Kisalföld, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
Ügyeletes riportereink jelentik Megérett a ribiszke Tegnap kezdte meg az őszi árpa aratását a Soproni Állami Gazdaság, négy kombájnnal indult az árpaföldekre. A repcét már a múlt héten rendre vágták. — Jól kidolgozott ütemtervet készítettünk — mondta Vinkovics Ferenc főágazatvezető —, s ezt minden körülmények között szeretnénk tartani. A terv szerint napi hetvenkét holdat kell learatniuk a kombájnoknak, hogy húsz nap alatt befejezhessük az aratást. A búzával együtt összesen 1560 hold gabonát kell levágni. Az aratás mellett kezdtek-e még új munkához a hét első napján? — Igen, a Brand-majorban megkezdték a piros ribiszke szedését. A Hűtőháznak szállítjuk. Kétnapos vendégség A szomszédos Komárom megyei Hazafias Népfront-bizottság harminctagú küldöttsége — Nagy Antal megyei elnök és Izsáki Mihály megyei titkár vezetésével — látogatott Győr-Sopron megyébe szombaton és vasárnap. A vendégeket dr. Hajós Vilmos, a Hazafias Népfront Győr- Sopron megyei titkára fogadta. Szombaton Győrt nézték meg a vendégek, délután a fertődi kastélyt és a nagycenki Széchenyi-mauzóleumot tekintették meg, majd este a fertőrákosi barlangszínpadon Fidelio előadásában gyönyörködtek. Vasárnap reggel Sopron város népfronttitkára, Seregély Zsigmond köszöntötte a vendégeket, tájékoztatta őket a soproni ünnepi hetekről, majd Sopron és a Lövérek szépségeivel ismerkedtek a Komárom megyeiek. A szívélyes fogadtatást a Győr-Sopron megyei népfrontaktívák meghívásával viszonozta a Komárom megyei küldöttség. Megtépett lombok Szépen lombosodnak már Győrött az Árpád úton a csemetefák, kicsinyke kis árnyékkal meg-megtörik az út melegét. Alattuk szórakozott hétfőn délután két fiatal. Nem tinik, húsz-huszonöt éves lányok kék farmerban. A szórakozás a következő volt: egy ugrás, egy maroknyi levél. A következő fánál megint egy ugrás, megint egy maroknyi levél, s így végig, a Rába mozitól a mentőállomásig, a sikert mindig hangos vihogás kísérte. És egész úton (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AKA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. JÚLIUS 4., KEDD , XXVIII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM Ez már az igazi aratás. A kombájnos előtt hatalmas gabonatábla, mintha szőke tenger hullámozna. A kalászt lábáról falja, habzsolja a kombájn. Mire delelére gurul a nap, már félig kopasztva a tábla, por úszik a gép után, csíp a por és az árpaszálka, s a motor állandó zúgása, moraja befészkel a fül járataiba, hogy még éjszaka is hallja álmában a kombájnos. Aratással kezdték a búcsút Jól fizet a Szilvadomb Levélen a vasárnap reggel ünneplősebb a szokottnál. Búcsúsok bontják a sátrakat, a férfiak demizsonokkal forgolódnak a vendéglőtől a családi házig, frissen sütött pecsenyeillat úszik az udvarok fölött. Búcsú lesz Levélen. Ezért alig hiszek a szememnek, Levélt elhagyva, Hegyeshalom felé véve az útirányt, mikor kombájnok piros testét pillantom meg az egyik ősziárpa-táblán. A két kombájn átlósan kezdett folyosót a gabonában, s középtájon pihen. A két vezető a két segédvezetővel a gépek árnyékában reggelizik. — Kényszerpihenő — mondja az egyikük —, dőlt az árpa, a harmat még nem szállt fel, befullad a gép. S hogy lassan párolog a harmat a földre borult szalma, kalász körül, van idő szóra, ismerkedésre. Horváth Tibor az egyik SZK—4-es vezetője, segédje Csizmadia István. — Már tizedik esztendeje, hogy először kombájnra ültem. Akkor még gépállomások segítettek a téeszeknek az aratásban, így aztán Mosonmagyaróvár környékén majdnem mindenütt arattam, ötszáz, hatszáz holdat vágtam le évente — beszéli Horváth Tibor. — Mint kombájnosnak, mi volt a legszebb élménye? — Még a gépállomáson dolgoztam, mikor évekkel ezelőtt a lébényi Búzakalász Téeszben hét és fél vagon búzát arattam le kombájnnal tizenkét óra alatt. Csizmadia István segédvezető az idén ült először kombájnra, Fábri András mellett Czut László a segédvezető. — Csak én nem vagyok téesztag — mondja Czut László. — Mosonmagyaróvá(Folytatás a 2. oldalon.) IFJÚ VENDÉGEK HANGVERSENYEZTEK. Vasárnap délelőtt a pécsi úttörő-fúvószenekar szórakoztatta a látogatókat, soproniakat a város utcáin. (Lobenwein Tamás felvétele) Szervezett csibék Tudja-e a kedves olvasó, hogy a tojásból