Kisalföld, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

Folytatja munkáját a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa (Beszámoló a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1911. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK , ★ XXVII. ÉVFOLYAM 105. SZÁM Díj távui közé kedütt, szép nap Várossá avatták Csornát Lobogókkal és virágokkal köszöntötte vendégeit, a vá­rosavató ünnepségre érkezet­teket Csorna. Az első hiva­talos köszöntő­n tegnap dél­előtt kilenc órakor hangzott el. Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke kívánt szor­galmas, jó munkát és szép eredményeket Csorna Város Tanácsa megválasztott veze­tőinek. Köszöntötte Pödör Pált, az új város első tanács­elnökét, Karakas József el­nökhelyettest és­­dr. Papp Lászlót, a végrehajtó bizott­ság titkárát. Az ünnepi tanácsülésen vá­lasztották meg a végrehajtó bizottság tagjait; Borbély László, Kovács Károly, dr. Krekó Imre, Papp Imre, Po­­tyondi Ottó, Samu Istvánné és Szabó Imre kerültek e tisztségbe. Megbecsüléssel és szeretettel A városavatási díszünnep­ség délben 12 órakor kezdő­dött a művelődési központ­ban. Az elnökségben helyet foglalt Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak titkára, Pataki László, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Győr-Sop­­ron megyei Pártbizottság el­ső titkára, Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Ta­nács elnöke, valamint a me­gye másik négy városának párt- és állami vezetői, Csor­na és a csornai járás párt-, állami és közéleti vezetői, a Rábaköz falvainak küldöttei. A Himnusz elhangzása után Cseterki Lajos köszöntötte Csorna város Tanácsát és la­kosságát és az ünnepi tanács­ülés résztvevőit, majd így folytatta beszédét: " A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, tekintet­tel Csornának a legutóbbi évek során elért nagy fejlő­désére és további fontos fel­adataira, úgy határozott, hogy ezt az érdemes és fejlődő nagyközséget várossá nyilvá­nítja. A határozat április 25- én lépett életbe. Az első lé­péshez azonban, amely a vá­rosi tanács megalakulása és a végrehajtó bizottság meg­választása volt, még egy ün­nepélyes mozzanat hiányzik. Nekem jutott az a megtisz­telés, hogy ebben személyesen közre­működhetem, ami­kor átnyújtom az Elnöki Tanács vá­rossá nyilvánítási oklevelét. Az okle­velet a mi munkás­hatalmunk, szocia­lista államunk állí­totta ki és adomá­nyozta Csorna váro­sának. A városi rang és cím, a vele járó jog és hatáskör igen fontos, azt is mondhatjuk, törté­nelmi határkő Csor­na életében, ösztön­zi a Magyar Nép­­köztársaság jelenleg legfiatalabb, 78. vá­rosa vezetőit és la­kosságát arra, hogy városuk külsejében és belső tartalmá­ban mindinkább várossá fejlődjék: ha Csorna városa az egész ország javán fáradozik, önmagát is építi, akkor ezzel az egész országot gazdagítja. A továbbiakban társadalmunk építé­sének egyik fontos erőforrásáról, a köz­ponti törekvések egyesüléséről be­szélt, amely különö­sen megélénkült a tavaly novemberi X. pártkongresszus pezsdítő hatásával, folytatódott a szak­­szervezeti kongresz­­szusok eszmecseréi­vel, majd tovább szélesedett a válasz­tásokkal. Az állam­polgárok előtt feltá­rultak pártunk és kormányunk politi­kájának, a Haza­fias Népfront programjának, a IV. ötéves népgazdasági terv feladatainak vonzó táv­latai. Több mint hétmillió választó tett hitet arról, hogy érti, helyesli és elfogadja a szocializmus teljes felépíté­sének nagy nemzeti prog­ramját. A fejlődés atja A jelen adottságairól és a jövő útjáról szólva a követ­kezőket mondotta: — Győr-Sopron megyében, Csorna városában a III. öt­éves terv évei alatt a beru­házásoknak olyan hányadát fordították kommunális cé­lokra, a szolgáltatások és ke­reskedelem fejlesztésére, amelyre eddig nem volt pél­da. Ebből adódott, hogy vál­tozott a táj, változott az itt élő emberek életmódja. Csor­nán ma már a közművesítés, az emeletes lakóházsor, a fej­lettebb oktatásügy, a jobb anyagi és kulturális ellátás nemcsak a látványba, a vá­ros külső képébe tartozik be­le, hanem arra is mutat, hogy