Kisalföld, 1971. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-02 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1971. MÁRCIUS 2., KEDD , XXVII. ÉVFOLYAM 51. SZÁM ARA: 80 FILLÉR Még két küldöttértekezlet Befejeződtek Győr-Sopron megyében a megyei küldöttértekezletek. Háromszázhét alapszervezeti vezetőséget választottak újjá, megtörtént a kilenc, megyei szakmai bizottság és az egy területi, a postás bizottság újjáválasztása is. Szombaton lesz a Magyar Vagon -és Gépgyár szakszervezeti bizottságának az újjáválasztása, és a jövő hét keddjén lesz a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának küldöttértekezlete. Mától: Osztják a tüzelőutalványt Hivatalosan csak április 1-étől, de gyakorlatban már ma megkezdik Győr-Sopron megyében a tüzelőutalványok szétosztását. A Győr-Sopron megyei TÜZÉP Vállalat szeptember 30-áig várhatóan mintegy 17 000 utalványt ad át az üzemek rendelésére. A 900—900 forintos utalványokra mindennemű szilárd tüzelőanyagot kiszolgáltatnak. Egy-egy dolgozó akár több utalványt is igényelhet. A TÜZÉP különösen előnyösnek tartja a nyári vásárlásokat, mert olyankor még mindenféle igényt ki tud elégíteni. TIT ELNÖKSÉGI ÜLÉS Húsz szakosztályban ezer értelmiségi Tanácskozás a magyar filmről — Májusban vándorgyűlés A legutóbbi — múlt heti — ülésén a TIT megyei elnöksége a X. kongresszus határozataiból következő társulati teendőkről és kiemelkedő jelentőségű rendezvényekről tanácskozott. Takács János megyei titkár szóbeli tájékoztatóban adott összefoglalót a kongresszust megelőző pártértekezletek, illetve a kongresszusi határozatok termékeny hatásáról. Az ismeretterjesztő munkát végző értelmiségiek, a mintegy ezer TIT-tag hatvan százaléka párttag, küldött is volt közülük a kongresszuson, tehát közvetlen, élő kapcsolat, részvétel alapján kapott a társulat elvi, ideológiai útmutatást a munka jövőjéhez. — E szilárd szellemi irányvonal határozta meg a társulat időszerű feladatának újrafogalmazását: az új ismeretek nagyon gyors terjesztése, a fizikai dolgozókkal való kapcsolat szélesítése. — Az előttünk álló legfontosabb feladat ma — hangsúlyozta Takács János — az értelmiség egymás közti politizálásának irányítása, a kongresszus szellemének érvényre juttatása, az értelmiség és az egész dolgozó nép közeledésének elősegítése. A húsz szakosztály megfelelő fórum ahhoz, hogy az értelmiség a legfrissebb tudományos értesülések birtokában végezze munkáját, hogy szakmai, ideológiai, politikai továbbképzése hiánytalan legyen. — Értelmiségünk elégedett a párt politikájával, a kongresszus határozataiva. De néhányam megjegyezték, hogy a közművelődés, a népművelés nem kapott arányos hangsúlyt a pártértekezleteken. A titkárság — mert nem látja megalapozottnak — tisztázni akarja ezt a nézetet Hisz éppen ellenkezőleg, a pártértekezleteken és a kongresszusi tézisek minden témakörében előtérbe került a tudatformálás, a szakmai képzés mint a továbblépés, a fejlődés harmóniájának biztosítéka, feltétele. Nem vitás azonban, nem örülhetünk annak, hogy nincs korszerű színházunk, nincs hangversenyterme Győrnek, hogy a megyei könyvtár „szükségszálláson” dolgozik stb. Az elnökség megbeszélte a 17. soproni nyári egyetem programját, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi választmány vándorgyűlése előkészítésével kapcsolatos teendőket. A soproni nyári egyetem hagyományos programja az idén — július első felében — kiegészül a magyar filmről rendezendő ismeretterjesztő programmal. Kilenc nap alatt, mintegy 18 magyar film vetítésére kerül sor, öt témakörre osztva: Élő múlt (Jancsó Szegénylegények, Csillagosok, katonák, Várkonyi: Szemtől szembe, Szabó: Apa, Makk: A harminckilences dandár), a szocialista társadalom kialakulása felé (Fábri: Húsz óm, Kosa: Tízezer nap, Sára: Feldobott kő, Gaál: Zöldár), hétköznapok konfliktusai (Kovács: Falak, Gaál: Sodrásban, Bacsó: Nyár a hegyen, Gábor Pál: Tiltott terület, Simó: Szemüvegesek), a szatíra fegyverével (Máriássy: Fügefalevél, Hintsch: A veréb is madár, Sándor Pál: Bohóc a falon, Gyarmati Lívia: Ismeri a