, a köz­ponti televízió antenna- és - erősítő alkalmazására dol­gozott ki megoldást. E sze­rint egy központi antennára 29—30 televízió kapcsolható, elkészítésének költsége egy lakásra 800 forint. E költ­ségkihatáson kívül figye­lembe veendő, hogy egy-egy házon lévő televízióerdő gyöngíti a tetőszerkezetet. Ezért népgazdasági érdek az új, nagy lakóházakban a központi antenna felszere­lése. Az ÉM, Győr-Sopron me­gyei Építőipari Vállalat sa­ját témáiból említésre érde­mes az előregyártó üzemben megvalósított újítás. Ez a blokkoknak gőzöléssel való gyártását tette lehetővé, se­gítségével az érlelési idő 24 napról 6,7 napra csökkent. Ennek is köszönhető, hogy a győri előregyártó üzem önköltségi szintje az orszá­gos átlag alatt van 7,7 szá­zalékkal. A népi ellenőrök emellett kifogásolják, hogy az üzem teljesítőképességére vonatkozóan nincsenek mű­szakilag kellően megalapo­zott pontos adatok. A Mosonmagyaróvári Tim­föld- és Műkorundgyár saját témájának eredménye a ha­zai nagyüzemi műkriolit­­gyártás bevezetése. Ennek népgazdasági jelentősége óriási, sok devizát takarít­hatnak meg a kriosit beho­zatal csökkentésével- Ez idő­­szerint azonban az új üzem teljesítőképessége csak mint­egy kétharmad részben van kihasználva, népgazdasági érdek tehát e létesítmény fejlesztése. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság megbízottainak jelenté­séből kitűnik, hogy több a szóbeszéd a távlati fejleszté­si tervről, mint a tett­: a szó­ban forgó üzemeknek ugyan­is nincs távlati fejlesztési terve. Ennek hiányában az előrelátó tervezés, kutatás gyerekcipőben jár, s megle­hetősen nagy a távolság a kutatóintézetek és a termelő üzemek között. Ez pedig se­­hogysincs rendjén. J. L.-né Tavaszi forgalom Szállást kérő levelek­­soka­sága érkezik az Idegenfor­galmi Hivatalhoz. A tavaszi hetekre már minden szállás­jegy elkelt. A város így már csak május utolsó hetére tud vendégeket fogadni. A már­ciusi látogatók többsége Bu­dapestről érkezik Sopronba Áprilisban napi négyszáz szálláshely foglalt: Miskolc­ról, Kaposvárról, Martonvá­­sárhelyről, Keszthelyről, Ko­máromból, Zalaegerszegről, Esztergomból, Somogytomác­­ról, Vácról és Veszprémből és Icegatt is. látogatás. KISALFÖLD Előkészületek a lipcsei vásárra A képen: egy UB 162-es típusú hager szerelése (MTI Külföldi Képszolgálat) jubiláló kollektíva Ma ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját az ÉD­ÁSZ győri üzletigazgató­sága. A vállalat dolgozói ki­magasló termelési eredmé­nyekkel készültek a jubi­leum méltó megünneplésére. Az ÉDÁSZ által meghirde­tett valamennyi versenyben első helyezést szereztek az elmúlt évben. A győri üzletigazgatóság­hoz került a Legjobb üzlet­­igazgatóság cím és vándor­zászló. Tíz versenypont tel­jesítésének együttes értéke­lése juttatta a kollektívát az elsőséghez, ezek között a költségszint csökkentése, a terv teljesítése, az anyag­felhasználás csökkentése vol­tak a legfőbbek. Az erőmű­vek versenyében a Győri I— II. Erőműé az elsőség­ . A munkásvédelem is az öt üzletigazgatóság közül Győ­rött volt a legeredménye­sebb. Ezt a tevékenységet ju­talmazta nemrég oklevéllel és serleggel a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa. Az újí­tási versenyt is a győriek nyerték: 1962 első­ felében 993 ezer forint, a második­ban 877 ezer forint volt az újítások révén létrejött meg­takarítás utókalkulált értéke. A tíz esztendő alatt több mint megkétszereződött az üzle­igazgatóság dolgozóinak saját rezsiben végzett háló­zatszerelési munkája. Ennek eredménye volt, hogy a múlt évben a győri