Kisalföld, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

ÉSSZERŰ KÖVETELMÉNY: a fejlesztéssel összehangolt felhasználás A népgazdaság 1972. évi terve A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgazdasági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött célok nagy részét sikerült elérni. A társadalmi termék mintegy 7,8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jövedelem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazdaságban a foglalkoztatottak száma a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emel­kedett. Az ipari termelés 5,5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az építési­szerelési teljesítmény 11—12 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — a kedvezőtlen időjárás miatt viszonylag alacsony az 1970. évi színvonalhoz képest — 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 5,5—6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés emelkedését teljes egészé­ben a termelékenység növekedése biztosította. A munkaerő-vándorlás mérséklődött. Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés körülbelül 7 százalék­kal több, mint tavaly. Az építőipari termelés növekedésének mintegy két­harmad része a termelékenység emelkedéséből származik. Jóllehet a termelőágazatok a tervnek megfelelően fejlődtek és számos területen kedvező tendenciák mutatkoznak, néhány területen a fejlődés eltért a tervezettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél gyor­­ ­t. Az 1971. évi tapasztaltok alapján a kormány a gazda­ságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező voná­sainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyen­súly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1976 sabban emelkedett, aminek fő oka a beruházásoknak az előirányzatot meghaladó növekedése. A tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedtek a készletek is. Emellett a fogyasztás növekedési üteme és volumene is meg­haladja a tervezett mértéket. A behozatal mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a kivitelnél és a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A kivitel és a behozatal eltérő fej­lődése következtében a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege kedve­zőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők 1971-ben az ötéves tervnek megfelelően alakultak. Az életszínvonal növekedése összességé­ben meghaladja a tervezettet. A lakosság egy személyre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme kb. 6 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból származó jövedelmek növekedése nagyobb részben az átlagkeresetek emel­kedéséből, a mezőgazdasági jövedelmek növekedése pedig az áruértéke­sítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A fo­gyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 000 lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a tervezettnél. . ★ évi népgazdasági terv a társadalmi-gazdasági előrehala­dás és az életszínvonal folyamatos növelésének tartós meg­alapozása érdekében a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségekkel összhangban álló növe­kedését irányozza elő. a­ sertésállomány 1971. évi szint­jével és a szarvasmarha-állomány növekedésével számol. A mezőgaz­dasági termelés és a tervezett im­port ehhez megfelelő takarmány­ellátást biztosít. A vágóbaromfi­termelés a keresletnek megfelelően tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termelés 1972-ben is kiegyen­súlyozott belföldi ellátást tesz le­hetővé. A húsellátás az 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csoma­golt élelmiszerek mennyisége to­vább bővül, sembe véve a fogyasztói árszínvo­nal tervezett változását is — körül­belül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi-gazdasá­gi célok elérése érdekében beveze­tett árpolitikai intézkedések követ­keztében a gazdaság egyes ágaza­taiban termelői és fogyasztói ár­emeléssel, illetve csökkenéssel szá­mol a terv, így az építőanyag-ipar területén egyes építőanyagok ára, valamint a fogyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet lehetővé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítósze­rek fogyasztói árainak csökkenté­sét. A tervezett árintézkedések ha­tására a fogyasztói árszínvonal leg­feljebb 3 százalékkal emelkedik. A sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkentését szolgálja, hogy a három- és több gyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyer­mekenkénti családi pótléka havi 100 Ft-tal emelkedik. A lakosság nagyobb jövedelmével összhangban a terv a kiskereske­delmi áruforgalom mintegy 10 szá­zalékos emelkedésével számol. Az 1972. évi ellátás az ideihez hason­lóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél adódhatnak nehéz­ségek. A lakosság személygépkocsi-állo­mánya számottevően — 52 000 da­rabbal — bővül. Az áruforgalom tervezett növe­kedése elsősorban a termelővál­lalatok és a kereskedelem jó együttműködését, a termelés és az árukínálat szerkezetének a keres­lethez való igazítását kívánja meg. 1972-ben 75 000 lakás épül. Ebből 30 000 állami erőből, 45 000 a la­kosság anyagi eszközeiből és álla­mi kölcsöntámogatással valósul meg. A lakásépítés nagyipari mód­szereinek fejlesztését szolgálja a Szegedi Házépítő Kombinát üzem­be helyezése és a Budapesti IV. számú Házépítő Kombinát kapaci­tásának bővítése. Megkezdődik a veszprémi és a kecskeméti ház­gyárak építése is. Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5,6 százalékkal emel­kedik. Ez lényegében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem felhaszná­lásának növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen belül a fogyasztás 5 százalékkal, az ötéves tervvel megegyezően nő. A felhalmozás volumene (beruházá­sok, készletek) az 1971. évi szin­ten marad, így a felhasználás ará­nya kismértékben a fogyasztás ja­vára változik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint ér­tékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási esz­közöket a folyamatban levő beru­házások befejezésének meggyorsí­tására összpontosítja, következés­képpen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközökből megvalósuló beruházásokra 49—50 milliárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 milliárd forinttal és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forinttal nagyobb össze­get irányoz elő. A vállalati és a szö­vetkezeti döntésektől függő beruhá­zások értéke 56—57 milliárd forint lehet. A beruházások tervszerű vég­rehajtását szolgálják az 1972. ja­nuár 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések­­ben. A kapacitásnövekedést első­sorban a közműépítő vállalatok fej­lesztése, továbbá a könnyűszerke­zetes építési program folytatása se­gíti. Az építőipari munka termelé­kenysége a mérsékelt termelési elő­irányzattal összefüggésben körülbe­lül 4 százalékkal nő. Ipar, építőipar Az ipari termelés 1971-hez ké­pest 5—6 százalékkal emelkedik. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a ter­vezett exportot is. A terv számításai szerint — a ne­gyedik ötéves tervben előirányzott szerkezeti változásoknak megfele­lően — az átlagosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamos­­energia-ipar, valamint az építő­anyag-ipar termelése. A terv előirányozza a kapacitá­sok eddigieknél hatékonyabb ki­használását, a munkaerő-gazdálko­dás javítását, a termelés és az ér­tékesítési lehetőségek jobb össze­hangolását. Az iparban foglalkoztatottak lét­száma körülbelül 0,5 százalékkal, mintegy 8—9000 fővel bővül. A mű­szaki intézkedések, a munkaszer­vezés javításának eredményekép­pen a munka termelékenysége a termeléssel közel hasonló ütemben emelkedik. Az építőipar termelése 3—4 szá­llókkal lesz nagyobb, mint 1971- Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mezőgazdasá­gi termelés 2—3 százalékos emel­kedésével számolt A növényterme­lés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi növényekből a terv — tekintettel az 1971. évi jó eredmé­nyekre — terméshozam-emelkedés­sel nem számol, míg zöldségfélék­ből 23—24, szőlőből 12—13, gyü­mölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben a termelés mérsékelten, mintegy 1—2 százalék­kal nő. Hasonló ütemben emelke­dik a vágóállat-termelés is. A terv Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a­ sze­mélyszállításban mintegy 2 száza­­lék­kal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszállítás csekély mérték­ben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalékkal növekszik. A személy­­szállításban a vasút igénybevétele kismértékben csökken, míg a közúti közlekedés körülbelül 5 százalék­kal nagyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi közlekedésben 1972 végén teljes hosszában üzembe lép a Metro kelet—nyugat irányú, va­lamint a szentendrei HÉV hozzá­csatlakozó vonala. A Metro észak— dél irányú vonalának építése meg­gyorsul. A hírközlés területén a távbeszé­lő főközpontok kapacitása bővül, mintegy 28 000 alközponti állomás belépése várható. Mindezek ellené­re a távbeszélőigényeket teljes mértékben még nem lehet kielégí­teni. Külkereskedelem Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mérleg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behozatal növekedése mérséklő­dik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irányuló kivitel 13—15, az onnan történő be­hozatal 6—7 százalékkal emelkedik A szocialista viszonylatú külkeres­kedelmi forgalomban a legnagyobb növekedést a gépexportban kell el­érni, de jelentősen emelkedik az anyagok és alkatrészek, a gyógysze­rek, a könnyűipari termékek és a mezőgazdasági, élelmiszeripari ter­mékek kivitele is. Nagymértékben bővül az energiahordozók, az anya­gok, alkatrészek és a fogyasztási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy 13 százalékkal, a behozatal pedig 5—6 százalékkal nő. Tőkés viszonylatban a leggyorsabb ex­portnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban várható, de je­lentősen emelkedik a könnyűipar exportja is. Az import növekedése megfelelő mértékű a népgazdaság anyag- és késztermék-szükségleté­nek biztosításához. Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. Körülbelül 5 száza­lékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak, valamint a paraszt­ság egy főre jutó reáljövedelme. Az egy keresőre jutó reálbér — figye­ Egészségügy, szociális és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás tovább­fejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1400-zal bővül, 115 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonokban mintegy hétszázzal, a bölcsődékben ezerháromszázzal, az óvodákban pedig mintegy tízezerrel növelik a helyek számát. Az általános iskolai tanulók szá­ma demográfiai okok következté­ben körülbelül 21 000 fővel csök­ken. Részben a létszámcsökkenés, részben a tervezett osztályterem­fejlesztés hatásaként enyhül az osz­tálytermi zsúfoltság. A terv szerint emelkedik a továbbtanulók aránya: 1972-ben mintegy 70 000 szakmun­kástanuló és 58 000 középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A fel­sőfokú oktatási intézményekben 14 500 nappali elsőéves hallgató fel­vételére kerül sor Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális. Erősíti a népgazda­ság összehangolt fejlődésének kedvező tendenciáit. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése az életszínvonal, a népjólét további folyamatos fej­lődésének legfőbb biztosítéka, az éves népgazdasági terv negyedik ötévés tervünk végrehajtását, népünk további felemelkedését szolgálja. 1972-ben — az adottságok és lehetőségek számbavételére építve — a gazdaságban meglevő kedvező folyamatokat kell erősíteni. A népgazda­ság fejlődése szempontjából különösen fontos az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek jobb összhangjára törekedve, a helyi célokat a népgazdasági érdekek alá kell rendelni. Ösz­­szehangolt központi és helyi kezdeményezéssel, nagyobb következetesség­gel kell keresni a termelés hatékonyabb formáit, s a kapacitások jobb ki­használásának lehetőségeit, a munkaszervezettség javításának útjait. A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek munkájában a legfontosabb fel­adat a tartalékok feltárása a nagyobb beruházást nem igénylő intézkedé­sekkel. A népgazdaság tartalékainak további feltárása céljából különös figyelmet kell fordítani a munka ésszerűsítésére, az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésére. Az üzem- és munkaszervezés színvonalát növelni kell és intézkedéseket kell tenni a munkaerő és a termelőberendezések hatékonyabb kihasználására, a megfelelő készletgazdálkodásra, a koope­rációs kapcsolatok javítására. Törekedni kell a műszaki fejlesztés, a tech­nika és a gyártástechnológia legújabb eredményeinek alkalmazására. Ha­tározott lépéseket kell tenni a gazdaságos termelési és termékstruktúra kialakítására, a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésére. A belföldi szükségletek kielégítése mellett a gazdaságos exportot erőteljesen fokozni kell. Az anyagi ösztönzésen kívül jobban kell építeni a dolgozók aktív kez­deményezésére és szervezett tevékenységére, mindenekelőtt a szocialista munkaversenyre. Olyan közszellemre van szükség, amely fellép a javak hanyag kezelése ellen, elítéli a pazarlást és elősegíti a vállalatok, szövet­kezetek, intézmények és tanácsok rendelkezésére álló eszközök hatéko­nyabb felhasználását. Racionálisabb szervezéssel, a tartalékok feltárásával, hatékonyabb hasznosításával, a tömeges szocialista munkaver­seny «z éle­sítésével kell az eddigieknél gazdaságosabb termelést biztosítani. Az 1972. évi fejlődés, népünk jólétének emelkedése, a további tervidő­szakok megalapozása érdekében a kormány felhívja a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, az üzemek, vállalatok, intézmények, szövet­kezetek vezetőinek figyelmét: tegyenek meg mindent az ez évi népgazda­sági tervben foglaltak végrehajtásáért. A kormány felkéri a társadalmi szerveket, hogy az 1972. évi népgazda­sági terv céljainak széles körű ismertetésével, a szocialista munkaverseny további kibontakoztatásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a lakosságot, a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, valamennyi dolgozót, hogy odaadó munkájukkal biztosítsák az ez évi népgazdasági terv teljesítését. (MTI)

Next