szandi-mandit?) és a röpidfümek művészete (a Nyitánytól a Gusztáv-sorozatig). Alkalmanként négy-öt film megvitatására kerül sor rendezők, operatőrök, dramaturgok, kritikusok jelenlétében. A rendezőség 40—50 külföldi művész, elsősorban francia filmszakember, illetve fimklubvezető részvételére számít, a Kultúrkapcsolatok Intézetén keresztül már megállapodtak a francia vendégek és a nyári egyetem kölcsönös igényeiben. A mezőgazdasági és élelmezésügyi választmány vándorgyűlésének előkészítéséről dr. Soós Gábor miniszterhelyettes a nemrég tett látogatása alkalmával folytatott részletes megbeszélést a titkárság. Május 26-án délután a választmány plenáris ülésével kezdődik a program, a vándorgyűlés ünnepélyes megnyitója 27-én reggel lesz Győrött. A városi tanács nagy tanácstermében dr. Soós Gábor tart előadást, „A negyedik ötéves terv húsprogramírása” címmel. Ezután a résztvevők látogatást tesznek a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaság-tudományi karán. Május 28-án dr. Ortutay Gyula tart előadást „Az ismeretterjesztés helye és szerepe a falu közművelődésében’’ címmel. — mi — --------------------------------------------------------------------------------------------Mitől szocialista? Tavaly tavasszal a szövetkezet két brigáddal szerződést kötött, traktorosokkal és állattenyésztőkkel, a szocialista cím elnyeréséért. Nemrég értékelték a szerződésben foglaltakat, és úgy határoztak, hogy javasolják a közgyűlésnek a megtisztelő cím odaítélését. Mert jutalom csakis a címmel együtt jár, márpedig ezek a brigádok számottevő többlet forintot hoztak a gazdaságnak, amiből megérdemelten kaphatnak részt. A traktorosok például megtakarítottak 144 mázsa gázolajat, aminek az értéke több mint 34 000 forint. Alkatrészt csaknem 63 000 forint értékben takarítottak meg. Mondják a szövetkezetben, hogy a gazdaság leghatékonyabb termelőereje a gépes brigád, s ez így igaz, a számok is bizonyítják. De mitől lett a brigád szocialista? Attól-e, hogy a gazdasági vállalásokon kívül megtartották a tűzrendészeti előírásokat (jó pontként említik a brigádnál, pedig ez munkaköri kötelesség), vagy attól-e, hogy a továbbképzés cím alatt személygépkocsi-vezetői vizsgát tesznek, már akik kocsit akarnak vásárolni. Vagy attól-e, hogy egyes gépek kezelésekor átadják egymásnak a tapasztalataikat? Ha nem dolgoznának a szocialista címért, akkor hátat fordítana egyik traktoros a másiknak? Nem hiszem. Ez a kölcsönös munkamegbeszélés is alapvető, természetes dolog a szövetkezeti gépes brigádoknál. Ugyancsak figyelemre méltók az állattenyésztésben dolgozók gazdasági eredményei. Növelték a súlygyarapodást, csökkentették az elhullást. Bírálható talán a takarmányosok vállalása, hogy az abrakot és a szálas takarmányt naponta rendszeresen a hely_____________________________ szinre szállítják, és szálast csakis a kijelölt kazalból vesznek? Ez is olyan alapvető munkaköri kötelesség, aminek az elmulasztása a munkafegyelem megsértése. A politikai látókör szélesítése céljából vállalták ugyan a pártoktatáson való részvételt az állattenyésztő brigád tagjai, de nem tudtak megjelenni, érthető, hiszen a pártoktatás is 6 órakor kezdődött, meg az etetés is 6 órakor. S újra csak a kérdés, mitől szocialista a két brigád? Azon túl, hogy becsületes, szorgalmas munkásemberek, mi az, ami megkülönbözteti őket a szövetkezet többi becsületes, szorgalmas tagjától? A szövetkezet vezetőinek véleménye, hogy mind a két brigád eredménye számottevően mutatkozik a gazdaság pénzügyi gyarapodásában. Ez így igaz, s ezért a brigádok tagjai meg is érdemelnének év végén, vagy akár havonta jutalmat. De ha csak ezen mérik a szocialista címet, ha csak ettől lesz szocialista a brigád, túlzottan anyagias a szemlélet a szövetkezetben. Itt és más szövetkezetekben is. A szocialista brigádmozgalom nemcsak az anyagi javak gyarapítására korlátozódik, hanem megcsillogtat olyan emberi tulajdonságokat is, amik a hétköznapi életben nem gyakoriak, amik lelkesítők, és nem az átlagemberek tulajdonságai. Azt mondhatnánk ennek és még jó néhány