Kisalföld, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Elutazott Indira Gandhi Pénteken délután elutazott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ Ara, so fillor AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. JÚNIUS 24., SZOMBAT ★ XXVIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM Befejezte tanácskozását az országgyűlés ülésszaka Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után elsőnek dr. Petri Gábor szólalt fel. Dr. Petri Gábor (Csongrád megye, 2. választókerület) a szegedi sebészeti klinika igazgató főorvosa hangoztatta: a pénzügyminiszteri expozé azt tükrözi, hogy a népgazdaság fejlődése várhatóan a negyedik ötéves terv elhatározott programja szerint alakul a továbbiakban is. A továbbiakban egészségügyi kérdésekről beszélt, végezetül a kórházépítkezések költségproblémáit tette szóvá. A törvényjavaslatot elfogadta Rubóczki Istvánná (Szabolcs-Szatmár megye, 5. vk.). Az ibrányi takarékszövetkezet elnöke beszámolt választókerületének elmúlt évi gazdasági fejlődéséről, majd vázolta a még megoldásra váró gondokat. A törvényjavaslattal egyetértett, elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Cserna Sándor (Baranya m., 5. vk.), a Mecseki Ércbánya Vállalat csapatvezető vájára a munkásközvélemény kérését tolmácsolta az illetékeseknek : az eddigieknél is fokozottabban ellenőrizzék az árak alakulását, vessenek gátat az indokolatlan áremelési törekvéseknek, majd beszámolt az Ércbánya Vállalat, illetve a Pécs városi tanács gazdálkodásának tapasztalatairól. A törvényjavaslatot elfogadta. Pakurár Miklósné pedagógus, (Hajdú-Bihar megye, 14. vk.), az alsó- és középfokú oktatás fejlesztésének gondjairól, eredményeiről beszélt, örömmel nyugtázta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a legfontosabb teendők közé sorolta a közoktatás fejlesztését. A zárszámadást elfogadta. Horváth László (Somogy, 4. vk.) a nagybajomi tsz elnöke, a többi között a mezőgazdaság támogatásának rendszerével foglalkozott. A törvényjavaslatot elfogadta. Pázsit Árpád (Budapest, 44. vk.), a Telefongyár osztályvezetője a készletek alakulásával, illetve a készletek növekedésével foglalkozott. A törvényjavaslatot elfogadta. Szünet után Varga Gáborné elnöklésével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta, s Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre, évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúlag elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter szólalt fel II pénzügyminiszter válasza Bevezetőben megállapította, hogy a miniszteri expozé — s azon belül az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának értékelése —, valamint a képviselők hozzászólásai egyöntetűen azt tükrözték, hogy a gazdaságunk általános fejlődése töretlen, az alapvető tervcélokat elértük. Egységes vélemény alakult ki abban is, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki, mindenekelőtt azok az intézkedések, amelyeknek célja a nagyobb tervszerűség biztosítása, rendteremtés, a beruházások körében, továbbá azok az intézkedések is, amelyeknek a jövedelemaránytalanságok és az ezzel kapcsolatos visszásságok megszüntetése volt a céljuk. A vélemények egységét fejezi ki az az egészséges türelmetlenség is — tette hozzá a triniszter —, amely a megoldásra váró kérdésekben az üzemek, vállalatok részéről megnyilvánuló, s amelynek a képviselők a parlament plénumán hangot adtak. Egészséges türelmetlenség a pénzügyi szervezet részéről is fennáll annak érdekében, hogy a népgazdaság költségvetési helyzete még tovább szilárduljon. Az elhangzott észrevételek közül a pénzügyminiszter főleg azokat emelte ki, amelyek az elmúlt évi gazdálkodással kapcsolatban arra mutattak rá, mely területen nem használták fel elég hatékonyan a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, hol gazdálkodtak rosszul, milyen módon lehetne biztosítani az anyagi eszközök ésszerűbb elosztását stb. Hozzáfűzte, a maga részéről derűlátó az említett kérdések megoldását illetően, ugyanis a kérdések sokrétű és szakszerű felvetése azt tükrözte, hogy az említett területeken dolgozók, valamint az országgyűlés tagjai kellő tapasztalatokkal, nagyon sok jó elgondolással rendelkeznek ahhoz, hogy további előrehaladást tudjunk elérni. A továbbiakban a pénzügyminiszter részletesen foglalkozott a tanácsi gazdálkodás helyzetével, problémáival. A gondok megoldását illetően a pénzügyminiszter bejelentette, az elmúlt évi tapasztalatok alapján a tanácsi költségvetések számára biztosított 1973. évi állami támogatást már ennek a félévnek a közepén — az egész évre szóló összeget — kiutalták, kérte a tanácsokat: ésszerűen beosztva gazdálkodjanak az eszközökkel. A továbbiakban a pénzügyminiszter a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos észrevételekre válaszolt. Népgazdaságunk helyzetéről szólva hangoztatta: figyelemre méltó a termelékenység javulása, hasonlóképpen az export-import arányának alakulása. Gond viszont, hogy az ipari termelés növekedési üteme egy-két területen lassúbb, mint a korábbi években volt. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos észrevételekre kitérve, a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, fogadja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány a Parlament plénumán elhangzott javaslatokról külön intézkedési tervet készít és fogad majd el, s az észrevételekre vagy külön, vagy a jövő évi költségvetés összeállításánál visszatérnek majd. Említést tett a pénzügyminiszter a vitában elhangzott külpolitikai kérdésekről is. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. — A törvényjavaslat kidolgozása során — az alkotmányban foglalt alapvető rendelkezésekkel összhangban —• az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követelményei vezettek bennünket. — Bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység: az igazságszolgáltatás. — Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. A bíróságok és döntőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. — A számadatok mindennél jobban mutatják, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek kapcsolata a lakossággal milyen kiterjedt. — Nem lehet hallgatni néhány olyan körülményről, amely ma nagymértékben nehezíti és lassítja az ügyintézést. Gondolok itt többek között eljárási jogszabályaink bonyolultságára, nehézkességére, amelyeket még ebben az esztendőben jelentősen egyszerűsíteni fogunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pereskedésekről is. Ma az a helyzet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett üggyel érdemben köteles foglalkozni akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. A miniszter a továbbiakban az előterjesztett törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt. — Tisztelt Képviselő Elvtársak! — Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek a követelménynek tesz eleget a törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető és polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonynyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthetőbbé tesszük az igazságszolgáltatási szervezet rendszerét, hiszen megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamosságot, a széttagoltságot. A bíróságok állami szervezetünkben különleges helyet foglalnak el. Különleges helyzetük nem valami kivételezettségből, hanem a bírói függetlenségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányításuk elveit és módszereit törvényben pontosan szabályozni. (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Korom Mihály felszólalása Dr. Korom Mihály Országházi pillanatképek Csütörtökön, az ülés befejeztével Kovács Sándor nem sietett szállására, hanem dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter társaságában beszélgetett a Parlament folyosóján. Győri választóinak panaszát s kérését mondotta el a miniszternek: indítsa meg a MÁV újból a Győrből reggel 6,20 órakor induló gyorsvonatot. A megyeszékhelyről ugyanis sok embernek kell különböző ügyek intézése végett reggel 9 órára a fővárosban lennie. A jelenlegi 7,20 órakor induló gyorsvonattal sokszor még 10 órára is nehezen ér oda az ember. Kovács Sándor másik kérése az volt, hogy a Wiener Walzer gyorsvonaton — úgy, ahogy a télen — nyáron is utazhassanak belföldiek. Dr. Csanádi György gyors intézkedést és választ ígért. ★ Dr. Révay Zoltán pénteken, az ülés kezdete előtt már a Győr-Sopron megyei képviselők július 3-i értekezletét szervezte. Képviselőink végigjárják az egész megyét, hogy a helyszínen tájékozódjanak arról, hogy a KPM Közúti Igazgatósága, a MÁV, a GySEV milyen módon valósította meg a közlekedéspolitikai koncepciót. Erre a monstre értekezletre Révay Zoltán meghívta Varga Gábornét, az országgyűlés alelnökét, dr. Törőcsik Istvánt, az országgyűlés irodájának vezetőjét és dr. Szabó Kálmánnét, az országgyűlés irodájának csoportvezetőjét. Pongrácz Imréné a szünetekben az országgyűlés hatalmas könyvtárában búvárkodott. A népszerű képviselőasszony, aki kiváló pedagógus, a közeli jövőben a Hazafias Népfront kérésére a nőbizottság elnökeinek tart előadássorozatot. Ahhoz keresett jó anyagot. ★ Kocsis Józsefet sem a büfében nem láttuk, sem az ebédnél a Vadászteremben. Az viszont feltűnt, hogy még az ülésteremben is egy vastag könyvet szorongatott a kezében. Nehezen sikerült kiderítenem Kocsis József önkéntes száműzetésének titkát: harmadik diplomájának utolsó vizsgájára készül. A Politikai Főiskolán hétfőn ad számot arról, hogy mit tud a magyar munkásmozgalom történetéről. Erre készül a vastag könyvből minden szabad idejében. ★ Ebédszünet előtt Kovács Sándor Gáspár Sándorral, a Politikai Bizottság tagjával beszélgetett a társalgóban. Hozzájuk csatlakozva megtudtam, hogy a győri képviselő a vasutasok és postások nyugdíjproblémáira hívta fel a SZOT főtitkárának figyelmét és kérte segítségét. Gáspár elvtárs megígérte, hogy rövid időn belül megvizsgáltatja az ügyet, és azonnal tájékoztatja a képviselőt. ★ Dégen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke „nagyon kapós” a Győr megyei képviselők között. Weiszböck Rezsőné személyesen, majd hivatalában telefonon is kereste. A Soproni Szőnyeggyár ugyanis Ábrahám-hegyen egy húszszemélyes üdülőt létesít dolgozóinak. Üzembe helyezésének egyik feltétele, hogy a napi 3 köbméter ivóvíz fogyasztására alkalmas vezetéket bekössék a nyaralóba. Eddig ezt sehol nem sikerült elérni. Dégen Imre, reméljük, eleget tesz Weiszböckné kérésének, és még az idén nyáron Badacsonyban tölthetik jól megérdemelt pihenőjüket a szőnyeggyári dolgozók. ★ Győr-Sopron megyében sokat panaszkodnak a háztáji gazdaságok tulajdonosai, hogy nem haladhatnak a korszerű gépesítés útján, mert nem lehet kapni például fejőgépet és kis permetezőgépet sem. Riba Miklós és Payer Imre tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba látogatott, ahol dr. Mészáros István ellenőrzési főosztály vezetőjének mondották el az említetteket. A főosztályvezető határozott ígéretet tett a két képviselőnek, nyugtassák meg választóikat, jövőre nem lesz hiány mezőgazdasági kisgépekben. Imre Béla