Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

Vivaldi-harigverseny Győrött A Sienában megrendezett 1939. szeptemberi V­­valdi-hét óta a Vivaldi-szrűvek rene­szánszukat értik. Világszerte, mind gyakrabban játsszák az olasz barokk zene legjelentő­sebb szerzőjének m­űveit. (Csalk a múlt héten a buda­pesti rádió sugározta kilenc alkotását.) A hétfő esti győri hangverseny is ennek a re­neszánsznak jegyében hang­zott el. Két concerto grossó­­val kezdődött. Kétségtelen, hogy ilyen versenyműveket Vivaldii ,,százával”­­tudott al­kotni, mégis meg nem unha­tó műveiben a hangzás szép­sége, amely nála a zenei ele­mek természetességében rej­lik. A műsor első felének csúcs­pontja a G-dúr fuvolaverseny volt. A bemutató nagy sikert aratott. Pröhle Henrik fuvo­laművész előadása kitűnően illeszkedett be a vonószene­­kari hangszínbe, és művészi magaslaton szolgálta a kon­­certálás eszményét. A máso­dik „ tétel fuvola„gordonka ..duettje” csodálatosa­n szép kamarazene volt. (Gordon­kán Nyári Béla játszott.) A jól összeállított műsor­hoz vendégkarmester művé­szete is járult. Angelo Ephri­­kian a zenetudós biztonságá­val nyúlt a művekhez. Az újabb kiadású kották aprólé­kos előírásait félretéve, az eredeti kottakép megvalósí­tására törekedett. A hitele­sebb hangzás elérésében még valami segítette őt: — bár­mennyire nem látszik is „ze­­netudományosnak” ez a szem­pont — Vivaldi és ő is ola­szok, sőt mindketten velen­ceiek. (Ephrikian örmény ne­ve ellenére, mindig olasznak érezte és vallotta magát.) Mint velencei, nagyon vilá­gosan tudja, hogy Vivaldi dallamossága sokkal inkább velencei és népi muzsika, mint azt a kívülállóik gondol­ják. Emreik megérzéséből kö­vetkezett nála, hogy szaba­dabban formált, élénkebb tempót vett, bátrabb hazugot kívánt, mint ahogyan azt megszoktuk. A műsor második része a Négy évszak volt.­­ Akárcsak Vivaldi idejében, mo­st is köz­ismertek Velencében az év­­szakkiábrázoló festmények. Ezekből indulhatott ki a ze­neszerző és a karmester i®. És még egy szempont: az egyes évszakokhoz szonettek tartozna­k, melyeknek megfe­lelő sorai már a Vivaldi éle­tében megjelent második ki­adás partitúrájában benne vannak. Ephrikian szerint ezek a verssorok éppoly fon­tosak, mint a kottafejek. Ezért volt az ő előadása olyan plasz­tikus és „szöveghű”. (Hogy a­­szonettek szerzője ki lehetett, nem tudjuk. Alacsony költői színvonala miatt szerzőjében Ephrilkiam — némi­­kis tréfá­val — nem költőt, hanem ze­nészt sejt, talán éppen Vival­dit.) A hangverseny közönsége lelkesen ünnepelte a vendég karmestert. De az ünneplés­ben méltó rész jutott a Győri Filharmonikus Zenekar fia­tal hegedűművészének, Né­­meth Gézának is. Minden művészpályán indulót a hall­gatóság őezinte együttérzése és szeretete kísér. De az ün­neplés nemcsak ezért szólt a szólistának, hanem, mert a négy hegedűversenyt (minde­gyik „évszak” önálló verseny­mű), imponáló biztonsággal, a közismerten szigorú karmes­ter friss utasításait is meg­valósítva, nagyon szép tónus­sal adta elő. A „pódium­­ ördöge” kísér­tett a hangversenyein: a kar­mesteri pulton fölcserélődöt­t az Ősz és a Tél partitúrája. Koncertmesteri rutin oszlatta el a félüteminyi zavart, me­lyen a hallgatóság is moso­lyogva tette túl magét. A zenekar — olaszországi útjuk sikerére emlékezve —, ismét „itáliai stílusban” ját­szott. Kivívta magának a vi­lágjáró karmester dicséretét. A hallgatóság jólesően vehet­te észre Sándor János kar­mester betanító és zenekart nevelő munkájának újabb eredményét. J. S. H­rigoladáhon illően Határ menti úttörő-találkozó szü­ettek. Az egyiket a ha­táron megkapják a külföldi gyerekek, a másik maradt a fogadó úttörőknél. A Május 1 . téren aztán megkeresik a jel szerinti párjukat. Délután a felszabadulási emlékmű előtt lesz a díszszemle, majd a Liszt Ferenc Művelődési Központ­ban kultúrműsorra kerül sor. Ezt követi a játékos, táncos ismerkedési est. Ha vasárnap délelőtt jó idő lesz, a Textiles sporttelepen vetélkednek a pajtások, dél­után a nagycenki múzeum­­vasúton utaznak, meglátogat­ják a fertődi kastélyt, és a fertőrák ősi