Kisalföld, 1969. március (14. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
1969. március 28., péntek Csupa tócsa március Hóba fulladt igyekezet — Vetettek már? — Huszonhárom holdra tavaszi árpát meg keresztet. — Kesernyés mosoly. Kint zuhog az eső. Csupa tócsa március. Sárba fulladt tavasz, hóba fulladt igyekezet. Pedig de sok volt belőle itt Nyalkán is, abban az arcpirító néhány meleg napban. Most meg ki-bejárnak az emberek, esőkabátot lecsurgatni, körbenézni, mintha az ■z időjárást is a tsz-irodáról rendezhetnék. Farkas Ferenc elnök meg csak tekinget az ablakon át, fene ezt a tétlenséget. — Most kevés eső is elég ahhoz, hogy a munkát akadályozza. Egyedül az építkezés mehet, a szerelőműhelyé. — Sokat kell vetni? — Kukorica, takarmányok, kertészet, körülbelül hatszáz hold. Március vége, és itt kell kandikálni. Csak cupakol az ember térdig a kátyúban. Megnéztük a határt. Ahova a cukorrépa kerülne, körülárkolt terület, kipucoltuk az árkokat. De a földön tócsákban áll a víz. A dombokon meg elcsúszik a gép. — Mennyi kellett volna a jó időből? — Csak másfél hét! Tudja, mit jelenthetett volna másfél heti napsütés, száraz idő?! Most már ásítoznánk jó dolgunkban, mikor lehet földbe tenni a kukoricát. No, azért bízunk. — Miben? — Magunkban. Erős a gépparkunk, jó a talajelőkészítés, és anynyi, de annyi igyekezet szorult, gyűlt az emberekbe, hogy lesz itt hajtás, csak süssön ki a nap. Csak süssön — ez a sóhaj, óhaj Töltéstaván is. A terv szerint éppen ma kezdték volna vetni a borsót. Helyette: körülülik az asztalt, Jungi István főgronómus, Márkus László, a győrsági üzem vezetője, Gyurkovics György üzemgazdász: hogyan legyen, ha lehet — Mennyi a vetni való? — Ezerkétszáz hold. De ebből három—négyszáz hold alacsony fekvésű, amit... na, majd meglátjuk. Hol a nyári forró szárazság, ami itt táblaszám égette ki a búzát?! Veri az ablakot az eső. — Legnagyobb gondunk, hogy szűkiben vagyunk a műtrágyának. Ha nem kapunk foszfort, legalább négy vagonnal, hogyan vetjük el a kukoricát? — Kemény április lesz. Huszonöt nap, és minden tennivaló összejön. — Felkészültek rá? — Éppen erről tanácskoztunk ma is. Nyújtott műszakkal, munkával töltött ünnepekkel. Neki kell gyürkőzni, meg ne késsünk. — Még nincs baj... Csak olyan tartós legyen a bizakodás, a szorgalom, mint ez a tétlenséggel gyötrő márciusi eső ... gszm — Meddig esik? — szomorúan nézegetődik az ablaknál Farkas Ferenc, a nyalkás tsz elnöke. A kísérleti vetés szép a ládikában. Sajnos, csak ebben gyönyörködhet Márkus László, győrsági üzemegység-vezető. (Nagy Éva felvételei) KISALFÖLD Nyereségrészesedés és kereskedelem A Győr-Sopron megyei Tanács kereskedelmi osztályán meglepő dolgot hallottunk. Az utóbbi napok vásárlókedve meghaladja a karácsony előtti legjobb napokét is. Mi ennek az oka? Megnövekedett vásárlóerő Közeledik a húsvét, az általános tavaszi vásárlás. A vásárlókedvet az utóbbi hetekben, napokban kifizetett nyereségrészesedés fedezi. A számok jellemzően mutatják: megyénkben 1968-ban március 25-éig 38 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki, 1969. ugyanezen napjáig 142 milliót vettek fel a dolgozók. A kiskereskedelmi vállalatok jelentései jól mutatják március 21-től 24-ig a napi forgalom növekedését a tavalyi hasonló időszakhoz mérten. Egy kiragadott példa a Győr-Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat adataiból: 1968. március 23-án a forgalom 1,2 millió forint volt a megyében, 1969. március 