Kisalföld, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
Szövet miniszter a Győri MEZŐfiP-ben Bővítjük az együttműködést A Győri Mezőgazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalat évek óta gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn szovjet testvérüzemekkel. Motorfelújító, valamint motor- és Diesel-adagoló-felújító gyárakkal kötött szocialista szerződést a győri központtal működő megyei vállalat. A kapcsolatok eredményeként a Szovjetunióban kikísérletezett és meghonosított számos technológiai eljárást alkalmaztak a MEZŐGÉP üzemeiben, és Győrött már bevált technológiai módszereket adtak át szovjet kollégáiknak a magyar szakemberek. A MEZŐGÉP és a szovjet partnerek kapcsolata tegnap új fejezetéhez érkezett. A Szovjetunió hazánkban tartózkodó mezőgazdasági küldöttségének 3 tagja meglátogatta a győri üzemet. A gyár dolgozói eredetileg tegnap pihenőnapot tartottak volna, amikor azonban hét közben értesültek a szovjet delegáció szándékáról, két héttel későbbre halasztották a szabadszombatot. így tegnap a Szoljuz Szolhoz Technika Intézet miniszteri rangban lévő elnöke, Ezsevszkij elvtárs, valamint Korbut elnökhelyettes elvtárs és az Agromas vezérigazgatója, Merkulov elvtárs termelés közben ismerkedhetett meg a jó szervezettségéről, példás rendjéről és tisztaságáról ismert győri vállalattal. — Munkatársaimtól nagyon sok szépet és jót hallottam az önök vállalatáról — mondta Ezsevszkij miniszter Czeller Béla igazgató üdvözlő szavai-ra —, s örülök, hogy most személyesen megismerkedhettem a vállalat központját. Eddig is kedvezőnek tartottuk a Szoljuz Szelhoz Technika és a győri MEZŐGÉP közötti kapcsolatainkat, s ha most a látogatással egy picivel is erősíteni tudjuk barátságunkat, már eredményes volt a küldetésünk. A győri vendéglátók szívélyes kalauzolása mellett ismerkedhettek meg a szovjet szakemberek a győri MEZŐGÉP munkájával. Az üzemben alkalmazott technológiákkal, a motorfelújítás módszerével. A küldöttség kíváncsi volt az anyagok ellenőrzésére, megtekintette a mérőszobát, a laboratóriumot, a vállalat hőkezelő üzemét, motor-végszereldéjét, és megismerkedett a MEZŐGÉP legújabb büszkeségével, az éppen most elkészült hajtóműüzemmel. A szovjet vendégek nagy elismeréssel szóltak a látottakról és mint elmondták, nagy hatást tett rájuk a fegyelmezett munkaszervezés, az anyagok ellenőrzése, és a valamennyi műhelyben tapasztalható példás tisztaság. A szovjet vendégeket elkísérte Győrbe Pesti László, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatója. Tőle érdeklődtünk a delegáció küldetéséről. A huszonhárom vállalatot egyesítő 50 000 munkást foglalkoztató Tröszt vezetője elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja a hazai MEZŐGÉP vállalatok, valamint a Szoljuz Szelhoz Technika együttműködését. A delegáció küldetésének befejezése előtt írják alá a fővárosban a Szovjetunió Minisztertanácsa alá tartozó intézet és a Tröszt tudományos és műszaki együttműködéséről szóló szerződést. A Tröszt elkészítette egy 24 ezer sertés befogadására alkalmas állattartó telep tervezetét. Reményteljes tárgyalások folytak a Tröszt és az Sz. Sz. T. között egyedi berendezések szállításáról, valamint egyéb kooperációs gyártásokról. Mint a vezérigazgató elmondta: a Tröszthöz tartozó 23 vállalatnak 134 gyáregysége van az országban, és közülük a szovjet vendégeknek éppen a győri üzemet akarták bemutatni. A Trösztnek ez a szándéka, valamint a szovjet vendégek óhaja kifejezi, milyen nagyra tartják a győri vállalatnál elért eredményeket. Pesti László úgy értékelte, hogy a magas rangú szovjet küldöttség győri tapasztalatszerző útja rendkívül hasznos volt, és hozzájárulhat a Tröszt és a Szoljuz Szelhoz Technika eddigieknél is eredményesebb együttműködéséhez. F. J. Ezsevszkij miniszter (balról) a forgácsolóüzem munkájával beszélget. — Gyönyörű az önök gyára! — mondta a vendég. — Igazán ideálisak a munkakörülményeik. (Frauhammer L. felv.