Kisalföld, 1972. április (17. évfolyam, 79-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. ÁPRILIS 8., SZOMBAT ★ XXVIII. ÉVFOLYAM 82. SZÁM Bővítik a futóműgyártást a Vagongyárban Egymillió font sterlingért gépek Angliából A piac igényeihez való igazodás új gazdasági irányítási rendszerünk egyik fontos követelménye. A Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői úgy döntöttek, hogy bővítik az egyik legkeresettebb gyártmányuk, a futóművek gyártását. A negyedik ötéves tervben hatszáznyolcmillió forintot költenek gépek és termelőberendezések, további kettőszázhetvenmillió forintot a forgóalap bővítésére. A gyár partnerei, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák és az NDK-s megrendelők évről évre növekvő mennyiségű futóművet kérnek a győri gyártól. Jelenleg harmincezer hátsóhíd gyártására alkalmasak a Vagongyár termelőberendezései, de az alapos piaci felmérések sürgetően követelik a futóműgyártás fokozását. Ennek érdekében jelentős tárgyalások kezdődtek vezető japán és nyugat-európai cégek, valamint a Vagongyár között olyan transfersorok beszerzésére, melyek nagy termelékenységükkel biztosítják, hogy évi 46 ezer futómű készülhessen a Rába gyárban. A világ legjelentősebb szerszámgépeket gyártó cégei versenyeztek ajánlataikkal a győri vállalatnál, melyek műszaki-kereskedelmi és pénzügyi értékelése alapján végül a Kearney and Trecker angol cég került az első helyre. Ilyen előzmények után került sor Londonban 1972. március 31-én a győri és angol cég közötti megállapodásra. A végső döntést megelőzően tapasztalatszerzés céljából a Rába gyár vezetői meglátogatták a Vauxhall autó- és Perkins motorgyárat, ahol ugyancsak a Kearney and Trecker cég által gyártott különféle transfersorok üzemelnek. A gyárban szerzett tapasztalatok is igazolták a korábbi információkat és megerősítették a választott megoldás helyességét. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy a hídház és transfersorok középső részének üzembe helyezése 1973. április 30-ig megtörténik. A hajtóműház és hídház elő- és utómegmunkáló transfersorainak üzembe állítására pedig 1973. július 31-ig kerül sor. A transfersorok teljes értéke, amely magában foglalja az üzembe helyezési költségeket, valamint a tartalék alkatrészeket is, egymillió font sterling. A szállító cég teljes garanciát vállal a szállítási határidő pontos betartására, valamint a feladattervekben előírt teljesítmény és minőség, valamint karakterisztikai tényezők biztosítására. A szerződés értékétnöveli az a tény is, hogy az angol partner ellenüzletként kettőszázezer font sterling értékben hazánkban gyártott szerszámgépeket vásárol. A megállapodással egyidőben a londoni cégnél megindultak a tervezési munkálatok. A Financial Times, a legrangosabb angol gazdaságpolitikai napilap vezető oldalon, háromhasábos cikkben méltatja az üzletkötést, melyről többek között így ír: több mint egy éve ez a legnagyobb megrendelés, amelyet az angol szerszámgépipar kapott. A magyarországi Rába Művek mgrendelése — figyelembe véve az angol szerszámgépipar nagyságrendjét — komoly jelentőségű. Puskás Csaba Mosonmagyaróváron a szaktanácsadók Mosonmagyaróváron, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának dísztermében rendezték meg tegnap az OMSZB, az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Bizottság évi rendes közgyűlését. A rangos eseményen az ország, megyénk és vendéglátó város politikai, mezőgazdasági tudományos és közigazgatási intézményeinek körülbelül 250 vezetője, valamint mezőgazdasági üzemek irányítói vettek részt. Az OMSZB elnökének, dr. Bíró Gyulának megnyitó szavai után dr. Bélák Sándor egyetemi tanár, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora megemlékezett az intézményes szaktanácsadás 80. éves évfordulójáról. Az 1892- es kolozsmonostori kezdeményezésre a Magyaróvári Akadémián már 1893-ban kezdődött szervezett szaktanácsadás. öt évvel ezelőtt, 1968-ban alakult meg az OMSZB, melynek 427 vidéki kirendeltsége van. Tavaly a díjazott, az úgynevezett árbeépített és a díjmentes szaktanácsadási megállapodások száma meghaladta az 51 ezret. A mintegy 4000 tanácsadóból megyénkbe, 9 szervezetben több mint 300 szakember ad segítséget a mezőgazdasági üzemeknek. Az OMSZB ötödik közgyűlésén dr. Gergely István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettese is részt vett. Részletes előadásában számos adattal példázva szólt a mezőgazdasági soktanácsadás mostani helyzetéről, a jövő feladatairól. — Hazánkban nem alapfokú, hanem legfelsőbb fokú tanácsadásról van szó. A szaktanácsadó munkában résztvevők elemi kötelessége, hogy következetesen képezzék magukat, fejlesszék ismereteiket, különben tevékenységük célját veszíti... — A mezőgazdasági üzemek, vezetői pedig vegyék fontolóra a szaktanácsadásban rejlő lehetőségeket. Kérem a tsz-szövetségek és a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok vezetőit, hogy ebben adjanak segítséget és ösztönzést. A szaktanácsadás nem szégyelni való dolog, ne tekintsék „presztízsveszteségnek”. A miniszterhelyettes ezután arról szólt, hogy: — A tanácsadás továbbfejlesztését a hazai sajátosságoknak megfelelően, a szellemi munkamegosztás differenciálódásával összhangban kell megoldani. Gondoskodni kell a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek különleges pénzügyi támogatásáról, hogy a fejlődésük megalapozását szolgáló alapmunkálatokra szaktanácsadásért folyamodhassanak. Meg kell követelni a monopolhelyzetben levő vállalatoktól az intézményesen szervezett tanácsadási rendszerbe való bekapcsolódást, ezt elsősorban a dohány- és a cukoripartól várjuk. Dr. Gergely István előadása után 25 „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetést és 7 miniszteri dicséretről szóló oklevelet adott át az ország kiváló szaktanácsadóinak. Győr-Sopron megyéből dr. Ferkis József tudományos osztályvezető (mosonmagyaróvári egyetemi kar), Nagy András állattenyésztési felügyelő (Győr), Scheer István növényvédelmi felügyelő (Győr) és Szabó József a megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat osztályvezetője kapták meg a kiváló dolgozóknak járó kitüntetést. A közgyűlés második részében a szakemberek elmondták tapasztalataikat, majd vita következett. (Dömötör) ARA: 80 FILLÉR ZÖLDÜLNEK A KERTEK. — Sora látszik a borsónak, petrezselyemnek, asszonyok szavától hangosak a kerítésközök. A kertészetekben saláták sűrű zöldje harsog, nyárfák zizegnek. (N. m. (elv.) „Kiváltságosak” a szanatóriumokban Jó a gyógyszerellátás Megyénk képviselői az egészségügyről tanácskoztak A Győr-Sopron megyei országgyűlési képviselők pénteken egész napos értekezletet tartottak a Megyei Gyógyszertári Központ kultúrtermében. Józsa Alajos igazgató főgyógyszerész köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Imre Lajos számolt be a képviselőcsoportok elnökeinek budapesti értekezletéről (dr. Révay Zoltán betegsége miatt nem vehetett akkor részt az ülésen), ahol Apró Antal az országgyűlés elnöke ismertette a következő ülésszak programját, új alkotmányunk tervezetét, valamint az egészségügyi törvényjavaslatot. A képviselők megtekintették a Gyógyszertári Központot. Józsa Alajos tájékoztatójából megtudták, hogy megyénk 59 közforgalmú gyógyszertárában tavaly 145 millió forint értékű gyógyszert adtak el. Hat évvel ezelőtt 150, 1971-ben pedig csak 130 gyógyszerész dolgozott megyénkben. Még délelőtt a képviselők átlátogattak a Központi Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat győri adatfeldolgozó központjába is, ahol a korszerű elektromos gépekkel ismerkedtek. Ebédszünet után a megye egészségügyéről tanácskoztak, különös tekintettel az egészségügyi törvénytervezetre. Megjelent Szaló Lajos a Győr-Sopron megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Varga István megyei főorvos, dr. Horváth Ottó a megyei kórház igazgató főorvosa, valamint dr. Kelemen István, a KÖJÁLL igazgatója és dr. Schreiner László, a megyei kórház párttitkára. Nehéz kérdések Kovács Sándor az üzemorvosi ellátás gondjairól kérdezett, Révay Zoltán az iránt érdeklődött, hogy az új törvény milyen fejlődést hoz a győri kórház életében. Pongrátz Imréné kifogásolta, hogy a győri járás betegei csak bürokratikus intézkedések után juthatnak kórházba. Pájer Imre, választói nevében panaszolta: ha a csornai járás községeiben a körzeti orvos szabadságon van, nem tudják a betegek hol lehet a közelben orvost találni. Szemerits Ferencné választókerületének fogorvosi ellátottságát kifogásolta. Bogyai Gyuláné aFolytatás a 2. oldalon.) Ügyeletes riporterein Éjfélre itt a kamion Előfordul, hogy délutánra elfogy a tejföl vagy a túró valamelyik üzletből, azt mondják: „Persze, rekonstrukció van a Tejiparnál”. Valóban, zavart okoz-e az ellátásban a Tejipari Vállalat rekonstrukciója? Tény, hogy emiatt a vállalat nem gyárt túrót, tejfölt. Tatabányáról, Sopronból, Mosonmagyaróvárról szállít, amennyi csak szükséges, illetve amennyit igényelnek a boltok. Délután indul a 12 tonnás hűtőkamion, éjfélre már Győrben van az áruval, s megkezdik az elosztást. Áruforgalom-korlátozást semmiképpen nem okoz a vállalat rekonstrukciója. Érthető viszont azoknak az üzletvezetőknek az óvatossága (különösen a meleg idő érkeztével), akik inkább kevesebbet rendelnek. De akkor azért nincs... No, no! Szép riporttal számol be a Képes Újság április 8-i száma a szövetkezeti kongreszszusról. Az egyik képen traktor vontat — már amennyire kivehető — egy palántázót. A szöveg: „Mezőgazdasági munka 1972-ben. Hol van már a kézikapu?” Hogy hol? Minden nagyüzemi táblán is! Szép, szép, hogy a szövetkezeti kongresszust akarják megtisztelni a mezőgazdasági fejlődést bizonyító tényekkel. Kell is, lehet is, hiszen a gondok, hibák mellett jóval gazdagabb a tára a szövetkezetek eredményeinek. És az sem hiba, elmaradottság és szegénység, hogy még használnak kapát a mezőgazdaságban. Nehogy eldobják őket, mert úgy járnánk, mint a szövetkezeti mozgalom kezdetén a lovakkal, amikor „teljesen gépesítettük a mezőgazdaságot” és annyi ló sem maradt, hogy átessünk a másik oldalára. Villasortól a Vas-hegyig Tizenkét órás szolgálat, állandó ügyelet a soproni Víz- és Csatornaművek nyomásfokozó telepén, a Villasoron. Innét nyomják a vizet a Vashegyre, 800 köbmétert a tárolómedencébe. — Naponta mennyit? Pilz Gyula van szolgálatban. — Kilencszázhatvan—ezerszáz köbméter naponta. — Kiknek jut a víz? — Üdülőknek, Fenyvesnek. — Van-e összefüggés a szivattyú és a tavasz között? — Van bizony. Télen elég volt, ha 11 órakor indítottuk a szivattyút, most meg 10 órakor már indulni kell vele, hamarabb felére apad a tárolómedence. — Nem kényelmetlen a 12 órás szolgálat? — Jó. Több a szabad időm. Rakodás az éhes Győrnek — Itt látni, hogy milyen éhes város Győr —, mondja tréfálkozva Farkas Zoltán, a MÉK győr-szabadhegyi telepének diszponense. (Folytatás a 2. oldalon.)