Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

K IS ALFÖLB 1971. április S.. csütörtök Vivaldi-hafigverseny Győrött A Sienában megrendezett 1939. szeptemberi Vftvaldi-hét óta a Vivaldi-jTiűvek rene­szánszukat éiilk. Világszerte, mind gyakrabban játsszák az olasz barakk zene legjelentő­sebb szerzőjének nnűveit. (Osalk a múlt héten a buda­pesti rádió sugározta kilenc alkotását.) A hétfő esti győri hangverseny is ennek a re­neszánsznak jegyében hang­zott el. Két concerto grossó­­val kezdődött. Kétségtelen, hogy ilyen vensenyműveket Vivaldii ,,százával” ltudott al­kotni, mégis meg nem unha­tó műveiben a hangzás szép­sége, amely nála a zenei ele­mek természetességében rej­lik. A műsor első felének csúcs­pontja a G-dúr fuvolaverseny volt. A bemutató nagy sikert aratott. Pröhle Henrik fuvo­laművész előadása kitűnően illeszkedett be a vonószene­­kari hangszímbe, és művészi magaslaton szolgálta a kon­­ccrtólás eszményét. A máso­dik • tétel fuvola—gordonka ..duettje” csodálatosain szép kamarazene volt. (Gordon­kán Nyári Béla játszott.) A jól összeállított műsor­hoz vendégkarmester művé­szete is járult. Angelo Ephri­­kian a zenetudós biztonságá­val nyúlt a művekhez. Az újabb kiadású kották aprólé­kos előírásait félretéve, az eredeti kottakép megvalósí­tására törekedett. A hitele­sebb hangzás elérésében még valami segítette őt: — bár­mennyire nem látszik is „ze­­uetudományosnak” ez a szem­pont — Vivaldi és ö is ola­szok, sőt mindketten velen­ceiek. (Ephrikian örmény ne­ve ellenére, mindig olasznak érezte és vallotta magát.) Mint velencei, nagyon vilá­gosan tudja, hogy Vivaldi dallamossága sókkal inkább velencei és népi muzsika, mint azt a kívülállóik gondol­ják. Emrelk megérzéséből kö­vetkezett nála, hogy szaba­dabban formált, élénkebb tempót vett, bátrabb hazugot kívánt, mint ahogyan azt megszoktuk. A műsor második része a Négy évszak volt. — Akárcsak Vivaldi idejében, moist is köz­ismertek Velencében az év­­szalkiábrázoló festmények. EzeMből indulhatott ki a ze­neszerző és a kanmester i®. És még egy szempont: az egyes évszakokhoz szonettek tartoznalk, melyeknék megfe­lelő sorai már a Vivaldi éle­tében megjelent második ki­adás partitúrájában benne vannak. Ephrikian szerint ezek a verssorok éppoly fon­tosak, mint a kottafejek. Ezért volt az ő előadása olyan plasz­tikus és „szöveghű”. (Hogy a .szonettek szerzője ki lehetett, nem tudjuk. Alacsony költői színvonala miatt szerzőjében Ephrilkiam — nemi .kis tréfá­val — nem költőt, hanem ze­nészt sejt, talán éppen Vival­dit.) A hangverseny közönsége lelkesen ünnepelte a vendég karmestert. De az ünneplés­ben méltó rész jutott a Győri Filharmonikus Zenekar fia­tal hegedűművészének, Né­­meth Gézának is. Minden művészpályán indulót a hall­gatóság őeúinte együttérzése és szeretete kísér. De az ün­neplés nemcsak ezért szólt a szólistának, hanem, mert a négy hegedűversenyt (minde­gyik „évszak” önálló verseny­mű), imponáló biztonsággal, a közismerten szigorú karmes­ter friss utasításait is meg­valósítva, nagyon szép tónus­sal adta elő. A „pódium ' ördöge” kísér­tett a hangversenyein: a kar­mesteri pulton fölcserélcdöt t az Ősz és a Tél partitúrája. Koncertmesteri rutin oszlatta él a íélüteminyi zavart, me­lyen a hallgatóság is moso­lyogva tette túl magét. A zenekar — olaszországi útjuk sikerére emlékezve —. ismét „itáliai stílusban” ját­szott. Kivívta magának a vi­lágjáró karmester dicséretét. A hallgatóság jólesően vehet­te észre Sándor János kar­mester betanító és zenekart nevelő munkájának újabb eredményét. J. S. Győr 700 éve véres Városrendezés és várvédelem A XVI. század második fe­lében a győri vásár egyre in­kább színhelyévé vált a köz­vetítő 'kereskedelemnek, a Győrre jellemző tőzsérkedós pedig olyan üzletkötési lehe­tőségekéit tudott teremteni Kelet és Nyugat legnagyobb piacai között, amelyek nem­csak a ixtarhakiereSkedoknek, hanem a magyaróvárig har­minc adhivataln ak is bőséges jövedelmet adtak. így termé­szetesen. ez a kereskedő ré­teg iis hamarosan, a vagyono­sodé polgárok osztályát nö­velte, amelynek túlnyomó része mindaddlig