Kisalföld, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
wn, május 5., szerda Köszöntjük legifjabb városunkat, Csornát! Iparkodó iparág Tejre, szorgalomra alapoznak Csorna a III. ötéves tervben lerakta a jövendő iparának alapjait. Mintegy 70 millió forintot költöttek a Rábaköz központjában üzemépítésre. Annak idején sokat foglalkoztunk vele, miként szorgalmazta a tanács az ipartelepítést, ad otthont és segítséget az üzemtelepítéshez a Soproni Ruhagyárnak és a Richards-nak. Ma látni igazán, milyen hasznos volt Csorna törekvése; a néhány jól megalapozott ipari pillér a várossá érés, a gyarapodás biztos támasza. Mert oktondi és kötekedő volt a kérdés: minek Csornának ipar Győr szomszédságában és nagyon erős ipari vonzókörében? Külföldi példát találni arra, hogy nem feltétlenül szükséges egy városnak ipari alapra támaszkodnia. Csakhogy Csornán kínálja magát a nagyszerű lehetőség. A határ kitűnő agyaga a téglakészítésre, a malomipar hagyományai továbbfejlesztésre, a tejben bő vidék a tejfeldolgozásra. De talán leginkább a csornaiak eddig lekötetlen munkaereje, szorgalma lehet a jövő iparának biztosítéka és forrása a városban. Ezért is figyeltek fel a ma várossá váló Csornára a megyei üzemek, ezért áldoztak iparára. És most lássuk Csorna iparkodó iparát egy kicsit már a jövő szemüvegén át. A IV. ötéves tervben háromszor annyit költenek Csorna iparára, mint az előző tervidőszakban. Feltétlen szükség van befektetésre, hiszen a most meglévő üzemek némelyike csupán alapul szolgálhat a jövő fejlesztéséhez. A téglagyár például ugyancsak elavult, a munkák zömét kézi erővel végzik a dolgozók. Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat a gyártás bővítését tervezi, továbbá, hogy a nehéz fizikai munkák elvégzésére gépeket állít üzembe. Mintegy 8 millió forintot költenek szárító berendezés építésére, ezzel folyamatossá válik majd a termelés. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár 30 millió forintot költ csornai gyáregységének fejlesztésére. Már áll a 30 millió forintért épüllő, évi ezer tonna színes öntvény gyártására alkalmas öntöde csarnokának váza. A MOFÉM a jövőben sokkal inkább számít majd csornai gyáregységére, mint eddig. A Richards 10 millió forintot szándékozik a csornai üzemének fejlesztésére költeni. Javul a szociális ellátottság, és festőüzem épül a gyáregységben. A Richardshoz hasonlóan fejleszti csornai üzemét a Soproni Ruhagyár is: öltözők, fürdők épülnek, új gépeket állítanak majd üzembe. A legnagyobb szabású ipari fejlesztés a IV. ötéves tervben: felépül Csornán mintegy 180 millió forintos költséggel a napi 100 000 liter tej fogadására és feldolgozására alkalmas sajtüzem. Eddig a fővárosba, illetve a megye más tejfeldolgozó üzemeibe szállították a tejet Csornáról. Ezután helyben feldolgozhatják. A megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 30 millió forintot költ csornai üzemegységére. Két ezervagonos gabonasilót építtet, és korszerűsíti takarmánykeverő üzemét. A Mosonmagyaróvári Műanyagfeldolgozó és Kefeipari Vállalat ugyancsak bővíti csornai üzemét. Az ipar fejlesztésének vonzataként a 19. sz. Volán korszerűsíti autóbuszállomását, a GYSEV felújítja a vasútállomást, korszerű elektromos biztosító berendezéssel látja el az állomást, oktató és szociális épületeket létesít. Az sem mellékes, hogy a IV. ötéves tervben — tanácsi költségvetésből — 160 új otthon készül a városban. Ennek gazdasági feltételeit a rangosodó, gyarapodó ipar teremti elő. F. J. KISALFÖLD A hagyományok ápolói Egy település mezőgazdasági, ipari fejlettségét az utazó szinte első látásra is könynyen lemérheti, kulturáltságáról nehezebb véleményt alkotnia. A művészetek szeretete, a hagyományok ápolása, a szórakozás tartalmas módja egyik embernek jobban szívügye, mint a másiknak. A csornaiak mindig szerették a kultúrát, és ahogy jobban éltek polgárai, többet költöttek is rá. 1867-ben alakult az első énekkar. Az 1800-as évek végéről származó feljegyzésben a csornai színjátszókról olvashatunk. Már a második világháború előtt működött fúvószenekaruk. A hajdani kultúrcsoportok tagjai főként a tehetősebb polgárok, iparosok voltak. Az 1950-es évek végén Csornán a kulturális élet irányítói felfedezték, hogy a régi hagyományokra alapozva jobban megtalálják az emberekhez vezető utat. 1959 óta rendszeresen működik az énekkar Nagy Kálmán vezetésével. 