23-án pedig 3,8 millió forint. Az iparcikkboltok 14 százalékkal több árut értékesítettek az idén eddig, mint tavaly hasonló időszakban. Márciusban a Centrum Áruház napi forgalma egymillió forint felett mozog, az egyes árucsoportoknál a tavalyihoz képest 30—42 százalékos a forgalom növekedése Mit veszünk szívesen? A kapott jelentések alapján például az iparcikkek közül: bútort, NDKI gyermekkocsit, illatszer-egységcsomagokat, zsebrádiókat, háztartási gépeket, villanymotorokat, szivattyúkat, műtrágyát. A ruházati boltokban tavaszi divatcikkek fogynak legjobban, felöltők, cipők, felső kötöttáruk, női és gyermekruhák, valamint a hagyományos ajándékozási cikkek, ernyők, kendők, kalapok, harisnyák stb. A Centrum Áruházban a szovjet járműkiállítás időtartama alatt és után is mintegy 600 000 forint értékben adtak el kerékpárokat. Nagyon kelendő volt a centrifuga, a televízió, az ébresztőóra és a közepes árú férfiöltöny. Nem kielégítő az áruellátás! A megnövekedett vásárlókedv természetesen nagyobb árukészletet követel. A kiskereskedelmi felmérések alapján egyes cikkek teljesen hiányoznak az üzletekből. Egyeiek között hiánycikk a női és gyermekkerékpár, a lengőlapátos 201-es típusú mosógép, a négysávos megmetofon, laminált kabát és a fehér gyermekcipők Hézagos az ellátottság lakberendezési cikkekből, háztartási gépalkatrészekből, televíziókból. A kiskereskedelem mindent megtesz az árukészletek növelése és minőségi javítása céljából. A Centrum Áruház hetenként két alkalommal is Hocmrze körútra küldi üzletkötőit. Az ország különböző részeiből próbálják összeszedni a szükséges áruféleségeket, például nyíregyházi, komlói hódmezővásárhelyi ktsz-eknél is dolgoztatnak. Mivel a megyei nagykereskedelmi vállalatoknak sincs megfelelő áru- Vésetetet élve az új gazdasági mechanizmus lehetőségeivel, a kiskereskedelem más megyéből is eszközöl beásósaikat. Főleg a ruha- neműk és cinek választékát kívánják bővíteni. Cs. A. Fiatalabb a szabadságnál Barna, meleg szemmel néz a világba, szava békés, és mozdulata nyugodt. Fiatalember. 1948. január 17-én született Ménfőcsanakon. Fiatalabb tehát a szabadságnál. KISZ-tag, még az idén a pártba kéri felvételét. A — Miért lesz párttag? — Mert úgy érzem, kommunista vagyok. — Mit jelent magának a párt? — Békét. De tudom, hogy harcot is. — Mi a harc? — Csak az ideológiai harcot ismerem, a háborút nem. A neve: Németh Gusztáv, lakik Ménfőcsanakon, foglalkozása: nyomdai gépszedő. Fiatalabb a szabadságnál, akkor született, amikor már élt az ország, hegedtek a háború ütötte sebek. Nem hallotta még soha a szirénák vijjogó hangját, nem tudja, milyen a bomba robbanása. A bunker szót csak a könyvekből, értelmezőszótárból ismeri. Boldog ember. — Csak a történelemből ismerem a háborút. Filmekből a bomba robbanását, a szirénák hangját. De tudom, hogy az nem igazi. Rettenetes lehet a háború. — És a nyomor? — Éppen tegnap szedtem egy cikket a gépen Pakisztánról. A pakisztáni nyomorról. Nem tudom elképzelni, hiszen azt sem tudom, mi az éhség. Ha éhes vagyok, eszem, mert en nem kell, hogy éljek. Az éhezést nem ismerem. Úgy gondolom, hogy egy kínos, hosszan tartó állapot, mikor nincs mit enni. Szörnyű sihet. — Azelőtt Magyarországon is éheztek. — Tudom, a felszabadulás előtt. Tanultam. A háborút is úgy tanulta. — Meg sokat beszél a háborúról nekem Lázs Ödön bácsi, aki szintén gépszedő. És olvasok, sokat olvasok a háborúról, hogy még jobban irtózzam tőle. Mikor Vietnamról szedek a gépen cikket, néha beleborzongok. Hát miért ölnek az emberek, nem tudom, miért? Jó beszélgetni ezzel a fiatalemberrel. És jó érezni, meggyőződni: boldog a szabadságnál is fiatalabb nemzedék, mert osztályrészül a béke és a jólét jutott neki. — Ezért a jólétért megharcoltak. — Tudom. De jó lenne, ha többet beszélnénk erről. Hiszen akik még nálunk is fiatalabbak, azok még kevesebbet hallottak a szenvedésről, és a jólétet már nem becsülik úgy, mint mi. — A maga korosztálya megbecsüli a jólétet? — Hogy néha könnyedek vagyunk, az nem jelent felelőtlenséget. Közülünk sokan tudják, hogy a mi biztonságunkat, jólétünket a szenvedés hozta meg. Sokan meghaltak a mi jólétünkért. Ezért meg is kell becsülni, felelősséggel őrizni a jólétet. — És ha harcolni kellene a megvédéséért? — Higgye el, nem lennénk rossz katonái a mi társadalmunknak. Víz és kenyér nélkül nem képzelem el az életet, de vízen és kenyéren élni nyomorúság. Mi nem akarunk nyomorúságot. Ezért féltjük, amit mi kaptunk negyvenöt után. Indul, várják a nyomdai gépek, a munka Nyugodt békesség van mozdulataiban. Fiatalabb a szabadságnál. — pék—. Szrtházi világnap Tegnap szerte a világon megemlékeztek a színházi világnapról. A színház hivatásáról évről évre a nemzetközi színházi, irodalmi élet egyegy kiemelkedő személyisége üzenetben szól a közönséghez. A győri Kisfaludy Színházban tegnap este az „Imádok férjhez menni” előadása előtt dr. Perédy László olvasta fel Peter Brook levelét. „Felülvizsgálni a művészi formákat, gátat emelni az embertelenség elé, utat építeni a szépség, igazság és békés alkotó élet számaira, mindenekelőtt ez a nagyszerű feladat áll a színművészet előtt” — írta a világhírű angol rendező. 3 TALÁLMÁNY: olyan eredeti és gazdasági szempontból értékes műszaki eljárás, ill. megoldás, amely a technika ismert állásához képest haladást jelent. Elismeréséhez lényeges követelmény a műszaki újdonság, méghozzá világviszonylatban; a javaslat nem tekinthető újnak, ha az bárhol a világon nyomtatásban, nyilvános bemutatással vagy használattal már bárki számára hozzáférhetővé vált. (Új Magyar Lexikon, 6. kötet.) Hazánk mintegy nyolcmillió hold szántóterületét négyévenként kellene megvizsgálni, hogy megállapíthassuk a talajlakó kártevők számát és a talaj pontos összetételét. Ezt a jelenleg alkalmazott kvadrátmódszerrel (egy négyzetméteres területen ötven centi mélységben felássák a földet) lehetetlenség véghezvinni, csupán 10—12 évenként. Nem mindegy, hogyan és mennyiért Dr. Tóth Zoltán, a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola állattani tanszékének vezetője mondja: " Ahhoz, hogy egy 50 holdas táblán pontos képet kaphassunk a kártevőkről, legalább 32 gödröt kell ásni Berkó József gépészmérnökkel olyan gépet szerkesztettünk, amellyel (a régi módhoz képest) pillanatok alatt meghatározható a talajösszetétel a kártevőkkel együtt. A kvadrátmódszerrel 16, a miénkkel 1,2 köbméter földet mozgatunk meg. — Tavaly dr. Varga János tanszékvezető professzorral tökéletesítettük a szerkezetet, és így az kártevő-előrejelzésen kívül a talaj tápanyagelemzéséhez is használható. A gép teljesítménye napi 8000 minta, tehát 250 hold föld vizsgálata. Tehát merőben új? Szabályosan, nyolcoldalas levélben, rajzokkal és táblázatokkal együtt jelentette be dr. Tóth Zoltán és Berkó József 1965. május 28-án az Országos Találmányi Hivatalnál a talajmintavevő-gépet, mint kettejük találmányát. Egyúttal kérték annak oltalmát és