Kisalföld, 1967. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1967. ÁPRILIS 8., SZOMBAT * XXIII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM A tartalomból: Gyógyítás munkával A földművesszövetkezeti küldöttgyűlés vitája Szerencsegömbök Kapuvárait Vitára bocsátják az új Munkatörvénykönyv lemezeiét Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott A munkaügyi miniszter, az igazságügyminiszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége előterjesztette az új Munkatörvénykönyv tervezetét A jelenleg érvényben lévő Munkatörvénykönyvet 1951-ben alkották. Rendelkezéseit az időközben végrehajtott módosítások csak részben korszerűsítették. A változtatások nehezen áttekinthetővé, egyes részeiben pedig ellentmondásossá is tették. Szükségessé vált olyan Munka törvénykönyv kidolgozása, amely megfelel a 16 év alatt végbement fejlődésnek, egyben segíti az 1968. január 1-vel életbe lépő új gazdaságirányítási rendszer érvényesülését. A kormány az előterjesztést megvitatta, s hozzájárult ahhoz, hogy a munkaügyi miniszter a tervezett gazdasági vezetők, szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták, jogászok, közgazdászok, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó szakemberek körében vitára bocsássa. A vita befejezése után a tervezetet a Minisztertanács mint törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI.) Győri orvosnapok: Három előadás a rák gyógyításáról Rákellenes hatóanyag van a céklában Pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek közepette megkezdődtek a „győri orvosnapok” rendezvényei. Dr. Szász János megyei kórházigazgató köszöntötte az orvosokat és a vendégeket Megjelent a tudományos konferencián Jankovits István, a városi pártbizottság első titkára is. Az első napon három figyelemre méltó előadás hangzott el a rákbetegségek gyógyításáról. Ferenczi Sándor csornai orvos előadásának címe „A daganatok céklakezelése’ volt. Ferenczi doktor a témával 1950 óta foglalkozik. Állítása szerint a céklában rákellenes hatóanyag van, azaz nemcsak a céklában, hanem a bodzabogyóban, a vörösborban stb. is. A cékla azonban az a növény, amelyet nagy mennyiségben is szívesen fogyasztanak az emberek, és nincs károsító hatása a szervezetre. Évente 3 millió ember A Földön évente 3 millió ember hal meg rákban. A Német Szövetségi Köztársaságban például minden harmadik férfi és minden negyedik nő rákban hal meg. Ezek az ijesztő számok azt sürgetik, hogy e pusztító betegség megfékezésére mindent meg kell tenni. Ezért örömmel fogadható az a kezdeményezés, hogy a győri orvosnapokon szót kaptak a céklával kapcsolatos kísérletek, eredmények és feltevések. Dr. Siegmund Schmidt NSZK-beli professzor előadásában részletesen foglalkozott a céklával. Elismeréssel szólt a csornai orvos munkásságáról. Szerinte a céklának komoly szerepe van a rákellenes étrendben. A német professzor Ferenczi doktor tudományos dolgozataira felfigyelve kezdte alkalmazni a céklakezelést. A beteg már hegyi túrákat tett . Nyolcvanöt rákbetegnél és 25 fehérvérűségben szenvedőnél tudtam kielégítő eredményt elérni a céklalével és porral — mondotta. — Reménytelen állapotban került hozzám 1963 márciusában a hamburgi kórházból egy 64 éves beteg, fehérvérűséggel. A céklalétől és portól intenzíven javult. Az utóbbi évben már hegyi túrát is tett. Szeretném megköszönni Ferenczi doktornak, hogy beavatott a therápiájába. Dr. P. G. Seeger berlini — NDK-beli — főorvos a természettudományok és az orvostudományok doktora, egyetemi tanár is beszámolt a céklával kapcsolatos kísérletekről, eddigi eredményeiről. Elemezte például a céklalében lévő hatóanyagokat. Beszédének bevezető és befejező része különösen érdekes. Megismerés és gyakorlat — Az önök nagy honfitársa, az anyák megmentője, Semmelweiss Ignác példája bizonyítja, hogy egy betegség prophylaxisához és therápiájához a legértékesebb megismeréseket egyedül a gyakorlatból lehet nyerni. De ez a példa, sajnos, azt is megmutatja, hogyan nem kell eljárni a jelentősebb megismerések elfogadásának tekintetében .Ami akkor a gyermekágyi lázra vonatkozott, ma úgy látszik, a rákra vonatkozólag érvényes. Az új ismereteknek 50—100 évre van szükségük, hogy megértsék és el issmerjék őket. — A Ferenczi doktor által végzett kísérletek megérdemlik nagyrabecsülésünket. Nehogy a bevezetésben idézett igazságtalanság megismétlődjék Magyarországon és Ferenczit a „céklarépa Semmelweissének” kelljen nevezni! A Hefa-Frenon Gyógyszergyár képviselője is elmondta véleményét. A gyár nagy mennyiségben állít elő céklarépából készült kivonatokat. A céklaügyben a kezdeményező magyar orvos volt. Sem Ferenczi, sem német kollégái nem tartják magukat tévedhetetlennek. Azt sem állítják, hogy csodagyógyszer rejlik a céklában. Azt azonban igen — és ezt bizonyítani is tudják —, hogy érdemes a kísérletekre felfigyelni. Dr. Ferenczi Sándor kísérleteire a Gyógynövényipari Kutatóintézetben is felfigyeltek. Tyihák Ernő kutató témát látott a céklában. — Azt keressük, ami gyógyít benne — mondotta. — Ez pedig a levében található. A kísérletek jó úton haladnak. Az év végére várunk eredményt. Szeretnénk pontosan meghatározni, mit kell kivonni a céklából, s akkor nem lesz akadálya a gyógyszer előállításának. A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. számú Kórbonctani Intézetében 1963 óta végeznek állatkísérleteket. Dr. Szende Béla, a kísérletek irányítója az orvosnapokon bejelentette, hogy pozitív eredménnyel járt az eddigi munka: sikerült a hatóanyagot megközelíteni. Itt tart jelenleg a céklaügy, amelyről lapunk is több alkalommal tett említést. Mi is abban bízunk, amiben a berlini professzor: Magyarországon is meg kell kapniuk a támogatást azoknak, akik igazán elismerésre méltó módon dolgoznak a félelmetes betegség, a rák leküzdéséért. Cseresznyék István Biztos, jó alap pártunk politikája A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete Tegnap tartotta tanácskozását a szakszervezetek Győr- Sopron megyei küldöttértekezlete. Százötven küldött hallgatta és vitatta meg a megye szakszervezeti mozgalmának négyévi tevékenységéről adott beszámolót, s megválasztotta új megyei vezető testületét. A küldöttértekezlet elnökségében helyet foglalt és felszólalt Pataki László,az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára, Nemeslaki Tivadar, a Vasas Szakszervezet főtitkára, országgyűlési képviselő. A SZOT elnökségének képviseletében Keszei Károly, az elnökségi iroda vezetője vett részt a tanácskozáson. A küldöttek a Szakszervezetek Megyei Tanácsának írásbeli beszámolóját írásban megkapták. Ehhez szóbeli kiegészítést fűzött Hortváth Imre, az SZMT vezető titkára. A beszámolót és a kiegészítést az alábbiakban kivonatosan közöljük: Négy év telt el a szakszervezetek XX. kongresszusa és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa újjáválasztása óta. A beszámolási időszakban Győr- Sopron megye dolgozói újabb sikereket értek el a szocialista építésben. Sikeresen befejezték a második ötéves tervet, s indították a harmadikat. Fejlődött a megye dolgozóinak társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete, s megvalósításának részese a szakszervezeti mozgalom. A sikerek okozta jogos örömöt és büszkeséget a gondok, nehézségek felismerését, ezek megszüntetéséért folytatott harcot tükrözte a Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszámolója. Részese a megvalósításnak Megyénk szocialista iparának termelése a második ötéves tervben 53 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének 55 százaléka származott a termelékenység növeléséből, 45 százaléka pedig létszámfejlesztésből. A múlt évben bizonyos javulás állt be, ekkor a termelés növekedésének 67,3 százalékát termelékenységgel adták az üzemek. Némely vállalatnál: a Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban, a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban az átlagosnál nagyobb ütemű volt a termelésnövekedés, összességében a megye ipara teljesítette, sőt túlteljesítette termelési tervét. Néhány iparágban azonban nem sikerült elérni a termelés ütemességét. Nem ritka még a hóvégi- és negyedév végi hajrá. Ennek oka elsősorban az egyenetlen anyagellátás, kése- delmes tervdokumentáció, elégtelen kooperáció, sok helyütt pedig a meg nem felelő üzemszervezés. Következménye ennek az üzemek egy részében meglévő, mértéktelen túlóráztatás. A múlt évben 2 084 000 túlórát használtak fel, s az utóbbi négy esztendőben évről évre többet. 