1960-ban előszedték a régi fúvóshangszereket, a tanács kiegészítette zenekari felszereléssé. Működik egy népi tánccsoport is, melyet a csornai áfész pártfogol. A táncosok régi csornai táncokat dolgoztak színpadra: a lakodalmast, a karéjt, a verbunkot, a csalogatóst. A művészeti csoportok egyre szebb eredményeket érnek el. Az énekkar például a tavalyi kapuvári értékelő versenyen „ezüstkoszorús” minősítést szerzett diplomával. És azt az intézményt, amely ezeknek az együtteseknek helyet ad, a Járási Művelődési Központot tavaly február 15-én adták át — akkor rendezték a „Röpülj, páva!” csornai elődöntőjét. Csorna kulturális életében fontos szerepet játszik a könyvtár és a győri Xantus János Múzeum csornai gyűjteménye. Az előbbinek 22 000 kötet könyvállománya van, és az idén 1200-an iratkoztak be olvasónak. A helyismereti gyűjtemény nemcsak a városban, hanem a környező községekben is végez gyűjtőmunkát. Csornának igen értékes kezdeményezése a rábaközi napok életre hívása. Az idei nyár lesz a negyedik, hogy egy hétig a környék színjátszói, népi táncosai, népi énekesei és hangszeresei állnak a Beloiannisz papk szabadtéri színpadán. Egyhetes ünnep a rábaközi folklór nemes hagyományainak bemutatása. A legszebb ebben a törekvésben, hogy évről évre nagyobb a műsorban szereplők száma és egyre több érdeklődőt vonzanak. Csorna kulturális hírét a rábaközi napok alapozták meg már várossá válása előtt. 1971-től kezdve bizonyára még nagyobb lelkesedéssel gyűjtik, istápolják a népi művészet értékeit, kultúránk ősi alapját. Forgács Sándor Lakótelep a Petőfi téren. s zlet . A szomszéd város, Kapuvár lakossága nevében szeretettel köszöntjük megyénk legifjabb városának vezetőit és lakóit. Csorna dolgozóinak régi vágya és törekvése teljesedett be azzal, hogy a nagyközség városi rangot kapott. Sokévi erőfeszítésüket figyelemmel kísértük, ahogyan a várossá válás feltételeit megteremtették: céltudatos tevékenységüket az általános és helyi politikában, az összefogást, a megyei vezetők sokoldalú, egyetértő támogatását. Meggyőződésünk, mint ahogy Kapuvár városát, Csornát is a számában és öntudatában egyre gyorsabban fejlődő munkásosztálya, a szorgalmas, földhöz értő parasztsága, a szellemi életet gyarapító értelmisége, egész lakosságának összefogása, cselekvő akarata, sok évtizedes munkája tette várossá. Mi már tapasztalatból tudjuk, hogy a városi rang csupán lehetősége a további folyamatos városépítő munkának. Biztosak vagyunk abban, hogy fiatal városuk kommunistáinak példamutatása, a lakosság áldozatos erőfeszítéseinek eredményes összehangolása garancia arra, hogy Csorna városa élni tud a lehetőségekkel, és eredményes fejlődést valósít meg. Jószomszédi kapcsolataink további szilárdítása, éltető eleme lehet városaink dinamikusabb fejlődésének. Városépítő és szépítő munkájukhoz kívánunk eredményekben gazdag sikereket! Wellner István, Raszter Mihály, Hegedűs János, a városi tanács a városi pártbizottság a városi népfront elnöke titkára elnöke A város gazdasága Csorna mai arculatát még meghatározza mezőgazdasági jellege. A várost 8300 holdas határ övezi, jól termő földek, legelők s a várostól délkeletre vizenyős lapály. Kemény munkát kíván a kötött, fekete föld, de a lelkiismeretes gazda gondosságát bő terméssel hálálja meg. A felszabadulás után 400 agrárproletár kapott földet, majd 1950-ben megalakították az első termelőszövetkezetet, melynek Új Élet nevet adtak. Az Új Élet volt csírája Csornán a szövetkezeti mozgalomnak. 