Kisalföld, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
Folytatja munkáját a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa (Beszámoló a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1911. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK , ★ XXVII. ÉVFOLYAM 105. SZÁM Díj távui közé kedütt, szép nap Várossá avatták Csornát Lobogókkal és virágokkal köszöntötte vendégeit, a városavató ünnepségre érkezetteket Csorna. Az első hivatalos köszöntőn tegnap délelőtt kilenc órakor hangzott el. Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke kívánt szorgalmas, jó munkát és szép eredményeket Csorna Város Tanácsa megválasztott vezetőinek. Köszöntötte Pödör Pált, az új város első tanácselnökét, Karakas József elnökhelyettest ésdr. Papp Lászlót, a végrehajtó bizottság titkárát. Az ünnepi tanácsülésen választották meg a végrehajtó bizottság tagjait; Borbély László, Kovács Károly, dr. Krekó Imre, Papp Imre, Potyondi Ottó, Samu Istvánné és Szabó Imre kerültek e tisztségbe. Megbecsüléssel és szeretettel A városavatási díszünnepség délben 12 órakor kezdődött a művelődési központban. Az elnökségben helyet foglalt Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára, Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke, valamint a megye másik négy városának párt- és állami vezetői, Csorna és a csornai járás párt-, állami és közéleti vezetői, a Rábaköz falvainak küldöttei. A Himnusz elhangzása után Cseterki Lajos köszöntötte Csorna város Tanácsát és lakosságát és az ünnepi tanácsülés résztvevőit, majd így folytatta beszédét: " A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, tekintettel Csornának a legutóbbi évek során elért nagy fejlődésére és további fontos feladataira, úgy határozott, hogy ezt az érdemes és fejlődő nagyközséget várossá nyilvánítja. A határozat április 25- én lépett életbe. Az első lépéshez azonban, amely a városi tanács megalakulása és a végrehajtó bizottság megválasztása volt, még egy ünnepélyes mozzanat hiányzik. Nekem jutott az a megtisztelés, hogy ebben személyesen közreműködhetem, amikor átnyújtom az Elnöki Tanács várossá nyilvánítási oklevelét. Az oklevelet a mi munkáshatalmunk, szocialista államunk állította ki és adományozta Csorna városának. A városi rang és cím, a vele járó jog és hatáskör igen fontos, azt is mondhatjuk, történelmi határkő Csorna életében, ösztönzi a Magyar Népköztársaság jelenleg legfiatalabb, 78. városa vezetőit és lakosságát arra, hogy városuk külsejében és belső tartalmában mindinkább várossá fejlődjék: ha Csorna városa az egész ország javán fáradozik, önmagát is építi, akkor ezzel az egész országot gazdagítja. A továbbiakban társadalmunk építésének egyik fontos erőforrásáról, a központi törekvések egyesüléséről beszélt, amely különösen megélénkült a tavaly novemberi X. pártkongresszus pezsdítő hatásával, folytatódott a szakszervezeti kongreszszusok eszmecseréivel, majd tovább szélesedett a választásokkal. Az állampolgárok előtt feltárultak pártunk és kormányunk politikájának, a Hazafias Népfront programjának, a IV. ötéves népgazdasági terv feladatainak vonzó távlatai. Több mint hétmillió választó tett hitet arról, hogy érti, helyesli és elfogadja a szocializmus teljes felépítésének nagy nemzeti programját. A fejlődés atja A jelen adottságairól és a jövő útjáról szólva a következőket mondotta: — Győr-Sopron megyében, Csorna városában a III. ötéves terv évei alatt a beruházásoknak olyan hányadát fordították kommunális célokra, a szolgáltatások és kereskedelem fejlesztésére, amelyre eddig nem volt példa. Ebből adódott, hogy változott a táj, változott az itt élő emberek életmódja. Csornán ma már a közművesítés, az emeletes lakóházsor, a fejlettebb oktatásügy, a jobb anyagi és kulturális ellátás nemcsak a látványba, a város külső képébe tartozik bele, hanem arra is mutat, hogy az épülő várossal együtt szocialista irányban fejlődik az itteni városlakó nép is. És a