Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK * XXVII, ÉVFOLYAM 83. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLER Fock Jenő választási nagygyűlése Tatabányán Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselője­löltje szerdán Tatabányára látogatott. A vendéget a Ko­márom megyei Pártbizottság székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára üdvözölte. Ezután a megyei vezetők társaságában Fock Jenő felkereste a városi tanácsot, ahol Sütő András, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket. A tanács épületében a város vezetőinek tájé­koztatása alapján Tatabánya gondjaival és a fejlesztési ter­vekkel ismerkedett a kormány elnöke. Kérdéseire Nagy Ist­ván. a végrehajtó bizottság elnökhelyettese válaszolt, aki rész­letesen ismertette, milyen hatással volt a szénbányászat a város fejlesztésére, a lakosok számának alakulására. A délelőtti program következő állomása a Tatabányai Alu­­miniumkohó volt. Az üzem nagyolyasztócsarnokában Sámuel Ferenc szocialista brigádja számolt be a gyár vendégének munkájáról, mindennapi életéről. Fock Jenő részletesen ér­deklődött a brigádtagok keresetéről, s arról, miképpen szer­vezik meg munkájukat, hogyan igyekeznek eleget tenni a gazdaságosabb termelés követelményeinek. A beszélgetés zá­róaktusaként látogatásának emlékére bejegyezte nevét az bri­gádnaplóba. Fock Jenő ezután — a település új könnyűipari bázisán — a legfiatalabb üzemeket látogatta meg, elsőként a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár üzemrészét. A könnyűipari bázis következő üzemében, a Magyar Gyap­­jűfonó- és Szövőgyár részlegében a vendégeket Szabó Károly telepvezető fogadta, s kalauzolta végig a 700 nőt foglalkoz­tató műhelyben. A délelőtti program városnézéssel fejeződött be. A nap legjelentősebb eseményére délután került sor, ami­kor a tatabányai Népházban a választópolgárok nagygyűlé­sen találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselőjelöltjévé' A nagygyűlés mintegy kétezer résztvevője hosszan tartó, lel­kes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. A Himnusz elhangzása után Kroszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. Dolgozó népünk támogatását kérjük nemes és vonzó társadalmi céljaink megvalósításához AIX. ötéves terv megvitatásával folytatódott az SZKP 24. kongresszusa „Javasolom, hogy terveink megvalósítása céljából szavazatukat a népfront jelöltjére adják“ Tegnap délután a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár éttermében válasz­tási nagygyűlést tartott a ha­zafias Népfront városi bi­zottsága. A gyűlésen részt vett Horváth Imre, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára, Csiz­­mazia Lajos, a megyei párt­­bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Garai Károly, a Mosonmagyaróvár városi Pártbizottság első tit­kára, Légrádi Károly, a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár pártbi­zottságának titká­ra, Kovalszky Sándor, a Moson­magyaróvár váro­si Tanács vb-el­­nöke, Gölöncsér Gábor, az MMG vezérigazgatója és Domine Jánosné, a Hazafias Nép­front városi bi­zottságának elnök­­helyettese. A választási nagygyűlést, ame­lyen mintegy há­romszázan voltak jelen. Domine Já­­nosnénak, a gyű­lés elnökének kö­szöntő szavai nyi­tották meg, majd felkértei Horváth Imrét, hogy tartsa meg beszédét. — A Hazafias Népfront négy év­vel ezelőtti válasz­tási programját teljesítettük — kezdte beszédét Horváth Imre. — Belpolitikai hely­zetünk szilárd és kiegyensúlyozott. Az MSZMP nagy­szerű politikája biztosította az eredményes alko­tómunka feltéte­leit, társadalmunk egységes, gyom ütemű fejlődését. To­vább erősödött a munkás­­paraszt szövetség és a szo­cialista népi—nemzeti egység. Elmondotta, hogy ennek eredményeként békés gazda­sági építőmunkánk feladatait sikeresen oldottuk meg. Ma­radék nélkül megvalósítot­tuk a III. ötéves terv célki­tűzéseit, hatékonyabbá vált a szocialista tervgazdálkodás, és bevezettük az új gazda­ságirányítás rendszerét, amely további fejlődésünk egyik biztosítéka. Emelkedett a dolgozó nép életszínvonala, bővültek a társadalmi jutta­tások. Népünk egészségvédel­me nemzetközi méretekben is kiemelkedő. A harmadik ötéves terv­időszakban megvalósított fej­lődésnek természetesen része­se megyénk és Mosonma­gyaróvár is. A Mezőgazdasá­gi Gépgyár dolgozóinak bére az elmúlt öt év alatt például 28,1 százalékkal növekedett. Az országban ez idő alatt egymillió ember költözött új lakásba, itt, a városban több mint ezer. Csak az MMG as utóbbi három évben 707 000 forinttal támogatta a lakás­építkezést. A városban öt év alatt több mint 130 millió fo­rintot fordítottak táppénz­szolgáltatásra. Egyedül a (Folytatás a 2. oldalon.) Horváth Imre, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára választási beszédét tartja. Alapvető céljaink változatlanok Bevezetőben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a nagy­gyűlés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátet­te: tvagy öröm és megtisztel­tetés számára, hogy Tatabá­­nya-XJ jváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet; olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak ide­jén, úgyszintén a békés al­kotó munka, az egykori szén­csaták és a későbbi, mindig talpig embert kívánó helyt­állás időszakában is példát mutatott. „Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt ország­­gyűlési képviselőnek — mon­dotta, majd a közelgő válasz­tásokra utalva kifejezte meg­győződését, hogy népünk sza­vazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még következetesebben és maga­sabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépí­tésének munkáját. Hozzáfűz­te: — Hazánkban a belpoli­tikai helyzet nyugodt, a poli­tikai közhangulat kiegyensú­lyozott. Társadalmi rendsze­rünk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esz­tendő alatt tovább erősödött. Országunkban szilárd a köz­rend és a törvényesség, azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben, még következetesebben védjék a társadalom és az egyes ál­lampolgárok érdekeit. Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik köz­ponti feladata a demokratiz­mus továbbfejlesztése, kiter­jesztése. A szocialista de­mokrácia fejlesztése elkép­zelhetetlen az üzemi, vállala­ti demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden ve­zető kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javas­lataikra, cselekvőkészségükre. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista épí­tőmunkájának eredményeiről szólt. Közöttük említette meg, hogy sikeres volt a gazdaság­­irányítás jelenlegi rendszeré­re való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki 5 éves terveiket. Részletesen kitért Fqck Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredmé­nyekre, s azokra a feladatok­ra is, amelyeket a következő időszakban kell megolda­nunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a ne­gyedik ötéves tervben is vál­tozatlanok. Egyaránt fejlesz­teni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szo­cialista integráció magasabb fokára való eljutás módjai­nak kimunkálását. A nemze­ti jövedelem felosztásában to­vábbra is fenn akarjuk tar­tani a felhalmozás és a fo­gyasztás eddigi helyes ará­nyát, s arra törekszünk, hogy ezután is bizíositsuk a gaz­daság gyorsuló növekedésé­nek és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető fel­tételeit. — A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítására a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelmé­nyeknek megfelelően szabá-A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az is­mert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelés­be bevonható új munkaerő száma korlátozott, s erősíte­nünk kell tehát azokat a köz­­gazdasági ösztönzőket, ame­lyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizá­lásnak is. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban elő­irányzott szerkezeti változta­lyozzuk. Elsősorban a beruhá­zásokban mutatkozó feszültsé­geket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú beru­házási fegyelmet fogunk meg­honosítani. — Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind tel­jesebb kielégítése. Végső fo­kon mindaz, amit a gazdaság­ban elérünk, ezt a célt, a szo­cializmust építő ember bol­dogulását szolgaija. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósí­tani, amilyen mértékben ter­melésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényező­je, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi nö­vekedése, az 1970. évi jó ered­mény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 szá­zalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esz­tendőkben ez a javulás foly­tatódik. Erre minden lehető­ségünk meg is van. fásokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechni­kai eszközök gyártása és al­kalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari mód­szerek meghonosítása, nem utolsósorban ppdig népgaz­daságunk energiastruktúrájá­nak korszerűsítése, — majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv idején évi 27—28 millió tonna ma­rad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat fel­adata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégíté­sében változatlanul jelentős. — Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelé­kenységet növelő fejlesztés­hez és a széntermelö kapaci­tásoknak olyan, pótlásához, amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó szénter­melés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsü­lésben kell részesíteni. — Népgazdaságunk jelen­legi és távlati igényeit alapul véve a kormány már ezelőtt intézkedéseket tett a jó mi­nőségű szenet termelő szén­medencék rekontsrukciójá­­,.nak folytatására. — A kormány a bányász­létszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésé­re jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bér­politikái intézkedéseket ha­gyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadsá­gát, a hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fize­tett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgo­zók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabad­ságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké, a 30 na­pot. Egyszóval a szénbányá­szatnak országunkban van jö­vője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. A dofgorá nép érdekei szerint Arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971-ben, még az év első felében meg­tárgyalja a további 10—15 év energiafejlesztési programját és meghatározza energiaszük­ségletünk kielégítésének leg­fontosabb feladatait. Foglalkozott a kormány el­nöke a nemzeti jövedelem el­osztásának kérdésével. Rámu­tatott: — Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általá­nos irányelveivel és egyetér­tésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. Így például a következő 5 eszten­dőben a nemzeti jövedelem­nek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmo­zásra és 75—77 százalékát fo­gyasztásra fordítani. Ismere­tes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapve­tően meghatározó kormány­zati szintű döntéseknél van­nak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. (Folytatás az 5. oldalonj Az tnergíaslryliiúra korszerűsítése

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék