Kisalföld, 1966. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK­ AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1966. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK * XXII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Bizakodó Aki azt mondaná, hogy az elmúlt gazdasági esz­tendőben nem állta meg — néhol bizony a szó szo­ros értelmében — a sarat a falvak népe, valótlant állítana. Ár- és belvizek, hosszan tartó esőzések, járvány, elképesztő csa­pássorozat sújtotta a gaz­daságokat, nyűtte, sorvasz­totta a maggal elhintett s kisarjadt reményt, lassan, de kitartó szívóssággal ol­­togatta az emberi lelkese­dést. Mert — hiába a helytállásra serkentő szó, a parasztember ösztönere­jű földszeretete — a pusz­tuló áldás láttán mintha láthatatlan kölönc nehe­zedne a vállára, mozdulás­gátló béklyó a karra, a lábra. Álmatlan éjszakák, tétlenségbe merevült nap­palok kínja nyomasztotta tavaly a falvak népét, de a „csak azért is” fogcsi­korgató konoksága, a baj­ban, bánatban való össze­fogás ősereje mégsem bi­zonyult hiábavalónak. Az ember embermódon állta a harcot. És íme — akik tavaly aggódva figyelték az eső­felhők tornyosulását, a vi­zek fenyegető háborgását, s némely emberi lelkekre ülepedő, szinte mérhető közönyt — most elmond­hatjuk, hogy az idei ta­vaszt legszebb álmaink képére formálta a termé­szet. Bizakodunk. Mégpe­dig oly pezsdülő, oly forró ez a bizakodás, hogy téli ruháin kívül gondjait, ne­hézségét is leveti az em­ber, s teljes szívbéli oda­adással kezd hozzá az új gazdasági esztendő tervé­nek megvalósításához. Mert — mindenki tudja — szép reményekre, bizakodásra még a kitűnő természeti adottságok birtokában, kedvező időjárás esetén is csak a szorgos munka jo­gosít. Napfényes­, üde zöld a táj, s a határjárók eddigi tapasztalatai szerint min­denütt ég a munka a bi­zakodók, reménykedők ke­ze alatt. Hányan mondják — miközben traktort ve­zetnek, lucernát kaszál­nak —, hogy bizony jö­hetne már az igazi jó esz­tendő, a természeti csapá­soktól mentes, bő ter­méssel megáldott év, me­lyet minden esztendő ta­vaszán, az újrakezdés év­szakán elképzel a gazda. Május minden jót ígér a közös gazdaságok nyolca­dik esztendejében, s talán — ha a gazdák lankadat­lan szorgalommal állnak a dologhoz, a májusi ígére­tet az eljövendő hónapok aranyra váltják. Sok a tenni, a szervezni való, akad gond is mindenütt, s a terv — amely a kö­zösség terve — minden egyént kötelez. A lelkese­dés — mely most szinte a közegben érezhető — pá­rosuljon a gazdák józan­ságával, az irányítók szer­vezőkészségével, legyen hasznos gondolatok, szak­mai jó ötletek ihletője, hogy a termelőszövetkeze­tek nyolcadik esztendejé­ben ne csalódjék a biza­kodó. (szapudi) Vietnam vérzik, nekünk is fáj Értelmiségi békenagygyűlés Győrött A TESTVÉRISÉG és béke himnuszának zenével aláfes­tett e verssora jár az ember eszében. Vietnamra bombák hullanak, ropognak a fegy­verek, pusztul egy nép nem­zeti értékei, házai, otthonai és pusztul a nép. Megállj­­t kiállt a Vietnamra háborút zúdítóknak a világ haladó emberisége. Ehhez a hang­hoz csatlakozott tegnap dél­után a győri Kisfaludy Szín­házban tartott békenagygyű­lésen Győr értelmisége is. A hívásra sokan eljöttek. Megtöltötték a színházat, s mintha csak jelképe lenne annak, hogy ebben az ösz­­szefogásban minden ember­nek, családnak, városnak, országnak