Kisalföld, 1967. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1967. ÁPRILIS 8., SZOMBAT * XXIII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM A tartalomból: Gyógyítás munkával A földművesszövetkezeti küldöttgyűlés vitája Szerencsegömbök Kapuvárait Vitára bocsátják az új Munkatörvényk­önyv lemezeiét Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott A munkaügyi miniszter, az igazságügyminisz­ter és a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége előterjesztette az új Munka­törvénykönyv tervezetét A jelenleg érvényben lévő Munkatörvény­könyvet 1951-ben alkották. Rendelkezéseit az időközben végrehajtott módosítások csak részben korszerűsítették. A változtatások ne­hezen áttekinthetővé, egyes részeiben pedig ellentmondásossá is tették. Szükségessé vált olyan Munka törvénykönyv kidolgozása, amely megfelel a 16 év alatt végbement fejlődésnek, egyben segíti az 1968. január 1-vel életbe lépő új gazdaságirányítási rendszer érvénye­sülését. A kormány az előterjesztést megvitatta, s hozzájárult ahhoz, hogy a munkaügyi mi­niszter a tervezett gazdasági vezetők, szak­­szervezeti tisztségviselők és aktivisták, jogá­szok, közgazdászok, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó szakemberek körében vitára bo­csássa. A vita befejezése után a tervezetet a Minisztertanács mint törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A kormány ezután egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI.) Győri orvosnapok: Három előadás a rák gyógyításáról Rákellenes hatóanyag van a céklában Pénteken délelőtt ünnepé­lyes külsőségek közepette megkezdődtek a „győri orvos­napok” rendezvényei. Dr. Szász János megyei kórház­igazgató köszöntötte az orvo­sokat és a vendégeket Meg­jelent a tudományos konfe­rencián Jankovits István, a városi pártbizottság első tit­kára is. Az első napon három figye­lemre méltó előadás hangzott el a rákbetegségek gyógyítá­sáról. Ferenczi Sándor csor­nai orvos előadásának címe „A daganatok céklakezelése’­ volt. Ferenczi doktor a témá­val 1950 óta foglalkozik. Állí­tása szerint a céklában rák­ellenes hatóanyag van, azaz nemcsak a céklában, hanem a bodzabogyóban, a vörösbor­ban stb. is. A cékla azonban az a növény, amelyet nagy mennyiségben is szívesen fo­gyasztanak az emberek, és nincs károsító hatása a szer­vezetre. Évente 3 millió ember A Földön évente 3 millió ember hal meg rákban. A Né­met Szövetségi Köztársaság­ban például minden harmadik férfi és minden negyedik nő rákban hal meg. Ezek az ijesztő számok azt sürgetik, hogy e pusztító betegség meg­fékezésére mindent meg kell tenni. Ezért örömmel fogad­ható az a kezdeményezés, hogy a győri orvosnapokon szót kaptak a céklával kap­csolatos kísérletek, eredmé­nyek és feltevések. Dr. Siegmund Schmidt NSZK-beli professzor előadá­sában részletesen foglalkozott a céklával. Elismeréssel szólt a csornai orvos munkásságá­ról. Szerinte a céklának ko­moly szerepe van a rákellenes étrendben. A német professzor Ferenczi doktor tudományos dolgoza­taira felfigyelve kezdte alkal­mazni a céklakezelést. A beteg már hegyi túrákat tett . Nyolcvanöt rákbetegnél és 25 fehérvérűségben szenve­dőnél tudtam kielégítő ered­ményt elérni a céklalével és porral — mondotta. — Re­ménytelen állapotban került hozzám 1963 márciusában a hamburgi kórházból egy 64 éves beteg, fehérvérűséggel. A céklalétől és portól intenzíven javult. Az utóbbi évben már hegyi túrát is tett. Szeretném megköszönni Ferenczi doktor­nak, hogy beavatott a therá­­piájába. Dr. P. G. Seeger berlini — NDK-beli — főorvos a termé­szettudományok és az orvos­tudományok doktora, egyete­mi tanár is beszámolt a céklá­val kapcsolatos kísérletekről, eddigi eredményeiről. Elemez­te például a céklalében lévő hatóanyagokat. Beszédének bevezető és befejező része kü­lönösen érdekes. Megismerés és gyakorlat — Az önök nagy honfitársa, az anyák megmentője, Sem­­melweiss Ignác példája bizo­nyítja, hogy egy betegség prophylaxisához és therápiá­­jához a legértékesebb megis­meréseket egyedül a gyakor­latból lehet nyerni. De ez a példa, sajnos, azt is megmu­tatja, hogyan nem kell el­járni a jelentősebb megisme­rések elfogadásának tekinte­tében­ .Ami akkor a gyermek­ágyi lázra vonatkozott, ma úgy látszik, a rákra vonatko­zólag érvényes. Az új ismere­teknek 50—100 évre van szük­­­ségük, hogy megértsék és el i­s­­smerjék őket. — A Ferenczi doktor által végzett kísérletek megérdem­lik nagyrabecsülésünket. Ne­hogy a bevezetésben idézett igazságtalanság megismétlőd­jék Magyarországon és Feren­­czit a „céklarépa Semmel­­weissének” kelljen nevezni! A Hefa-Frenon Gyógyszer­­gyár képviselője is elmondta véleményét. A gyár nagy mennyiségben állít elő cékla­répából készült kivonatokat. A céklaügyben a kezdemé­nyező magyar orvos volt. Sem Ferenczi, sem német kollégái nem tartják magukat téved­hetetlennek. Azt sem állítják, hogy csodagyógyszer rejlik a céklában. Azt azonban igen — és ezt bizonyítani is tudják —, hogy érdemes a kísérletekre felfigyelni. Dr. Ferenczi Sándor kísér­leteire a Gyógynövényipari Kutatóintézetben is felfigyel­tek. Tyihák Ernő kutató té­mát látott a céklában. — Azt keressük, ami gyó­gyít benne — mondotta. — Ez pedig a levében található. A kísérletek jó úton haladnak. Az év végére várunk ered­ményt. Szeretnénk pontosan meghatározni, mit kell ki­vonni a céklából, s akkor nem lesz akadálya a gyógyszer elő­állításának. A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem I. számú Kór­bonctani Intézetében 1963 óta végeznek állatkísérleteket. Dr. Szende Béla, a kísérletek irá­nyítója az orvosnapokon beje­lentette, hogy pozitív ered­ménnyel járt az eddigi mun­ka: sikerült a hatóanyagot megközelíteni. Itt tart jelenleg a céklaügy, amelyről lapunk is több al­kalommal tett említést. Mi is abban bízunk, amiben a ber­lini professzor: Magyarorszá­gon is meg kell kapniuk a tá­mogatást azoknak, akik iga­zán elismerésre méltó módon dolgoznak a félelmetes beteg­ség, a rák leküzdéséért. Cseresznyék István Biztos, jó alap pártunk politikája A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete Tegnap tartotta tanácskozását a szakszervezetek Győr- Sopron megyei küldöttértekezlete. Százötven küldött hall­gatta és vitatta meg a megye szakszervezeti mozgalmának négyévi tevékenységéről adott beszámolót, s megválasztotta új megyei vezető testületét. A küldöttértekezlet elnökségében helyet foglalt és fel­szólalt Pataki László,­­az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára, Nemeslaki Tivadar, a Vasas Szakszervezet főtitkára, ország­­gyűlési képviselő. A SZOT elnökségének képviseletében Keszei Károly, az elnökségi iroda vezetője vett részt a ta­nácskozáson. A küldöttek a Szakszervezetek Megyei Tanácsának írás­beli beszámolóját írásban megkapták. Ehhez szóbeli kiegé­szítést fűzött Hortváth Imre, az SZMT vezető titkára. A be­számolót és a kiegészítést az alábbiakban kivonatosan kö­zöljük: Négy év telt el a szakszer­vezetek XX. kongresszusa