üzlet­­igazgatóság területén befe­jeződött a falvak villamosí­tása. Ezerkilencszázhatvanhá­­romban nagy feladat hárul a kollektívára. A kemény, hosszantartó tél miatt az építkezési tervek kivitelezé­séhez még nem kezdhettek hozzá a dolgozók. Nem kis erőfeszítést kíván a hozzá­vetőlegesen másfél hónapi kiesés pótlása. árcius 2-án ül ösz­­sze a Vas- és Fémipari Dolgo­zók XXIV. kong­resszusa. Győr-Sopron me­gyében jelentős helyet foglal el a vasipar, ezért hasznos, ha viszaemlékezünk a hat évtized küzdelmeire, írar­caira. A magyar vasmunkások már korábban is kísérletez­tek különféle egyletek ala­kításával, azonban a kor­mány minden ilyen irányú kísérletet meghiúsított. Az első szaklap a „Fémmun­kás’’ 1893-ban jelent meg. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségét 1903-ban alakítottá­k. Ez a szövetség egyesítette a vas­munkás szervezeteket. Az 1905-ös orosz f­orradalom nagy visszhangra talált a vasmunkások körében. Ek­­kor­ már a vasasoknak volt a legnagyobb taglétszámú szervezete hazánkban. Sztráj­kok ,sora — szám szerint 70 — zajlott le 1906-ban. Ebben az időben rossz kö­rülmén­yek között éltek a munkások. A vasem­lék át­lagos életkora 31 év volt. Az első világháború to­vább fokozta az elnyomást, nőtt a terror is. A háború kitörésekor 30 000 szervezett dolgozó volt a vasasoknál, 1917 végére pedig már 81 000 szervezett munkást szám­lált a szakszervezet. Az őszirózsás forradalom kirob­banásának idején 90 527 vas­munkás, a vasasok 99 szá­zaléka volt szervezett dol­gozó. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatására a vasmunkások nálunk is mozgalmat indítottak a nyolcórás munkanapért, és 1919. január 15-én a Vörös Újság hírül adta: az összes kispesti vas­ és fémmunká­sok csatlakoztak a Kommu­nista Párthoz. Követték őket a salgótarjáni vasasok és csaknem valamennyi vasas ü­ze­m önálló századot, kül­dött a Tanácsköztársaság védelmére. A Tanácsköztársaság bu­kása után a fehérterror tá­madást indított a vasipari munkások ellen. A vasmun­kások tízezreit zárták ki az üzemekből, és 1922-ben a mozgalmak sora zajlott le. A második világháború elő­készítése növelte a nyo­mort, az elnyomást. A fegy­­verkezés m­iatt felfüggesz­tették a 8 órás munkaidőt, meghonosították a vasárnapi munkát is. 1941-ben már csak érte­­kezletekre, megbeszélésekre és tanácsadásra szűkült a szervezet munkája. Fokozó­dott az elnyomás, 1942-ben a legjobbakat elhurcolták, halálba kergették. 1943 de­rekától 1944-ig csak az esz­tergályosok közül 3127-et tartóztattak le és börtönöz­­tek be, mert szót emeltek a bérek­­tarthatatlansága, az emberietlen bánásmód ellen. A terror ellenére a vasa­sok megtalálták a módját, hogy gátolják Hitlerék, storthyék hadi tevékenysé­gét. Csepelen a mérhetetlen hajsza ellenére 30 százalék­kal csökkentették a terme­lést, 20 százalékkal növelték a selejtet. Politikai ellenál­lás volt ez, tüntetés a béke mellett. A fehérterror veze­tői 1944 októberében betil­tották a Vasas Szakszerve­zet működését. A felszaba­duláskor öntevékenyen in­dult meg a szakszervezeti mozgalom. Minden 20 mun­kásnál töb­be­t foglalkozta­tó üzemben üzemi bizottságot választottak. E szervek az­­ osztályharc fegyvereiként működtek, rajtuk keresztül­­valósult meg a munkás­ellenőrzés. A XX. kongresszuson ál­lást foglaltak a munkához való új viszony, kialakítá­sáért,­­ feladatul tűzték ki a munka­verseny szervezését. Győrből, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárból in­dult ki a sztahanovista mozgalom. A vasas szakszervezetek fokozatosan átvették a kü­lönböző állami feladatokat, a társadalombiztosítást, üdü­lést és munkavédelmet. • A személyi kultusz szakszer­vezetünk tevékenységét is is gátolta. 1956-ban, a vasas­­ü­zem­ek dolgozóinak Via­­la­l­­mas tábora , eredményesen harcolt , a munkásosztály hatalmának­­ megvédéséért, az ellenforradalom felszó­­lalásáért. Segítették az el­lenf­orradalmárok kiűzését a munkástanácsokból, a nor­mális termelő munka be­indítását. A XXIII. kongresszust már­ a lenini normák meg­valósítására irányuló törek­vés jellemezte. Megtaláltuk a helyes utat, amely meg­felel a szocializmus építése adott időszakának. Megyénkben 24 000 vas­munkás hűen követte pár­tunk VII. kongresszusának , iránymutatását, és 1959-től 1962-ig mintegy 800 millió forinttal emelték a megye vasiporának termelését. . A múlt évben 234 szocialista címért küzdő brigád ver­senyzett a megtisztelő szo­cialista brigád címért, 20 üzem és gyáregység pedig a szocialista munkaműhely, üzem és főosztály címért indított mozgalmat. A­­ vas­ipari dolgozóknak 55 szá­zaléka harcolt munkabrigá­dokban a magasabb terme­lési eredmények eléréséért. Az elmúlt 60 év sok har­cot, küzdelmet, sőt koráb­ban véres áldozatot, kívánt a vasmunkásoktól, de szám­talan siker és eredmény koszorúzta munkánkat. A hat évtized köte­lez. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének Győr-Sopron megyei tagjai azon munkálkodnak, hogy megvalósítsák pártunk Köz­ponti Bizottságának az 1962. június 28—29-i határozatá­ból rájuk eső részt, és a VIII. kongresszus által ki­tűzött feladatokat, a máso­dik ötéves tervet sikeresen befejezzük. A jubileum alkalmával összeülő XXIV. kongresszus pártunk útmutatása alapján most már olyan célt tűzhet a vasmunkások elé, amely közelebb hozza a munkás­osztály évszázados álmának a kommunista társadalom­nak megvalósítását. Port Árpád a Vas- és Fémipari Dolgozók S­akszervezete Győr-Sopron megyei bizottság temása 60 éves a Vasas Szakszervezet­ e fi korszerű gazdálkodás tartalékai Szaogian A népgazdasági terv év­ről évre nagyobb feladato­kat ró a termelő üzemekre, közös gazdaságokra. A terv­számok növekedése nem az emberi erő sajtolását cé­lozza, hanem a korszerű, új módszereik alkalmazását, amivel egyre termeléke­nyebbé lehet tenni a mun­kát. Az idei népgazdasági terv a mezőgazdasági ter­melés 12—14 százalékos nö­vekedését írja elő. A fel­adatot teljesíteni csakis szakszerű gazdálkodással, a legújabb agrotechnikai mód­szerek ismeretével, alkal­mazásával lehet. A meny­­nyiségi tervezés máris sok lehetőséget ad a szövetkezeteknek, megkí­vánja a leleményességet, az úgynevezett „rejtett"­ tarta­lékok fölkutatását, haszná­latát A szanyi Dózsa Tsz-ben a növénytermesztés tervszá­­mai a múlt évihez képest lényegesen nem növekedtek. Említésre méltó, hogy­ a cukorrépából holdanként 25 mázsával, a lucernából hol­danként, két mázsával, cikó­riából holdanként 23 má­zsával várnak több termést, mint tavaly. A kertészetből 100 000 forinttal több jöve­delemre számítanak és a tervük szerint a tavalyinál 700 hektoliterrel több tejet értékesítenek. A szövetkezetnek 349 va­gon a cukorrépa-értékesítési terve. Tavaly 210 holdon termeltek répát, az idén 200 holdról akarják betaka­rítani a 349 vagommyi ter­mést. Sokat öntöztek a múlt­­évben a saassaaika­tás hol­dat­. Gondolhatnánk, hogy­­ az öntözött földek nagysága évről évre nő. Az idén csak 360 holdat öntöznek. Ugyanis az 555 hold öntözésekor minden egyes növényféleség legfeljebb csak egyszer kap­hatott mesterséges csapadé­kot. Gazdaságosabb lesz az öntözés, ha a 360 holdon a legreomlasabb növények jutnak ,,pótesőhöz”, de több­ször. Néhányszor öntözni akarják a tenyészidő alatt a lucernát és a kertészet növényeit. Az idén főleg a pillangós takarmányok ter­mesztésének növelését tűzte célul a szövetkezet, mert az öntözött és jól tartósított silókukoricából másfél évre való­­takarmányuk van. A hatszáz hold pillangós ter­mésének szárítását hideg­­levegős szénaszárítóval akar­ják megoldani. A mélyített művelés jó eredményeket hozott a szö­vetkezetben. Két évvel ez­előtt kísérletképpen 5—6 holdat a szokásosnál mé­lyebben szántottak. Gyönyö­rű termést adott a napra­forgó, sőt utána a ribszke és a köztes kukorica is. . A mélyítve szántott hat holdhoz még három hold normál művelésű táblát is hozzácsatoltak, és így mérték le ugyana­zon gaz­dasági növény fejlődésének különbségéből a mélyített művelés eredményét. Ta­valy ősszel 100 holdat mű­veltek ötven centi mélyen, a cikóriának és a siló­­kukoricának, és így várnak cikóriából 23 mázsával több termést holdanként a ta­­valyinak Körülbelül. 600—700 hold olyan ■ m­élyfekvésű határ­­része van a szövetkezetnek, amelyen sokáig áll a víz, legkorábban júniusban lehet művelésbe fogni. Nagy ter­vük — ezt rejtett tartalék­ként is emlegetik — a ta­lajvíz elvezetése. Ha erre a hatszáz holdra időben rá­mehetnek a gépek, a ter­més sóikat emel a szövetke­zet jövedelmén. Szany állattenyésztő köz­ség. Jelenleg is 280 tehenet fejnek a szövetkezetben, amiből Itat 5000 liternél több tejet ad évente. A jó tejelést elsősorban a jó ta­karmánnyal biztosítják. Mint már említettük, a tervezett 4000 vagon siló helyett 6000 vagont tartalékolnak, és jól fizettek tavaly a ga­bonák is. De a 280 tehén közül 100 tehén kétezer li­ternél­­ kevesebb tejet ad évente. A tejtermelés rész­ben a fejestől is függ. A sok tehénhez kevés a fejő, főleg a jó fejő, nem győzik az emberek a nehéz mun­kát. A gondozókon is köny­­nyít a szövetkezet, és a tej­termelést is javítja a fejő­gép vásárlásával. Két­ fejő­berendezést vesznek még az idén a szanyiak. Kevesebb sertést hizlal­nak, mert férőhely gondja van a szövetkezetnek. Nem­csak a sertésszállás kevés, hanem a szarvasmarha férő­hely is. Mégis 222 mázsá­val több hízott sertést érté­kesít terv szerint a szövet­kezet. Hat kilóval maga­sabbra tervezték az átlag­­súlyt. A terv teljesítését segíti a tavalyi jó árpa- és kukorica termés. As ácsai több mint 20 mázsával, a kukorica 20 mázsával fize­tett holdanként. A férő­helygond miatt nehéz a hizlalni valók utánpótlása is, lényegesen értékesebb egyedeket kell nevelnie utánpótlásként a közösnek, hogy évről évre eleget te­gyen az egyre magasabb értékesítési tervnek. Már a szűzüszők gondozá­sával, a vemhes üszők szak­szerű előkészítésével gon­doskodnak az értékes nö­vendékállatokról. Látogatásunkkor éppen arról beszélgettek a szövet­kezetiek, hogy milyen gyártmányú tejőberendezést vásároljanak, mennyi hasz­not hoz majd a hidegleve­­gős szárító. A haszon mel­lett szóba került a géppel járó gond is. Különöséül a fejőgéppel kapcsolatban em­lítették néhányan, hogy „meg kell fizetni a tanuló­pénzt”. A szövetkezetiek ki­válogatják a gépi fejesre alkalmas teheneket, és mint mondják: bíznak az ered­ményben ,hiszen a szanyiak sohasem idegenkedtek az új módszerek bevezetésétől. A gép segítségével teljesíteni tudják a vállalást, a 700 hektár sterret több tej érté­kesítését. Megalapozatlan-e ez a bi­zakodás?­­Nem, mert Szany­­ban is, mint mindenütt, a legtöbb rejtett tartalék mégiscsak az emberben van, az ember szorgalmában, az ember jövőbe vetett hité­ben. •MÓR*

Next