Kisalföld, 1967. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-18 / 42. szám
» Testvéri szerződés Tizenkilenc esztendővel ezelőtt írták alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az akkori ünnepélyes aktus államközi megállapodás rangjára emelte népeink barátságát, amely tulajdonképpen már fél évszázaddal ezelőtt született, amikor magyar és orosz proletárok küzdöttek vállvetve a Nagy Október teremtette első szovjet állam védelmében. S a szovjet—magyar barátság felszabadulásunktól kezdve történelmünk alakító erejévé vált. Nem egészen két évtized telt el az okmányok aláírása óta, de a tizenkilenc esztendő nagyszerű változásai, a szocializmus alapjainak lefektetése, függetlenségünk szilárd védelme, helytállásunk az emberi haladásért folyó világméretű küzdelem első soraiban — mindehhez, a barátsági szerződéshez, ennek szelleméhez kapcsolódik. A szovjet népben nemcsak nagy, hanem önzetlen barátra találtunk. Együttműködésünk és barátságunk okmányának szelleme és betűi egyaránt a proletár internacionalizmus magasztos elvein s a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartásán alapszanak, és maradandóan fejezik ki a szovjet és a magyar nép testvéri barátságát. Az elmúlt tizenkilenc esztendőben szüntelenül ápoltuk ezt a barátságot, hiszen a történelem tanított bennünket is arra, hogy ez a testvéri szövetség előrehaladásunk biztosítéka, s ellenségeink legfőbb igyekezete éppen együttműködésünk ellen irányult. Az okmányban rögzített elveknek megfelelően váltak széles körűvé kapcsolataink az élet minden területén. Megsokasodtak nálunk a „CCCP” jelzést viselő gépek és berendezések, iparunk a Szovjetunióból kapja a legnagyobb nyersanyagszállítmányokat — és megrendeléseket. Autóbuszaink, híradástechnikai, élelmiszeripari berendezéseink, hajóink nagy megbecsülésnek örvendenek a szovjetországban. Gazdasági kapcsolatunk nemcsak , üzemeink munkával való ellátottságát biztosítják, hanem népeink barátságának hordozói is. Együttműködésünk tükröződik pártjaink közös fellépéseiben, országaink külpolitikájában, a szocializmusért és a békéért folyó világméretű küzdelemben. A magyar nép, a szocialista közösség többi országával együtt, aktívan támogatja azt a harcot, amelyet a kommunizmust építő szovjet nép folytat az irializmus ellen, a vietnami nép megsegítéséért, a nyug...német revansisták terveinek meghiúsításáért, az atomfegyverek teljes eltiltásáért, a békés egymás mellett élés maradéktalan megvalósításáért. Hiszen ezek a célok és erőfeszítések a mi hazánk létérdekeit is szolgálják. Felemelkedésünk elképzelhetetlen a magyar—szovjet barátság ápolása nélkül. Ezt bizonyította immár a történelem, s a jövőben is minden megteszünk ápolásáért. Az Egyesült Államok nem csökkenti európai csapatainak létszámát Washington (MTI.) Az amerikai kormány egyelőre nem szándékozik csökkenteni Európában állomásozó csapatainak létszámát. Az USA jelenleg hat hadosztályt tart fenn Európában, noha szakértők szerint a katonai céloknak két hadosztálynyi erő is megfelelne. A Washingtoni külügyminisztérium szóvivője az angol kormány Fehér Könyvével kapcsolatban csütörtökön csupán azt mondotta, hogy „Johnson elnök korábban már kifejtette az USA véleményét” s az Egyesült Államok csak akkor hajlandó csökkenteni az Európában levő alakulatok létszá- mát, ha erre „kölcsönös formá-ban” kerül sor. A szenátus csütörtök délutáni ülésén javító New York-i republikánus szenátor több , társával együtt újabb javaslatot tett az USA európai politikájának s ezen belül katonai terveinek felülvizsgálatára. Javits azzal érvel, hogy a változó európai helyzet következtében az USA-nak módosítani kell politikáját. Jólértesült helyről származó információk szerint az Egyesült Államok változatlanul a jelenlegi csapatlétszám fenntartása melett foglal állást az úgynevezett háromhatalmi tárgyalások február 28-án kezdődő szakaszán is. Az USA, Nagy-Britannia és Nyugat-Németország képviselői az NSZK területén állomásozó amerikai és angol csapatok kérdéséről tárgyalnak majd. Nyugatnémet részről azt akarják elérni, hogy Washington vállaljon az eddiginél nagyobb részt a csapatok fenntartásának költségeiből. Amerikai részről azonban változatlanul azzal érvelnek, hogy semmiféle változás sem időszerű, mivel a csapatok helyzetének és fenntartásának kérdése csak a NATO katonai terveinek általános revíziója keretében oldható meg, ez a probléma azonban „hosszas tanulmányozást” igényel. Merényletet