Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

­ Szlovák—magyar népfrontos tapasztalatcsere Kapcsolatainknak sok lehetősége van Tegnap délelőtt négytagú küldöttség érkezett Bratisla­­vából a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei elnök­ségének meghívására. A de­legációt Jozef Dovala, a Szlo­vák Kommunista Párt nyu­gat-szlovákiai kerületi vá­lasztmányának elnökségi tag­ja, a kerületi Szakszervezeti Tanács elnöke, a Nemzeti Front területi választmányá­nak tagja vezeti. A delegáció tagjai: Ladislav Janek, a Szocialista Ifjúsági Szövetség kerületi választmányának el­nökségi tagja; Kapec Matus, a Nemzeti Front választmá­nyának vezető titkára, és Ka­rel Rasko, a Szlovák Kom­munista Párt kerületi bizott­ságának osztályvezető-helyet­tese. A vendégeket dr. Hajós Vilmos, a Hazafias Népfront megyei titkára és munkatár­sai fogadták. A megyei tit­kár a Hazafias Népfront szer­vezeti felépítéséről, főbb te­vékenységeiről tájékoztatta­­a nyugat-szlovákiai delegáció tagjait. A beszélgetés után Jozef Dovala rövid interjút adott lapunk számára jövetelük céljairól. — Első és legfontosabb cé­lunk, hogy megtárgyaljuk azt a munkaformát, amelyet a két­­ testvérszervezet baráti kapcsolataiban meg szeret­nénk valósítani. A Hazafias Népfronton és a szlovákiai Nemzeti Fronton keresztül kívánják az egyéb tömeg­­szervezetek: a KISZ—SZISZ, MSZBT—CSSZBT, a sport­­szövetségek, honvédelmi szö­vetségek, békemozgalmi szer­vezetek, műszaki-tudományos egyesületek közötti kapcsola­tainkat megújítani. Ebben még sok lehetőség van, ame­lyeket ezúttal derítenénk fel.­­ A baráti kapcsolataink egyébként évek óta megvan­nak, és napjainkban is él pél­dául a két szomszéd terület pártvezetősége között. A kö­zeli jövőben a két szakszer­vezet szorosabb kapcsolatfel­vételére kerül sor, és várjuk a folytatást is, a­mit, mint említettem, mostani utunk alkalmával szeretnénk előké­szíteni. Kora délután a vendégek­hez csatlakozott Takács And­rás, a Hazafias Népfront me­gyei elnöke, és megtekintet­ték a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri lenszövőgyá­rát. Molnár Lajosné, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának alelnöke, a Lenszö­vőgyár igazgatója tájékoz­tatta a küldöttséget az üzem munkájáról és a városi nép­­frontmu­nka tapasztalatairól. Este a városi tanács klub­termében a szlovák vendé­gek a magyar tömegszerveze­tek megyei képviselőivel folytattak baráti beszélgetést. Ma Sopronba utazik a de­legáció, és a városi népfront­bizottság munkájával ismer­kedik, majd megtekinti a Soproni Szőnyeggyárat. A háromnapos program pénte­ken délután ér véget, a Ba­romfitenyésztő Közös Vállal­kozás győri telepének meg­látogatásával. — cs — Vendégeink lenszövőgyári látogatása. «Wir Péter János felszólalása az ENSZ közgyűlésén (2. oldal) ÍG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SO°RON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK ★___________________________XXVI1. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Kommunista műszakok A Győri Keksz- és Ostya­­gyár fiataljai a többi között kommunista műszakokkal is készülnek a KISZ VIII. kong­resszusára. Nemrég 210 fia­tal dolgozott szabadszomba­ton a gyár üzemeiben, mun­kájukért a KISZ-szervezet több mint 14 000 forintot ka­pott. A pénzt sport- és kultu­rális célokra fordítják, vala­mint ebből az összegből fe­dezik az ifjúsági szocialista brigádok jutalmazását is. A Győri Keksz fiataljai a kö­vetkező kommunista műsza­kot november elején tartják. Sok jó pecsenye­ tésre készül a győri Ba­romfitenyésztő Közös Vállal­kozás. A nevelőtelepről las­san elfogynak a kacsák, he­lyüket 50 000 hidro fajta csi­be foglalja el. A vállalkozás az idén 226 000 kacsát nevelt. Ebből 100 000-rel háromhe­tes előnevelés után a közös gazdaságoknak és a háztáji tenyésztőknek adott el. A többit pecsenyekacsának ne­velte, és 14 000-et visszatar­tott törzsállománynak. Jelen­leg már csak a törzsállomány és 8000 pecsenyekacsa van a telepen. A pecsenyekacsákat 2 kiló 50 dekás átlagsúlyban vette át a baromfiipar. A vállalkozás törzsállomá­nya elegendő ahhoz, hogy a jövő évi tenyésztéshez ele­gendő utódot adjon. A tojá­sokat az ácsi keltető kelteti. A napos jószágokból ellátják az egész megyét, jut azonban Komárom és Veszprém me­gye kisállattenyésztőinek is. Ötletbörze a klubmunkáról Versenyben a kiváló címért A megy­ei klubtanács arra hivatott, hogy megyénk klub­jainak módszertani segítsé­get, tanácsokat adjon. Az evőnként három-négy alka­lommal megtartott üléseken nemcsak jó ötletek hangza­nak el és kerülnek a Klub című kiadványban közkézre, hanem a megye egyes klub­jainak munkájáról is tájéko­zódnak a művelődés szakem­berei. Éppen az utóbbi miatt sajnálatos, hogy