Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

1989. október 15., szerda Fiatalok a pódiumon Győrött, a Rába Művelődési Központ klubhelyiségében rendezték meg hétfőn este Darázs Léna és Ujlaky Károly elő­adói estjét A Tennes­see Williams est első részében az előadó­­művészek az írót mu­tatták be, majd mo­nológok, prózák vál­togatták egymást. A második részben „A tetovált rózsa’’ cí­mű drámából láttunk két részletet. „A te­tovált rózsa” egy fa­luban játszódik, vala­hol New­ Orleans kö­zelében. A tetovált rózsa valóság és szím­­bólum egyaránt, a te­­herautó-sofőr és csem­­pész Rosario dell Ro­se mellét ékesíti, akit lelőnek, mielőtt a színpadra lépne. Darázs Lénának, a Veszprémi Petőfi Színház és Ujlaky Károlynak, a Kisfa­ludy Színház tagjá­nak sikere volt a színvonalas előadói Színpad tagja jó kon­­esten. Vanyas Attila, feransszié volt, az Arabona Irodalmi (Sieber) Felvételünkön az előadói est két résztvevője: Ujlaky Károly, a Kisfa­ludy Színház, és Darázs Léna, a Veszprémi Petőfi Színház tagja. (Sieber L. fele.) „Keresd a párját! Munkásklub Győrszentivánon A Művelődésügyi Miniszté­rium közművelődési főosztá­lya határozatot hozott a meg­növekedett szabad időből adódó népművelési felada­tokkal összefüggő kísérlet in­dításáról. Erre a célra mun­kásklubok létrehozását java­solták, ahol a körülmények ezt indokolttá, lehetővé te­szik. A művelődési otthonok programtervezete alapján a győri Gorkij Művelődési Ház, a mosonmagyaróvári já­rási művelődési központ, a kapuvári művelődési központ és a győrszentiváni művelő­dési ház kapta meg a decem­ber 20-ig tartó kísérleti idő­szak lebonyolításához szük­séges 30 000 forintot. Győrszentivánon Barlavits Tibor tanár vállalta a klub vezetését. — A kísérlet célja — mondja —, hogy kézzelfogha­tó tapasztalatokat nyújtson a szabad idő kulturált felhasz­nálását befolyásoló tényezők­ről. Választ várunk egyebek között azokra a kérdésekre, hogy melyik a legkedvezőbb időpont a rendezvényekre, milyen népművelési formái a legkedveltebbek, és hogy is ők, milyen munkakörűek vesznek részt a foglalkozáso­kon. Ezek jegyében állítottuk össze a műsort is. A műsortervben sokféle té­mával találkozhatunk. Néhá­­nyat ebből: vita a tánczené­­r­ől Balassa Tamás együtte­sének részvételével; irodalom és színház — Baranyi Ferenc és Sinkovics Imre; Lépcső­hurut — munkavédelmi ka­baré; operaest. De lesz szó a mai magyar költészetről is, Váci Mihály részvételével, lesz ipari téma, jogi ankét és fellép decemberben Komlós János Mikroszkóp Színháza. — Mindezt klubfoglalko­zásként tartjuk meg — mondja a klubvezető —, ami azt jelenti, hogy vendégeink nem a színpadon szerepel­nek, hanem leülnek közénk, és kötetlen formában beszél­getnek a jelenlevőkkel. Véle­ményem szerint ez a leg­egészségesebb forma ahhoz, hogy valóban „klubos”, csa­ládias legyen a légkör, így jönnek majd szívesen hoz­zánk az emberek. Győrszentivánnak a me­gyeszékhelyhez való közelsé­­ge azt jelenti, hogy fokozot­tan érvényesül a város elszí­vó hatása. Hiszen autóbusz­­szal, vonattal húsz perc alatt be lehet jutni Győrbe, és vá­logathatnak a különböző szó­rakozási lehetőségek között. ( Vajon meg tud-e birkózni a szentiváni munkásklub ezzel az „ellenféllel”?