1966-ban meglepően sok volt a textilüzemek túlóra-felhasználása. Kivált a vasárnapi műszakok száma növekedett, ez elsősorban a dolgozó nőket érintette kedvezőtlenül. A túlóráztatáshoz nagy mértékben hozzájárulnak a felügyeleti szervek tervezési, irányítási és ellenőrzési hiányosságai. Sok esetben a tervektől eltérnek, elrendelnek terven felüli feladatokat, előrehoznak határidőket, de a műszaki feltételeket nem biztosítják. Ehelyett túlórát engedélyeznek a vállalatoknak, népgazdasági érdekekre hivatkozva. A szakszervezet ezzel a nagymérvű túlóráztatással nem érthet egyet. S állást foglal azért, hogy jobb együttműködéssel, üzemszervezéssel, a tervek körültekintőbb kialakításával, tervszerűbb munkával oldják meg a termelési feladatokat. Ez az állásfoglalás az MSZMP IX. kongreszszusa határozatának szellemében történik, amely munkaidő csökkentését irányozta elő. E határozat arra kötelezi a szakszervezeti és gazdasági vezetőket, hogy teremtsenek rendet e kérdésben. A termelés gazdaságosságával foglalkozott ezután a beszámoló. Ennek lényeges része a termelékenység. Az egy főre jutó termelési érték növelése fontos termelési mutató. Ezért értékes a múlt évi 67,3 százalék. Ennek elismerése mellett arra is figyelmeztet a Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszámolója, hogy a termelékenység növekedése csak részben származik a munka jobb megszervezéséből, a korszerűbb technika alkalmazásából. A termelékenység növelése egy része a munkaintenzitás növeléséből keletkezett. A normaszigorítást ott is bevezették, ahol műszaki fejlesztés, munkaszervezés nem történt. — Ezt a jövőben nem lehet megengedni — hangsúlyozta a beszámoló. — A szakszervezeti bizottságok lépjenek fel az ilyen jelenségekkel szemben, ugyanakkor járjanak el a munkafegyelem megsértői ellen is. A munkafegyelem megszilárdítására irányuló vezetői intézkedéseket támogassák. Újítómozgalom, munkaverseny A műszaki fejlesztésnek, a termelékenység növelésének fontos eszköze az újítómozgalom. Ez a beszámolási időszak kezdetéhez mérten jelentősen visszaesett, s csak 1966-ra került ki a hullámvölgyből. A szakszervezetek, de a gazdasági vezetők sem foglalkoztak megfelelően az újítómozgalommal. Sok a huzavona, a késedelem az elbírálásnál, gyenge a propagandamunka. Nem megalapozottak az újítási feladattervek, ezért azoknak csak kis része valósult meg. A szakszervezeti szervek fontos feladata, hogy a gazdasági vezetőkkel egyetértésben számolják fel a mozgalom fogyatékosságait, biztosítsák az újítók törvényes jogait. Szüntessék meg az újítások bürokratikus ügyintézését. Reális, ösztönző újítási feladatterveket készítsenek. Az újítómozgalom révén elérhető a termelési költségek lényeges csökkentése. A tömegmozgalommá fejlődött szocialista munkaverseny eredményeiről adott számot ezután a beszámoló. Négy év alatt a szocialista címet elnyert brigádok száma csaknem megnégyszereződött. A párt IX. kongresszusának tiszteletére kibontakozott versenymozgalom s eredményei azt mutatják, hogy a dolgozók egyetértenek a párt politikájával, s annak megvalósításáért készek fáradozni. A munkaverseny szervezésében, s irányításában tökéletesedett a szakszervezet, a KISZ- és a gazdasági-műszaki vezetők együttműködése. Javításra szorul különösen az egyéni versenyzőkkel való foglalkozás. Sok ütemben elhanyagolt a „Kiváló dolgozó” címért folytatott verseny, amely pedig anyagi ösztönzést jelent a jobb munkára. A vállalások tartalmasabbá tétele, a verseny nyilvánossága fontos feladat. Ezután az üzemi demokrácia érvényesülésének tapasztalatairól szólt a beszámoló. A beszámolási időszakban lényeges javulás tapasztalható e tekintetben. A termelési tanácskozásokon, műszaki konferenciákon egyre inkább megnyilvánul a dolgozók növekvő felelősségérzete, segítőkészsége a gazdálkodás megjavítása iránt. Ezt a tendenciát a szakszervezetnek erősítenie kell, érvényre juttatni azt a gyakorlatot, hogy az üzemi demokrácia a dolgozók minden rétegére kiterjedjen, a döntések meghozatala előtt s a végrehajtás jó megszervezése céljából. Ezáltal a vezetés megosztja gondjait, erősíti a tulajdonosi tudatot, növeli a felelősségérzetet a gazdálkodás eredményességéért. A dolgozók bevonása a vezetésbe erősíti az egyszemélyi felelősséget. Az üzemi demokrácia széleskörű kibontakoztatásában felelősségteljes feladatok hárulnak az üzemi, vállalati szakszervezeti szervekre. Érdekvédelem Sokoldalú szakszervezeti, érdekvédelmi tevékenységről adott számot a beszámoló. A szakszervezeti bizottságok a dolgozók munkafeltételeinek megjavításáért, ösztönzőbb, bérezéséért, sokat és eredményesen munkálkodtak Sokat tettek a biztonságosabb munkavégzésért, a balesetek elhárításáért, valamint a foglalkozási ártalmak csökkentéséért. Egyre több eredményt érnek el a törvényesség betartásában, a munkajog érvényesítésében. Az üzemekben közmegelégedéstős tevékenykednek a szakszervezeti nyugdíj-előkészítő bizottságok, nagy gonddal gyűjtik össze az idős dolgozók szolgálati éveit. Munkájuk nyomán (Folytatás a 2. oldalon.) A GYŐRI Búzakalász Tsz tulajdona ez a korszerű hűsösbenevelő, csirkével. A héthetes korú baromfiák átlagosan 1,25 kiló súlyúak, több mint 26 000 (Nagy Éva felvi