az épülő várossal együtt szo­cialista irányban fejlődik az itteni városlakó nép is. És a város a negyedik ötéves terv­ben folytatni kívánja erőfe­szítéseit a városias jelleg ki­alakításáért, azért, hogy la­kosságának még kedvezőbb életkörülményeket nyújtson. — Azt szoktuk mond­ani ilyenkor — folytatta beszé­dét —, hogy ha az új váro­sok nem kérnek egy forintot sem, puszta létezésükkel ak­kor is „benyújtják a szám­lát” a nagy közösségnek, a társadalomnak. De ott fogják meg jól a dolog végét, ahol a város tanácsa és lakossága ezt a követelést elsősorban önmagának nyújtja be. A na­gyobb önállóságot és felelős­séget a törvény azért ruházta a tanácsokra, hogy éljenek bátran ezzel a felhatalma­zással. Ez a most megalakult városi tanács is legyen arról ismeretes, hogy itt az állam­polgárok, az ügyes-bajos dol­gukat intéző emberek ottho­nosan mozognak, a városi ta­nács épületét a sajátjuknak tartják, mert tudják, hogy benne megbecsülést, ember­ségért emberséget kapnak. Együtt gondolkodás, együtt cselekvés Vezetők és vezetettek nem élhetnek együtt egymás tisz­telete nélkül. A tanács sem lesz képes feladatai megvaló­sítására, ha nem bíznak a ve­zetőkben, nem támogatják őket munkájukban. (Folytatás a 2. oldalon.) Pődör Pál, az új város most megválasztott első tanácselnöke bol­dogan mutatja a csornaiaknak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa oklevelét, amelyet néhán­y pillanattal előbb nyújtott át megyénk ötödik városának Cseter­ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a díszünnepség szónoka. Cseterki elvtárs (a képen baloldalt) taps­sal fogadja a csornaiak örömét. (Nagy Éva felv.) Középdöntő ma délután Szocialista brigádok vetélkedője Sok készülődés, tanulás után ma délután 3 órak­­or ad számot felkészültségéről a­­szocialista brigádok vetélke­dőjének középdöntőjébe ju­tott 23 brigád. A győri Rába Művelődési Központban két csoportban, a Vasas Művelő­dési Házban egy csoportban versenyeznek a csapatok. A lebonyolítás módja ha­sonló az elődöntőkéhez. A brigádok négy témakörből kapnak kérdéseket (kultúr-, város-, gazdaságtörténet és a munkásmozgalom története), négy szóbeli és négy írás­beli kérdésre kell válaszol­niuk. A kultúrtörténeti kér­désekből totószelvényt állí­tottak össze. A vetélkedőn számítanak a Versenyzők munkatársainak érdeklődésére is. Minden brigád kap ajándékot válla­latának szakszervezeti bi­zottságától. A középdöntőből 12 csapat jut a városi döntő­be, melyet május 25-én tar­tanak a Rába Művelődési Központban. Csak fiataloknak Hosszú ideig gondot oko­zott a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban, hogy a korszerű tanműhely mellől hiányzott a szakmunkástanu­lók öltözője, fürdője. Tavaly tervezte meg a vállalat fej­lesztési főosztálya ezt a 100 személyes öltözőt és fürdőt, amelyet a Győr-Sopron me­gyei Tanács Építő- és Szere­lőipari Vállalatának dolgo­zói rekordidő, három hónap alatt készítettek el és adtak át rendeltetésének. A 400 000 forintos költség­gel épült öltöző, fürdő 80 fiú és 20 lány munka utáni tisz­tálkodására alkalmas. Az új létesítményt a múlt héten vették birtokukba az ifjú szakm­unkás jelöl­tek. Sopron, május 6 — 7 — 8. Lackner Kristóf és Andreas Rauch tiszteletére Emlékünnepélyek A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudomá­nyi Intézete és Sopron Város Tanácsa csütörtökön, pénte­ken, szombaton ünnepsége­ket rendez Lackner Kristóf születésének 400. évfordulója tiszteletére. Lackner Sopron szülöttje, író és a magyar államtudo­mányi irodalom egyik korai képviselője volt. A padovai egyetemen jogi doktorátust szerzett, majd 1597-től szülő­városa közügyeinek intézésé­ben vett részt. Sopron egy­kori polgármestere, Lackner Kristóf államtudományi mun­kásságán kívül jó néhány la­tin nyelvű iskoladrámát is írt, amelyeket a soproni diák­ság adott elő. Könyvei kö­zül néhányat saját metsze­teivel díszített, mert mint rézmetsző és ötvös is a ki­válók közé tartozott. Ősbemutató hangverseny A tiszteletére rendezett ün­nepségsorozat ma délelőtt fél 10-kor kezdődik a Liszt Fe­renc Művelődési