­­ — Eddigi munkám alapján állíthatom, hogy h­a szín- , vonalas programot tudunk adni az embereknek, nem kívánkoznak be a városba. Az első klubfoglalkozásunk­ra mintegy nyolcvan ember­­ jött el. Volt két élménybe­számoló, mindenkinek tét-­­ szett. Utána játszottunk. Kel­­­­lemesen meglepett, hogy mi­lyen önfeledten tud és sze­ret játszani az idősebb kor­­­ osztály. Először névkártyákat f­osztottunk ki, és az iroda­lomból vett női nevekhez meg kellett keresni a hozzá­illő férfinevet. („Keresd a párját!”) Aztán különféle egyéb játékok következtek. Csináljon riportot, mint az első, Venusra lépő ember, vagy próbálja meg leírni a jövő Győrjét és így tovább. A végén alig akartak haza­menni a klub­tagok, lehet — reméljük —, hogy a követ­kező alkalomra már szűknek bizonyul a százhúsz szemé­lyes nagyterem. Kívánjuk, hogy teljesedjék be a klubvezető „aggodalma”, mert ez olyan ügy sikerét je­lentené, amelynek hosszú évekre előre beláthatatlan le­hetőségei és feladatai van­nak. (csiszka) »» Beruházás bonyolításában, illetve műszaki ellenőrzésben jártas oki. gépészmérnököt és oki. építészmérnököt KERESÜNK. Ajánlatokat „BERUHÁZÁS” jeligére a Hirdetőbe, Győr, Kazinczy u. 16. kérjük. KISALFÖLD Régészeti rohammunka Görögország egyik híres „klasszikus” vidékén nagy­szabású nemzetközi ásatási munkálatok folynak. A mun­ka sürgős: a Peneios folyón duzzasztógát épül, ennek kö­vetkeztében 3 kilométer hosszú tó keletkezik, s fel­becsülhetetlen értékű régé­szeti leletek válnak hozzá­férhetetlenné. 1967-ben megállapodás jött létre a görög kormány és hat állam: Anglia, az Egye­sült Államok, Ausztria, Olaszország, Franciaország és az NSZK között a térség ré­gészeti feltárására. Előzőleg görög régészek már megálla­pították, hogy nagy régészeti kincsek rejlenek az elárasz­tandó területen. A bronzkori település feltárását az ame­rikai régészek vállalták. Rendkívül nagy értékek ke­rültek elő, főleg az i. e. 1900—1550 korszakból, s ezek értékelése most folyik. ­ Úszó áruházak A Volga, Ob, Jenyiszej és a­­ Léna vizein, valamint a­ Szovjetunió nagy tavain úszó áruházak jelennek meg,­ame­­­lyeket az NDK-ban építettek. Az első „mini” áruház, ahogy az NDK-ban nevezik, Magde­burg—Rothensee dokkjaiba is készült. Ez az úszó áruház 6­ méter hosszú, 9 méteres szé­­­les, 2 hűtőszekrénnyel van felszerelve. Az áruház a Vol­ga mentén lakókat látja el élelmiszerrel és iparcikkek­kel. A 600 lóerős motor le­hetővé teszi az óránkénti 18,5 kilométeres sebesség elérését Az NDK hajóépítői a Szov­jetunió részére 13 ilyen „mi­ni áruházat” építenek, ame­lyek közül hatot még az idén befejeznek. A „holt” tó A Razval-tavat „holt” tó­nak is nevezik, mert vízében és talajában semmiféle élő­lény nem marad meg. Bár az orenburgi sztyeppéken — az Uraltól délnyugatra — nem ritkaság a dermesztő hideg, a tó vize mégsem fagy be so­ha. S ami még érdekesebb — a Razval a földkerekség egyetlen olyan tava, melynek medrét örök fagy uralja. A tó hatalmas konyhasó-lelő­hely, egy liter víz sótartalma 258 gramm. A to sás vizének és gyógy­hatású iszapjának nagy bal­neológiai jelentősége van. Az Orenburgi Orvostudományi Főiskolán a tó iszapjából ki­vonatot készítettek, s azt ki­próbálták szem- és bőrbeteg­ségek gyógyítására. A kísér­letek azt bizonyították, hogy a kivonatok eredményesen felhasználhatók a zöldhályog és egyes bőrbetegségek gyógykezelésére. A tó vizét reumatikus bántalmak ellen hasznosítják. Többé nem kopogtatok! Várt. Ült a fal mellett, és feszülten hallgatta a szomszéd lakás zörejeit. Gyermekkorában, ha nagyon figyelt va­lamire, mindig úgy érezte, hogy a nagy igyekezetben segít a füle, és előreáll. Most, tizenöt év múltán újra meglepte ez az érzés. Valahogy hitte és akarta is, hogy a fiú csöngessen be a lakásba, kérje meg a házinénit, hogy szóljon be a lakójának, várják. — Végre. Csobog a víz, löcsköl, mo­sakodik, tehát „már” (kilenc múlt tíz perccel) felébredt — gondolta a lány. — Most fogat mos, kotorászik a falon, megszólal dongó hangon a villanybo­rotva. Ajtócsapódás. Na, talán jön. A lány számolni kezdett. — Három lépés szobájától az előszo­ba ajtajáig, öt a folyosón, aztán itt is van. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 — csöngetnie kellene. Gyorsan számoltam? Újrakezdte. Vele együtt kongatta fi­gyelmeztetőn a falióra is a tíz órát. ■ ■KB — Még semmit sem láttunk az üdülő­városból, ideje lenne, ha elkészülne! Türelmetlenül felugrott, kirohant az utcára, megkerülte a sarokházat, a túl­oldalon kiszámította, melyik a fiú szo­bájának ablaka, é­s koppantott az üve­gen. A fiú azonna kinézett és szólt: — Vártalak m­át. Miért nem csön­gettél hamarább? — Nem akartan a házinénid felemás, tolakodó arcát lát­ni, tudom, hogy olyan lett volna a szem­e, mint mikor ketten néztük meg kiadt szobáját. Egyébként én is vártalak. Elindult visszafelé. Tudta, hogy szája köré szaladt karéjba a ránc, amely per­cek alatt „összetörte” az arcát. Ilyenkor nem használ a sm­ak, ilyenkor hiányta­lanok az évei, sőt, ilyenkor sajnálja ma­gát. Ezeket a vo­násokat mostanában mind gyakrabban hozta elő a fiú visel­kedése. Már-már öle kapott emlékként ült az arcán. Az ismeretlen város, az új környezet sem hozta egy má­shoz közelebb őket. Próbálkoztak és ú­dták egymást. — Amelyikünk előbb ébred, az kelti a másikat — mon­dta esténként a fiú. Aztán a röpke búcsú után, amely ugyanolyan volt, mint tegnap, egy hete, vagy egy hónapja, becsöngettek jó szomszédként a l­akásokba. A köztük lévő téglasor és­­ még titkolt, vibráló idegesség taszított­a őket. A lány 13 napit­­ minden reggel várt és ébresztett. A fi­ú nem igyekezett első lenni. Odaát késő éjjelig szóval tartotta a háziakat, aztán reggel álmosan, fárad­tan kezdte a napot. Az első napok mor­­ze-kopogására (tá-tá-tá — szeretlek) sem várt választ. A nyaralás utolsó virradatját ébren fogadta. Öt óra — gondolta a lány. Negyven perc múlva vonaton ülök, négy óra múlva otthon vagyok. Egyes szám­ban gondolkozott. Tömött táskájával el­indult. A fiú ajtaja alá dugta a papír­darabkát a magyarázattal: többé nem kopogtatok" A vonat ablakából úgy látta, hogy a szántóföld vége találkozik az ég aljával. Kék és barna. — Kellene egy kis sárga közéjük. Rin­gó, sárga búzakalász, vagy ... Lehúzta ujjáról a fiútól még diákko­rában kapott bazári karikagyűrűt, és a színek közé hajította, harmadiknak. Hányszor, de hányszor ígérte, hogy aranyra cserélik! A rézkarika hamarosan elvegyül a ki­kelő növények között. Tavasszal újra szántanak, és a rögök örökre elrejtik. (Udvardi) .­­ A mezőgazdaság legfonto­sabb munkálatai közé tarto­zik a talajművelés, a szán­tás, boronálás, hengerelés , a talaj előkészítése a jövő évi termés megalapozására. Rendkívül fontos a növények számára a talajból felvehető ■szervetlen sók jelenléte és eloszlása is. Régebben szin­te csak ezzel foglalkozott a talajtan. Kiderült azonban, hogy hiába van meg a talaj­ban mindaz a szervetlen anyag, amelyre a növények- - nek szükségük van, ha hiá­­nyoznak a talaj rendkívül kicsiny vagy éppen szaba­d szemmel is jól látható lakó . Ezek közül különösen fonto­sak a baktériumok, sugár­­gombák és gombák bizonyos fajtái, az állatok közül pe­dig a földigiliszta. A talajban tevékenykedő mikroorganizmusok, bakté­riumok egy pillanatig sem hagyják a talajt nyugab­b­ helyzetben. Mint valami­i óriás élő szervezetben, ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS, mozgás van a talajban. /. baktériumok lebontják a ta­lajban lévő szerves anyago­kat, amelyekből a növényei­ számára felszívható szervet­len anyagok lesznek. Ugyan­akkor viszont építik a talaj­­­szerkezetet biztosító szerves anyagokat, különösen a hu­m muszt. A termesztett növé­­­nyek élete tehát elsősorban a talajban élő mikroszerve­­­zetek tevékenységétől függ. Ezért irányul a talajtan kutatóinak a figyelme újab­ban egyre jobban a tala­j apró művelői f­elé. • Általában a talaj legfelső rétegében találjuk a legtöbb mikroorganizmust a mélység felé számuk rohamosan csök­­ken. Az oxigént felhasználó baktériumok 90 cm mélység­ben már teljesen hiányoznak, de oxigént nem igénylők még másfél méter mélység­ben is találhatók. Egy átla­gos termőtalaj felső rétegé­nek 1 grammjában 100 mil­lió baktérium, 16 millió su­gárgomba, 100 ezer gomba, 50—100 ezer alga és 1000 ál­lati egysejtű található. A közepesen kötött szántóföldi talajban ennél valamivel ki­sebb a mikroorganizmusok száma. Ugyanabban a talajban nálunk, a mérsékelt égövben szabályos ÉVSZAKOS RITMUS figyelhető meg. Tavasszal és ősszel számlálták össze a legtöbb mikroorganizmust, nyáron és télen a legkeve­sebbet. Számuk sok tényező­től függ, ezek közül valószí­nűleg legfontosabb a hőmér­séklet és a nedvesség. A talaj életében a talaj­mikroorganizmusok tevé­kenysége szorosan összefügg a talajban lévő szerves anyaggal. Ez az oka, hogy az istállótrágyázás után fel­szökik a mikroorganizmu­sok száma. De ugyanígy megszaporodik a mikroszer­­vezetek száma nitrogéntar­talmú műtrágyázás esetében is. A termőtalaj fizikai és ké­miai adottságát a benne te­vékenykedő MIKROBÁK SZABÁLYOZZÁK. Ugyanakkor azonban a mikrobák tevékenységét a talaj kellő fizikai és kémiai előkészítése, a földművelés és trágyázás szabályozza. Te­vékenységük eredménye a növények számára felvehető anyagok — nitrogén, kálium, ferzfor — feltárása és ezzel a mezőgazdasági művelés alapjainak a biztosítása. A mikrobák talajbeli tevékeny­sége biztosítja a széndioxidot a kultúrnövények asszimi­lált­ához, így jön létre kap­csolat a szervetlen és a szer­ves világ között. A mikrobák teszik lehetővé, a nitrogén nagy körforgását is a termé­szetben: a szerves nitrogén vegyületeket szervetlenekké bontják, amelyek a mikrobák a­­ormálása után felvehetővé válnak a növények számára, és a növények ismét szerves nitrogénné alakítják őket. A nitrogén egy része azután visszakerül a légkörbe, a mikrobák egy csoportja pe­dig újra megköti a légköri nitrogént. Ezeknek a fontos tevékeny­ségeknek az ismerete adja meg a módját a mezőgazda­­sági művelésnek. Ismeretük biztosítja a növénytermelést, amihez kapcsolódik az állat­­tenyésztés és az emberi éle­lem előállítása H. J, 'Jl* iJxjOOCKEABi 3cT Mikroorganizmusok a talajban Amit a magágy készítésénél tudni kell!

Next