Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA GYŐR, 1969. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK ■* XXV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ARA: 80 fillér A tudomány anyagi erővé válik Ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a tudománypolitikai irányel­veket ez év június 26-án ha­tározatban elfogadta. A hatá­rozat gyakorlati megvalósítá­­­sán­ak teendőiről ülésezett szerdán a megyei pártbizott­ság. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a városi, járási pártbizottságok titkárai, az egyetemek, főis­kolák, valamint a kutatóinté­zetek vezető tudományos munkatársai. Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei Pártbizottság el­ső titkárának megnyitó sza­vait követően Kiss Árpád, az MSZMP Központi Bizottság tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, miniszter tartott a tudomány­­politikai irányelvekről vita­indító előadást. A szocialista állam szerepe Az előadó egyebek között a következőket mondotta: __ Másfél éves széleskörű tevékenységgel készült el az MSZMP Tudománypolitikai Irányelvei dokumentum. Több száz tudós, kutató, mű­szaki szakember bevonása e munkába azért történt, mert a­z a tapasztalat, hogy az ilyen módon készített határozat ha­tásosan figyelembe tudja venni a társadalmi fejlődés szükségleteit. Ezután az előadó arról be­szélt, hogy a Horthy-rendszer nem tartotta szükségesnek a tudományos tevékenységgel való magas színtű foglalko­zást. A felszabadulást követő időszakban nagyobb szerepet kapott a tudomány, de meg­alapozott irányelvek nem ké­szültek. Ezt a személyi kul­tusz meggátolta. — A gazdasági építés ta­pasztalatai is igazolják — hangsúlyozta az előadó — a tudománypolitikai irányel­vek kidolgozásának szüksé­gességét. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, és az azt követő fejlődés egyebek között azért tudott bekövet­kezni, mert alapos marxista közgazdasági tudományos te­vékenység is közreműködött. a gazdasági reform gyakor­lati alkalmazásának egy és háromnegyed esztendeje is beszédesen igazolja a tudo­mányos előkészítés nagy horderejét.­­ A tudomány jelentősé­ge szerte a világon megnőtt. E valóságot a szocializmust építő Magyarországon is szükséges figyelembe venni. Ellenkező esetben a techni­kai események után kullog­hatnánk. A szocializmust épí­tőnek azonban műszaki-tech­nikai fejlesztésnek, aktív ré­szeseinek kell lenniök. Ezt annál is inkább szükséges megtenni, mert­ felismertük, hogy a tudomány kors­za­­kunkban termelő erővé vált.­­ A szocialista társadalmi tulajdon különösen nagy le­hetőséget ad a tudomány fej­lesztéséhez. Az állam nagy gazdasági erőket tud kon­centrálni, a legfejlettebb technika gyors alkalmazásá­ért.­­ A tudománypolitikai irányelvek az MSZMP általá­nos politikájának érvényesü­lésével arra törekszenek, hogy a társadalmi­ szükségle­tek érvényesüljenek. E cél megvalósításáért szükséges megküzdeni a néhol még mu­tatkozó szubjektív értékíté­lettel. — A műszaki és természet­tudományok hatásos művelé­sének hasznos támogatója a szocialista társadalmi terme­lési viszonyok közepette a marxizmus—len­inizmus el­terjedése. A világos felisme­réséből következik — mon­dotta Kiss elvtárs — a társa­dalmi tudományok folytonos fejlesztésének szükségessége. A felszabadulás előtt a marxista társadalmi tudomá­nyos tevékenységre legális módon egyáltalán nem volt lehetőség. Az 50-es évek szek­tás vezetési módszere ugyan­csak nem kedvezett a marxis­ta társadalmi tudományok ki­bontakozásának. Az MSZMP kezdettől nagy figyelmet for­dított a társadalmi tudomá­nyok kibontakoztatására és most a tudománypolitikai irányelvek az eddigi tapaszta­latokat felhasználva arra tö­rekszik, hogy a társadalmi tudományok az eddigieknél is hatásosabban működjenek közre az időszerű, az embe­rek életével összefüggő kér­dések megválaszolásában. A végrehajtás Az előadó a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a tu­dománypolitikai­­ irányelvek­ről elfogadott határozat vég­rehajtásáért eddig milyen cselekedetek történtek. A kormány létrehozta a Tudo­mánypolitikai Bizottságot, amelynek az a célja, hogy az állami tudományok tevékeny­ségével foglalkozó kutatóinté­zetek, egyetemek, főiskolák, koordinált tevékenységet vé­gezzenek. A koordinációra napjainkban azért van szük­ség, hogy a kutatói tevékeny­ség ésszerű koncentráltsággal a lehető legrövidebb időre csökkenjen. Elmondotta, hogy a rönt­gencső felfedezése után an­nak gyártásáig 35 év telt el. A legkorszerűbb tranzisztoros elektronikus berendezés a fel­fedezéstől, a nagy sorozatú gyártásig, mindössze 3,5 évre volt szükség. A nagy jelentő­ségű felfedezésektől a nagy­üzemi gyártásig rövid idő alatt csak úgy lehet eljutni, ha jól összehangolt koordiná­(Folytatás a 3. oldalon) Az Értől az Óceánig Az Ady-vers címe egy jö­vendő tv-műsort jelez: egy négytagú televíziós stáb uta­zását a Fekete-erdőtől a Fe­kete-tengerig, onnan, ahol a Duna ered, odáig, ahol vize belevész a látóhatár széléig érő víztükörbe. A műsor nem útifilm és nem riport­­film, hanem szórakoztató műsor lesz. E rendhagyó vállalkozásról beszél Laka­tos György gyártásvezető Komáromban, ahol a hajó érkezését várják. Innen in­dulnak felfelé a Dunán. — Az utazás csak keret lesz, s miközben bemutat­juk az útbaeső városokat, a MAHART segítségével al­k­almat kerítünk arra is, hogy filmre vegyük az uszá­­lyok a hajósok életét, nehéz munkáját. Sajátos, külön vi­lág az övék: néhány négy­zetméteren viszik magukkal országról országra családja­idat, cserepes virágaikat, s olykor a baromfiudvart is. Ez is hozzátartozik majd utazásunk képéhez. Egyálta­lában: az utazás romantiká­ja érdekel bennünket. A műsort a stúdióban felvett zenés-táncos betétek tarkít­ják. Szitányi András rendező, Molnár Miklós operatőr és Schelle Gyula hangmester beszélgetéséből aztán további részleteket is megtudunk a vállalkozásról. A mostani utazás a munka első része. Ha egyes állomások Bécs, Linz, Passau lesznek, s ta­lán Mauthausen, ahová a náci koncentrációs táborba embereket is szállítottak az uszályok. Szeretnének gép­kocsival is a Duna forrásáig felmenni. Az utazás kb. há­rom hétig tart. Amikor ha­zatérnek, összeállítják és bemutatják a filmet a tele­vízió és a MAHART illeté­­ny­oly­tatás a 2. oldalon) HO SZ Két gyár, két szocialista címért küzdő közössége vette fel tegnap a hős vietnami nép elhunyt vezetőjének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló személyiségének nevét. A szándékot a Hazafias Nép­front megyei bizottságának közvetítésével juttatták el a Vietnami Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagy­­követségéhez. Ennek képvi­seletében Han Tho Tong, a követség első titkára vett részt a névadó ünnepsége­ken. Délelőtt a Kapuvári Hús­üzem nyolcszoros szocialista brigádja nevében Szerencse Vendel kért engedélyt a meg­tisztelő cím viselésére. Mint mondotta: a vietnami népet ért veszteség bennünket is mélyen megrendített Úgy gondoljuk, együttérzésünket azzal is kifejezzük, hogy vi­seljük e nagy nevet, és részt leérünk hagyatékának meg­valósításából. Kérjük a viet­nami nép képviselőjét, hogy ehhez előlegezze a bizalmat, s mi ezt igyekszünk kiérde­melni. Kilenc javakorabeli férfi, kemény kezű munkás várja az igenlő választ, s megren­dülten hallgatja Han Tho To­­g szavait. — A nehéz, fájdalmas na­pokban éreztük a testvéri ma­gyar nép együttérzését. Kö­szönjük, hogy elhunyt, szere­tett vezetőnk nevének vise­lésével is tanú jelét adják együvé tartozásunknak. Néhány szót szól arról, hogy Ho Si Minh elvtárs mi­lyen nagyra értékelte a szo­cialista munkaverseny-moz­­galmat. Minden alkalmat megragadott arra, hogy a benne résztvevőkkel talál­kozzon, velük elbeszélgessen. — Milyen ember volt Ho Si Minh? — kérdezik a mun­kások. — Végtelen egyszerű, köz­vetlen —, hangzik a válasz Valaki megemlíti történel­mi hagyatékát, amelyet meg­f­olytatás a 2. oldalon­ MINH NEVÉVEL Kézről kézre jár a hanoi újság Girnitziek Sopronban A soproni Pedagógus Kó­rus a múlt év júniusában az NDK-beli Görlitzben adott hangversenyt. A görlitzi kó­rus karnagya, Alfred Schön­felder a soproni ünnepi he­teken hallotta a soproni kó­rust, a Judas Makkabeus oratórium előadásán. A görlitzi Gerhart Hauptmann Színház zenei főigazgatójá­nak nagyon tetszett a sopro­ni kórus produkciója és meghívta az együttest Gör­­litzbe. Az akkori látogatást vi­szonozza most a görlitzi pe­dagógus kórus. A kedves vendégek ma érkeznek Sop­ronba. Megtekintik a vá­rost és környékét, majd ok­tóber 10-én este 8 órai kez­dettel, az Ady Endre Műve­lődési Házban adnak hang­versenyt. Német népdalok, munkásmozgalmi dalok. Beethoven, Händel Wagner művek szerepelnek a műso­rukon. Kedves meglepetés­ként két Kodály művet is előadnak. A kórust Alfred Schönfelder vezényli, zon­gorán Ruth Schönfelder mű­ködik közre. A görlitzi énekkart 12 év­vel ezelőtt, alakították meg. Eddig több mint 200 hang­versenyen szerepelt az együt­tes. Nagy sikert aratott Csehszlovákiában, Lengyel­­országban is. Kitűnő mun­kásságáért elnyerte a „Kiváló együttes” címet. A görlitziek október 11-én Győrbe látogatnak, onnan a fővárosba utaznak. A várbalog t­­ermelőszövetkezet majorjában 20—25 asszony serényen dolgozik a kukoricahegy mögött. Hetvenöt hold termését tisztítják a csőtörő gép után. Jól fizetik ezt a mun­kát, ezért sietnek az asszonyok, megvárja még szorgalmukat a cukorrépa is. A szép csöveket autóra rakják és Mosonma­gyaróvárra szállítják a hibridüzembe. (Nagy Ers terv.) A könyv falun zsugorításáért. Érnnek a nagy vállalkozásnak egyik fontos eszköze, segítője az őszi me­gyei könyvhetek néven indí­tott akció, amelyet az idén kilencedik alkalommal ren­deznek meg. Az idei könyvhetekről Var­ga Sándor, a SZÖVKÖNYV igazgatója tájékoztatta az új­ságírókat tegnap délelőtt Bu­dapesten, a Magyar Sajtó Házában. Elmondotta, hogy az őszi megyei könyvhetek elsősorban terjesztői akció, a kiadók erre az alkalomra nem jelentetnek meg köny­vet, de — az idén első ízben — 60 százalékos kedvez­ménnyel lehet megvenni a falusi szövetkezetekben sok régebben megjelent, már alig-alig kapható értékes szépirodalmi, ifjúsági és is­meretterjesztő könyvet. Az október közepétől no­vember végéig tartó időszak­ban azonban nem az árle­szállítás a legfontosabb, ha­nem az a sok kulturális ese­mény, amelyet a könyv ked­véért, a könyvvel kapcsolat­ban rendeznek országszerte. Ezeket az Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zetek szervezik, és törekvé­sük széles körű társadalmi bázisra támaszkodhat: a könyvterjesztési akcióba be­kapcsolódik a Hazafias Nép­front, a KISZ, a nőtanács és az úttörőmozgalom is. Sós segítséget kapnak a pedagó­gusoktól és népművelőktől. Így bontakozik ki a házról házra árusításból, a könyv­bárok, szellemi vetélkedők, kiállítások, író-olvasó talál­kozók sorából az az akció, amelynek célja, hogy foko­zottan a közvélemény figyel­mének központjába állítsák a könyvet. A Szövetkezeti Könyvter­jesztő Vállalatnak 156 boltja van az országban 520 hiva­tásos könyvterjesztő és 10 000 bizományos foglalkozik a vá­sárlókkal. A bizományosok legnagyobb része pedagógus és szövetkezeti boltos. Még egy érdekes szám: körülbe­lül 600 falusi lakosra jut egy könyvárus, s ez elegendőnek látszik az igények kielégíté­sére. A nagyobb baj az, hogy még sokan nem használják ki a lehetőségeket a vásár­lásra, olvasásra. Az olvasó népért mozgalom feladata is az értő, érdeklődő olvasók számát növelni, s ennek a nagy munkának egyik része az évről évre megrendezett őszi megyei könyvhetek. g. k. Tizenkilenc millió forint 1955-ben, 181 millió forint 1968-ban. Ennyi volt a for­galma a falusi könyvterjesz­tő gazdájának, a Szövetke­zeti Könyvterjesztő Vállalat­nak. E két szám jelzi azt a hatalmas munkát, amelyet a könyvkereskedők és népmű­velők végeztek a még mindig meglévő olvasási fehér foltok

Next