Kisalföld, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
1971. május 5., szerda A Központi Bizottság üdvözlete (Biszku Béla elvtárs beszédét — a már említett helyszűke miatt — szintén erősen rövidítve közöljük.) Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők és Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központti Bizottsága nevében tisztelettel köszöntöm a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát, a kongresszus valamennyi résztvevőjét, s az önök személyén keresztül a szakszervezetek tagságát, egész munkásosztályunkat. Örömmel teszek eleget Kádár János elvtárstól kapott megbízatásomnak, s átadom a tisztelt kongresszusnak pártunk első titkára személyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Központi Bizottságunk és egész pártunk a szakszervezeti munkát megillető érdeklődéssel tekint, a kongresszus tanácskozása elé. Figyelemmel kísértük a szakmai szakszervezetek kongresszusait, tanulmányoztuk a Szakszervezetek Országos Tanácsának írásos jelentését, a számvizsgáló bizottság jelentését, a határozati javaslatot és az alapszabály módosításának tervezetét. Meghallgatva a referátumokat, amelyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár és a számvizsgáló bizottság nevében Somogyi elvtárs a kongresszus elé terjesztett, a Központi Bizottság nevében kijelenthetem, hogy az elvégzett munka értékelésével, a jövőre vonatkozó tervekkel egyetértünk, és támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek a szakszervezetek szerepének növelését szolgálják szocializmust építő társadalmunkban. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kongresszus határozatai, állásfoglalásai s azok valóra váltása jól szolgálják a magyar munkásosztály és a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi céljait. A kongresszus belpolitikai életünk figyelemre méltó eseménye, hiszen a munkásosztály legátfogóbb osztályszervezetének állásfoglalását hivatott tükrözni. Jelentős nemzetközi szempontból is, mert a magyar szakszervezeti mozgalom — internacionalista hagyományaihoz híven — érzi felelősségét nemcsak saját munkásosztálya és a magyar nép, hanem a nemzetközi munkásmozgalom előtt is. Tudatában van annak, hogy a világ munkásai figyelemmel kísérik, hogyan oldják meg a magyar szakszervezetek a szocializmus építésének viszonyai között sajátos feladataikat. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A szakszervezeti munka fejlesztéséhez kedvezőek a politikai feltételek. Pártunk X. kongresszusa munkásosztályunk, egész dolgozó népünk érdekeinek megfelelően jóváhagyta és továbbfejlesztette azt a politikai irányvonalat, amelyet immár kö Biszku Béla, az MSZMP PB tagja mondja hozzászólását. KISAFOtó Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) A dolgozók aktív magatartása a munkában elvezet a szocialista tudatformálásig. A munka során alakul ki az egymás iránti segítőkészség, az igényesség, a nagyobb szaktudás tekintélye, és ez folytatódik a fokozódó művelődési igényekben, az egymáshoz és a kollektívához kapcsolódás szocialista elveken nyugvó formáiban is. A szocialista munkaverseny ezért nem egyszerűen a gazdasági feladatok megoldásának egyik eszköze. Sokkal több annál! A szocialista brigádmozgalmat továbbra is a munkaverseny fő formájának tekintjük, mert ez a legalkalmasabb arra, hogy a hatékonyabb termelő munkát és a szocialista emberideál kialakítását együttesen szolgáljuk. Tisztelt Kongresszus! A szakszervezeti mozgalom jelenlegi szervezeti felépítését, az egyes szerveknek biztosított jogokat és hatásköröket megfelelőnek tartjuk. Úgy látjuk, hogy a következő években e tekintetben semmilyen komolyabb változtatásra, átszervezésre nem lesz szükség. A meglevő keretek jók. A jogok és hatáskörök elegendőek, de néhány dolgot korrigálni kell, hogy jobban szolgálhassuk a munkások, a dolgozók érdekeit. Tisztelt Kongresszus! A nemzetközi munkásosztály érdekeinek mind szélesebb felismerése világszerte új helyzetet teremtett. A nemzetközi szakszervezeti mozgalomban erőteljes és pozitív irányú