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!ARA, 1. FORINT AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. MÁJUS 14., VASÁRNAP ★ XXVIII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Eredményes negyedév Növekedett a termelés, nőttek a keresetek A Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron megyei Igazgatósága az alábbi jelentést adta megyénk 1972. I. negyedévi fejlődéséről: Népesség, foglalkoztatottság, keresetek A megye lakónépessége 1971. évben 408 ezer fő volt, 1970. évhez képest mintegy 2000 fővel növekedett. A városok lakossága 3000-rel több, a községeké 1000-rel kevesebb, mint 1970. év végén. A születések száma és az élveszületési arányszám az előző évhez képest csökkent, de még így is magasabb az országos átlagnál. (Ezer lakosra a megyében 15,8, országosan 14,5 élveszületés jutott.) A természetes szaporodás a születések számának visszaesése és a halálozások számának növekedése következtében 1971. évben csökkent. Az év első három hónapjában a foglalkoztatottak száma tovább emelkedett, részben a közgazdasági szabályozók hatására, részben pedig a munkaerő-tartalékok kimerülése következtében a növekedés mértéke a korábbi éveknél lényegesen lassúbb. 1972. 1. negyedévét a keresetek nagyfokú növekedése jellemzi. A munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete a megfigyelt ágazatoknál együttesen 7 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az átlagot meghaladóan változtak a keresetek a mezőgazdaságban, a kereskedelem és a szolgáltatás területén. A munkások átlagkeresetének növekedése közel azonos volt az alkalmazottakéval. A lakosság készpénzbevétele az első negyedévben 1,6 milliárd forintot tett ki, mintegy 9 százalékkal többet, mint 1971 hasonló időszakában. 1972. első negyedévében mintegy 8 százalékkal, közel 60 millió forinttal több munkabért fizettek ki, mint az előző év hasonló időszakában. A munkabérek növekedése elsődlegesen az átlagkeresetek emelkedésével magyarázható, a létszámnövekedés hatása kisebb mértékű volt. A munkaviszonyból származó egyéb személyi jövedelmek között jelentős hányadot képviseltek a nyereségrészesedési kifizetések, melyek mintegy 10 százalékkal meghaladták az 1971. évit. A mezőgazdasági lakosság készpénzbevételei közel 7 százalékkal emelkedtek. A lakosság takarékbetét-állománya csaknem 9 százalékkal emelkedett a negyedév folyamán, így 1972. március 31-én megközelítette a 2 milliárd forintot. Ipari építőipar 1972. I. negyedévében a szocialista ipar 14,8 százalékkal (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János látogatása Somogy megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott. Kaposváron, a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és a város más vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről és időszerű politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. Kádár János ezután vendéglátói kíséretében meglátogatta a kapospulai Ezüst Kalász Termelőszövetkezetet. A vendégeket Illés János, a szövetkezet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoztatta a gazdaság fejlődéséről. A Központi Bizottság első titkára elismeréssel szólt a szövetkezeti gazdák eredményes munkájáról és további sikereket kívánt. Kádár János felkereste otthonában Retek József nyugalmazott tsz-elnököt és családját, s szívélyesen, barátilag elbeszélgetett velük. (MTI) Már nincs sok időjen a nyár A mezekben minden ilyen igaz, ilyen békétől, szeretettől zümmögő, mint ez a májusi parasztudvar. Virágágyások szegélyén fejes saláták borulnak, tarka tyúkok kárálása felett méhzümmögés, s a néni szól a kaptárok felől: „Ne féljenek, ha hord a méh, nem szúr.” A néni törékeny, mint egy porcelán baba, hófehér haja van, és sűrűn, aprókat lép. — Csak tizenkét családdal vesződöm — mondja, ahogy kedvünkért otthagyja a méheket —, de míg szegény uram élt, 60 családunk volt. Ácsmester volt a „szegény uram”, negyvenötben meghalt, a néni meg ma már 76 éves, de ki hinné, ha nem bizonygatná. — A gyerek miatt jöttünk — , szólunk beljebb kerülve a sütemény- és virágszagú szobába, aminek közepén egy öreg zongora. Rebben a néniben riadalom: „mit akarunk a gyerekkel”, de aztán megnyugszik hamar. Özvegy Hencz Gyuláné, a néhai szakonyi ácsmester felesége sosem engedte, hogy kínozza a magány. Mindig is gyerek kellett volna ... Fogadott. Először Csorba Ferit. Pillanatok alatt tele van az asztal fényképekkel, meg szívekkel, meg az anyáknapi dísztávirattal, a Feritől, aki jelenleg Sopronba jár már iskolába, de szünetben idejön a „Mamihoz”, s írta is a legutóbbi levelében: „...Már nem sok idő van hátra, jön a nyár.” Mielőtt kiadják nevelőszülőkhöz az állami gondozott gyerekeket, véleményt kérnek a községi tanácstól is. Ha a községi tanács nem javasolja, hiába kéri bárki is, nincs gyerek. Ha