tervezett Bécs (MTI.) Bécsben hivatalosan közölték, hogy az osztrák rendőrség csütörtökön letartóztatott egy Mirko Grabovac nevű Nyugat-Németországban élő horvát fiatalembert, aki töltött pisztollyal és lőszerrel a bécsi Hotel Imperiallal szemben várakozott Tito jugoszláv elnök ötnapos hivatalos ausztriai látogatása idejére. A Hotel Imperialban szállt meg. A letartóztatott fiatalemberről kiderült, hogy illegálisan szökött az NSZK-ból Ausztriába. Grabovac szerepelt a nemkívánatos személyek listáján és ennél fogva az osztrák határőrök nem engedték belépni az országba. A rendőrségen elmondta, hogy miután átszök itt a határon, azért jött Bécsbe, hogy Tito elnök látogatásaidején „valamit csináljon”. v Agy és félelem hogy csodáltam néhány napja még El Cordobést. Ma már tudom, hogy neki sem fog sikerülni. Spanyolország legbátrabb és legrettenthetetlenebb torreádora most már fél és úgy gondolom, hogy félelme végzetes lesz. El Cordobésról Hemingway, ha élne, bizonyára novellát írna, vagy regényhősnek választaná, mert a spanyol torreádor minden idők bikaviadorainak legügyesebbike. Az az ember, aki szakítani tudott a hajdani klasszikus iskolával, megteremtve a maga egyszerű, sallangmentes és rendkívül kockázatos stílusát. Leegyszerűsítette az arénai párharcát a saját életének kockáztatására. El Cordobés a végsőkig csigázta a feszültséget a küzdőtéren, a közönséget lázba hozta s már-már a torreádorok koronázatlan királyának kiáltották ki, amikor két hete váratlanul visszalépett a porondtól. Sohasem láttam El Cordobést küzdeni, mondhatni, akkor ismertem meg, amikor bejelentette visszavonulását. És akkor csodáltam meg a nagy torreádort: ennek az embernek van bátorsága. Mielőtt halálos sérülést szenvedne, visszavonul. Fénykorában, a közönség diadalköszöntésétől övezve. Bátornak tartottam, pedig El Cordobés akkor azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy ágyában isteni sugallatot látott, és ez késztette a visszavonulásra. Nem hittem El Cordobésnak, nem hittem el, hogy fél. A spanyol torreádor most újra a sajtó hírügynökségének reflektorfényébe került. Néhány napja azt nyilatkozta, hogy mégis visszatér az arén i náta. Úgy hírlik, El Cordobéstól magas kártérítést követeltek az impresszáriók az 1967-re már lekötött mérkőzéseiért. A bikaviador évekig verekedett az arénában, vakmerő stílusa után úgy csodálták, mint az olyan embert, aki nem fél a haláltól. És most El Cordobés egyszerre félni kezdett. Az imsrresszáriók megismeri tették vele az igazi félelmet, a kilátástalanságot. És ez rosszabb, mint az arénai mindennapos halálharc. Most már El Cordobésra is az a sors vár, mint a társaira. Neki sem sikerülhetett kiszabadulnia. Az ágyát egyébként, amelyikben az isteni sugallatot látta, 3500 dollárért elárverezik. Nem valószínű, hogy El Cordobés megszabadul a rémlátomástól. Attól a gondolattól, hogy ő is úgy végzi, mint a többiek. Ha csak valami csoda nem történik. — ti — KISALFÖLD Olasz kezdeményezés Vietnam ügyében? Róma (MTI.) Fanfani olasz külügyminiszter csütörtökön este fogadta Reinhardtot, az Egyesült Államok vatikáni nagykövetét. Rendszerint jól tájékozott római politikai körökben úgy tudják, hogy az amerikai nagykövet ismételten kifejtette Fanfani előtt a Fehér Ház „érveit” a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe bombázásának újrakezdését illetően, majd arról volt szó, hogy Olaszország esetleg folytatja a tavaly decemberben már megkezdett óvatos kezdeményezését a vietnami kérdés tárgyalásos rendezése érdekében. Figyelemreméltó, hogy valamennyi politikai párt nagy nyomást gyakorol a római kormányra atekintetben, hogy fejezze ki tiltakozását az amerikai bombatámadások újrakezdése miatt. SYBILL a Kisfaludy Színházban A bemutató előadás szüneteiben többen felismerték — bár nagy szemüveg „álcázta" sötét üvegével — Telessy Györgyit (Házy Erzsébet húga) a kaposvári Csiky Gergely Színház tagját. Csupán a szakmai kíváncsiság, érdeklődés hozta, érdekli hol, mit, hogyan játszanak. Mit mond a vendég? „Szép előadás — őszintén!” — hangsúlyozta, amikor külön is gratulált Balla Icának a nagyhercegnőért. Jacobi Viktor háromfelvonásos nagyoperettjének (Martos és Bródy szövegét átdolgozta Kecskeméti János), zenéjét élvezettel hallgatta a közönség a Kisfaludy Színház zenekarénak kitűnő tolmácsolásában. Gulyás Sándor vezényletével — a néha bizonytalan énekesek ellenére — a lendületes tempók, a színes muzsikálás és a zene lüktetése folytán többet kapott a közönség, mint a sablonos operett előadásokon. Eltért a rendezés is a meg-s szokott sablontól. A nézőtér azonban nem fogadta egyérrtelmű helyesléssel az eltérést a „hagyományostól”. Mint várható volt, nem maradt el az összehasonlítás. Kinek tetszett, kinek „jobban sikerült hat évvel ezelőtt”. Dehát mint a zongoraművésznő mondogatja: „Ez van.’’ S hosszú sorozatban megy majd bizonyára sikerként. Hortobágyi Margit francia bohózatnak tekinti az egy éjszaka történetét, s nyilvánvaló, hogy ez a darabfelfogás nem tűrheti a szerelmes négyes „súlyos vergődését”. Ironizálás bizonyos határokon belül az egységes zenei megoldásra támaszkodva, így kap lehetőséget például Molnár Miklós (mint Borcsakov) változatos, egyéni alakításra regényeivel (Csernus László és Hajnal Róbert) egyetemben. A bohózati fricskákat egyébként bőven osztogatják valamennyien. Megsínyli Sybi"? Az arisztokratásdiság régiségére ráfér. Az atyuskázás és miegy- más így elviselhetőbb. Ugyan mi okozta, hogy az első igazi tapsot a Marcsa szám (Berta Erzsi) kapta? A nézőtér fanyalgása? A premier-izgalmak okozta halványabb egyéni teljesítmények? Forróbb lett volna a levegő, ha „halkabb hívásra” is ismételnek? Pataki Ottiliánál magabizotosabb, árnyaltabban játékos Balla Ica. D. Kovács József látható élvezettel játszotta a kormányzót. Jó Fáy László nagyhercege, Csizmadia László amolyan „kiskatonás” hadinagya ennek is, annak is bizony talán. Kenessy Zoltán impresszáriója néhol nem rokonszenvesen túloz. Jók a táncbetétek — Somlay István koreográfus érdeme. Baráth András díszletei hangulatosak, a szépek Nagyajtay Teréz jelmezei. Átlagon aluli viszont műsorfüzet. Balla Ica és Fáy László Telessy György! (Sieber Sándor felvételei) Az AÁSZ rendkívüli értekezlete Buenos Aires (MTI) Az Amerikai Államok Szervezetének harmadik rendkívüli értekezletén csütörtökön a külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a pánamerikai csúcsértekezletet április 14-én az uruguayi Punta del Este fürdőhelyen rendezik meg. Hátra van még a nehezebb feladat, a csúcsértekezlet napirendjének összeállítása. Az Egyesült Államok eredetileg az integrált amerikaközi fegyveres erők megalakítását szerette volna megtárgyaltatok Ez a szándék azonban a latin-amerikai országok legélesebb ellenállásába ütközött. Közép- és Dél-Amerika országaiban a gazdasági kérdések a legégetőbbek, éppen ezért az következik, hogy a csúcsértekezleten ezeket a kérdéseket vitassák meg. Az Egyesült Államok ezért most taktikát változtatva a gazdasági integráció megteremtését javasolta a csúcsértekezlet egyik napirendi pontjául. Bush amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban felszólította a latin-amerikai országokat, hogy alakítsák meg a földrész közös piacát. Ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul támogatni fogja őket ebben. Észak-amerikai tervek szerint a latin-amerikai közös piac 1980-ig épülne ki. A szerződést 1968. április 1-ig írnák alá, s a két dátum közötti 12 év alatt fokozatosan alakulna ki a gazdasági integráció. A latin-amerikai küldöttségek azonban megoszlanak a közös piac kérdésében. Egyes országok, mint például Chile és Kolumbia, támogatják a szorosabb gazdasági integráció gondolatát, míg mások, — Argentína és Brazília — inkább a szabadkereskedelmi politika hívei. (AFP, Reuter, TASZSZ) Az időjóslás népi hagyományai A MAGYARORSZÁG ma megjelent számában közli a sok vitára alkalmat adó „osztrák időjárási előrejelző naptárt”. A hetilap egyik cikke ezzel kapcsolatban feleleveníti az időjóslás népi hagyományait. Folytatja a MAGYARORSZÁG a Manchester-könyv kavarta amerikai botrány, a Kennedyek kontra Johnson vita újabb fejleményeinek közlését. Az elnökgyilkosságot követő napok történetének Manchester-adta leírásából vett idézetek sorakoznak itt a más forrásokból merített megállapítások mellett. A Szovjetunióról, Franciaországról, Kanadáról, Csehszlovákiáról olvashatunk a hetilap külpolitikai rovatában. Wesselényi Miklós népszerű történelmi visszaemlékezéseinek sorában Rasputin alakja elevenedik meg. Az „öt világrész száz lapjából” című összeállításban a kínai helyzetről szóló külföldi lapidézeteket ad közre a MAGYARORSZÁG e heti száma. Szó esik Budapest munkaerőhelyzetéről, — a disznóölések idejéről, — a fesztiválokról, — a tbc-s megbetegedés számának csökkenéséről, — a furfangos bűnözőkről, — a tudományos kutatók helyzetét elemző szociológiai kutatásokról is. 17. február 11., szombat