Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
1970. szeptember 16., szerda Félidő szünet nélkül Forog a ledő a kónyi paprikatöblön Azon a napon, amikor megjelenik a győri üzletekben a nagyméretű, csupa egészség zöldpaprika, a háziasszonyok megjegyzik: itt vannak a kónnyiak. A gondolatot folytatni lehetne azzal, hogy amikor eltűnik az üzletekből a kónyiak híressége, gyakorlatilag a paprikaidénynek is vége. A kertészeti brigád tagjai egészen október végéig, a dér beálltáig szüretelik a cecelt, a soroksárit és a paradicsompaprikát. A Csorna felé vezető út mentén, az akácfák alkotta árnyas lugasban tetőpontjára hágott a ládaforgás, s erre magyarázatul elég annyi, hogy jó a termés, és ötven asszony gondoskodik a ládák foglalkoztatásáról. — Az idén 42 holdon van paprikánk — mondta Balogh László kertészeti brigádvezető —, tizennégy holddal nagyobb területen, mint tavaly. Az összes területnek majdnem a fele soroksári, 3 hold ecel és 15 hold paradicsompaprika. Februárban kezdtük meg a palántanevelést a melegágyakban, május 15—20 között volt a kiültetés. A rossz időben a palánták a kelleténél gyengébben fejlődtek, ráadásul május 16-án kaptunk egy alapos jégverést. Mintegy 17 holdon a palánták hetven százaléka pusztult el. Ezeket természetesen pótoltuk. Az időjárás rossz pontját a szakértői gondozás javította ki, a csőkutak vizének és az éltető napfénynek a közreműködésével. Így, bár attól lehetett tartani, hogy az első szedés megkésik, június 20-án pottyantak az első cecei fajták az elkészített ládákba. Ezzel megkezdődött a tartós szüret és szállítás. — Az idén tíz vagon paprika exportálására szerződtünk a HUNGAROFRUCT-tal. Eddig három vagon soroksárit küldtünk Münchenbe. A szállítmányt a kónyi vasútállomáson raktuk vagonokba a HUNGAROFRUCT képviselőjének jelenlétében. Belföldön a MÉK-kel kötöttünk hat vagon terményre szerződést, s ezenkívül Szombathelyre és Pápára is szállítunk mindhárom, nálunk termesztett paprikafajtából. A Haladás Termelőszövetkezet a jövő esztendőre is gondol. Ennek megalapozása már most elkezdődött. Egy hold területen a soroksári fajtát túlérlelték. A piros színt nyert paprikát a szedés után kimagozzák, a magból nevelik a következő évi terméshez a palántát, a húsát pedig a Pápai Húsüzem vásárolja meg. Most körülbelül félidőnél tartunk — adja Balogh László a szüret pillanatnyi állását és egyúttal a további hetek előrejelzését. A félidő nem túlzás. Kónyban október végén is látni hajladozó asszonyokat a paprikatáblán. Ha nem szednek is le egy műszakban egyénenként kéthárom mázsát, mint ezekben a napokban. Olcsó a paprika és az volt tavaly is — hallani a termelők panaszát. Ez mégsem késztette a kónyiakat területcsökkentésre, hiszen, mint írtuk, 14 hold volt a növekedés. A téesz kertészeti szakemberei 100—120 mázsás holdanként átlagtermésre számítanak az idén. Anyagi haszonról nem beszélnek, de nem valószínű, hogy visszasírják a tavalyi, 55 000 forintnyi holdankénti jövedelmet. Pákovics Miklós Sír a kén és a munkás vele (Folytatás az 1. oldalról.) — A kínai kénpor olykor naponta hússzor is berobban — mondja az egyik. Most egy műszakban egy-két tűzijátékkal megússzuk. Akar látni egy égést? — kérdezi, és a többiek kesernyésein nevetnek rá. Nem akarok látni, egyébként is lejárt már a kénőrlők pihenője. Mindössze húszan vannak az országban, talán az egyik legritkább foglalkozás az övék. Munkájukra nem dolgoztak ki