inkább a ■ céhfceretek közt dolgozó ipa­rosokból, főleg a katonaság szükségleteit fedező kézmű­vesekből teyődött össze. A legtöbb céh testület kü­lönben ez idő tájt már a he­lyi keresleten túlmenően a távolabbi, sőt külföldi piacok számára is dolgozott, és a céh­tagok vagyoni tekintélyük növekedésével párhuzamosan a megyeszékhely gazdasági es igazgatási irányításában Is intenzíven részt kívántak venni, A városibíró és a ta­nács általában a céhtastüle­­tékkel egyetértésben intézte a közügyeket, nemegyszer köz­vetlen beleszólásit engedett nekik a szabályrendeletek, az úgynevezett statútumok meg-Háaigciadáhoa illően Határ menti úttörő-találkozó A napokban készítette el a szervező bizottság a Sopron­ban április 17—18—-19-én rendezendő úttörő hármas határtalálkozó végleges prog­ramját. A nyolcvan—nyolc­van osztrák diákot, szlovák úttörőt,’ valamint Vas és Ko­márom megye nyolcvan— nyolcvan úttörőjét április 17-én a soproni pajtások várják a Május 1. téren. Hetek óta készülnek a nagy találkozás­ra. Az úttörőház szakkörei­ben ismertető kártyákat raj- 1 zolnak, ugyanis a soproni út­törők 1 otthonaiban fognak lakni a szlovák és az osztrák pajtások. A jellel ellátott kártyákból kettőt-kettőt ké-Feltárási munkák az Előkapu útburkolata alatt. (Lobenweln Tamás telv.) Megtalálták a kápolna alapjait Az Országos Műemléki Felügyelőség régé­szeinek irányításával folynak a soproni Elő­kapu egykori házainak alapjai, valamint a vár­árok feltárási munkálatai. A napokban meg­találták a Nepomuki Szent János kápolna alap­jainak egy részét. így pontosan meghatároz­ható a kápolna egykori helye, amelyet a régi városházával és a hozzá tartozó hangulatos házsorral együtt bontottak le a múlt század­ban. Az 1764-ből való kis kápolna ma a Lővé­­rekben a Villa soron áll, s talán egyszer visz­­szakerül eredeti helyére. sziteítek. Az egyiket a ha­táron megkapják a külföldi gyerekek, a másik maradt a fogadó úttörőknél. A Május 1 / téren aztán megkeresik a jei szerinti párjukat. Délután a felszabadulási emlékmű előtt lesz a díszszemle, majd a Liszt Ferenc Művelődési Központ­ban kultúrműsorra kerül sor. Ezt követi a játékos, táncos ismerkedési est. Ha vasárnap délelőtt jó idő lesz, a Textiles sporttelepen vetélkednek a pajtások, dél­után a nagycenki múzeum­­vasúton utaznak, meglátogat­ják a fertődi kastélyt, és a fertőrák ősi barlangszínpadot. Ha a sportversenyhez nem kedvez az idő, akkor már reggel autóbusszal kirándulni indulnak. Este fél nyolckor a fellobogózott Mátyás király utcán, a Lenin körúton át lampionos, fáklyás felvonulás lesz a tűztoronyig. A fák­lyákat ifjúvezetők viszik majd a felvonulás idején sö­tét utcákon. Az úttörőházban készültek az elemlámpás lampionok is. A tűztoronyból a Fenyő téri általános iskola úttörői fúvószenét adnak. A harmadik napon az oszt­rák és szlovák pajtások is­merkednek a soproni úttörő­házzal, illetve úttörőcsapa­tokkal. A Komárom és Vas megyei úttörők megtekintik a szőnyeggyárat, a Selyemipari Vállalatot. Délután búcsúz­nak el egymástól a találkozó résztvevői. A csak körvonalazott prog­ramon kívül sok-sok játék, apró meglepetés lesz, a szer­vezők gondoskodtak a két­száznegyven vendég szóra­koztatásáról. Három évvel ezelőtt Tatabányán, tavaly Szlovákiában volt, jövőre pe­dig Ausztriában rendeznek találkozót. u. gy. A Győr-Sopron megyei Növényvédő Állomás FELVESZ NYUGDÍJAS esztergályos szakmunkást Jelentkezés: Győr, Kismegyer, Arató u. 5. (Ötös autóbusz végállomásánál.) Gazdaságok, termelőszövetkezetek, kertészetek, figyelem! jó Állapotban lévő szállítóládák PÁNTOLT SZELEKKEL, FOGANTYÜVAI ELLÁTVA, DARABONKÉNT 10,— FT-ÉRT ELADOK. Méret: 60x42x20 cm. Cím: Gvöti Híitnlviz, anyaggazdálkodás, Ügvintézö: Baiorfi. Telefon: 15—720 145-ös mellék. A lipóti Felüti Mg. Termelőszövetkezet Termál csárdájába szakképzett üzletvezetőt keres Jelentkezés: írásban, részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány és eddigi működés csatolásával. A GYŐR, KÖZTÁRSASÁG TÉR 13. SZ. HÁZ árkádja alatt levő KÖNYVES PAVILONBA köiiyvárust felveszünk KISFALUDY KÖNYVESBOLT Lenin u. 6. sz. GYŐR alkotásánál. De a céhek álla­pították meg a termelés és áruelosztás rendjét, korlátoz­ták a verseny túlhajtásait és éber figyelemmel ellenőriz­ték az ipai'i termékek minősé­gét, a megrendelések pontos teljesítését. 