és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa újjáválasztása óta. A be­számolási időszakban Győr- Sopron megye dolgozói újabb sikereket értek el a szocialis­ta építésben. Sikeresen befe­jezték a második ötéves ter­vet, s indították a harmadi­kat. Fejlődött a megye dolgo­zóinak társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete, s megvalósításának részese a szakszervezeti mozgalom. A si­kerek okozta jogos örömöt és büszkeséget a gondok, nehéz­ségek felismerését, ezek meg­szüntetéséért folytatott harcot tükrözte a Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszá­molója. Részese a megvalósításnak Megyénk szocialista ipará­nak termelése a második öt­éves tervben 53 százalékkal nőtt. A termelés növekedésé­nek 55 százaléka származott a termelékenység növeléséből, 45 százaléka pedig létszám­­fejlesztésből. A múlt évben bizonyos javulás állt be, ek­kor a termelés növekedésének 67,3 százalékát termelékeny­séggel adták az üzemek. Né­mely vállalatnál: a Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdasá­gi Gépgyárban, a Győri Pa­mutszövő- és Műbőrgyárban az átlagosnál nagyobb ütemű volt a termelés­növekedés, összességében a megye ipa­ra teljesítette, sőt túlteljesí­tette termelési tervét. Néhány iparágban azonban nem sike­rült elérni a termelés üte­mességét. Nem ritka még a hóvégi- és negyedév végi haj­rá. Ennek oka elsősorban az egyenetlen anyagellátás, kése-­­ delmes tervdokumentáció,­­ elégtelen kooperáció, sok he­lyütt pedig a meg nem fe­lelő üzemszervezés. Következménye ennek az üzemek egy részében meglé­­­­vő, mértéktelen túlóráztatás. A múlt évben 2 084 000 túl­órát használtak fel, s az utób­bi négy esztendőben évről év­re többet. 1966-ban meglepő­en sok volt a textilüzemek túlóra-felhasználása. Kivált a vasárnapi műszakok száma növekedett, ez elsősorban a dolgozó nőket érintette kedve­zőtlenül. A túlóráztatáshoz nagy mértékben hozzájárul­nak a felügyeleti szervek ter­vezési, irányítási és ellenőr­zési hiányosságai. Sok esetben a tervektől eltérnek, elrendel­nek terven felüli feladatokat, előrehoznak határidőket, de a műszaki feltételeket nem biz­tosítják. Ehelyett túlórát en­gedélyeznek a vállalatoknak,­­ népgazdasági érdekekre hi­vatkozva. A szakszervezet ezzel a nagymérvű túlóráztatással nem érthet egyet. S állást foglal azért, hogy jobb együttműkö­déssel, üzemszervezéssel, a tervek körültekintőbb kiala­kításával, tervszerűbb munká­val oldják meg a termelési feladatokat. Ez az állásfogla­lás az MSZMP IX. kongresz­­szusa határozatának szelle­mében történik, amely mun­kaidő csökkentését irányozta elő. E határozat arra kötelezi a szakszervezeti és gazdasági vezetőket, hogy teremtsenek rendet e kérdésben. A termelés gazdaságosságá­val foglalkozott ezután a be­számoló. Ennek lényeges ré­sze a termelékenység. Az egy főre jutó termelési érték nö­velése fontos termelési muta­tó. Ezért értékes a múlt évi 67,3 százalék. Ennek elismeré­se mellett arra is figyelmez­tet a Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszámolója, hogy a termelékenység növekedése csak részben származik a munka jobb megszervezésé­ből, a korszerűbb technika al­kalmazásából. A termelékeny­ség növelése egy része a mun­kaintenzitás növeléséből ke­letkezett. A normaszigorítást ott is bevezették, ahol műsza­ki fejlesztés, munkaszervezés nem történt. — Ezt a jövőben nem le­het megengedni — hangsú­lyozta a beszámoló. — A szak­­szervezeti bizottságok lépje­nek fel az ilyen jelenségek­kel szemben, ugyanakkor jár­janak