és világrésznek megvan a maga helye és tennivalója — szovjet, gui­neai, koreai, új-kaledónia békeharcosok is részesei vol­tak a nagygyűlésnek: a má­jus elseje alkalmával ha­zánkba érkezett külföldi kül­döttség tagjai. Kiben milyen gondolato­kat ébresztett dr. Ortutay Gyula akadémikusnak az értelemre, és az érzelemre egyaránt ható beszéde? Mélységes figyelem kísérte minden szavát. BIZTOSAN volt, akit az a gondolat ragadott meg, hogy nem beszélhetünk a békéről anélkül, hogy ne beszélnénk a nemzetközi élet minden lé­nyéről — a háboráról is —, mert a világ minden ténye, a nemzetközi események egy­másra hatása befolyásolja életünket, a családunk, a munkánk, a gyerekeink min­dennapi életét, így van ez. Ezért kell törődniük az em­bereknek, kell törődnünk mindnyájunknak a világ dol­gaival. Ez a törvénye a világ­­békemozgalomnak és a ma­gyar békemozgalomnak is. Vajon törődünk-e eleget? .. Vagy az indított-e jobb tetteikre ébresztő gondolat­sort főképp a fiatalokban, hogy a kapitalista országok­ban, magában Amerikában is nő, dagad, árad a tiltakozó mozgalom a vietnami háború ellen, és az amerikai if­j­ú­­ság nagy része szemb­efordul a hivatalos amerikai poli­ti­kával. Pedig ott nehéz áldo­zatokat, sőt életet­ követelő tett ez! Igen. A vietnami nép szen­vedése fáj minden érző em­bernek. És a világon sok-sok millió érző ember él, tilta­kozik a vietnami háború el­len. Ez természetszerűleg magával hozza a békemoz­­galom óriási fellendülését, és szükségszerűen követeli, hogy a mozgalom napról napra erősödjék. A BÉKEMOZGALOM erős, de nem erőtlen az imperia­lizmus sem. Ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni egyetlen jelenséget sem sehol a világon. Ha nem fogjuk le a provokátorok kezét, újra tüzet gyújtanak. Háborúk tűzét, gázkamrák tüzét, bá­natban égő szívek tüzét. Azok közül, akik végigélték a második világháborút, ki nem gondolt volna a szen­vedésekre? Emberekre, aki­ket ismert, szeretett, és akik nem jöttek vissza soha töb­bé... Jogunk van-e mondani: nem rajtunk, kisembereken múlik, hogy lesz-e háború vagy sem? Nincs jogunk, mert békét akarunk, mert Vietnam szenvedése nekünk is fáj, és mert a harmadik világháború veszélye a viet­nami háború folytán fenn­áll. Erősnek kell lennünk, mindent meg kell tennünk, hogy erősödjék, gazdagodjék hazánk. Jobban dolgozni, többet adni a tehetségből, az erőből — ki mondhatja el, hogy már nem telik tőle több? —, ezzel bizonyítjuk mi magyarok a világ népei­vel való összeforrot­tságu­n­­­kat. Ez ma az igazi haza­szeretet tartalma. Nemzet­közi méretekben gondolkod­va, mind jobb, mind ponto­sabb munkára összpontosí­tani nemzeti erőinket. Mit jelentene egy atomhá­ború az emberiség számára? Dr. Zsebők Zoltán egyetemi tanár, az Országos Béketa­nács Tudós­bizottságának tagja beszélt erről. Elmondta: az emberi szervezet sosem érzéketlen a sugárzásra, és a su­gárhatás ártalmai az utó­dokra is kiterjednek. A ma embere számára nincs na­gyobb kockázat, mint az atomháború kockázata. A su­gárártalom ellen nem lehet megóvni az emberiséget, csak eggyel: állásfoglalással az atomháború ellen. Minden nép, minden ország, minden társadalmi réteg ellenállása, tiltakozása a legbiztosabb vé­delem. Ez a védelem a ke­zünkben van. Meg kell aka­dályoznunk az atomháborút, az egész emberiség elleni me­rényletet. AZ ÉRTELMISÉGI béke­nagygyűlés