elismerését. Derzsi Vilmos, az OTH osztályvezetője 1965. június 10- én kiegészítést kért a bejelentéshez. Egy hét múlva megkapta. November 4-én (szintén Derzsi Vilmos) a hivatal 2251/TO 1 666/4. szám alatt bejelenti, hogy ismeretesek lyukfúró berendezések, olyanok is, amelyek traktorra szerelve hidraulikával, fizikai erővel, forgatás nélküli cső segítségével biológiai vagy fizikai vizsgálathoz vesznek mintát. A levél aláírója az 1.026.557/421? számú NSZK szabadalmi leírásra hivatkozik, és megjegyzi, hogy „nem kellett feltalálói tevékenységet kifejteni” a talajmintavevő-gép megszerkesztéséhez. A mosonmagyaróváriak nem nyugodtak, és megkeresték a jelzett szabadalmi leírást. Aztán 1965. december 13-án megfellebbezték az Országos Találmányi Hivatal álláspontját: „Gépünk szerkezetileg és elvileg is különbözik az eddig ismert összes mintavevőgéptől. Az NSZK gyártmányú szerkezet kézi erővel működik, lassú és rovartani mintavételre nem alkalmas. Az általunk szerkesztett, a nagyüzemi növényvédelmet szolgáló, a traktor hidraulikájával működtethető talajmintavevő-gép szabadalmi leírásban nem ismeretes.” „Fellebbezünk! ” Ennek ellenére megszületett a végzés (száma: Z5P 22635/1966), amely szerint az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa az 1966. február 14-i zárt ülésén a találmányi bejelentést elutasította. A Fővárosi Bíróságnál fellebbezett dr. Tóth Zoltán és Berkó József. Az 1966. március 12-én kelt beadványunkban kitartanak igazuk mellett: „Gépünk találmány, mert sem gödörásó, sem lyukfúró, hanem mintavevő; ezt forgatni tilos, mert a talajszelvényeknek és a rovaroknak sértetlenül kell kikerülniük a mintavevő csövekből”. —■ Az OTH szakértőinek egyik döntő ellenérve az volt, hogy a feladatot elvégzi bármely más szerkezet, csak forgatni kell .. Újabb és már megfellebbezhetetlen végzés a Budapesti Fővárosi Bíróságtól 25 Pk. 22.635/1966./2. szám alatt; jóváhagyja az Országos Találmányi Hivatal döntését. Egyúttal kijelenti: már meglévő tényeket házasítottak össze a fellebbezők. Újításként elfogadták, alkalmazzák a Gépi működtetésű talajmintavevő máig sincs a misénken kívül — mondja dr. Tóth Zoltán. — A traktor hidraulika-rendszerén számtalan gép alapul, és ez még nem zárja ki azok találmányi jellegét, ugyanis nem mindegy, hogyan és milyen célból alkalmazzák őket. — Mielőtt idegileg tönkrementünk volna — folytatja —, újabb „futamot” kezdtünk kollégámmal együtt, és újítási javaslatként értékesítettük ötletünket. A Szombathelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat azóta sorozatban gyártja a mintavevőt körmendi üzemében. Anyagiakban méltányos újítási díjunkat felvettük. Elégedettek vagyunk — anyagilag. De nem a pénz a fontos! Az erkölcsi elismerést mindennél többre tartjuk, hiszen lehet, hogy ötletünkért — ha találmányként értékesítettük volna — feleannyit sem kaptunk volna. Talán még nem késő. E sorok aláírója szerint helyes lenne, ha az Országos Találmányi Hivatal újra napirendre tűzné a két mosonmagyaróvári szakember találmányi előterjesztését. Népgazdasági szempontból sem mindegy, hogy eggyel több, szerte a világon szabadalomként hasznosítható találmány fűződik magyar névhez. Kulcsár László Ha találmány lenne ... Nem a pénz a fontos Felvételre keresünk nagy gyakorlattal rendelkező, esetleg technikusi végzettséggel bíró festődéi szakmunkásokat NAGY NYERESÉGRÉSZESEDÉS. Minden második szombat szabad. JELENTKEZÉS: Sopron, Ágfalvi u. 4., munkaügyi osztály.