1959-ben megalakult a November 7., a Búzakalász, a Dózsa, a Szabadság és a Petőfi Tsz. Kezdetben az Új Élet példája vonzotta a szövetkezetekbe való tömörülést, később a Petőfi Termelőszövetkezet vált a korszerű mezőgazdasági nagyüzem mintájává. A 2600 holdon gazdálkodó Petőfi az első esztendőben 23 forintot, a másodikban 31 forintot osztott tagjainak egyegy munkaegységre. Korszerű gazdálkodása, erőssége 1968-ban már egyesülésre ösztönözte a Szabadságot, és tavaly januárban valamennyi csornai téesz egy közös gazdaságot alakított a 8300 holdon. Kilencszáz tsz-tag dolgozik az egyesült, nagy termelőszövetkezetben, amely tavaly már 99 forintot osztott egy tízórás munkanapra. Az egyesülés előtt attól kellett tartani a Szabadságban, hogy kiöregszik a tagság, nem volt munkaerő-utánpótlás. Nos, az egyesülés óta könnyült e gond, mert tavaly 50 fiatal kérte felvételét a közös gazdaságba. A tsz-tagokról való gondoskodás vonzotta a fiatalokat. A termelőszövetkezet például bevezette a családi pótlék ipari szintű fizetését, a járadékos tsz-tagok is havonta kapnak járadékkiegészítést. Hogy Csorna városi rangot kapott, arról a felelősségről beszélnek a gazdaságban, mely ezután hárul a téeszre: több, jobb árut adni a városnak, mint eddig. Készültek is erre. Van már bisztrója, három zöldségesboltja, tejkimérője. Az áfésszel üzleti kapcsolatot tart a gazdaság, terményeit az áfész-boltok is forgalmazzák. Van ereje, lehetősége a termelőszövetkezetnek, hogy a lakosság áruval való ellátását még jobban segítse. Legfontosabb teendőnek tartják hogy minél több hús kerüljön az üzletekbe. Most épül egy 536 férőhelyes, szakosított szarvasmarhatelep, ahonnan évente 360 hízott állatot tudnak kibocsátani. Tavaly már 2000 sertést hizlaltak. A termálvizes kertészet máris képes arra, hogy a zöldségfélét ne kelljen máshonnan beszerezni, a gazdaság látja el a várost. A termelőszövetkezet építőbrigádja nemcsak a tsz létesítményén dolgozik, segíti Csornán a lakásépítkezéseket is. Két esztendő alatt 87 lakást épített a brigád, és kapacitását növelni kell, mert egyre több megrendelés érkezik. Ahogy a város fejlődik, képes a továbbfejlődésre a gazdaság is. A 8300 hold földből 600 hold vizenyős terület. Esős esztendőkön nehéz itt termelni, a víz lopja a vetést. Nos, az idén 1 millió forintot költenek a 600 holdon vízelvezető árokrendszer megépítésére. A munkát még az őszön befejezik, és jövőre már biztonságosan gazdálkodhatnak ezen a területen is. Ezáltal növelhetik az állatok számát, több takarmányt, gabonát termelhetnek, és a fejlődő gazdaság még jobban szolgálni tudja városát. P— 1— A Művelődési Központban öregek és fiatalok egyaránt megfordulnak. Mean mit és műtből A Rábaközi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet új áruháza tavaly januárban nyílt, és Csorna ruházati, lakberendezési forgalma egy év alatt 42,8 százalékkal emelkedett. Tavaly 191 millió forintjukat vásárolták el az emberek az áruházban. Az áruház idei tervei már tükrözik a városi jelleget: nemcsak a nagykereskedelmi vállalatokkal kötöttek szerződéseket, hanem termelő üzemekkel, ksz-ekkel is, így szélesebb választék, többfajta áru jut a csornai áruházba. Mégpedig nem az áruház vezetőinek ötlete nyomán, hanem a vásárlók igénye szerint. Itt is elhangzik a vélemény: a mezőgazdaság megerősödése és az iparosodás, főleg addig háztartásbeli, mezőgazdaságban otthon dolgozó asszonyok munkába lépése fokozta a vásárlóerőt. Tavaly annyi lakberendezési árut, faliszőnyeget, szőnyeget, függönyt vettek a csornaiak, mint még egyetlen évben sem.