óvintézkedést, az őrlőben hajdan felszerelt ventillátor tönkrement, az őrlők nem kaptak újat, minek is, az acélt megeszi a sárga por. Az emberek egészségét is láthatatlanul koptatja, a tüdőt, a fogakat, marja a bőrt. A kénőrlők kímélésképpen naponta hét órát dolgoznak, és a veszélyességi pótlékkal együtt — egy-két vasárnapi munkát hozzászámítva — havonta 2400 forintot is elér a keresetük. De ezt helyben megkapják. Azt mondják a munkások, dolgozni akartak az árvízkárosultakért, és azt kívánták, a vállalat kiküldöttei is legyenek akkor köztük. Ne dolgozzanak, csak legyenek ott ők is. A molnárok mellett. Elmaradt az árvízi műszak. Letelt a cigarettaszünet, az emberek mennek vissza az őrlőbe, cipőjük alatt sír a kén. Mennek vissza a sárga ködbe, aztán együtt sírnak a kénnel. ★ Húsz ember dolgozik immár nyolc éve embertelen körülmények között. Már öt évvel ezelőtt is teher volt számukra a kén, de akkor még reménykedtek, hogy majd csak változtatnak körülményeiken. Minden maradt a régiben, s közben a kén, ez a sárga méreg kimoshatatlanul belerakódott bőrükbe, reggelente görcsös köhögésre kárhoztatja őket. .. E húsz embernek legalább nyolcvan közvetlen hozzátartozója van. Apró gyerekek, gyámolításra váró szülők, szeretetet, megértést kívánó feleségek. Mégis: mi a megoldás? Az automatizálás. A kén nélkülözhetetlen az ipar számára, nem szükségszerű, hogy ekkora áldozatot követeljen az embertől a vele való munka. (Ferenczi) Magyar javaslatra segítik a bajba jutott kamionosokat Élénk külkereskedelmi forgalmunk eredményeként a magyar teherautók, kamionok rendszeres „vendégei” Európa országútjainak. Évente mintegy 10 000—15 000 teherkocsink közlekedik szállítmánnyal külföldön. A kamionok munkája közben óhatatlanul előfordulnak kisebbnagyobb balesetek. A szocialista országokban kétoldalú, államközi egyezmények alapján gondoskodnak a kölcsönös segítségnyújtásról, a nyugati országokban azonban jobbára magára van utalva a gépkocsivezető. Ezért is fogadták tetszéssel a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetségének legutóbbi, budapesti ülésén elhangzott magyar javaslatot az egész Európára kiterjedő kölcsönös nemzetközi segélynyújtó szervezet létrehozásáról. Novemberben ül össze Párizsban egy szakértői bizottság, amely összeegyezteti valamennyi európai ország hatósági eljárásait, kidolgozza a nemzetközi szervezet működési rendjét, alapszabályát. A tervek szerint a jövő évben megalakul a közúti tehergépjárművek nemzetközi segélynyújtó szervezete, amely biztosítékot ad arra, hogy a bajba jutott kamionosok személyi és járműsérülés esetén minden országban azonnali segítséget kapjanak (MTI) KISALFÖLD Lakástextil, 1971 Szőnyegből 3 millió négyzetméter Tavaly a Budapesti Őszi Vásáron az idén az elmaradt vásár helyett önálló kiállítóként mutatkozik be a Városligetben a Lakástextilipari Vállalat. Az öt dunántúli gyárat egyesítő, takarókat, béléseket, külső ruházati anyagokat, műszőrméket, textil faliképeket, dekorációs és elválasztó szöveteket, szőnyegeket és bútorszöveteket készítő vállalat mintegy 700 négyzetméteres területen mutatja be termékeit a BNV 24-es pavilonjában. Annyi bizonyos, hogy területben ennyit nem szentelt még soha kiállításnak a LATEX, mint éppen most. De ennyi energiát sem fordított még termékei hűséges bemutatására, mint az idén. Anynyit elöljáróban el lehet mondani, hogy a „Lakástextil, 1971.” kiállítás méltóképpen reprezentálja