el a munkafegyelem megsértői ellen is. A munka­­fegyelem megszilárdítására irányuló vezetői intézkedése­ket támogassák. Újítómozgalom, munkaverseny A műszaki fejlesztésnek, a termelékenység növelésének fontos eszköze az újítómozga­­lom. Ez a beszámolási időszak kezdetéhez mérten jelentősen visszaesett, s csak 1966-ra ke­rült ki a hullámvölgyből. A szakszervezetek, de a gazda­sági vezetők sem foglalkoztak megfelelően az újítómozga­­lommal. Sok a huzavona, a késedelem az elbírálásnál, gyenge a propagandamunka. Nem megalapozottak az újí­tási feladattervek, ezért azok­nak csak kis része valósult meg. A szakszervezeti szervek fontos feladata, hogy a gaz­dasági vezetőkkel egyetértés­ben számolják fel a mozgalom fogyatékosságait, biztosítsák az újítók törvényes jogait. Szüntessék meg az újítások bürokratikus ügyintézését. Reális, ösztönző újítási fel­adatterveket készítsenek. Az újítómozgalom révén elérhető a termelési költségek lényeges csökkentése. A tömegmozgalommá fejlő­dött szocialista munkaverseny eredményeiről adott számot ezután a beszámoló. Négy év alatt a szocialista címet el­nyert brigádok száma csak­nem megnégyszereződött. A párt IX. kongresszusának tisz­teletére kibontakozott ver­senymozgalom s eredményei azt mutatják, hogy a dolgozók egyetértenek a párt politiká­jával, s annak megvalósí­tásáért készek fáradozni. A munkaverseny szervezésében, s irányításában tökéletesedett a szakszervezet, a KISZ- és a gazdasági-műszaki vezetők együttműködése. Javításra szorul különösen az egyéni versenyzőkkel való foglalko­zás. Sok ütemben elhanyagolt a „Kiváló dolgozó” címért­­ folytatott verseny, amely pe­dig anyagi ösztönzést jelent a jobb munkára. A vállalások tartalmasabbá tétele, a ver­seny nyilvánossága fontos fel­adat. Ezután az üzemi demokrá­cia érvényesülésének tapasz­talatairól szólt a beszámoló. A beszámolási időszakban lé­nyeges javulás tapasztalható e tekintetben. A termelési ta­nácskozásokon, műszaki kon­ferenciákon egyre inkább megnyilvánul a dolgozók nö­vekvő felelősségérzete, segítő­­készsége a gazdálkodás meg­javítása iránt. Ezt a tenden­ciát a szakszervezetnek erősí­tenie kell, érvényre juttatni azt a gyakorlatot, hogy az üzemi demokrácia a dolgozók minden rétegére kiterjedjen, a döntések meghozatala előtt s a végrehajtás jó megszerve­zése céljából. Ezáltal a veze­tés megosztja gondjait, erősíti a tulajdonosi tudatot, növeli a felelősségérzetet a gazdálko­dás eredményességéért. A dol­gozók bevonása a vezetésbe erősíti az egyszemélyi felelős­séget. Az üzemi demokrácia széleskörű kibontakoztatásá­ban felelősségteljes feladatok hárulnak az üzemi, vállalati szakszervezeti szervekre. Érdekvédelem Sokoldalú szakszervezeti, ér­dekvédelmi tevékenységről adott számot a beszámoló. A szakszervezeti bizottságok a dolgozók munkafeltételeinek megjavításáért, ösztönzőbb, bé­rezéséért, sokat és eredménye­sen munkálkodtak Sokat tet­tek a biztonságosabb munka­végzésért, a balesetek elhárí­tásáért, valamint a foglalko­zási ártalmak csökkentéséért. Egyre több eredményt érnek el a törvényesség betartásában, a munkajog érvényesítésében. Az üzemekben közmegelégedéstős tevékenykednek a szakszerve­zeti nyugdíj-előkészítő bizott­ságok, nagy gonddal gyűjtik össze az idős dolgozók szolgá­lati éveit. Munkájuk nyomán (Folytatás a 2. oldalon.) A GYŐRI Búzakalász Tsz tulajdona ez a korszerű hűsösb­enevelő, csirkével. A héthetes korú barom­fiák átlagosan 1,25 kiló súlyúak, több mint 26 000 (Nagy Éva felvi

Next