város a negyedik ötéves tervben folytatni kívánja erőfeszítéseit a városias jelleg kialakításáért, azért, hogy lakosságának még kedvezőbb életkörülményeket nyújtson. — Azt szoktuk mondani ilyenkor — folytatta beszédét —, hogy ha az új városok nem kérnek egy forintot sem, puszta létezésükkel akkor is „benyújtják a számlát” a nagy közösségnek, a társadalomnak. De ott fogják meg jól a dolog végét, ahol a város tanácsa és lakossága ezt a követelést elsősorban önmagának nyújtja be. A nagyobb önállóságot és felelősséget a törvény azért ruházta a tanácsokra, hogy éljenek bátran ezzel a felhatalmazással. Ez a most megalakult városi tanács is legyen arról ismeretes, hogy itt az állampolgárok, az ügyes-bajos dolgukat intéző emberek otthonosan mozognak, a városi tanács épületét a sajátjuknak tartják, mert tudják, hogy benne megbecsülést, emberségért emberséget kapnak. Együtt gondolkodás, együtt cselekvés Vezetők és vezetettek nem élhetnek együtt egymás tisztelete nélkül. A tanács sem lesz képes feladatai megvalósítására, ha nem bíznak a vezetőkben, nem támogatják őket munkájukban. (Folytatás a 2. oldalon.) Pődör Pál, az új város most megválasztott első tanácselnöke boldogan mutatja a csornaiaknak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa oklevelét, amelyet néhány pillanattal előbb nyújtott át megyénk ötödik városának Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a díszünnepség szónoka. Cseterki elvtárs (a képen baloldalt) tapssal fogadja a csornaiak örömét. (Nagy Éva felv.) Középdöntő ma délután Szocialista brigádok vetélkedője Sok készülődés, tanulás után ma délután 3 órakor ad számot felkészültségéről aszocialista brigádok vetélkedőjének középdöntőjébe jutott 23 brigád. A győri Rába Művelődési Központban két csoportban, a Vasas Művelődési Házban egy csoportban versenyeznek a csapatok. A lebonyolítás módja hasonló az elődöntőkéhez. A brigádok négy témakörből kapnak kérdéseket (kultúr-, város-, gazdaságtörténet és a munkásmozgalom története), négy szóbeli és négy írásbeli kérdésre kell válaszolniuk. A kultúrtörténeti kérdésekből totószelvényt állítottak össze. A vetélkedőn számítanak a Versenyzők munkatársainak érdeklődésére is. Minden brigád kap ajándékot vállalatának szakszervezeti bizottságától. A középdöntőből 12 csapat jut a városi döntőbe, melyet május 25-én tartanak a Rába Művelődési Központban. Csak fiataloknak Hosszú ideig gondot okozott a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban, hogy a korszerű tanműhely mellől hiányzott a szakmunkástanulók öltözője, fürdője. Tavaly tervezte meg a vállalat fejlesztési főosztálya ezt a 100 személyes öltözőt és fürdőt, amelyet a Győr-Sopron megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalatának dolgozói rekordidő, három hónap alatt készítettek el és adtak át rendeltetésének. A 400 000 forintos költséggel épült öltöző, fürdő 80 fiú és 20 lány munka utáni tisztálkodására alkalmas. Az új létesítményt a múlt héten vették birtokukba az ifjú szakmunkás jelöltek. Sopron, május 6 — 7 — 8. Lackner Kristóf és Andreas Rauch tiszteletére Emlékünnepélyek A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és Sopron Város Tanácsa csütörtökön, pénteken, szombaton ünnepségeket rendez Lackner Kristóf születésének 400. évfordulója tiszteletére. Lackner Sopron szülöttje, író és a magyar államtudományi irodalom egyik korai képviselője volt. A padovai egyetemen jogi doktorátust szerzett, majd 1597-től szülővárosa közügyeinek intézésében vett részt. Sopron egykori polgármestere, Lackner Kristóf államtudományi munkásságán kívül jó néhány latin nyelvű iskoladrámát is írt, amelyeket a soproni diákság adott elő. Könyvei közül néhányat saját metszeteivel díszített, mert mint rézmetsző és ötvös is a kiválók közé tartozott. Ősbemutató hangverseny A tiszteletére rendezett ünnepségsorozat ma délelőtt fél 10-kor kezdődik a Liszt Ferenc Művelődési Központban az Irodalomtudományi Intézet tudományos ülésszakával. A 13 hazai és külföldi előadó között Kovács József Lackner Kristófról, Mollay Károly pedig A német nyelvű írásbeliség és szépirodalom a XVI. század végén Sopronban címmel tart előadást. Délután 2 órakor a soproni levéltárban Lackner - emlékkiállítást nyit meg Kocsis József országgyűlési képviselő. Ezt követően folytatódik az MTA tudományos ülésszaka. Este 8 órakor a művelődési központ hangversenytermében ősbemutató koncert lesz. Rauch András bemutatásra kerülő Musikalisches Stammbüchlein című művét Nürnbergben 1627-ben adta ki. A soproni Liszt Ferenc Múzeumban lévő szólamkönyvekből a műsort öszszeállította Jancsovics Antal, a szöveget Kistétényi Melinda fordította. Az ősbemutatón közreműködnek a győri Bartók Béla Zenei Általános Iskola kórusa, a győri fiúkórus, a győri kamarakórus és a soproni Pataki István Ifjúsági Ház kamarakórusa. Vezényelnek: Haiczinger Istvánné, Jancsovics Antal, dr. Környei Péterné, Németh Katalin és Kovács Sándor. Zenei reformátor Rauch András bécsi orgonistát, zeneszerzőt 1629-ben hívták meg a soproni Szent Mihály templom orgonistájának. Abban az időben az egyházi zene érdekes átalakuláson ment át, a kezének egyre inkább elvált a szertartást kísérő muzsikától. Ezt a reformot Sopronban Rauch András hajtotta végre. Az 1634-i soproni országgyűlésre ünnepi zenét írt Concentus Votivus címmel. A megbízást a városi tanácstól kapta. A nagyszabású, sokszólamú darabot II. Ferdinánd király soproni bevonulásakor adták elő. Egyébként 1873-ban Mátray Gábor átírta és a Nemzeti Zenede történeti hangversenyén újították fel. Rauch tagja volt annak a tudóstársaságnak is, amelyet Lackner Kristóf alakított. A költő-polgármester azonban már nem sokat gyönyörködhetett Rauch zenéjében, mert a zeneszerző Sopronba költözése után két évvel meghalt. A tudóstársaság évente ülésezett, olyankor a versek és más írások mellett zeneművek előadása is szerepelt. A társulásnak idegen muzsikusok is felajánlották műveiket, de emellett szívesen fogadták a helyi híresség zenéjét is. Érdeklődve várjuk Lackner nagy kortársa muzsikájának ősbemutatóját! Lackner-emlékplakett Pénteken délelőtt folytatja munkáját a gyűlés. Délután fél 3-kor kerül sor Lackner Kristóf mellszobrának leleplezésére a MÁVAUT-pályaudvar mellett. Megemlékezést mond Tolnai Gábor akadémikus. Ezután 18 órakor dr. Erdély Sándor városi tanácselnök a Liszt Ferenc Művelődési Központban átadja a Lackner Kristóf tiszteletére alapított és róla elnevezett emlékplaketteket azoknak, akik eredményesen munkálkodtak a város művészeti, irodalmi és zenei életének fellendítéséért. Udvardi Gyöngyi ARA: 80 FILLÉR Sopronkövesd új arca Tavaly gazdag terv érlelődött Sopronkövesden: kétszintes irodaházat építenek a régi, romos kastély helyén. Még az ősszel lerakták az alapokat. Ma pedig már egy hatalmas épület falai emelkednek a magasba. A 250 négyzetméter alapterületű, kétszintes létesítményen szorgalmasan dolgoznak a Soproni Járási Tanács építési csoportjának szakemberei. Neuberger János brigádvezető szerint két hét múlva elkészül az első szint , ha lesz elegendő anyag. Kulturált, szép elhelyezést kap a helyi tanács, a posta, a párt- és a KISZ-szervezet, valamint a községi könyvtár és olvasóterem. Életünk természetes velejárója: „kinőjük” a régit, szebbet, jobbat építünk. Nőnek az igények mindenütt, Sopronkövesden is. Nem is kell messze, csak egy évtizeddel visszapillantani, és sok példát találhatunk. Óvodával, iskolai tantermekkel, új utakkal, járdával és sok-sok új házzal gazdagodott az Alpes-aljai község. — Valamikor csak idényóvodánk volt. Rendszeres pedagógiai nevelést nem kaptak az itteni kicsinyek — emlékszik vissza Kaufmann Lajosáé vezető óvónő. — Ez a szép, napfényes, kertes, háromtermes óvoda a hatvanas években épült. Nagyon jó ellátásban, gondos nevelésben részesülnek a gyerekek. Játékos, szép az életük, és ami nagyon fontos, az édesanyák (Folytatás az 5. oldalon.)