ennek a hatezernél is több munkást foglalkoztató vállalatnak a tevékenységét. A LATEX évente 10 millió négyzetméter textilárut gyárt, és termékei számos országba eljutnak. De a mostani kiállításnak nem az volt a célja, hogy a vállalat szerteágazó munkáját bemutassa, hanem hogy tájékoztassa a közönséget: mit várhat a LATEX-től, milyen újdonságokra számíthat jövőre, miként igyekszik kielégíteni a közkedvelt termékekből a hazai fogyasztók igényeit. A látottak előtt egy gyors statisztikai kimutatást: A LATEX a Városligetben 125 nyüstös bútorszövetet és garnitúrát, 183 jacquard bútorszövetet és falvédőt, 45-féle takarót, valamint 82 szőnyeget és szőnyegpadlót mutat be. A termékek zömét a BNV óta tervezték, és jövőre akarja ezeket gyártani a vállalat. A kiállított takarók pehelykönnyűek, az egykilónyi súlyt sem érik el. A textil faliképek közül nem egy képzőművészeti kiállításon is szerepelhetne. A közönség különösen a szőnyegekre kiváncsi. Ebből a termékből ugyanis a LATEX eddig megközelítően sem tudta kielégíteni a vásárlók igényeit. A Sopronban és Tatán gyártott szőnyegek elsősorban színükben újszerűek. Divatos lesz jövőre a sötétebb tónusú, arannyal és narancssárga színnel díszített szőnyeg. Az sem mellékes, hogy az eddiginél több kerül majd az üzletekbe. A Lakástextilipari Vállalat vezetőinek tájékoztatása szerint bútorszövetből 3,9 millió, szőnyegből mintegy 3 millió, takaróból pedig másfél millió négyzetméter kerül majd az üzletekbe. A Lakástextilipari Vállalat az ország lakástextilszükségleteinek mintegy 63 százalékát elégíti ki. Ma a keresett velúrszőnyegből hatszor annyit állít elő a vállalat két szőnyeggyára, mint nyolc ével ezelőtt, de mert ennél is többet igényelnek tőle a vásárlók, tovább növeli a szőnyegek gyártását. A városligeti „Lakástextil, 1971.” kiállítás valóban csak bemutató, nem lehet megvásárolni az ott látott termékeket, mégis hasznos, hogy a közönség bepillanthat a vállalat terveibe. Különösen akkor, ha jövőre csakugyan találkozunk majd az üzletekben az új slágerekkel. .. .. A múzeum vasúton is Megy a gőzös Nagycenkre A nagycenki múzeumvasút tervezési, anyagbeszerzési feladatai után a soproni vasutas KISZ-szervezetek titkárai a tavasszal megkezdhették a társadalmi munka szervezését. A nagy feladathoz, amelyre a GySEV vállalkozott, sok kéz még több munkája szükséges. Sopronban és a soproni járásban a vasúttervek ismertetése után száz és száz idős és fiatal értette meg, miért van szükség a muzeális értékek megmentésére és ápolására. Munkájukkal segítik a megye egyik új, idegenforgalmi vonzerejének ígérkező létesítmény megépítését. Az ügyért munkálkodók örömmel fogadták azt az 1929-ben készült gőzmozdonyt, amely Szurdok püspökiből érkezett. Debrecenből két, régi vasúti kocsit kaptak. A vasutas KISZ-esek hozzáláttak rendbehozatalukhoz, befestették, üzemképes állapotba helyezték az értékes ipari műemlékeket. Augusztusban a vasúti pálya építéséhez összegyűlt az anyag, és megkezdődhetett a fertőbozi állomástól a nagycenki szovjet emlékmű irányában a mintegy 3600 négyzetméter területen a bokorirtás, földegyengetés. Ezt a munkát a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katona-komszomolisták közül húszan 1000 munkaórában végezték el. A vasutas KISZ-szervezet és a vasúti dolgozók 5500 óra társadalmi munkát ajánlottak fel, és elvégezték a terep rendezési és építési szakmunkáit. A soproni pályafenntartási főnökség 