hasonló szövetkezetnek, hogy a brigádmozgalomnál emeljék feljebb a mércét? Nem feljebb emelni kell, hanem a helyére rakni, és a hármas követelményt egyértelművé tenni. Nemcsak a számokra és a mutatókra figyelni, hanem az emberre is. gszm Az utak visszatalálnak (I.) Emberség emberségből Az emberség szavunk maga az ember, jó szándékával, jó akaratával, segítőkészségével. De emberi is az emberség fogalma! Az emberség nem tűri a számítást, a mérlegelést, mi jó, mi hasznos nekem. Csak az ember, az igaz ember képes emberséges lenni. Elhagytuk Nyékládházát, ember vájta tavak és kavicshegyek mellett suhanunk el, az útmenti táblák Leninváros közeledtét jelzik. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat megbízottaival Szabolcs-Szatmár megyébe igyekszünk, és az emberség dolgain töprengek. Réti Jenő, a vállalat titkára és Nagy Tivadar építésvezető a munkások megbízásából küldöttségbe megy Szabolcs- Szatmárba. Egy-egy magnetofont visznek Kisvárdára és Nyíregyházára ajándékba azoknak a gimnazistáknak és ipari tanulóknak, akik a nyáron segítettek a cipekedésben a soproni és győri kőműveseknek. Lám, az utak, amelyek egy éve lábra keltek, és vitték számolatlanul a homokzsákot, aztán az élelmet, takarót, sátrat, majd a téglát, kavicsot, cementet Szatmárba, most újra visszatalálnak a begyógyított sebű falvakba. Ez hát az önzetlen, egyszerű emberség. Éppen három hónapja, hogy elbúcsúztak a kisalföldi mesterek Szatmártól, megkönnyebbülve, hogy mégis teljesítették, amire fogadkoztak, és felszabadultan is, hogy végre hazamehetnek a családjukhoz, elfelejthetik a megpróbáltatásokat, és megszokott életüket élhetik. Most mégis Szatmár felé tart az építők kocsija. Mi dolguk most a győrieknek Nábráddal, a nyírségiekkel? Semmi olyasmi már, amit a kötelesség szóval jelölnek. De: jó volt, amikor a nyáron megjelent a nábrádi főutcán három, diákokkal zsúfolt teherkocsi. Kétszáz kéz adogatta egyszerre a téglát, hordta a maltert. De kellettek akkor a gyerekek, amikor megállt a levegő a Tisza és a Szamos partján, amikor az emberek már eltikkadtak! Hogy előremozdult akkor a mesterek dolga! Pedig gyermekizmok talicskáztak, és csak párosával járt a tégla az állványokra. De ott voltak ők is, csinálni akartak valamit. Ma is hálával gondolnak rájuk az ácsok, a kétkezi emberek, kőművesek. Akkor sem számolták, milyen értéket termeltek a fiúk, most sem arra emlékeznek, mennyi hasznot hajtottak a diákok, hanem hogy szívből akartak segíteni. Ezekhez a fiúkhoz igyekszünk most 550 kilométeres távolságra. Nyíregyházáról ebéd után indultunk, és fél kettőkor találjuk meg Kisvárdán a Berzsenyi Gimnáziumot. Nagy, komótos épület, 750 diák háza, és egy kicsit otthona is, mert az iskolához építették a kollégiumot. A kapuban egyenruhás KISZ- esek, az igazgatói irodában rövidke köszöntés. — És most menjünk a díszterembe — mondja az igazgató —, várnak bennünket a gyerekek. — Majd hozzáteszi magyarázatképpen: — Nem hiszik az elvtársak, hogy várták önöket a tanulóink. Emlékezetessé kell tenni számukra ezt a napot. Ez pedagógia. — Aztán már lent ülünk a szépen feldíszített nagyteremben, az építők küldöttei átadják a gyerekeknek a magnetofont, aztán az igazgató beszél. — Látjátok, a becsületességre emlékeznek az emberek, aki rendes, azt nem felejtik el. Jó hallani, hogy az ország másik felében is emlékeznek munkátokra. Büszke vagyok rátok, fiúk! Még két-három óra a tanárokkal, sok szíves szó. Egy vékony arcú, lángoló szemű férfit ugratnak a többiek. — Carlos, te még nem mondtad el az élményeidet! — Még nem ismerem elég jól a nyelvet ahhoz — válaszolja a férfi. Carlos spanyol emigráns, három éve él Magyarországon, három éve tanítja anyanyelvét a szabolcsi parasztgyerekeknek. Kabátja hajtókáján embléma: Espanien. A nyáron ő is ott rakta a téglát a többiekkel Panyolán, Nábrádon. Mit is mondana Carlos? — Még egy kupicával abból a szatmári szilvából — fordul oda hozzám —, az majd melegít az úton. Az már igaz, de semmi sem melegít úgy, mint a barátság kovácsolta emberség. Ferenczi József n kirándulók 1968-ban