1566-ban azonban végzetes esemény akasztotta meg a városfejlődés további mene­tét. Szeptember 29-ón ugya­nis. valószínűleg az idegen zsoldosok gyújtogatása követ­keztében, hatalmas tűzvész pusztított a város falai kö­zött, a fából, vályogból ösz­­szetákiolt kunyhókat elham­vasztotta és a szűk, rendezet­len 'Utcák szilárdabb anyag­ból épített lakóházait is sú­lyosan megrongálta. Miksa király, aW a katasztrófa nap­ján éppen Győr alá érkezett, személyesen adta ki utasítá­sait a várépítéseknél működő hadmérnököknek a város új­jáépítésére, hogy a létalap­jaiban megrendített polgár­ság elkeseredett hangulatát csillapítsa. A helyreállítási es város­­rendezési munkálatok már a következő esztendőben meg­indultak Eysler Tamás had­mérnök tervei szerint, ame­lyek a 'katonai szempontok figyelembe vételével és a korszerű tűzrendésze ti köve­telményeknek megfelelően a bástyák és várkapuk vona­laihoz igazodó, egyenes utca. tengelyek kialakítására irá­nyultak. Az újszerű elgondo­lásokon alapuló gyakorlati végrehajtásai: persze, gyöke­resen megváltoztatták az elő­ző telekmegosztást, «meny­nyiben számos, kisebb mére­tű házat, kunyhót le 'kellett bontani a városrendezés cél­jából és a n íaigánép í tkezések ­­re szolgáló belső területet 812 házhelyre osztotta fel a fel­mérésekben eljáró szakértői bizottság. Az ősi piactér (a mai Szé­chenyi tér) továbbra is meg­maradt a város centrumának, hogy a gazdasági élet meg­szokott körforgása a helyvál­toztatás miatt ne szenvedjen hátrányokat, bár a stratégiai .céloknak is ez a megoldás felelt meg legjobban. A mielőbbi újjáépitóséHhez és a védelmi rendszer továb­bi korszerűsítéséhez egyéb­kant Bécsinek is elsőrendű ér­deke fűződött, ezért a költsé­gek nagy részét az osztrák rendeknek — elsősorban az alsó-ausztriai tartományban élőknek — kellett viselniük. A munkálatok megigyorsítá­­sára az uralkodó 1568-ban Felső-Ausztriától is 17 000 fo­rint támogatást kért a győri van- és környékének hadásza­ti megerősítésére. A török portával megkötött béke hivatalosain biztosítékot nyújtott ugyan a nyugalmi állapot fenntartására, de III. Murád szül tán hatalomra ju­tása után a bécsi udvar sem bízhatott a szándékok őszin­teségében. Dr. Lengyel Alfréd Irodalombarátok köre Népszerű Kapuváron a vá­rosi könyvtárban működő iro­dalombarátok köre. Évek óta harminc-negyven állandó érdeklődőből áll a törzskö­zönség: a könyvtár és a kör vezetője, Hámori Miklós ta­nár változatos, érdekes prog­rammal várja a fiatalokat, idősebbeket. Céljuk, hogy megismertessék a kör. tagjait az olvasáshoz, film- és tv­­nézéshez szükséges irodalmi, esztétikai alapfogalmakkal, és írókkal, festőkkel való sze­mélyes találkozás, kirándulá­sok segítségéve] élménysze­rűvé tegyék az olvasást. A foglalkozások klubszerűén zajlanak le, az előadást ál­talában vita követi. Gyakori közreműködők a helyi irodal­mi színpad tagjai. Az érdekes programból né­hány: Szülőföldemen címmel dr. Faragó Sándor tartott elő­adást Kapuvár történelmi és művészeti emlékeiről, az iz­musok néven összefoglalt művészeti törekvésekről pe­dig Hámori Miklós. A klubba látogatott Barabás László festőművész, Kádár Péter költő és Popper Ferenc vers­mondó is. A következő elő­adás a hazafias költészetről szól, és Zengj, hárfa! cím­mel költészet napi összeállí­tást is hallgathatnak a kör tagjai. Az ünnepi könyvhé­ten író—olvasó találkozót ren­deznek, a gazdag évi prog­ramot Életünk-est zárja be. Az Eötvös Loráud Fizikai Társulat győri tagozata a fizikatanárok számára országos ankétot rendez, az ankéttől egyidejűleg a Műszer- és irodagép-értékesítő Vállalat míszerbemutatót tart A kiállítás helye: Révai Gimnázium. A kiállítás ideje: 1971. IV. 8—9. A kiállítás megtekinthető: 9 órától 17 óráig. A kiállítás ideje alatt a MIGÉRT vevőszolgálati osztályának dolgozói . szaktanácsadási ügyeletét tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék