Kisalföld, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

Ügyeletes riportereink jelentik Megérett a ribiszke Tegnap kezdte meg az őszi árpa aratását a Soproni Ál­lami Gazdaság, négy kom­bájnnal indult az árpaföldek­re. A repcét már a múlt hé­ten rendre vágták. — Jól kidolgozott ütemter­vet készítettünk — mondta Vinkovics Ferenc főágazat­­vezető —, s ezt minden kö­rülmények között szeretnénk tartani. A terv szerint napi hetvenkét holdat kell learat­niuk a kombájnoknak, hogy húsz nap alatt befejezhessük az aratást. A búzával együtt összesen 1560 hold gabonát kell levágni.­­ Az aratás mellett kezd­­tek-e még új munkához a hét első napján? — Igen, a Brand-majorban megkezdték a piros ribiszke szedését. A Hűtőháznak szál­lítjuk. Kétnapos vendégség A szomszédos Komárom megyei Hazafias Népfront-bi­zottság harminctagú küldött­sége — Nagy Antal megyei elnök és Izsáki Mihály me­gyei titkár vezetésével — lá­togatott Győr-Sopron megyé­be szombaton és vasárnap. A vendégeket dr. Hajós Vilmos, a Hazafias Népfront Győr- Sopron megyei titkára fogad­ta. Szombaton Győrt nézték meg a vendégek, délután a fertődi kastélyt és a nagy­cenki Széchenyi-mauzóleu­­mot tekintették meg, majd este a fertőrákosi barlang­színpadon Fidelio előadásá­ban gyönyörködtek. Vasárnap reggel Sopron vá­ros népfronttitkára, Seregély Zsigmond köszöntötte a ven­dégeket, tájékoztatta őket a soproni ünnepi hetekről, majd Sopron és a Lövérek szépségeivel ismerkedtek a Komárom megyeiek. A szívé­lyes fogadtatást a Győr-Sop­ron megyei népfrontaktívák meghívásával viszonozta a Komárom megyei küldöttség. Megtépett lombok Szépen lombosodnak már Győrött az Árpád úton a cse­metefák, kicsinyke kis ár­nyékkal meg-megtörik az út melegét. Alattuk szórakozott hétfőn délután két fiatal. Nem tinik, húsz-huszonöt éves lányok kék farmerban. A szórakozás a következő volt: egy ugrás, egy maroknyi levél. A következő fánál me­gint egy ugrás, megint egy maroknyi levél, s így végig, a Rába mozitól a mentőállomá­sig, a sikert mindig hangos vihogás kísérte. És egész úton (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AKA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. JÚLIUS 4., KEDD , XXVIII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM Ez már az igazi aratás. A kombájnos előtt hatalmas gabonatábla, mintha szőke tenger hullámozna. A kalászt lábáról falja, habzsolja a kombájn. Mire delelére gurul a nap, már félig kopasztva a tábla, por úszik a gép után, csíp a por és az árpaszálka, s a motor állandó zú­­gása, moraja befészkel a fül járataiba, hogy még éjszaka is hallja álmában a kombájnos. Aratással kezdték a búcsút Jól fizet a Szilvadomb Levélen a vasárnap reggel ünneplősebb a szokottnál. Búcsúsok bontják a sátrakat, a férfiak demizsonokkal for­golódnak a vendéglőtől a csa­ládi házig, frissen sütött pe­csenyeillat úszik az udvarok fölött. Búcsú lesz Levélen. Ezért alig hiszek a sze­memnek, Levélt elhagyva, Hegyeshalom felé véve az út­irányt, mikor kombájnok pi­ros testét pillantom meg az egyik ősziárpa-táblán. A két kombájn átlósan kezdett fo­lyosót a gabonában, s közép­tájon pihen. A két vezető a két segédvezetővel a gépek árnyékában reggelizik. — Kényszerpihenő — mond­ja az egyikük —, dőlt az ár­pa, a harmat még nem szállt fel, befullad a gép. S hogy lassan párolog a harmat a földre borult szal­ma, kalász körül, van idő szóra, ismerkedésre. Horváth Tibor az egyik SZK—4-es vezetője, segédje Csizmadia István. — Már tizedik esztendeje, hogy először kombájnra ül­tem. Akkor még gépállomá­sok segítettek a téeszeknek az aratásban, így aztán Mo­sonmagyaróvár környékén majdnem mindenütt arattam, ötszáz, hatszáz holdat vág­tam le évente — beszéli Hor­váth Tibor. — Mint kombájnosnak, mi volt a legszebb élménye? — Még a gépállomáson dol­goztam, mikor évekkel ez­előtt a lébényi Búzakalász Téeszben hét és fél vagon búzát arattam le kombájnnal tizenkét óra alatt. Csizmadia István segédve­zető az idén ült először kom­bájnra, Fábri András mel­lett Czut László a segédve­zető. — Csak én nem vagyok téesztag — mondja Czut László. — Mosonmagyaróvá­(Folytatás a 2. oldalon.) IFJÚ VENDÉGEK HANGVERSENYEZTEK.­­ Vasárnap délelőtt a pécsi úttörő-fúvószene­­kar szórakoztatta a látogatókat, soproniakat a város utcáin. (Lobenwein Tamás felvétele) Szervezett csibék Tudja-e a kedves olvasó, hogy a tojásból ma kibújó pelyhes kiscsibe éppen 54 nap múlva kerülhet az üzletekbe, a keltetőből kiszedett napos­kacsára 53 napot kell várni, a libára pedig 58 nap múlva illik a pecsenye jelző. A há­ziasszonyoknak ezeket nem kell ismerniük. A szakembe­rek dolga, hogy számon tart­sák a gazdaságokban millió­­számra gyarapodó baromfia­kat, ismerjék az útjukra in­duló friss falkákat. Ők azon­ban egyetlen napot, jófor­mán órát sem hibázhatnak. A csibék 54 napra érik el az 1,3—1,4 kilogrammot és a mai fejlett tartási módszerek alapján biztosan ki lehet szá­mítani, hogy a liba 58 nap alatt érik a háziasszony tepsijébe. Tíz év mérlege A Győri Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói számára ezek nagyon is közismert adatok. Ebből azonban még nem következik törvénysze­rűen, hogy akkor és olyan baromfit vásároljunk, ami­lyenre éppen gusztusunk tá­mad. Győr-Sopron megye gazdaságaiban az elmúlt 10 év alatt tízszeresére gyara­podott a baromfitenyésztés. Tízszeres feladatot ró ez a feldolgozókra. Az élet minden területén hallatlanul megnövekedtek a tennivalók. A többletmunka az ország gyarapodásának kellemes és gondot adó kö­vetkezménye. A vállalatok­nak ritmust kell váltaniuk, gyorsabb ütemre kell kap­csolniuk, hogy meg tudjanak felelni. Ehhez a munkához kívánt segítséget nyújtani az MSZMP Központi Bizottsága, amikor tavaly decemberben határozatot hozott a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről. Tanulságos lehet megvizsgálni, miként érik be a határozat, az üze­mekben, miként mutatkozik a haszna azoknál a vállala­toknál, melyekben jól értel­mezték a feladatokat. Győr-Sopron megye fo­gyasztóközönsége ma kissé profán megfogalmazással „szervezett” csibét fogyaszt és ez annak a következmé­nye, hogy a Győri Baromfi­­feldolgozó Vállalat megér­tette a párthatározatból, mi­ben kell keresnie a tartalé­kait. Harmincmillió haszna A baromfifeldolgozóknak a legteljesebb összhangban kell lenniük a keltetőállomá­sokkal, a gazdaságokkal, a hűtőházzal és a fogyasz­(Folytatás a 3. oldalon.) Okulás egymás tapasztalataiból n­yugat-szlovák szakszervezeti küldöttség látogatása Mint vasárnapi számunk­ban jeleztük, tegnap délelőtt a Szakszervezetek Győr-Sop­ron megyei Tanácsának ven­dégeként Győrbe érkezett a Nyugat-szlovákiai Szakszer­vezetek kerületi Tanácsának négytagú küldöttsége Jozef Grozaj titkár vezetésével. A küldöttséget az SZMT munkabizottságainak vezetői fogadták az SZMT székhá­zában. Glázer Géza megbí­zott vezető titkár köszöntötte az SZMT küldöttségének nyugat-szlovákiai látogatását viszonzó delegációt, s tájékoz­tatta a Győr-Sopron megyei, 125 ezer szervezett dolgozót magába foglaló szakszervezeti szervek hatásköréről, tevé­kenységéről. Mint a beszámo­lóból kitűnt, a szakszervezet a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit érintő döntések meghozatalában és megvaló­sításában, az intézkedések ha­tásának ellenőrzésében kez­deményező szerepet tölt be. A közvetlen munkahelyi te­vékenységen túl hatásosan közreműködik a területpoli­tikai irányelvek meghatáro­zásában és megvalósításában. A delegáció tagjait különö­sen érdekelte a szakszervezeti kereskedelmi ellenőrök tevé­kenységéről szóló tájékozta­tás. Elismeréssel és örömmel hallották, hogy a társadalmi ellenőrök jelzéseit az illetékes állami szervek kellő figye­lemmel fogadják, és a fo­gyasztók érdekeit szolgáló in­tézkedések követik e jelzése­ket. Jozef Grozaj elvtárs tájé­koztatójából megtudhattuk, hogy az egymillió-nyolcszáz­ezer lakost magába foglaló Nyugat-Szlovákiában három­­százezernél több szervezett dolgozót fog össze a Kerületi Szakszervezeti Tanács. A ke­rület ipara évi húszmilliárd korona termelési értéket állít elő. A dolgozók 77 százaléka vesz részt a szocialista mun­kaverseny különböző formái­ban, több mint ötezer brigád­ban küzdenek a szocialista cím elnyeréséért. A munka­versenynek tulajdonítható nagyrészt, hogy a múlt évi népgazdasági tervet 102 szá­zalékra teljesítették az üze­mek dolgozói. A kerület me­zőgazdasága is szép eredmé­nyeket ért el Csehszlovákiában két esz­tendeje állami irányítás alá került a társadalombiztosítási tevékenység. Ennek tapaszta­latairól érdeklődött Mező Jó­zsef, az SZMT munkásvédel­mi főfelügyelője. A vendégek válaszából kiderült, hogy vál­tozással jelentősen csökkent a szakszervezetek hatásköre a munkásvédelmi és társada­lombiztosítási tevékenységre, s — a delegáció tagjainak ér­tékelése szerint — ez nem vált a dolgozók javára. Lany­hult a dolgozók egészségének, testi épségének védelméért végzett megelőző tevékenység, az üzemi balesetek miatti személyes felelősségre vonás. További gond, probléma még, hogy a nyugat-szlovákiai üze­mekben a termelés jövedel­mezőbbé tételének előtérbe kerülésével párhuzamosan a szociális gondoskodás csök­kentésének törekvésével ta­lálják magukat szembe a szakszervezetek. Szembetűnő­en csökkent például az üze­mi étkeztetésben részt vevők aránya, sok munkahelyen szüntetik meg e szolgáltatást. A Csehszlovák Szakszerveze­teknek a közelmúltban meg­tartott kongresszusa e ked­vezőtlen tendenciák megszün­tetésére mozgósított. Az SZMT vezetői e témá­val kapcsolatosan elmondot­ták, hogy nálunk a gazdaság­irányítás reformjának életbe­lépése óta is állandóan, egyenletesen nő a közvetett juttatások aránya, ezt kor­mányrendeletek is előírják. A különböző munkahelyeken azonban az adottságoknak megfelelően olykor harcolnia kell a szakszervezetnek az egyoldalú, csak termelésköz­pontú szemlélettel szemben. Ebben az évben a szakszer­vezeti munkásvédelmi fel­ügyelők 165 esetben tettek in­tézkedést gépek, gépsorok le­állítására, mivel ezeknek üze­meltetése a dolgozók bizton­ságát veszélyeztette. A közös gondok, teendők megbeszélése közben gyorsan múltak az órák, sok megbe­szélnivaló elhalasztódott, mi­vel a küldöttséget várták a Győri Pamutszövő- és Mű­bőrgyárban. — Kölcsönös látogatásaink célja, értelme, hogy tanul­junk, okuljunk egymás ered­ményeiből, gyengeségeiből — mondotta Grozaj elvtárs a megbeszélés végén. Délután a küldöttség a Grabotex üzemi bizottságának munkájával is­merkedett, majd az adyvárosi lakónegyedet tekintette meg. Ma Sopronba látogat a Nyugat-szlovákiai kerületi Szakszervezeti Tanács kül­döttsége. J-né Műemlékvédelmi szakemberek szemleútja megyénkben Tanácskozott az ICOMOS III. kongresszusa Az UNESCO műemlékvé­delmi szervezete, az ICOMOS III. kongresszusa június 25- én kezdődött Budapesten. A kongresszus ötszáz résztvevő­je a múlt héten vezetőség­választó közgyűlést is tartott. Az ICOMOS elnökéül újfent az olasz Piero Gazzolát vá­lasztották. Dr. Dercsényi Dezső Kos­­suth-díjas művészettörténész, a Műemlékvédelmi Felügye­lőség igazgatóhelyettese, a magyar nemzeti bizottság el­nökeként ismét tagja az ICO­MOS tizennégy tagú végre­hajtó bizottságának. A kong­resszus tagjai a közgyűlésen kívül vetítettképes szakmai előadásokon, kollokviumokon vettek részt, megbeszélték a romba dőlt vagy háborús ká­rokat szenvedett, esetleg fog­híjas műemléki épületek új­jáépítésének módját. Vitatták: helyes-e a modern eszközök alkalmazása a rész­ta utalás­ok során. Merényi Ferenc, az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség igazgatója hozzászólásában például azt hangoztatta, hogy hazánkban a műemlékek be­illesztését a városfejlesztésbe már a háború óta sikeresen alkalmazzák, csakúgy, mint a modern építészeti kialakítá­sokat a műemlék épületek belsejében. A kongresszus résztvevői­nek programjában négyna­pos tanulmányút is szerepelt. A szakemberek a gyakorlat­ban nézhették meg a Meré­nyi Ferenc által említett épít­kezésformát. Pannonhalma, Győr, Lébény műemléki ne­vezetességei után vasárnap a soproni városmagot tekin­tették meg, majd Sopron kül­városában a Halász utca 1. számú, a XV. századból szár­mazó gótikus lakóház befeje­zéshez közeledő rekonstruk­cióját tanulmány­ozták. Sopronból Hidegségre uta­zott a száztagú csoport. Ott a román kori templom felújí­tásával ismerkedtek. Az egykori körtemplomhoz az idők folyamán toldalék­­épületeket illesztettek. Je­lenleg a román kori rész le­választását végzik. Az építé­szeti munkák végeztével újít­ják fel a román kori freskók tömegét. A fertődi kastéllyal való ismerkedés után az út­irány ismét Sopron volt. Kertvárosban a hegyi temp­lom kínálkozott szemlélésre. Az ottani látogatás után Sopronhorpács, Kőszeg, majd a Balaton nevezetes műem­lékegyütteseit keresték fel. A nagyszabású nemzetközi III. ICOMOS-kongresszus ma ér véget. A világ minden tá­járól hazánkba érkezett mű­emlékvédelmi szakemberek ülésein megfogalmazódott a közös vélemény, amely sze­rint a műemlékvédelemben legfontosabb a múlt történel­mi emlékeinek megóvása, a helyreállítás tudományos megalapozottsága. Udvardi

Next