egyben a békehó­nap megyei nyitánya volt. A nyitány dallamai, motívumai visszhangra találtak a részt­vevők s­z­í­vében - le­lkében, és segítették őket ahhoz, hogy a békehónap tartalmában, tet­teiben az ő révükön mások­ban is visszhangra találjon. Várnagy György ne MEGKEZDŐDÖTT Farkas Tibor a győri váro­si tanács vb elnökhelyettese tegnap reggel jóval a hiva­tali idő megkezdése előtt munkához látott. A városi ta­nácsházzal szembeni régi földszintes ház udvarán adta ki a bontásra az utasítást.­­ Végre ez is megkezdő­dött annyi sok tárgyalás és vita után. Teljesen lebont­juk a Tanácsköztársaság 6. szám alatti épületet. Még az idén sor kerül a tanácsházá­val szembeni négyszög Aradi vértanúk útjai földszintes so­rának szanálására is. Ez történt dióhéjban teg­nap reggel Győr központjá­ban. Mi is azt mondjuk, vég­re megkezdődött. Számunkra is többet jelentett ez a né­hány mondatos információ számos kimerítő válasznál. Bizonyára a győriek is így lesznek a hír hallatán. Így voltak már tegnap a járóke­lők, akik jóleső érzéssel szív­ták be még a port is, ami a bontás nyomában támadt. Kisdobosavatás Május 5-én, csütörtökön nagy nap köszönt a Győri Apáczai Csere János Tanító­képző Intézet, gyakorlóiskolá­jának kis elsőseire. A kisdo­bos-foglalkozások gyümölcse ezen a napon érik be. Ünnepi csapatgyűlésen az elsőosztá­lyosok köz­ül negyvenkilenc kisfiút és kislányt kisdobossá avatnak. A kisdobosok em­léklapokat kapnak. Az avató­szülők: az intézet leendő pe­dagógusai. Az ünnepélyes csapatgyű­lés az iskola udvarán délután 5 órakor lesz. Ezután az édes­anyákat köszöntik majd a pajtások. Énekkel, versekkel és saját készítményt­ aján­déktárgyakkal örvendeztetik meg az édesanyákat. KLAUS SZERINT Habsburg Ottó visszatérhet A osztrák kormány az üzemanyagárak literenként 20 groschenes emeléséről szóló törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. A június else­jén életbelépő intézkedés a közlekedés mellett érzéke­nyen érinti az Ausztriában igen elterjedt olajkályhák tu­lajdonosait. Nyolcszázezer építő- és fémmunkás már korábban bejelentett 15 százalékos bér­­követelése után, szerdán nyil­vánosságra került, hogy a textil- és ruhaipar, valamit az olajfeldolgozó ipar dolgo­zói ugyancsak béremelést kí­vánnak. Egyidejűleg kell a kormánynak a közalkalma­zottak régen megígért fizetés­­emelésével foglalkoznia. Klaus kancellár az osztrák televízióban elhangzott inter­jújában a Habsburg Ottóval kapcsolatos kérdésre adott válasza egyértelműen arra enged következtetni, hogy az új kormány nem kívánja megakadályozni Ottó Auszt­riába való visszatérését. Klaus szerint az ügy igazság­szolgáltatási kérdés, valamint az útleveleket kiállító ható­ságok problémája. (MTI.) An: 50 FtHét A tartalomból: Jó példa a győri Célgépgyár Bátorító eredmény Fiatal szívük melegével Jugoszláv katonai delegáció érkezett hazánkba Ivan Gosnjak hadseregtá­­bornok, a jugoszláv fegyveres erők főparancsnokának he­lyettese, nemzetvédelmi mi­niszter vezetésével szerdán délelőtt jugoszláv katonai küldöttség érkezett Buda­pestre, baráti látogatásra. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren katonai tisztelet­­adással, ünnepélyesen fogad­ták. A jugoszláv katonai delegá­ció szerda délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. Délben Czinege Lajos a Honvédelmi Minisztériumban fogadta a jugoszláv katonai küldöttséget. A szívélyes, ba­ráti légkörben lezajlott talál­kozón jelen voltak a magyar néphadsereg vezető táborno­kai és parancsnokai is. Az eszmecsere befejezése­kor Ivan Gosnjak átadta a ju­goszláv néphadsereg ajándé­kait: egy csapatzászlót és egy fegyveres partizánt ábrázoló bronz szobrot. Czinege Lajos szerdán este a magyar néphadsereg köz­ponti klubjának nyári helyi­ségében fogadást adott a jugoszláv katonai delegáció tiszteletére. A fogadáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, s több más magyar közéleti személyiség, dr. Dusán Csalics és a jugo­szláv nagykövetség több munkatársa. A szívélyes, baráti hangu­latú fogadáson Czinege Lajos vezérezredes és Ivan Gosn­jak hadseregtábornok pohár­­köszöntőt mondott. (MTI) Franciaország újabb „kellemetlenkedése 44 Franciaország értesítette főbb NATO-partnereit:­­jú­nius elsejétől havonta két­ t­rmnok kell a francia kor­mánytól, hogy engedélyezze "k­atonai repülőgépeik átre­­pülését. Franciaország felett, vagy leszállást az ország te­rületén. Korábban az enge­délyezés az év végén csak­nem automatikusan történt, és az engedély egy egész évre szólt. Az új francia döntés, amely szerves része De Gaulle tábornok tervének, hogy Franciaország kilép a NATO-ból, főként az Egye­sült Államokat sújtja. Az amerikai légierő ugyanis kö­rülbelül százezer repülést hajt végre évente Francia­ország felett. Hatással lesz azonban más NATO-orszá­­gokra, így Nyugat-Németor­­szágra, Nagy-Britanniára és Kanadára is. Franciaország az új rend értelmében egyhónapos elő­zetes figyelmeztetés után bármelyik N­ATO-országtól megvonhatja a jogot, hogy francia terület felett átre­püljenek gépei. A NATO- nak viszont feltétlenül szük­sége van a franciaországi légiutakra és leszállóhelyek­re. Ezért — megfigyelők sze­rint — a légiútvonalak hasz­nálatának kérdése az Egye­sült Államok és Franciaor­szág tárgyalásain fontos ütőkártya lesz Franciaország kezében. (AP, Reuter.) Új pavilonsor Győr ismét gazdagabb lett egy létesít­ménnyel. Eltűnt végre a Szabadság térről az ütött-kopott MÁVAUT-gomba, helyére szép pavilonsort épített néhány győri válla­lat. Itt kapott helyet a Vörös Csillag Szálló fagylaltozója, a 19-es számú Autóközleke­dési Vállalat bérletpénztára, és a Magyar Autóklub is a pavilonsorban talált új ott­honra. Tegnap nyílt meg a létesítmény leg­üdébb színfoltja, a virágüzlet. Kirakatában gyönyörű élő- és vágott vi­rágok, délszaki különlegességek. A raktár­­helyiségben szintén sokfajta virágot tarta­lékolnak. Vörös, fehér és rózsaszínű, dús­­ virágú szegfűk kandikálnak ki a virág­tar­­tőkből, élénkzöld philodendronok, aspara­­gusok és datolyapálmák várják a vásárló­kat. Boros Zoltánná, a bolt vezetője elégedett az első nap első két órájával. Az előjegy­zési naplóba máris sok címet írt be. Főleg ballagásra rendeltek szegfűcsokrokat. Az Öntödei Vállalat győri gyára egyszerre 170 csokor gyöngyvirágot kért. Már koszo­rúkat is adtak el. — Jól vigyázz az úton, nehogy megsé­rüljön a virág! Ez a figyelmeztetés a küldönc kislánynak szólt, aki néhány szál vörös szegfűt visz a megrendelő által tíz perccel ezelőtt meg­adott címre. A kedves címzett bizonyára örülni fog a küldeménynek. Jó, hogy az ingyenes házhozszállítást is bevezette a győri Köztisztasági és Útkarbantartó Válla­lat, amikor megnyitotta virágüzletét

Next