a moson­magyaróvári Járási Művelő­dési Központban kedden kez­dődött kétnapos tanácskozás­ra a klubtanács tagjai közül sokan nem jelentek meg (a legtöbbjüket a hivatalos ki­kérő levélre sem engedték el munkahely­ük­ről). Hogy a megyében hány klub működik, azt pontosan nem lehet megállapítani. A tavaly negyedik alkalommal meghirdetett „Kiváló ifjúsá­gi klub” pályázatra 42 neve­zés érkezett. A klubok mun­kájáról, a pályázat értékelé­sének szempontjairól kedden a klubtanács ülésén László Balázs, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának mun­katársa tartott tájékoztatót. Az eddigi gyakorlattól el­térően a mostani pályázatot nem országos, hanem megyei szinten értékelik. A megyei klubtanács feladata, hogy a benevezett klubok munká­ját ellenőrizze, segítse, hogy jobb eredményt érjenek el a pályázaton. László Balázs el­mondta, hogy a megyei szer­vek feladatuknak tekintik a városi és a falusi klubok munkájának segítését. Nem így a járási, városi művelő­désügyi osztályok, művelődé­­si központok. A kiváló címért küzdő klu­boknak öt évre kellett meg­tervezni bizonyos nevelési feladatokat az adott népmű­velési évad fő feladatai mel­lett. A rendszeres nevelő munka így hatékonyabb, mint ha csak ötletszerű, bizonyos alkalmakhoz kapcsolódó. Hogy a benevezett klubok közül melyek nyerik majd el a kiváló címet, a központilag kiadott szempontok szerinti értékelés dönti majd el. A klubok egyéves munkáját hat témakörben vizsgálják (mű­ködési feltételek, a klubmun­ka színvonala, a klub közös­ségi színvonala stb.). A já­rási és a városi művelődés­­ügyi osztályok és a KISZ-bi­­zottságok december 31-ig el­készítik klubjaik értékelé­sét. Az eredményt 1972. már­cius 15-e után hozzák nyil­vánosságra. A megye leg­jobb két-három klubját, ame­lyek már egyszer a kiváló cí­met elnyerték, „aranykoszo­rús” címre terjesztik fel az országos bíráló bizottsághoz. A rendszeresen működő klubok nagy része igényli a segítséget, a gyakorlati tá­mogatást. Ezért járási, váro­si klubtanácsokat szükséges alakítani. A klubtanácsok a gyakorlati mintafoglalkozá­sokkal, a klubvezetők to­vábbképzésével segítik majd a körzetükbe tartozó klubok munkáját. A vitában sok szó esett az anyagiakról. Kiss Ferenc, a megyei tanács művelődés­­ügyi osztályának munkatársa ismertette a klubtanács tag­jaival, hogy a megyei tanács költségvetéséből a járások és­­ a városok mennyit kaptak a klubmunka támogatására. A kapott összeget a járási hi­vatalok és a városi tanácsok osztották el, a felhasználást is ők ellenőrzik. A megyei klubtanács tag­jainak kedden este a házi­gazdák tartottak mintafog­lalkozást. A tegnap délelőtti ötletbörzén a klubmunka szí­nesebbé, tartalmasabbá tevé­sére mondtak jó javaslatokat a klubtanács tagjai. (f. s.) ARA­­SÓ FILLÉR •• Ügyeletes riportereink jelentik Káposztában fehér csizma Jaj, doktor úr! A tizedik nap Jönnek-mennek a szeke­rek, reggeltől estig, ki tudja, hányadik napja. Soknak tet­szik. A konzervmester, Hor­váth András számon tartja: jubilálhatunk, a tizedik nap, hogy megkezdte az ásvány­rárói üzem a káposztasava­nyítást. Hetven hektoliteres hordók, amikhez létrán ér fel az ember, s a belsejükben fe­hér csizmás asszonyok — nem úgy, mint hajdanán, nagyanyáink, nem mezítláb — tiporják a káposztát. Har­minchat ilyen kád van az üzemben, az idén 42 vagon káposztát savanyítanak, egyelőre az ásványrárói tsz terméséből, de ha kevés lesz, küld majd Lipót, Darnózse­­li... Mit rak a káposztához a mester? Egész borsot, babér­levelet, koriandert és kevés birsalmát is. Tavaly is vitték az egész országba a híres szi­getközi savanyú káposztát, idén is jó üzletre számítanak. Karácsonyra a­­ győriek és soproniak is már ebből főz­hetik a hagyományos töltött káposztát. Kutyaoltás Volt nagy riadalom, csaho­­lás Győrladaméron szerda virradóra. Behúzott farkú ku­­tyuskákat vonszoltak leg­alább annyira szorongó gaz­dáik a tanácsháza elé. Ve­szettség ellen oltott a doktor, nagyujját tegnapelőtt meg­marta egy riadt eb. A szer­dai nap, a körülményekhez képest baj nélkül zajlott. A körülmények: a rengeteg ku­tya, s úgy hírlik, Ladaméron több van belőlük, mint disz­nóból. Mikor ott jártunk, ki­­lencvenhármat oltott már dr Környei Péter. Jött a nagypapa, Végh Ist­ván a Jenővel, illetve csak jött volna, de amint Jenő megpillantotta a doktort, ke­zében a fecskendővel, lecö­­vekelt. A gazdi biztatgatta, bevonszolta. Jenő fájdalma­sat nyikkantott, a nagypapa sűrűn pislogott, s a kölcsönös riadalom után betértek a kocsmába. A szomszéd megkiabálta őket: „Pista bácsi, Jenőnek is fizetett egy fel­sec­it?” Je­nő mindenesetre vidáman ugrált haza, most már mad­zag nélkül. — gné — n. é. — Sí.: Szelik a szigetközi káposztát. »Jenő” kutya oltásra megy.

Next