ma kibújó pelyhes kiscsibe éppen 54 nap múlva kerülhet az üzletekbe, a keltetőből kiszedett naposkacsára 53 napot kell várni, a libára pedig 58 nap múlva illik a pecsenye jelző. A háziasszonyoknak ezeket nem kell ismerniük. A szakemberek dolga, hogy számon tartsák a gazdaságokban milliószámra gyarapodó baromfiakat, ismerjék az útjukra induló friss falkákat. Ők azonban egyetlen napot, jóformán órát sem hibázhatnak. A csibék 54 napra érik el az 1,3—1,4 kilogrammot és a mai fejlett tartási módszerek alapján biztosan ki lehet számítani, hogy a liba 58 nap alatt érik a háziasszony tepsijébe. Tíz év mérlege A Győri Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói számára ezek nagyon is közismert adatok. Ebből azonban még nem következik törvényszerűen, hogy akkor és olyan baromfit vásároljunk, amilyenre éppen gusztusunk támad. Győr-Sopron megye gazdaságaiban az elmúlt 10 év alatt tízszeresére gyarapodott a baromfitenyésztés. Tízszeres feladatot ró ez a feldolgozókra. Az élet minden területén hallatlanul megnövekedtek a tennivalók. A többletmunka az ország gyarapodásának kellemes és gondot adó következménye. A vállalatoknak ritmust kell váltaniuk, gyorsabb ütemre kell kapcsolniuk, hogy meg tudjanak felelni. Ehhez a munkához kívánt segítséget nyújtani az MSZMP Központi Bizottsága, amikor tavaly decemberben határozatot hozott a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről. Tanulságos lehet megvizsgálni, miként érik be a határozat, az üzemekben, miként mutatkozik a haszna azoknál a vállalatoknál, melyekben jól értelmezték a feladatokat. Győr-Sopron megye fogyasztóközönsége ma kissé profán megfogalmazással „szervezett” csibét fogyaszt és ez annak a következménye, hogy a Győri Baromfifeldolgozó Vállalat megértette a párthatározatból, miben kell keresnie a tartalékait. Harmincmillió haszna A baromfifeldolgozóknak a legteljesebb összhangban kell lenniük a keltetőállomásokkal, a gazdaságokkal, a hűtőházzal és a fogyasz(Folytatás a 3. oldalon.) Okulás egymás tapasztalataiból nyugat-szlovák szakszervezeti küldöttség látogatása Mint vasárnapi számunkban jeleztük, tegnap délelőtt a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának vendégeként Győrbe érkezett a Nyugat-szlovákiai Szakszervezetek kerületi Tanácsának négytagú küldöttsége Jozef Grozaj titkár vezetésével. A küldöttséget az SZMT munkabizottságainak vezetői fogadták az SZMT székházában. Glázer Géza megbízott vezető titkár köszöntötte az SZMT küldöttségének nyugat-szlovákiai látogatását viszonzó delegációt, s tájékoztatta a Győr-Sopron megyei, 125 ezer szervezett dolgozót magába foglaló szakszervezeti szervek hatásköréről, tevékenységéről. Mint a beszámolóból kitűnt, a szakszervezet a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő döntések meghozatalában és megvalósításában, az intézkedések hatásának ellenőrzésében kezdeményező szerepet tölt be. A közvetlen munkahelyi tevékenységen túl hatásosan közreműködik a területpolitikai irányelvek meghatározásában és megvalósításában. A delegáció tagjait különösen érdekelte a szakszervezeti kereskedelmi ellenőrök tevékenységéről szóló tájékoztatás. Elismeréssel és örömmel hallották, hogy a társadalmi ellenőrök jelzéseit az illetékes állami szervek kellő figyelemmel fogadják, és a fogyasztók érdekeit szolgáló intézkedések követik e jelzéseket. Jozef Grozaj elvtárs tájékoztatójából megtudhattuk, hogy az egymillió-nyolcszázezer lakost magába foglaló Nyugat-Szlovákiában háromszázezernél több szervezett dolgozót fog össze a Kerületi Szakszervezeti Tanács. A kerület ipara évi húszmilliárd korona termelési értéket állít elő. A dolgozók 77 százaléka vesz részt a szocialista munkaverseny különböző formáiban, több mint ötezer brigádban küzdenek a szocialista cím elnyeréséért. A munkaversenynek tulajdonítható nagyrészt, hogy a múlt évi népgazdasági tervet 102 százalékra teljesítették az üzemek dolgozói. A kerület mezőgazdasága is szép eredményeket ért el Csehszlovákiában két esztendeje állami irányítás alá került a társadalombiztosítási tevékenység. Ennek tapasztalatairól érdeklődött Mező József, az SZMT munkásvédelmi főfelügyelője. A vendégek válaszából kiderült, hogy változással jelentősen csökkent a szakszervezetek hatásköre a munkásvédelmi és társadalombiztosítási tevékenységre, s — a delegáció tagjainak értékelése szerint — ez nem vált a dolgozók javára. Lanyhult a dolgozók egészségének, testi épségének védelméért végzett megelőző tevékenység, az üzemi balesetek miatti személyes felelősségre vonás. További gond, probléma még, hogy a nyugat-szlovákiai üzemekben a termelés jövedelmezőbbé tételének előtérbe kerülésével párhuzamosan a szociális gondoskodás csökkentésének törekvésével találják magukat szembe a szakszervezetek. Szembetűnően csökkent például az üzemi étkeztetésben részt vevők aránya, sok munkahelyen szüntetik meg e szolgáltatást. A Csehszlovák Szakszervezeteknek a közelmúltban megtartott kongresszusa e kedvezőtlen tendenciák megszüntetésére mozgósított. Az SZMT vezetői e témával kapcsolatosan elmondották, hogy nálunk a gazdaságirányítás reformjának életbelépése óta is állandóan, egyenletesen nő a közvetett juttatások aránya, ezt kormányrendeletek is előírják. A különböző munkahelyeken azonban az adottságoknak megfelelően olykor harcolnia kell a szakszervezetnek az egyoldalú, csak termelésközpontú szemlélettel szemben. Ebben az évben a szakszervezeti munkásvédelmi felügyelők 165 esetben tettek intézkedést gépek, gépsorok leállítására, mivel ezeknek üzemeltetése a dolgozók biztonságát veszélyeztette. A közös gondok, teendők megbeszélése közben gyorsan múltak az órák, sok megbeszélnivaló elhalasztódott, mivel a küldöttséget várták a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban. — Kölcsönös látogatásaink célja, értelme, hogy tanuljunk, okuljunk egymás eredményeiből, gyengeségeiből — mondotta Grozaj elvtárs a megbeszélés végén. Délután a küldöttség a Grabotex üzemi bizottságának munkájával ismerkedett, majd az adyvárosi lakónegyedet tekintette meg. Ma Sopronba látogat a Nyugat-szlovákiai kerületi Szakszervezeti Tanács küldöttsége. J-né Műemlékvédelmi szakemberek szemleútja megyénkben Tanácskozott az ICOMOS III. kongresszusa Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS III. kongresszusa június 25- én kezdődött Budapesten. A kongresszus ötszáz résztvevője a múlt héten vezetőségválasztó közgyűlést is tartott. Az ICOMOS elnökéül újfent az olasz Piero Gazzolát választották. Dr. Dercsényi Dezső Kossuth-díjas művészettörténész, a Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese, a magyar nemzeti bizottság elnökeként ismét tagja az ICOMOS tizennégy tagú végrehajtó bizottságának. A kongresszus tagjai a közgyűlésen kívül vetítettképes szakmai előadásokon, kollokviumokon vettek részt, megbeszélték a romba dőlt vagy háborús károkat szenvedett, esetleg foghíjas műemléki épületek újjáépítésének módját. Vitatták: helyes-e a modern eszközök alkalmazása a részta utalások során. Merényi Ferenc, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatója hozzászólásában például azt hangoztatta, hogy hazánkban a műemlékek beillesztését a városfejlesztésbe már a háború óta sikeresen alkalmazzák, csakúgy, mint a modern építészeti kialakításokat a műemlék épületek belsejében. A kongresszus résztvevőinek programjában négynapos tanulmányút is szerepelt. A szakemberek a gyakorlatban nézhették meg a Merényi Ferenc által említett építkezésformát. Pannonhalma, Győr, Lébény műemléki nevezetességei után vasárnap a soproni városmagot tekintették meg, majd Sopron külvárosában a Halász utca 1. számú, a XV. századból származó gótikus lakóház befejezéshez közeledő rekonstrukcióját tanulmányozták. Sopronból Hidegségre utazott a száztagú csoport. Ott a román kori templom felújításával ismerkedtek. Az egykori körtemplomhoz az idők folyamán toldaléképületeket illesztettek. Jelenleg a román kori rész leválasztását végzik. Az építészeti munkák végeztével újítják fel a román kori freskók tömegét. A fertődi kastéllyal való ismerkedés után az útirány ismét Sopron volt. Kertvárosban a hegyi templom kínálkozott szemlélésre. Az ottani látogatás után Sopronhorpács, Kőszeg, majd a Balaton nevezetes műemlékegyütteseit keresték fel. A nagyszabású nemzetközi III. ICOMOS-kongresszus ma ér véget. A világ minden tájáról hazánkba érkezett műemlékvédelmi szakemberek ülésein megfogalmazódott a közös vélemény, amely szerint a műemlékvédelemben legfontosabb a múlt történelmi emlékeinek megóvása, a helyreállítás tudományos megalapozottsága. Udvardi