differenciálódás zajlik le. Mindez az eddiginél szélesebb összefogás lehetőségét nyújtja. A magyar szakszervezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak építése során ezekre az egységfolyamatokra támaszkodik. Mi becsületes szándékot tételezünk fel mindenkiről, aki kész együttműködni a munkásosztály legfontosabb kérdéseinek megoldásában, mint ahogyan bennünket is egy cél, a dolgozók érdekeinek következetes képviselete vezet. Ebben a szellemben helyeselné a magyar szakszervezeti mozgalom többek között egy széles körű európai szakszervezeti konferencia megszervezését is. Kedves Elvtársak! Tisztelt Kongresszus! Az elmúlt négy esztendőben sokat küzdöttünk, fáradoztunk munkásosztályunkért, népünkért. Az eredményekben tükröződik a szakszervezeti mozgalom sok tízezer munkásának, tisztségviselőjének áldozatkész munkája, hozzáértése, a szocializmus iránti elkötelezettsége. A XXII. kongresszus méltó fórum arra, hogy köszönetet mondjunk lelkes, áldozatos tevékenységükért, s további lankadatlan, kitartó munkára kérjük és hívjuk őket. Kérem a tisztelt kongreszszust, vitassa meg és fogadja el az országos tanács beszámolóját és a kiküldött dokumentumokat ! Köszönöm figyelmüket! Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a számvizsgáló bizottság szóbeli jelentését, kiegészítve a már korábban kiadott írásbeli beszámolót. A számvizsgáló bizottság beszámolója után szünet következett. Szünet után megkezdődött a vita az írásos és szóbeli beszámolók, a határozati javaslattervezet és az alapszabály módosítására előterjesztett tervezet fölött. A jelenlevők nagy tapsa közben emelkedett szólásra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fel másfél évtizede folytatunk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy munkásosztályunk, dolgozó népünk képes újabb lendületet adni a szocializmus építésének, mert érti politikánk lényegét. Bizonyítéka ennek a szakszervezetek által kezdeményezett kongresszusi verseny sikere, amelynek eredményeiért ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik ebben részt vettek és munkájukkal növelték anyagi erőforrásainkat, gazdasági lehetőségeinket! Társadalmi fejlődésünk belső törvényszerűsége teszi szükségessé, hogy szocialista viszonyaink között a szakszervezetek még jobban betöltsék hivatásukat, s magasabb színvonalon folytassák munkájukat. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a jól végzett munka még nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése. A munkásember mindent megért, ha látja munkája értelmét, de nem tűri el a szocialista elveinkkel öszszeférhetetlen jelenségeket: az értelmetlenséget, a pazarlást, a bábáskodást, a hatalommal való visszaélést, s azt, ha igazságtalanságok érik. Mindezek a nemkívánatos jelenségek leküzdhetők, ha a vezetők és a tömegek összeforrottak, és egységesen, együttes erővel harcolnak szocialista elveinkk valóra váltásáért. Pártunk X. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a szakszervezeteknek is. Megállapította, hogy alapvető hivatásuk a munkásosztály hatalmának védelme, erősítése, a szocialista társadalom felépítésének támogatása, a dolgozó emberek kommunista szellemben nevelése. A szakszervezetek előbbiekkel összefüggő és együttes feladata: a munkásosztály, a különböző iparágak, szakmák, rétegek, a dolgozó kollektívák és az egyes szakszervezeti tagok jogainak, érdekeinek védelme. A sokirányú feladat tulajdonképpen összhangban van egymással. Egyrészt azért, mert szocializmust építő társadalmunkban a dolgozók alapvető érdekei megegyeznek. Másrészt azért is, mert az érdekvédelmi tevékenység fő vonása: érvényt szerezni a szocialista állam törvényes rendelkezéseinek és fellépni azokban az esetekbe, ha ezeket a dolgozó emberek rovására megsértik. Az ilyen esetekben a kollektívák és az egyes dolgozók érdeke társadalmi érdek is. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Erről a helyről külön is szeretnék szólni a szakszervezetekben dolgozó kommunistákhoz. A szakszervezetek növekvő politikai, érdekvédelmi, gazdasági és kulturális feladatai azt követelik, hogy a kommunisták mind nagyobb számban végezzenek aktív munkát abban a szakszervezetben, amelynek tagjai. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták felelősek azért, hogy a párt politikájának példamutatással és meggyőződéssel szerezzenek érvényt. Legyenek elsők a feladatok vállalásában! Figyelemmel tanulmányozzák a tömegek tapasztalatait, észrevételeit, kritikáját! Gondoskodjanak arról, hogy szakszervezeti bizottságuk hivatásának megfelelően működjék és teljesítse feladatait! Legyenek élharcosai az üzemi demokrácia fejlesztésének! Abban a tudatban végezzék ezt a fontos pártmunkát, hogy a munkásosztály, a szocialista társadalom legnagyobb, és jelentőségében, hivatásában semmi mással nem pótolható osztályszervezetében a munkások és más bérből és fizetésből élők tömegszervezetében dolgoznak. A vagongyári VSZT-titkár felszólalása Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után Szilágyi András, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára szólalt fel. A többi között elmondotta, hogy a SZOT és a szakmai szakszervezet határozatainak megfelelően vállalatuknál rendszeresen foglalkoznak a dolgozó nők helyzetének javításával. Elsősorban a helyes bérarányok kialakítására törekednek. Ennek során 1968-ban a felére csökkentették, majd Kiemelt felsőfokú központ Amikor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ősi Győr városát megyei várossá nyilvánította, kötelezettségeket is ruházott rá, hogy vonzáskörzetében megyei szintű szervező, irányító és szolgáltató feladatokat lásson el. Győr kiemelt felsőfokú központ lett. Nagysága, fejlődésének üteme és színvonala alkalmassá teszi, hogy megyénkre, egész országrészre kiterjedő, sőt bizonyos tekintetben országos jelentőségű feladatokat töltsön be. Győr megyei városi elismerése nem előlegezett. Ez a város sokat kapott államunktól, társadalmunktól, és sokat adott is az országnak. Ünnep 1969-ben, megszüntették az 1200 forint alatti kereseteket, így csaknem 500 nő havi jövedelme emelkedett e keresethatár fölé. A szakmunkásnők, a betanított és segédmunkásnők keresete most már megközelíti a férfiak jövedelmét. Nagy eltérés mutatkozik, viszont a műszaki és adminisztratív munkakörökben, amelyekben a nők a bérkategória alsó, a férfiak pedig a bérkategória felső határa szerint kapják fizetésüket. Ezért a szakszervezeti tanács kezdeményezésére az idén már az átlagosnál nagyobb mértékű béremelést kaptak az anyaggazdálkodás és a gépi adatfeldolgozás területén dolgozó nők. Ezután Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 2.főtitkára elemezte a szocialista demokrácia jelentőségét, szükségességét, érvényesítésének módjait. Szólt azokról a beruházási problémákról, amelyek fékezik a dolgozók jólétének erőteljesebb növekedését pére, hétszázadik évfordulójára tisztelettel és szeretettel figyel az ország népe. — Győr 1971. április 25-én, az országos választások napján nyerte el a megyei városi rangot. Ez elkötelezettség a párt politikája, a Hazafias Népfront programja, a szocializmus szép eszméje mellett. Az Elnöki Tanács meg van győződve arról, hogy Győr megyei város közönsége és tanácsa további nagy sikereket ér el politikánk, programunk, nagy ügyünk valóra váltásában. Az oklevél átadása előtt örömmel tolmácsolom a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács Kimmel Emil felszólalása után ebédszünet következett. Ebédszünet után Vas-Witteg Miklós vette át a tanácskozás elnöki tisztét, s először Pierre Gensous-nak, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának adta meg a szót. Az SZVSZ főtitkára után Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Papp Jánosné, a Váci Kötöttárugyár szakszervezeti tanácsának titkára, P. T. Pimenov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, Lukács László, a Hortobágyi Állami Gazdaság szakszervezeti tanácsának titkára, Nguyen Cong Hoa, a VDK-ból érkezett szakszervezeti küldöttség vezetője, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség alelnöke emelkedett szólásra. A Dél-Vietnam Felszabadításáért Küzdő Szakszervezeti Szövetség nevében Nguyen Van Hoa, a szövetség végrehajtó bizottságának tagja köszöntötte ezután a kongresszust. (MTI) _3 (Folytatás az 1. oldalról.) Ellenőrző Bizottságának tagja, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. A Himnusz hangjai után Cseterki Lajos emelkedett szólásra, s egyebek között a következőket mondotta: — Őszinte tisztelettel köszöntöm Győr Város Tanácsát, lakosságát, az ünnepi tanácsülés valamennyi részvevőjét. Az április 25-én megválasztott új városi tanács már megtartotta első ülését, s megtette a törvényben előírt intézkedéseket arra, hogy rendeltetésének megfelelően végezze munkáját. Közjogi szempontból tehát minden előkészület megtörtént, hogy az ősi város folytassa saját történelmének írását, s elkezdje szorgalmának, hűségének, építő erejének új fejezetét. Az elismerés t Az Elnöki Tanács úgy határozott, hogy április 25- től Győr városát, hazánk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében betöltött szerepének elismeréséül megyei várossá nyilvánítja. Népességét tereintve Győrött még 1960-ban is alig 70 000 ember lakott. Ma pedig a város átlépte a magyarországi körülmények között határkőnek számító százezres létszámot. Ipara nemcsak gyarapodott, hanem rohamosan korszerűsödött is. A mai győri nemzedék méltó a múlt haladó hagyományaihoz. A mai Győr formájában is, különösen politikai és gazdasági életével olyan város lett, amely messzehangzón hirdeti a munkásosztály vezető szerepének, a párt körültekintő és előrelátó politikájának, a központi és helyi erők, az egész nemzet szocialista összefogásának nagyszerű vívmányait. Az oklevél, melyet ma itt átadok, munkáshatalmunk, szocialista államunk elismerését és bizalmát örökíti meg. Méltó társa a 700 évvel ezelőtt kapott kiváltságlevélnek. Szocialista államunkban nincsenek ugyan kiváltságok, de vannak bővülő, szélesedő demokratikus jogok, amelyeknek egyetlen alapja a példaadóan és eredményesen, felelősen és hűségesen végzett munka. — Győr megyei város lett, mert az itt végzett munka értékes gyümölcsei nemcsak Győr-Sopron megye lakosságát gazdagítják, hanem gazdasági és kulturális élete kisugárzik, a szomszédos megyékre is. Épüljön, virágozzék Győr, a megyei város és a kormány üdvözletét és jókívánságait. Ezután felolvasta a megyei várossá nyilvánító okirat szövegét: „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 6 1971. számú határozatával a Magyar Népköztársaság társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében betöltött szerepének elismeréséül Győr várost megyei várossá nyilvánítja. Budapest, 1971. április 25.” Befejezésül a következőket mondotta: — Az okmány hitelét, erősíti majd az, amit Győr megyei város történelmének most következő szakaszában, saját tetteivel, megpecsétel. Tegyenek meg mindent szép városukért! Tegyenek meg mindent szeretett szocialista hazánkért! Épüljön, virágozzék Győr, a megyei város! Majd átadta dr. Csernitzki Gyulának a meggy piros szattyánbőrbe kötött oklevelet. Győr megyei város tanácselnöke megköszönte a kitüntetést, megígérte, hogy a város vezetősége és lakossága mindent megtesz szocialista hazánk fejlődéséért. Az ünnepi tanácsülés az Internacionálé hangjaival ért véget. Imre Béla A szünet után Erdei Lászlónénak, a SZOT alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Timmer József, a SZOT titkára beszédében elsősorban a magyar szakszervezetek gyarapodó nemzetközkapcsolataival foglalkozott. " Ezután Besenyei Miklós, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak. Pataki Gyuláné általános iskolai igazgató, Tóth István, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Karel Hoffmann, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom központi tanácsának elnöke és Vincze József, a Csepel Vas- és Fémművek Acélművének előhengerésze következett szólásra. Vincze József felszólalásával a kongresszus befejezte keddi tanácskozását, és ma reggel 9 órakor folytatja munkáját. Győr megyei várossá nyilvánításának oklevele.