határozta el a Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal, hogy a soproni Károly-kilátón, a fertőrárkosi kőfejtőben és az ottani turistaszállóban, valamint a fertőbozi és a győri turistaszállókban büfét létesít. A vendégek a reggelin, hűsítő italokon kívül képeslapokat kényelmére is vásárolhatnak ott. Tavaly a büfék forgalma 1 320 000 forint volt. Az előzetes felmérések pedig további forgalomnövekedést mutatnak. Az Idegenforgalmi Hivatal vezetői tovább növelik a büfék áruválasztékát olcsó, tájjellegű emléktárgyakkal, gondolva a diákok szűkre szalkott zsebpénzére is. Reneszánsz farsang Az ifjú muzsikusok fesztiváljának megnyitó hangversenyét szombaton délután tartották a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában. Az előadássorozatot Nagy Miklós, a Győr városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. A fesztiválnak már hagyománya van Győrött éppen 10 évvel ezelőtt, 1961-ben rendezték az első, ilyen zenei szemlét. Fiatal zenészek, új tehetségek kerülnek dobogóra, a közönség megismerkedhet a zenei utánpótlással. A műsorban megelevenedett a hercegi, grófi udvarok világa, amelyek a 16., 17. század zenei életének központjai voltak. A korhű ruhákba öltözött mesélő elkalauzolta a közönséget Sopronba, ott komponált Rauch András orgonista és zeneszerző. Dalait a szakközépiskola fiúkórusa adta elő Jancsovics Antal „udvari karmester” vezetésével. Szépen zengő, telt hangok énekelték a több kórusos technikára komponált dalokat: az Őszt, az Agglegény kesergőjét és a Menyasszonydicsérőt. A következő állomás Velence volt. A híres Lassustanítvány, G. Gabrieli rézfúvós hangszerekre írt műveiből játszottak a diákok. Majd díszes, hosszú ruhákban, elegáns fejdíszben megjelentek a „hölgyek”, és a németalföldi Lassus műveiből játszottak. Az utolsó állomás Buda volt. Stolczer Tamás négy fantáziáját adták elő a szakközépiskola fafúvósai. A kellemes hangulatú, kosztümös megnyitó hangversenyt a vegyeskar Lassus- és Celtan-dalokkal zárta. m. zs. Hazánkban először Győrött alakult Tavaszra készülnek a győri méhészek A legtöbb embernek van valamilyen szenvedélye, kedvtelése. Olyan kedvtelések is vannak, amelyek az egyéni hasznos időtöltésen, szórakozáson kívül jól szolgálják a népgazdaság érdekeit is. Ilyen hasznos hobby a méhészkedés, bár nem mindenki foglalkozik a bogarakkal csupán szórakozásból. Érdemes megjegyezni, hogy hazánk első méhészegyesülete éppen Győrött alakult meg 1855-ben. Az alapító Kozma Sándor, az 1848-as szabadságharc győri születésű országgyűlési képviselője volt. A harcot honvédhadnagyként küzdötte végig, bukása után pedig évekig nyúlt szőlőjében rejtőzött üldözői elöl, s csak 1851-ben telepedett le Győrött. Érdekes véletlen, hogy a Kozma Sándor alapította méhészegyesületnek is éppen 84 tagja volt, mint a mostani győri társulásnak. Az egykori leírások szerint Kozma Sándor kertje leginkább botanikus kerthez hasonlított. Főleg a mézelő bokrokat és fákat szaporította. Vizsgálódásainak eredményeiről kötetszámra készített jegyzeteket, az egyesület ősziszejövetelein továbbadta tudását az egyesület tagjainak. A korabeli külföldi sajtóban számos írás tanúsítja tudományos képzettségét. Méhészeti könyvtára az akkori időkben ritkaságszámba ment, mintegy száz kötetből állt. Az egyesületnek saját házában nyújtott szépen berendezett helyiséget. A szegény méhészeknek méhcsaládákat, kaptárakat ajándékkozott, még a tagdíjakat is maga fizette az egyesület pénztárába. Kozma Sándor egyesületének alapítása óta az idén immár 116-odszor várják a győri méhésztársulás tagjai a mézillatú májust. Addig is " serényen készülnek. Dacolva a metsző szélviharral, vasárnap a MÉSZÖV győri székházában jöttek össze mintegy ötvenen. Az állategészségügyről, a virágpor és a lépes- ■ méz szakszerű gyűjtéséről hallgattak előadást két, fővárosi szakembertől. A megyében összesen 34 társulásban körülbelül 900 méhész tömörült. Tavaly 24 vagon mézet adtak át a felvásárlónak, a méz 90 százaléka külföldi fogyasztókhoz került, és számottevő valutát hozott a népgazdaságnak. D. T.