Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

2 A huszonnegyedikről jelent­ik: Véget ért az ötéves terv vitája Hável József és Aczél End­re, az MTI tudósítói jelentik. Az elnöklő Saraf Rasidov, Üzbegisztán Kommunista Pártja KB első titkára csü­törtökön két külföldi ven­dégnek, L­UIS CARLOS PRESTESNEK, a Brazil KP KB főtitkárának és JOHN MARKSNAK, a Dél-afrikai Kommunista Párt elnöké­nek, valamint KONSZTAN­­TYIN RUDNYEV automati­zálási és műszeripari minisz­ternek adta meg a szót. Küldött Elvtársak! Kongresszusunk befejezte a kilencedik ötéves terv irány­elvtervezetének megvitatá­sát. A vita eredményei meg­győzően tanúsítják, hogy pár­tunk a kongresszusra küldött képviselőin keresztül egyön­tetűen jóváhagyja országunk társadalmi, gazdasági és kul­turális építésének e hatalmas horderejű és tudományosan megalapozott programját. A küldöttek hozzászólásai folytatták, összegezték és le­zárták pártunk e kiemelkedő jelentőségű programdoku­mentumának országos vitá­ját, amely jóval a kongresz­­szus előtt kezdődött. A fel­szólalások fő jellemzője az elvi, bolsevik hozzáállás, a tárgyszerűség, a szakértelem, a szocialista társadalmi rend­szer fejlődésének mély meg­értése, az optimális megoldá­sok konstruktív kutatása és a szenvedélyes győzni akarás volt. Kongresszusunk nagysze­rűen példázta a párt és a nép egységét, pártunk inter­nacionalista szolidaritását va­lamennyi szocialista ország­gal, az egész világ kommu­nistáival, akik programunk­ban megbízható garanciát látnak arra, hogy a Szovjet­unió egyre növekvő mérték­ben hozzájárul a béke és a társadalmi haladás közös céljaiért vívott küzdelemhez. Elvtársak! A kongresszus által létre­hozott bizottság megvizsgál­ta az irányelvtervezethez javasolt módosításokat és ki­egészítéseket. A kiegészítések és módosítások egy részét a bizottság javasolja az irány­elvekbe való felvételre. Az irányelvek szövegét a beveze­tett módosításokkal vala­mennyi küldött kézhez kap­ta. Az összes többi javasla­tokkal kapcsolatban azt in­dítványozza, hogy továbbít­sák őket a Szovjetunió Mi­nisztertanácsához, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságá­hoz, a minisztériumokhoz és főigazgatóságokhoz azzal, hogy alaposan tanulmányoz­zák és vegyék tekintetbe őket az ötéves terv kidolgo­zásánál. Az ötéves terv összeállítá­sakor azok a fő elgondolások vezérelnek majd bennünket, amelyeket Leonyid Brezsnyev fejtett ki az SZKP Központi Bizottságának beszámoló je­lentésében, és igyekszünk minél többet felhasználni azokból a javaslatokból is, amelyeket a kongresszusi küldöttek felszólalásai tar­talmaztak. A pártkongresszus által jó­váhagyott irányelvek képezik majd a kilencedik ötéves terv alapját. A terv kidolga­ Ezután javaslat érkezett az elnökséghez az ötéves terv irányelveiről szóló vita befe­jezésére. Az elnök közölte, hogy a vitában 118-an jelent­keztek szólásra, s közülük 14- en kaptak szót. Ezt követően szavazásra bocsátotta a vita lezárásáról szóló indítványt, amelyet a küldöttek egyhan­gúlag megszavaztak. Ezután Alekszej Koszigin miniszter­­elnök tartotta meg zárszavat. zása folyamán kétségkívül si­kerül majd új tartalékokat feltárni a társadalmi terme­lés hatékonyságának fokozá­sára és a munkatermelékeny­ség növelésére, a nép növek­vő anyagi és kulturális szük­ségleteinek teljesebb kielégí­tésére. A terv összeállítását az öt­éves terv éves feladatainak, valamint termelési ágaza­tok, gazdasági körzetek és üzemek szerint lebontott fel­adatainak meghatározását ez év augusztus 1-re be kell fe­jezni. Ezután a tervet előbb a kormány vizsgálja meg, majd az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma és a Szovjetunió Legfelső Taná­csának ülésszaka elé terjesz­tik. Ily módon — a szocialista demokrácia elveinek megfe­lelően — az új ötéves terv a nép egységes akaratának ki­fejezője, a párt és a nép kol­lektív szellemi terméke, al­kotói lendületük és a hala­dásra való nemes törekvésük megtestesítője lesz. Az SZKP XXIV. kongresszu­sa nagyszerű fejezete pártunk történetének, Marx, Engels és Lenin mindenek felett győ­zedelmeskedő, hatalmas esz­méi fejlődésének És vala­mennyiünkét, akik részt vet­tünk ezen a kongresszuson, az a mélységes örömérzet hat át, hogy nekünk is részünk volt a társadalmi haladás megtervezésének nagyszerű munkájában, amely társadal­mi haladásnak a­­gyümölcseit minden szocialista dolgozó él­vezheti majd. Pártunk kongresszusai kor­szakalkotó események né­pünk és az egész világ kom­munista mozgalmának törté­netében. A nép hálával és tisztelettel emlékezik pártunk minden kongresszusára. Kongresszusaink monumen­tális történelmi emlékmű­vekként szegélyezik a ka­pitalista múltból a szocialis­ta jelenbe vezető nagy utat. Kongresszusaink, mint örök fényű csillagok, mutatják a helyes utat az egész emberi­ség ragyogó jövője felé. A nép szabadságáért és bol­dogságáért, a világbékéért, a kommunista jövőért vívott harcban szilárduljon és fej­lődjék a párt és a nép meg­bonthatatlan egysége! Ezt követően az elnökség javaslatot kapott ,arra vonat­kozóan, hogy a kongresszus intézzen felhívást az indokí­nai és az arab népeik támo­gatása ügyében. A javaslat elfogadása után Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára olvasta fel a kongresszus Indokínára vo­natkozó felhívásának terve­zetét. A közel-keleti helyzet­tel kapcsolatos nyilatkozat­­tervezetet Borisz Ponomar­­jov, az SZKP KB titkára is­mertette. A kongresszus küldöttei mindkét okmányt elfogadták. A továbbiakban Rasidov bejelentette, hogy az ötéves terv irányelveihez szólban és írásban beterjesztett módosí­tó javaslatokról a komgresz­­szus a­ záróülésen dönt. Csütörtök délután az SZKP XXIV. kongresszusa megvá­lasztotta a párt vezető szerve­it: a Köz­pon­ti Bizottságot és a Központi Revíziós Bizottsá­got. A kialakult hagyomá­­nyos áraik megfelelően,, erre zárt ülésen került sor, ame­lyen csak az SZKP komgresz­­szusi küldöttei voltak jelen. Este a delegátusok és a kül­földi vendégek a tanácskozás színhelyén, a Kreml Kong­resszusi Palotáiában nagy si­kerű ünnepi hangversenyen vettek részt, amelyen a leg­jobb szovjet dal- és tánc­­együttesek, valamint a legki­válóbb előadóművészek lép­tek fel. Koszigin zárszava KISALFÖLD Nincs trmiafia Kelet-Pakisztánban ÚJ-DELHI Indiai rádióállomások a pakisztáni kormány rádió­közleményére hivatkozva azt jelentették, hogy a központi kormány a statáriáus intéz­kedéseket kiterjesztve meg­tiltotta a kelet-pakisztáni la­kosságnak, hogy ütő- és szú­rófegyvereket tartson magá­nál. Elrendelte, hogy az ilyen­fajta fegyvereket is be kell szolgáltatni. A PTI indiai hírügynökség a nyugat-pa­kisztáni katonai erők egybe­hangolt szárazföldi, légi és tengeri akcióiról adott hírt. A karachi rádió szerint a pa­kisztáni külügyminisztérium­ba kérették India nagyköve­tét és tiltakoztak amiatt, hogy „Indiából gyógyszerszállít­mányoknak álcázva fegyve­reket és lőszert küldenek át a határon”. A pakisztáni kor­mány azonnali intézkedése­ket követel az indiai „beszi­várgás” megakadályozására és megtorló intézkedéseket he­lyez kilátásba. (MTI) Zápirpróbás ablakok (Folytatás az­ 1. oldalról.) Annyi bizonyos, hogy az új­fajta ablakokban mind több az üveg és kevesebb a fa. A jó minőségű ablak gyártásá­hoz mindenekelőtt jó minő­ségű nyersanyagra van szük­ség. Az üzemiben a minőség javításának módját abban látják, hogy az ablakok ké­szítéséhez csak kifogástalan, jó minőségű fát használnak fel. S közben kísérleteznek az üzemben, hogy az eddigiek­nél is előnyösebb ablakokat tervezzenek, gyártsanak. A soproni üzemben jövőre eg­gyel gyarapszik a gyártmá­nyok száma: megkezdik a bejárati ajtók készítését is. Az üzem dolgozói szeretnék kielégíteni a hagyományos és az új termékükből is a fo­gyasztók igényeit. S az a tö­rekvésük, hogy végre elér­jék: ne legyen panasz a csu­pa üveg ablakok záródására se. r. j. TELEX BUDAPEST Csütörtökön ifjúsági nagy­gyűlés volt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában az ember első űrrepülésének 10. évfordulója tiszteletére. MOSZKVA A Lunohod—1. hozzálátott a hatodik holdnappalra ki­dolgozott program teljesíté­séhez. Szerdán kétszer létesí­tettek kapcsolatot a holdjá­róval. Az első kapcsolatfel­vétel idején szabaddá tették a napelemeket, ellenőrizték a fedélzeti rendszereket és be­kapcsolták a tudományos be­rendezéseket. A következő kapcsolatfelvételkor, amely­­ moszkvai idő szerint 19.00­­ órakor kezdődött és több­­ mint négy óra hosszat tar­­­­tott, a Lunohod újra mozgás­ba lendült. RÓMA­ ­ Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkár-helyettese, aki az­­ OKP küldöttségének vezető­­j­­e volt az SZKP XXIV. kongresszusán, Moszkvából , csütörtökön visszatért Rómá­­­­ba. Újságíróknak elmondot-­­ta: az OKP Politikai Bizott-­­ ságának­­ kérésére tért vissza­­ néhány nappal a kongresszus befejezése előtt, hogy részt vehessen az OKP KB április 14-i plenáris ülésének előké­szítésében. TRBOVLJE A hrasztniki bányában — Szlovéniában — csütörtökön súlyos bányaszerencsétlenség történt. Az első jelentések szerint kilenc bányász életét vesztette. COLOMBO Ceylon fővárosát, Colom­­bót a hadsereg és a rendőr­ség egységei védik a szélső­séges felforgató elemek eset­leges támadásaitól.­­ Legfis­­sebb jelentések szerint a zen­­dülők Tubhiriyában, Colom­­bótól 72 kilométerre megtá­madtak egy textilgyárat és megöltek két őrszemet. A co­lombói rádió jelentéséből ki­tűnik, hogy a zendülők az el­múlt két nap alatt 105 em­bert vesztettek a hadsereg­gel lezajlott összetűzések so­rán. Colombóban nyugalom­­ van és a fegyveres erők szi-­­­lárdan urai a helyzetnek. A­­ ceyloni szakszervezetek nagy­­ része támogatásáról biztosí­totta Bandaranaike asz­­szony kormányát. (MTI) Hifiül! és lángtenor A Centropress csütörtök esti kommentárja: Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke újra a rádió mikrofonjai és a televízió ka­merái elé állt és beszéde té­mája újra Indokína volt. Mi­előtt akár egyetlen pillantást vetnénk is arra, mit mondott az elnök, a beszéd puszta té­nye is valami nagyon fontos tényről árulkodik. Arról, hogy a Nixon döntései mögött meghú­zódó Kissinger-kamarilla hiába próbálja azt a látszatot kelteni, hogy immár nem Vietnam, pon­tosabban nem Indokína, az amerikai politikai élet legfőbb témája, minden eljövendő vá­lasztás kulcskérdése. Hogy ez mennyire éppen for­dítva igaz, arról meggyőzi — és meg is győzte — az amerikai és a nemzetközi közvéleményt az, ami most újra igazolódott: nincs még egy téma, amelyről az elnök a legnagyobb nyilvá­nosság reflektorfényében any­­nyit beszélne, mint Indokiná­ról. Ennyit a beszéd tényéről. Ami pedig a tartalmat illeti, Nixon, akit politikai pályafutá­sa évtizedei során nem vélet­lenül nevezett az amerikai sajtó „Trükkös Dick”-nek, ismét hű maradt magához: beszédében homályos célzások és féligaz­ságok ködfüggönyébe burkolta azt az Indokinét, amelyet a valóságban amerikai bombák és lövedékek borítanak füst- és lángtengerbe. Az egyetlen konkrétum Nixon szavaiban az az ígéret volt, amely szerint május 1. és de­­­­cember 1. között újabb százezer amerikai katonát vonnak ki Vietnamból és helyettesítik a saigoni rezsim csapataival. Eb­ből értelemszerűen következik­­ a beszéd lényege: az elnök a nyilvánvaló tények ellenére ra­gaszkodik vietnamizálási politi­kájához. Ez nem jelent keve­sebbet, mint azt, hogy az elnök a lehetetlenhez, a megvalósít-­­ hatatlanhoz ragaszkodik — ah-­­ hoz: úgy vonuljon ki, hogy köz-­­­ben . . . gyakorlatilag ottma­­j rád . . . Hogy Indokína körül valóban történjék valami, egyetlen gesz­tusra lenne szükség. Meg kel­lene határozni valamennyi ame­rikai katona hazatérésének pon­tos dátumát. Ez megoldaná a Washington által annyira fesze­getett hadifogolykérdést is. Ha­difoglyokat hazaengedni csak a háború befejezése után szok­tak, ráadásul a VDK felett le­lőtt ellenséges pilóták nem is hadifoglyok, hiszen a két or­szág között nincs szabályos had­üzeneti A Nixon-beszéd másnapján az SZKP kongresszusa felhívást fogadott el, amelynek egyik kulcsfontosságú mondata így hangzik: „Ki az amerikai ag­­resszorokkal Indokínából !” Amíg ez a mondat nem válik való­sággá, Indokínában nem lehet béke és Nixon csak borzongva­­ gondolhat 1972-re, az elnökvá­­l­­asztás esztendejére. 1971. április 9., péntek A Minisztertanács ülése Mukaprogram a­­ kogresszus határozatai­ adódó központi állami feladatokról A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munka­­programot fogadott el azokról a központi állami feladatok­ról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának Határozatá­ból, a kongresszuson elhang­zott referátumból és hozzá­szólásokból adódnak. A kor­mány felkérte a minisztere­ket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az el­fogadott munkaprogramban szereplő feladatok kidolgozá­sáról, a javaslatok benyújtá­sáról folyamatosan gondos­kodjanak, s a kongresszus anyagait irányító munkájuk­ban tartsák szem előtt. A kormány évente áttekinti a munkaprogramban szereplő feladatok végrehajtását. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—román gaz­dasági együttműködési vegyes kormánybizottság IX. ülés­szakáról, amelyet március 29—31. között Bukarestben tartottak. A bizottság az or­szágaink közötti barátság és a kölcsönös érdekek alapján az együttműködés további ki­­terjesztésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kő­olajipar, az energiaipar, az építő- és építőanyagipar, az öntözéses gazdálkodás és más ágazatok terén. Megállapo­dás született a termelési kooperációs és szakosítási kapcsolatok fejlesztésére is. A kormány a jelentést és a tárgyalásokról készített jegy­zőkönyvben foglaltakat jóvá­hagyólag tudomásul vette, egyben utasította az illeté­kes minisztereket, hogy gon­doskodjanak a kooperációs és szállítási lehetőségek mara­déktalan valóra váltásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottsá­gok munkájának értékelésé­ről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bizottságok működése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevé­kenység javításához. E hasz­nos munka tartalmasabbá és eredményesebbé tételére a kormány határozatban rög­zítette azokat az irányelve­ket, melyeket a felügyelő bi­zottságok működésének to­vábbfejlesztése során az ér­dekelt minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelembe kell venniük. A külügyminiszter beszá­molt Ivan Basev, bolgár kül­ügyminiszter március 22. és 26. között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalások­ról. A baráti légkörben le­folytatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú kap­csolatokon kívül felölelték a szocialista országok együtt­­működésével, a Varsói Szer­ződés erősítésével, a KGST- országok gazdasági integrá­ciójának továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos kérdéseket, továbbá a legfontosabb nem­zetközi problémákat is — a felek álláspontját az érintett kérdésekben nézetazonosság jellemezte. A Kormány meg­elégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgya­lások jelentősen hozzájárul­tak a két nép hagyományos, testvéri barátságának továb­bi elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének jelentését a­ KGST-országok­­kal folytatott 1971—1975. évi kétoldalú tervegyeztetés ered­ményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról. A be­számoló megállapítja: a terv­­egyeztetés keretében 1975-re, 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forgalomnöveke­dés várható. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanya­gokkal és energiahordozókkal való ellátottságunk, mind exporttermékeink értékesíté­­se szempontjából. A gépipari exportszállítá­sok egyeztetése — összhang­ban központi programjaink­kal — kedvezően befolyásol­­ja fejlesztési elképzelésein­ket. A gépkivitelen belül nö­vekszik az autóbuszok, a mű­szerek és a számítástechnikai eszközök részaránya. Komp­lett berendezésekből az 1971 —1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari és könnyűipari termé­keink exportlezetőségei ked­vezően bővülnek. Az alap­anyagok területén több ter­méknél sikerült kölcsönös érdekekre alapozott elgondo­lásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosszabb időszakra biztosítani beszer­zéseinket. A tervegyeztetés­kor néhány hosszabb távú, ■tartós, termelési együttmű­ködés alakult ki, s előrehala­dás történt a gyártásszakosí­­tásb­an is. A nehézipari miniszter je­lentést tett a március 26. és április 2. között folytatott iraki tárgyalásairól. A ma­gyar és az iraki delegáció — mindkét fél közös érdekeinek megfelelően — megbeszélé­seket folytatott a két ország közötti olajipari együttműkö­dés kiszélesítéséről. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökének közös elő­terjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló, úgyne­vezett atomsorompó-szerző­­dés végrehajtásával kapcso­latos teendőket. A Miniszter­­tanács a­ jelentést­ tudomásul vette, s az Országos Atom­energia Bizott­á­g elnökét megbízta a Nemzetközi Atom­energia Ügynökséggel köten­dő biztosítéki (ellenőrzési­) egyezmény létrehozására irá­nyuló tárgyalások folytatásá­val és a hazai feladatok koor­dinálásával. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztonság a ten­geren” elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott — mi­lyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Miniszterta­nács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi — és a külügy­miniszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szerve­zetek és személyek részére meghatalmazást adjon mű­szaki és üzembiztonsági vizs­gálat, valamint ellenőrzés gyakorlására, továbbá e kör­ben bizonyítványok kiadásá­ra. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állam­titok és a szolgálati titok vé­delmének újabb szabályozá­sára. A rendelet az állam­titkok körének korszerűsített meghatározását adja, egysé­gesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok vé­delmének elveit, összefoglal­ja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó előbbi kor­mányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke, az Országos­ Tervhivatal elnöke, a pénz­ügyminiszter és a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatala el­nöke közös javaslatot terjesz­tett elő a tanácsok informá­ciós rendszerének továbbfej­lesztéséről. Az új tanácstör­vény, valamint a területi ter­vezés és tervek rendszerére vonatkozó régebbi kormány­­határozat végrehajtása szük­ségessé teszi, hogy'' a tanácsok feladataik ellátásához megfe­lelő információkkal rendel­kezzenek. Ezért a kormány határozatot hozott, mely rész­letesen megszabja az infor­mációszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismereté­ben hozzanak döntéseket, dol­gozzák ki fejlesztési, terület­­rendezési terveiket. A Minisztertanács ezután elfréd ügyeket tárgyalt. (MTI)

Next