igen, akkor megérkezik a három-, vagy hatéves, a kislány vagy a kisfiú, az állam ellátja ruhával, s havonta küldi a pénzt a nevelőszülőknek. A Csorba Ferit, úgy hírlik, megtagadta az anyja, most azt kellene írnom, az igazi. De hát micsoda hazugság lenne ez! Ahogy így beszélgetünk, említi a tanácselnök, Győre Ferenc, hogy nyáron, mikor épültük az iskolát, jön a Feri gyerek: „Elnök bácsi, adjon nekem valami munkát!” Milyen munkát adhatnék? „Hát a kőművesek mellett adjon. Pénzt akarok keresni.” Aztán minek neked a pénz? „Órára.” Dolgozott is a Feri, keresett annyit, hogy kapjon egy órát, de amilyent ő vett, az nem olcsó. Mondom, hát ez hogy sikerült? „Kiegészítette az Édesmami.” Csorba téri nagy, bekeretezett színes képe ott lóg a falon, a másik szobában. Fényes rajta a szeme. — És ez a matrózruha a széken? — A kislányé, öt óvodás kora óta nevelem, most harmadik osztályos. Neki élnek a hozzátartozói, s hivatalosan nem is tagadták meg. De ez talán rosszabb, mintha minden szállal a nevelőszülőhöz tudna kötődni. A matrózruhát a Mami vette. Szombaton bál lesz az iskolában, hát csináltatott neki a Mami báli ruhát is. Piros szoknya, piros mellény, hímzett blúz, de milyen csodálatosan szép hímzés! — Ki hímez ma ilyen szépen? — Éppen ide tart, neki is van nevelt gyereke. Farkas Julianna nénivel berobban a vidámság és tréfa. — Ugye, szép? — Ragyog, ahogy kézben látja remekművét. — Van még ehhez türelme? — Hogy van-e? Hát örömét leli benne az ember. — Az otthonból ellátogatnak a nevelőszülőkhöz? Említi erre Hencz néni. — Es bizony! — Húshagyó kedden voltak legutóbb, éppen fánkot sütöttem. De nézzék már, mit csinált magának az udvaron az a kislány! Házat. Hulladékládából, rossz ponyvából, s ide hurcolja a „kincseit”. Aztán tovább üres a hoszszú udvar, egészen a kaptárokig, gyümölcsfákig. „Itt fociznak, ha megjön szüretre a Feri gyerek.” Egyszer csak hallom, hogy Farkas néni átkiált a kapun: „Gyere, fiam, itt vagyok.” Benyit egy búzavirágszemű, lenhajú legényke, harsány csókolommal. — Mi volt az iskolában, fiam? — Ötös, négyes. — Ötös, négyes? Nézzék már, ugye szép ez a gyerek? Pedig hogyan hoztam én ezt ide! Korbonits Gyurka, igazán szép kis srác, alig múlt hároméves, amikor nevelésre fogadta Farkas Julianna, s még beszélni se igen tudott. Nem volt szellemi fogyatékos, csak éppen tönkretették a szülei. Fél év múltán óvodába mehetett, most már nyolcadik éve virul, ragyog, rúgja a focit, nagyokat köszön, s a dermesztő rémület csak jobban a tekintetében, amikor megkockáztatjuk a szót: „elvisznek”. „Megnőnek, elmennek“ — beszéljük, mikor búcsúzunk, erre Hencz néni: „Ahol születtek, egyszer onnét is elmennek, ez vigasztal.” Ahogy áll a kiskapuban, fényük a fehér haja. G. Szabó HÁLÁS ÖREGEK "A mai öregeket megtörte az élet. Munka, szenvedés jutott nekik osztályrészül: átélték a két háború borzalmait s közte a gyötrelmes évtizedeket. A nyolcvanéveseknek a munkaeszköz már rég kihullott a kezükből, és ha egyedül vannak a világban, ha nincs család, rokonság, a közösségnek kell segítenie őket. A Győrszemere községi Tanács gondoskodásából hat éve létesült az öregek napközi otthona. Huszonkét idős, beteg, magatehetetlen ember ellátását végzi. Ez a törődés a költségvetést évenként 124 000 forinttal terheli, de a munkában megtört emberek hálája, az öregség derűje nem juttatja eszünkbe a számokat. Győrszemere szívesen vállalja ezt a kiadást, és a Hazafias Népfront győri járási bizottsága közvetítésével társakat is talált: a Magyar Vagon- és Gépgyár Radnóti Miklós szocialista brigádját. A győri gyár brigádja tegnap délelőtt látogatta meg a győrszemerei öregek napközi otthonának lakóit. Francia Gábor, a községi tanács elnöke és Nagy Károly, a Hazafias Népfront községi elnöke köszöntötte őket és a néniket, bácsikat. A Radnóti Miklós szocialista brigád szerződésben vállalta az öregek napközi otthonának pártfogolását. Állandó kapcsolatot tartanak majd Világi Viktornéval, a napközi otthon vezetőjével. Segítik a karbantartási munkákat, az otthon környékének csinosítását. A szerető gondoskodást, törődését a 84 éves özvegy Németh Józsefné köszönte meg. Az egyik kisdobos szavalta: „Fáj a szíve, és nincs aki megkérdi: Nagyanya, hát ki bántotta meg?’’ Győrszemerén eddig is megkérdezték, és ezután a győri Radnóti Miklós szocialista brigád is megkérdezi, és gondoskodó szeretettel felel rá. ____ (1.)