barlangszínpadot. Ha a sportversenyhez nem kedvez az idő, akkor már reggel autóbusszal kirándulni indulnak. Este fél nyolckor a fellobogózott Mátyás király utcán, a Lenin körúton át lampionos, fáklyás felvonulás lesz a tűztoronyig. A fák­lyákat ifjúvezetők viszik majd a felvonulás idején sö­tét utcákon. Az úttörőházban készültek az elemlámpás lampionok is. A tűztoronyból a Fenyő téri általános iskola úttörői fúvószenét adnak. A harmadik napon az oszt­rák és szlovák pajtások is­merkednek a soproni úttörő­házzal, illetve úttörőcsapa­tokkal. A Komárom és Vas megyei úttörők megtekintik a szőnyeggyárat, a Selyemipari Vállalatot. Délután búcsúz­nak el egymástól a találkozó résztvevői. A csak körvonalazott prog­ramon kívül sok-sok játék, apró meglepetés lesz, a szer­vezők gondoskodtak a két­száznegyven vendég szóra­koztatásáról. Három évvel ezelőtt Tatabányán, tavaly Szlovákiában volt, jövőre pe­dig Ausztriában rendeznek találkozót, u.­gy. A napokban készítette el a szervező bizottság a Sopron­ban április 17—18—­19-én rendezendő úttörő hármas határtalálkozó végleges prog­ramját. A nyolcvan—nyolc­van osztrák diákot, szlovák úttörőt,­ valamint Vas és Ko­márom megye nyolcvan— nyolcvan úttörőjét április 17-én a soproni pajtások várják a Május 1. téren. Hetek óta készülnek a nagy találkozás­ra. Az úttörőház szakkörei­ben ismertető kártyákat raj­­­­zolnak, ugyanis a soproni út­törők­­ otthonaiban fognak lakni a szlovák és az osztrák pajtások. A jellel ellátott kártyákból kettőt-kettőt ké- K­IS ALFÖLD Megtalálták a kápolna alapjait Az Országos Műemléki Felügyelőség régé­szeinek irányításával folynak a soproni Elő­kapu egykori házainak alapjai, valamint a vár­árok feltárási munkálatai. A napokban meg­találták a Nepomuki Szent János kápolna alap­jainak egy részét, így pontosan meghatároz­ható a kápolna egykori helye, amelyet a régi városházával és a hozzá tartozó hangulatos házsorral együtt bontottak le a múlt század­ban. Az 1764-ből való kis kápolna ma a Lővé­­rekben a Villa soron áll, s talán egyszer visz­­szakerül eredeti helyére. Feltárási munkák az Előkapu útburkolata alatt. (Lobenwein Tamás terv.) A Győr-Sopron megyei Növényvédő Állomás FELVESZ NYUGDÍJAS esztergályos szakmunkást Jelentkezés: Győr, Kismegyer, Arató u. 5. (Ötös autóbusz végállomásánál.) Gazdaságok, termelőszövetkezetek, kertészetek, figyelem! jó Állapotban lévő szállítóládák PÁNTOLT SZELEKKEL, FOGANTYÚVAL ELLÁTVA, DARABONKÉNT 10,K FT-ÉRT ELADOK. Méret: 60x42x20 cm. Cím: Gyóti Híllalviz, anyaggazdálkodás, Ügyintéző: Bajorfi. Telefon: 15—720 145-ös mellék. Győr 700 éve véres Városrendezés és várvédelem A XVI. század második fe­lében a győri vásár egyre in­kább színhelyévé vált a köz­vetítő­­kereskedelemnek, a Győrre jellemző tőzsérkedés pedig olyan üzletkötési lehe­tőségeke­t tudott teremteni Kelet és Nyugat legnagyobb piacai között, amelyek nem­csak a iztardak­ereskedőknek, hanem a magyaróvárig har­minc adhivataln­ak is bőséges jövedelmet adtak, így termé­szetesen, ez a kereskedő ré­teg i­s hamarosan, a vagyono­sodó polgárok osztályát nö­velte, amelynek túlnyomó része mindadd­ig inkább a­­ céhszeretek közt dolgozó ipa­rosokból, főleg a katonaság szükségleteit fedező kézmű­vesekből tevődött össze. A legtöbb céh­testület kü­lönben ez idő tájt már a he­lyi keresleten túlmenően a távolabbi, sőt külföldi piacok számára is dolgozott, és a céh­tagok vagyoni tekintélyük növekedésével párhuzamosan a megyeszékhely gazdasági és igazgatási irányításában is intenzíven részt kívántak venni. A városi bíró és a ta­nács általában a céhtestüle­­tekkel egyetértésben intézte a közügyeket, nemegyszer köz­vetlen beleszólás­t engedett nekik a szabályrendeletek, az úgynevezett statútumok meg­alkotásánál. De a céhek álla­pították meg a termelés és áruelosztás rendjét, korlátoz­ták a verseny túlhajtásait és éber figyelemmel ellenőriz­ték az ipar­i termékek minősé­gét, a megrendelések pontos teljesítését. 1566-ban azonban végzetes esemény akasztotta meg a városfejlődés további mene­tét. Szeptember 29-én ugya­nis, valószínűleg az idegen zsoldosok gyújtogatása követ­keztében, hatalmas tűzvész pusztított a város falai kö­zött, a fából, vályogból ösz­­szetáklált kunyhókat elham­vasztotta és a szűk, rendezet­len­­Utcák szilárdabb anyag­ból épített lakóházait is sú­lyosan megrongálta. Miksa király, az a katasztrófa nap­ján éppen Győr alá érkezett, személyesen adta ki utasítá­sait a várépítéseknél működő hadmérnököknek a város új­jáépítésére, hogy a létalap­jaiban megrendített polgár­ság elkeseredett hangulatát csillapítsa. A helyreállítási és város­­rendezési munkálatok már a következő esztendőben meg­indultak Eysler Tamás had­mérnök tervei szerint, ame­lyek a­­katonai szempontok figyelembe vételével és a korszerű tűzrendésze­ti köve­telményeknek megfelelően a bástyák és várkapuk vona­laihoz igazodó, egyenes utcai­tengelyek kialakítására irá­nyultak. Az újszerű elgondo­lásokon alapuló gyakorlati végrehajtásai, persze, gyöke­resen megváltoztatták az elő­ző telekmegosztást, ameny­nyiben számos, kisebb mére­tű házat, kunyhót le­­kellett bontani a városrendezés cél­jából és a n­­aigánép­í­tkezések­­­re szolgáló belső területet 812 házhelyre osztotta fel a fel­mérésekben eljáró szakértői bizottság. Az ősi piactér (a mai Szé­chenyi tér) továbbra is meg­maradt a város centrumának, hogy a gazdasági élet meg­szokott körforgása a helyvál­toztatás miatt ne szenvedjen hátrányokat, bár a stratégiai­­céloknak is ez a megoldás felelt meg legjobban. A mielőbbi újjáépítésé­hez és a védelmi rendszer továb­bi korszerűsítéséhez egyéb­ként Bécsinek is elsőrendű ér­deke fűződött, ezért a költsé­gek nagy részét az osztrák rendeknek — elsősorban az alsó-ausztriai tartományban élőknek — kellett viselniük. A munkálatok meg­gyorsítá­­sára az uralkodó 1568-ban Felső-Ausztriától is 17 000 fo­rint támogatást kért a győri van- és környékének hadásza­ti megerősítésére. A török portával megkötött béke hivatalosa­n biztosítékot nyújtott ugyan a nyugalmi állapot fenntartására, de III. Murád szul­tán hatalomra ju­tása után a bécsi udvar sem bízhatott a szándékok őszin­teségében. Dr. Lengyel Alfréd GYŐR A lipóti Felúti Mg. Termelőszövetkezet Termál csárdájába szakképzett üzletvezetőt keres Jelentkezés, írásban, részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány és eddigi működés csatolásával. A GYŐR, KÖZTÁRSASÁG TÉR 13. SZ. HÁZ árkádja alatt levő KÖNYVES PAVILONBA kön­yvárust felveszünk KISFALUDY KÖNYVESBOLT Lenin u. 6. sz. 1971. április 1., csütörtök Irodalombarátok köre Népszerű Kapuváron a vá­rosi könyvtárban működő iro­dalombarátok köre. Évek óta harminc-negyven állandó érdeklődőből áll a törzskö­zönség: a könyvtár és a kör vezetője, Hámori Miklós ta­nár változatos, érdekes prog­rammal várja a fiatalokat, idősebbeket. Céljuk, hogy megismertessék a kör. tagjait az olvasáshoz, film- és tv­­nézéshez szükséges irodalmi, esztétikai alapfogalmakkal, és írókkal, festőkkel való sze­mélyes találkozás, kirándulá­sok segítségével élménysze­rűvé tegyék az olvasást. A foglalkozások klubszerűen zajlanak le, az előadást ál­talában vita követi. Gyakori közreműködők a helyi irodal­mi színpad tagjai. Az érdekes programból né­hány: Szülőföldemen címmel dr. Faragó Sándor tartott elő­adást Kapuvár történelmi és művészeti emlékeiről, az iz­musok néven összefoglalt művészeti törekvésekről pe­dig Hámori Miklós. A klubba látogatott Barabás László festőművész, Kádár Péter költő és Popper Ferenc vers­mondó is. A következő elő­adás a hazafias költészetről szól, és Zengj, hárfa! cím­mel költészet napi összeállí­tást is hallgathatnak a kör tagjai. Az ünnepi könyvhé­ten író—olvasó találkozót ren­deznek, a gazdag évi prog­ramot Életünk-est zárja be. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat győri tagozata a fizikatanárok számára országos ankétot rendez, az ankéttől egyidejűleg a Műszer- és Irodagép-értékesítő Vállalat műszerbemutatót tart A kiállítás helye: Révai Gimnázium. A kiállítás ideje: 1971. IV. 8—9. A kiállítás megtekinthető: 9 órától 17 óráig. A kiállítás ideje alatt a MIGÉRT vevőszolgálati osztályának dolgozói , szaktanácsadási ügyeletet tartanak.

Next