420 órát ajánlott fel a munkálatokhoz. Vágánylekötést, sínfüktetést és szabályozást végeztek. Az építkezéshez szükséges vízről a nagycenki termelőszövetkezet gondoskodik. Ezenkívül a sajátjából homokot és kavicsot szállított a helyszínre. A Fertődi Építőipari Ksz KISZ-tagjai a múlt századi rajzok szerint a napokban felépítik az első őrházat. A nyílászáró szerkezeteket a Soproni Asztalosárugyár KISZ-brigádja készíti 6—7000 forint értékben. A Határőrség teherautókat adott kölcsön, a KISZ-vezetőképző iskola hallgatói egynapi munkájukkal járultak hozzá az első, egykilométeres szakasz építéséhez. Jó ütemben halad a munka, már csak a Barátság nevű állomás megépítése vár vállakozóra. A földmunkákkal, építéssel együtt 2500 órányi munka ez. Megkezdődött a tanév, most már talán a diákságra is lehet számítani. Iparkodni kell, mert az első szakaszon november 7-én ünnepélyesen megindul a forgalom. Naponta 25—30-an dolgoznak az építkezésen a megbízott építésvezető és az erre a munkára alkalmazott három előmunkás irányításával. A GySEV eddig 1200 munkaórával járult hozzá az építéshez, az alkalmi munkásoknak 30 000 forintot fizetett ki. Ezenkívül a járműveket, a szerszámokat és az építési anyagot adta. A társadalmi összefogás értéke idáig 210 000 forint. A második szakasz építését a jövő tavasszal kezdik meg. Egy vasutas szakember mondatával fejezem be dicséret és buzdítás helyett: — Ilyen lendülettel, ilyen szeretettel, ahogy dédelgetik ezt a cenki gyöngyszemet, akár egy vagy vasút építésével is versenyezhetnénk. U. Gy. Megérkezett a gőzmozdony Szurdokpüspökiből. Cikkünk nyomán Jó hír a höveji hímzőknek Február 28-i számunkban arról írtunk höveji riportunkban, hogy az asszonyok tétlenségre vannak kárhoztatva, mert a budapesti Háziipari Exportszövetkezettől hosszú hónapok óta nem kapnak megrendelést. A napokban Hevesen megkerestem Németh Sándorné telepvezetőt. Ez alkalommal örömmel újságolta, hogy mostanában nagyon elégedettek a hevesi kézimunkások. Sok szép hímezni valót küld a központ. Jelenleg is 30 000 forint értékű munka vár az ügyes kezű asszonyokra. Ezt körülbelül egy hónap alatt elkészítik. Szebbnél, szebb kész munkát mutat. Enciánkék, narancssárga, rózsaszín műszál szövetruha elejét magyaros motívumok díszítik fehér, sárga, piros és zöld színösszeállítással. Egy felbontatlan csomagot hoz elő a szobából Némethné, amelyben 210 lánykaruha eleje érkezett, előnyomva a mintákkal. A szeptember 11-én megtartott szövetkezeti küldöttgyűlésről jó hírrel jött haza a telepvezető: sok munkát í°ér a szövetkezet vezetősége a téli hónapokra is. (H.) _3 Csatorna épül Adyvárosban Adyváros beruházási programjának elkészítésekor megállapították, hogy csak új csatornák építésével lehet a lakótelepről a szenny- és csapadékvizet elvezetni. A lakótelep északi részén a Bacsó Béla utcai csatorna gyűjti a vizeket, a déli részen a Szabolcska utca folytatásában épülő úgynevezett belső körúti csatorna. A felsorolt csatornák közül a legnagyobb méretű a Bacsó Béla utcai csatornának a Felszabadulás út és Vasvári Pál utca közötti szakasza lesz, méretezésénél figyelembe vették Győrszabadhegy és Nádorváros nyugati részének igényeit is. Az építkezés szekrénysüllyesztéses technológiával történik. A csatorna belmérete 220 centiméter, és a csatornaszakasz másodpercenként 3830 liter vizet szállít el. Az építkezést 1971. március 31-re fejezik be, és az 8 600 000 forintba kerül.