Központban az Irodalomtudományi Inté­zet tudományos ülésszaká­val. A 13 hazai és külföldi előadó között Kovács József Lackner Kristófról, Mollay Károly pedig A német nyel­vű írásbeliség és szépiroda­lom a XVI. század végén Sopronban címmel tart elő­adást. Délután 2 órakor a soproni levéltárban Lackner - emlékkiállítást nyit meg Ko­csis József országgyűlési kép­viselő. Ezt követően folyta­tódik az­ MTA tudományos ülésszaka. Este 8 órakor a művelődési központ hangver­senytermében ősbemutató koncert lesz. Rauch András bemutatásra kerülő Musika­lisches Stammbüchlein című művét Nürnbergben 1627-ben adta ki. A soproni Liszt Fe­renc Múzeumban lévő szó­lamkönyvekből a műsort ösz­­szeállította Jancsovics Antal, a szöveget Kistétényi Melin­da fordította. Az ősbemuta­tón közreműködnek a győri Bartók Béla Zenei Általános Iskola kórusa, a győri fiúkó­rus, a győri kamarakórus és a soproni Pataki István If­júsági Ház kamarakórusa. Vezényelnek: Haiczinger Ist­­vánné, Jancsovics Antal, dr. Környei Péterné, Németh Katalin és Kovács Sándor. Zenei reformátor Rauch András bécsi orgo­nistát, zeneszerzőt 1629-ben hívták meg a soproni Szent Mihály templom orgonistájá­nak. Abban az időben az egyházi zene érdekes átala­kuláson ment át, a kezének egyre inkább elvált a szer­tartást kísérő muzsikától. Ezt a reformot Sopronban Rauch András hajtotta végre. Az 1634-i soproni országgyűlésre ünnepi zenét írt Concentus Votivus címmel. A megbí­zást a városi tanácstól kapta. A nagyszabású, sokszólamú darabot II. Ferdinánd király soproni bevonulásakor adták elő. Egyébként 1873-ban Mát­­ray Gábor átírta és a Nem­zeti Zenede történeti hang­versenyén újították fel. Rauch tagja volt annak a tudóstársaságnak is, amelyet Lackner Kristóf alakított. A költő-polgármester azonban már nem sokat gyönyörköd­hetett Rauch zenéjében, mert a zeneszerző Sopronba köl­tözése után két évvel meg­halt. A tudóstársaság évente ülésezett, olyankor a versek és más írások mellett zene­művek előadása is szerepelt. A társulásnak idegen muzsi­kusok is felajánlották mű­veiket, de emellett szívesen fogadták a helyi híresség ze­néjét is. Érdeklődve várjuk Lackner nagy kortársa mu­zsikájának ősbemutatóját! Lackner-emlékplakett Pénteken délelőtt folytatja munkáját a gyűlés. Délután fél 3-kor kerül sor Lackner Kristóf mellszobrának lelep­lezésére a MÁVAUT-pálya­­udvar mellett. Megemlékezést mond Tol­nai Gábor akadémikus. Ez­után 18 órakor dr. Erdély Sándor városi tanácselnök a Liszt Ferenc Művelődési Központban átadja a Lack­ner Kristóf tiszteletére alapí­tott és róla elnevezett emlék­­plaketteket azoknak, akik eredményesen munkálkodtak a város művészeti, irodalmi és zenei életének fellendíté­séért. Udvardi Gyöngyi ARA: 80 FILLÉR Sopron­kövesd új arca Tavaly gazdag terv érlelő­dött Sopronkövesden: két­szintes irodaházat építenek a régi, romos kastély helyén. Még az ősszel lerakták az alapokat. Ma pedig már egy hatalmas épület falai emel­kednek a magasba. A 250 négyzetméter alapterületű, kétszintes létesítményen szor­galmasan dolgoznak a Sop­roni Járási Tanács építési­­ csoportjának szakemberei. Neuberger János brigádveze­tő szerint két hét múlva el­készül az első szint , ha lesz elegendő anyag. Kulturált, szép elhelyezést kap a helyi tanács, a posta, a párt- és a KISZ-szervezet, valamint a községi könyvtár és olvasó­terem. Életünk természetes vele­járója: „kinőjük” a régit, szebbet, jobbat építünk. Nő­nek az igények mindenütt, Sopronkövesden is. Nem is kell messze, csak egy évtized­del visszapillantani, és sok példát találhatunk. Óvodá­val, iskolai tantermekkel, új utakkal, járdával és sok-sok új házzal gazdagodott az Al­pes-aljai község. — Valamikor csak idény­óvodánk volt. Rendszeres pe­dagógiai nevelést nem kap­tak az itteni kicsinyek — em­lékszik vissza Kaufmann La­josáé vezető óvónő. — Ez a szép, napfényes, kertes, há­­romtermes óvoda a hatvanas években épült. Nagyon jó el­látásban, gondos nevelésben részesülnek a gyerekek. Játé­kos, szép az életük, és ami nagyon fontos, az édesanyák (Folytatás az 5. oldalon.)

Next