Kisalföld, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. NOVEMBER 19., SZERDA , XXV. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ARA: 80 fillér Legyen közös ügyünk a 700. évforduló megünneplése! * Tegnap délelőtt az MSZMP Gyár városi párt-végrehajtó­­bizottsága a megyeszékhely jubileumára való felkészülést vitatta meg. Ehhez az alapot a Győr városi Tanács Végre­­ható Bizottságának jelentése, valamint dr. Csernitzki Gyu­la vb-elnök szóbeli tájékozta­tója adta. A történelmi évfordulóra rendkívül gazdag program­mal, megvalósítására pedig körültekintő, összehangolt munkával készül a város ve­zetősége. Nyitás ünnepi tanácsüléssel A jubileum eseménysoro­zatának megnyitását 1971. március 28-ára, Győr felsza­badulásának ünnepére terve­zik. A megyeszékhely anyagi, szellemi felvirágoztatásában élenjárók Pro Urbe kitünte­tésben részesülnek. Az em­lékplakett mintapéldánya már elkészült. Herenden for­mázzák, festik, égetik a vá­ros címerével, és a 700. év­fordulóra utaló felirattal el­látott vázákat a jubileumi sportversenyek győztesei ré­szére. Mikus Sándor Kossuth-dí­­jas szobrászművész kapott megbízást a leendő városköz­pont elé szánt emlékműre. Halmos László zeneszerző Oda Győr városához címmel oratóriumot írt. A Győr vá­rosi Tanács pályázatot hirde­tett új magyar drámák alko­tására. A felhívásra Felkai Ferenc, Török Tamás és Z. Szabó László drámái már meg is érkeztek. Számos országos, sőt nem­zetközi jelentőségű kulturális, tudományos seregszemle szín­helye lesz 1971-ben Győr. Ki­emelkedő jelentőségűnek ígérkezik a II. Országos Zenei Nevelési Konferencia, az V. Országos Vidéki Amatőr - filmszemle, valamint a költé­szet napja országos megnyi­tója. A felsoroltak mellett a győri nyár gazdag, változa­tos programja gondoskodik arról, hogy a 700 éves váro­sukat ünneplő győrieknek fe­lejthetetlen élményt nyújt­son. Megfiatalított város A város megfiatalodik az ünnepre. A „fiatalítási” mű­veletek máris megkezdődtek, és nagy erővel folynak. En­nek egyik fontos mozzanata a városközpont kialakítása, a főútvonal szépítése, világítá­sának korszerűsítése. A nagy­szabású városszépítő munka korántsem fejeződik be, és nem szünetel az ünnepségso­rozat alatt. Folytatódik a belváros re­konstrukciójaként a Hungá­­ria-tömb beépítése, a győri új színház és műszaki főisko­la és a Kossuth utcában a hangversenyterem építése és sok egyéb létesítmény meg­alkotása. Bizonyítékaként an­nak, hogy a múltat ünneplő győriek a jelen és a jövő szé­pítésén munkálkodnak. Remélhetőleg a jubileumi eseménysorozaton a győri új sportstadiont a város a spor­toló ifjúság színpompás se­regszemléjével, nemzetközi labdarúgó-mérkőzéssel avat­hatják. A kiskúti vásárváros felépülése a feltétele annak, hogy Győr üzemei nagysza­bású kiállítást rendezhesse­nek. Rengeteg a tennivaló Sokan fáradoznak azért, hogy a jubileumi ünnepségek Győr hagyományaihoz mél­tóan sikerüljenek. Rengeteg ügyszeretet, odaadás nyilvá­nul meg az ötletekben gaz­dag javaslatokban, ölt testet az évforduló előkészítésére alakult társadalmi bizottsá­gok, hivatalos szervek tevé­kenységében. De — mint a városi párt-végrehajtó bizott­ság tagjai hangsúlyozták — méginkább szükséges közügy­­gyé tenni a munkát. A Haza­fias Népfront Győr városi Bi­zottságának megtisztelő fel­adata, hogy a városukat sze­rető győriek cselekvő össze­fogását, segítőkészségét e cél­ra megnyerje. Győr lakossá­gának lelkes munkája által válik a 700. évforduló valódi ünneppé, mert a legmaradan­dóbbat, a legértékesebbet ta­núsítja: a város iránti szere­­tetet, áldozatkészséget! Radnótira emlékezünk Huszonöt évvel ezelőtt halt mártírhalált Abda határában a huszadik századi magyar lí­ra kiemelkedő egyénisége, akihez hasonlóan egyedül Pe­tőfi érezte és énekelte meg előre sorsát, halálát. A költőt idézi az évfordulón a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Győr városi bizott­sága, a budapesti Petőfi Iro­dalmi Múzeum és a TIT Győr-Sopron megyei szerve­zetének irodalmi szakosztá­lya holnap (csütörtökön) Győ­rött. Délután 3 órakor a Tolbu­­chi­i-sétányon a Radnóti Ál­talános Iskola, a Hazafias Népfront képviselői és a vá­ros iskolái koszorúzzák meg a költő mellszobrát, megemlé­kezést mond Pernesz Gyula, a Hazafias Népfront városi elnöke. Négy órakor kiállítás nyí­lik Radnóti életéről, munkás­ságáról a Xantus János Mú­zeumban, megnyitja Molnár Lajosné, az MSZMP Győr vá­rosi Bizottságának titkára. Este­­1 órakor műsort, megemlékezést nyit meg a Rába Művelődési Központban Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront városi titkára, mél­tatást mond dr. Ortutay Gyu­la akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke. Az Ifjúsági Iro­dalmi Színpad „Virág voltam, gyökér lettem” címmel em­lékműsort mutat be, közre­működnek a Zeneművészeti Szakiskola növendékei. Svéd látogatók a Hűtőházban Tegnap a Hűtőipari Orszá­gos Vállalat győri hűtőházába látogatott J. S. Lilliehöck, a Svéd Királyság magyarorszá­gi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete és Sven Brohult, a Svéd Műszaki Aka­démia elöke. Társaságukban voltak Schultz László, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság titkára, Erdős Sán­dor, az OMFB főosztályveze­tője, dr. Holló János és dr. Almási Elemér tanszékvezető egyetemi tanárok, valamint a Hűtőipari Országos Válla­lat vezérigazgató helyettese, Laczkó B. László. A látogatás a svéd vendé­gek kérésére jött létre, ugyanis a magyar hűtőipar exporttermékeinek tetemes hányadát a svédországi Fin­­dus-cég vásárolja meg. A hű­tőházi folyamatos fagyasztó­­berendezések pedig a svéd Frigoscandia-cégtől származ­nak. Az üzleti kapcsolatok erősítésének fontos állomása volt a tegnapi látogatás, ame­lyen a vendégek megtekintet­ték az üzemet. A házigazdák a látogatók tiszteletére készítményeikből ételminta-bemutatót rendez­tek. Tetszésüket elsősorban a gyorsfagyasztott kukorica és számos félkész étel nyerte meg. A látogatók hűtőházi tapasztalataikat elismerő sza­vakkal jegyezték be a ven­dégkönyvbe. A tartalomból: Nyugdíjas párttagok? Tarisznyás múlt, tányéros jelen­­ Tudomány és technika Óh, ti keményszívű felnőttek! Országos tanácskozás Mosonmagyaróváron Útkereső agrárklubok Nagyon az út elején tart még a mozgalom, amelyet jó egy évvel ezelőtt országszer­te kezdtek a mezőgazdasági szakemberklubok létrehozá­sára, erősítésére. A KISZ Központi Bizottsága kezde­ményezésére Mosonmagyar­óvárra összehívott kétnapos tanácskozás is ezt példázza A klubok vezetői, a tevé­kenységükért anyagilag és er­kölcsileg is felelősséget vál­laló intézmények szakembe­rei közül huszonegynéhányan jöttek el Mosonmagyaróvár­ra. És mindjárt az első napi vitákból kitűnt, hogy ahány klub, annyi­féle módszer sze­rint dolgoznak, tevékenyked­nek. Az Agrártudományi Főis­kola nevében dr. Kovács László egyetemi tanár, rektor köszöntötte a vendégeket teg­nap reggel és kívánt hasznos vitatkozást. Vitaindítóként Pócs Gyula, a KISZ Közpon­ti Bizottságának osztályveze­tő helyettese beszélt arról, milyen helye és szerepe van az ifjúsági szervezetnek az agrárértelmiségi klubok mun­kájában. Néhány év alatt öt­ezerről huszonötezerre nőtt a felső- vagy középfokú vég­zettséggel rendelkező mező­­gazdasági szakemberek szá­ma az országban. Csaknem háromnegyed részük 40 éven aluli, tízezren a KISZ kor­osztályhoz tartoznak. A létszámban gyorsan nö­vekvő, szerepében nagyon je­lentős agrárértelmiség jogos kívánsága, hogy lehetőleg minél több helyen létrejöj­jenek és hasznosan tevékeny­kedjenek a szakemberklubok. Ezek célja: fórumot teremte­ni a mezőgazdaságot irányító szakemberek számára, segíte­ni tapasztalatcseréjüket, to­vábbképzésüket, az egymás­sal és az értelmiség más ré­tegeivel való barátkozást, a közös szórakozást... Eddig két forma alakult ki: az üze­mi és a területi, főleg járási klub, mint amilyen Moson­magyaróváron is tevékenyke­dik. A munka tartalmát ille­tően rengeteg a változat. Hajdúnánáson például a város hét szövetkezete alakí­tott közös klubot. Rendez­vényeik eddig szigorúan szakmai jellegűek voltak, amelyekre csaknem kötelező érvényű meghívó szólította a tagokat. Ez a módszer nem vált be. Csaknem minden felszólaló megemlítette, hogy a program a szakmai viták, tapasztalatcserék, tanulmány­utak mellett más, főleg kul­turális jellegű, szórakoztató foglalkozásokat is tartalmaz­zon. Ezekre lehetőleg a csa­ládtagokat, az asszonyokat is hívják meg, hiszen köztudott, hogy különösen a gyakorlat­ban dolgozó agrárszakembe­rek, sokat vannak távol a családjuktól. A vitában gyakran szóba került, hogy kik legyenek tagjai az agrárkluboknak. Az az általános vélemény alakult ki, hogy minden szak­ember, vezető, aki valamely mezőgazdasági üzem, intéz­mény irányításában tevé­­kenykedik: agronómus, gé­pész, állattenyésztő, állator­vos, főkönyvelő, üzemgaz­dász ... A gazdálkodás kér­dései ma annyira összetet­tek, hogy sem­ a növényter­mesztés, sem az állattenyész­tés, sem a gépesítés és szám­vitel szakemberei nem képe­sek eligazodni alapvető ál­talános ismeretek nélkül. A klubok szakmai jellegű prog­ramját tegyék olyan változa­tossá, hogy minden terület is­merői időnként megtalálják az őket érdeklő témákat. A mosonmagyaróvári klub 134 tagja közül egy-egy szakmai foglalkozáson 30—35-en vesz­nek részt, a témától függően a növénytermesztés, az állat­­tenyésztés, a gépesítés, az üzemszervezés, a növényvé­delem stb. iránt érdeklődők. Délután dr. Kiss Elemér, a vendéglátó klub titkára számolt be tapasztalataikról. Utána a mosonmagyaróvári klubtagokkal együtt a vendé­gek is meghallgatták dr. Rá­­dy Gedeon egyetemi docens élménybeszámolóját három afrikai ország mezőgazdasá­gáról. Az országban első ilyen jellegű tanácskozás résztve­vői ma délelőtt tovább foly­tatták megbeszélésüket a klubok feladatairól és meg­látogatják a Lajta-Hansági Állami Gazdaságot. (F) J­ó reggelt, gyöngyvirág! Kora reggel még locsogott az eső, amikor kocsira rak­ták a gyerekeket Győri-tagon, Hugat-pusztán és Német-ta­gon, hogy Péterházára, iskolába vigyék őket. — Ünnepély lesz, menjünk mi is! hívták egymást az asszonyok, és gondo­sabban öltöztek, mint máskor. Már fél nyolckor ott tolongtak a gyere­kek a kastélyiskolá­ban — az egykor föl­­desurak lábától kop­tatott padlókon pró­bálták a táncot. — Tanító néni, el­hozzuk a tálcákat? Vízbe tegyük a virá­gokat? Elpróbáljuk a verset? — nyüzsögtek a gyerekek a két ta­nítónő, Nagy Piroska és Bedi Frigyesné kö­rül, akik szintén iz­gultak, hiszen pesti vendégek előtt szere­pelnek diákjaik. A Vasutas Szak­­szervezet budapesti elnökségének egyik tagja, Tóbiás Béla jön, hozza az ajándé­kot az Olympia-tele­­víziót. Tíz készüléket ajánlott föl a szak­­szervezet, belőlük egy Péterházára kerül. — Jó reggelt, gyöngyvirág! Megkezdődött a műsor. Minden csa­ládból eljött az édesanya, nagymama, de sok apuka is be­lesett az ajtón, ha csak egy pillanatra is, megkukkanta­ni az ünnepséget. A kislányok szerepükben virágok és lepkék voltak énekeikkel örültek a vendé­geknek. Műsor után süte­ményt kínáltak és teát. Délután a péterházi tévé­­antennás házak szeretettel bólintottak az iskola felé, üd­vözölték ajándék­társukat, n. é. az Ezek a táncos kislányok korrn­k«»««.) Győri-tagról a péterházi ünnepségre. (Nagy Éva (elv.) Interpelláltak Átépítik a Marcal-hidat A megyei tanács múlt havi ülésén két interpelláció hang­zott el. Horváth Antal megyei tanácstag arra kért választ, hogy az elhanyagolt állapotú koroncói Marcal-híd rendbe­hozatala kinek a kötelessége? Néhány nappal a tanács­ülés után az interpelláló Hor­váth Antal, Koroncó Község Tanácsa, a helyi szövetkezet képviselője és a megyei ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztályának illetékese a helyszínen győződött meg arról, a híd — jelenlegi álla­potában — nem felel meg a biztonságos közlekedés kívá­nalmainak, átépítése indokolt. Mivel a hidat leggyakrabban a termelőszövetkezet használ­ja, annak rendbehozatalában részt vállalt. Megígérték, hogy az átépítéssel kapcsolatos ter­vek költségeit magukra vál­lalják, az építés idején az anyag egy részét a helyszínre szállítják. Az átépítésig a tsz használhatóvá teszi a hidat oly módon, hogy a hibás pallókat kicseréli, s a kocsi­nyomnak megfelelően — hosszirányban — 50—60 cen­timéter szélességben úgyne­vezett koptató pallóval látja el. A híd átépítésére — a IV. 5 éves terv összeállításakor — a megyei tanács 3 millió fo­­rintot irányzott elő. Bokor Sándor megyei ta­nácstag az Iván Erdőlakmajor kenyérszállítási módja miatt interpellált, mivel útközben szennyeződik az áru. Az érde­kelt vállalat, igazgatója meg­kereste a tanácstagot, és tá­jékoztatta arról, a kenyér hi­­giénikusabb szállítását a vál­lalat elsőrendű feladatának tartja, ezért ennek megfelelő gépkocsikat vásárolnak. Eb­ben az évben új gépkocsit már nem vásárolhatnak, de addig is, amíg megfelelő szál­lítóeszköz nem lesz, gondos­kodnak arról, a kenyeret megóvják a szennyeződéstől.

Next