Kisalföld, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. SZEPTEMBER 27., SZERDA XXVIII. ÉVFOLYAM 228. SZÁM A rábapatonai Új Élet Tsz versenyfelhívása IDŐBEN ÉS JÓL! A megyei pártbizottság és a megyei tanács kidolgozták a mezőgazdaság IV. ötéves tervének célkitűzéseit. A járási pártbizottságok a célfeladatokról tájékoztatták a termelőszövetkezetek pártszervezeteit és gazdasági vezetőit. Tavaly a növénytermesztési terveket túlteljesítettük, 1972-ben ennél 4—5 százalékkal többet várunk. Az aratást a tervezettnél később fejeztük be, és az őszi munkákban 10—15 napos lemaradás van. Az őszi munkálatok megkéső elvégzése rontja a növénytermesztés jövő évi kilátásait, és kedvezőtlenül érinti az állattenyésztést is. A rábapatonai Új Élet Tsz párt- és gazdasági vezetősége versenyre hívja a megye összes termelőszövetkezetét az őszi mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben történő elvégzésére. A fenti cél sikeres elérése biztosítja az 1973. gazdasági év megalapozását, a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek teljesítését. VÁLLALJUK: 1. Az őszi vetési munkákat jó minőségben október 31-re befejezzük. 2. A kukorica és a szár betakarítását november 10-ig elvégezzük. 3. Az őszi mélyszántást november 30-ra befejezzük. Vállalásunkat a termelőszövetkezet tagsága támogatja, egyetért vele. Szövetkezetünkön belül az őszi munkák elvégzésére külön versenymozgalmat indítunk. Ösztönző juttatásokkal megteremtjük a dolgozók anyagi érdekeltségét, és tagjainkat rendszeresen tájékoztatjuk a verseny állásáról. Gépeinket nyújtott, illetve kettős műszakban üzemeltetjük, gondoskodunk a gépek kiszolgálásáról, javításáról. Megszervezzük a családtagok, a besegítők részvételét az őszi betakarítási munkában. A verseny értékelésére felkérjük a Győr- Sopron megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályát, továbbá a Kisalföldi, a Rába és Fertő menti Területi Szövetségeket. Felkérjük a megyében dolgozó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőségét és dolgozóit, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, és vegyenek részt a munkaversenyben! Csatlakozásukat a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jelentsék. Rábapatona, 1972. szeptember 26. Az Új Élet Tsz párt- és gazdasági vezetősége Példás helytállás Megyénk párt-, állami, szakszervezeti és gazdasági vezetői, az egész lakosság az elmúlt években fokozott figyelemmel kísérték fiatal — most 15 éves — fegyveres testületünk, a Munkásőrség fejlődését. Mindenki jóleső érzéssel állapíthatja meg, hogy a tizenöt éves út töretlenül vezet felfelé. Jelentős bizonyítékai ennek a megye munkásőr egységeiben a következő hetekben végrehajtásra kerülő őszi harcgyakorlatok is. E gyakorlatok alkalmával a munkásőrök évről évre nagyobb felkészültségről tesznek bizonyságot. A gyakorlatra vonatkozó parancsnoki elgondolást az alegységek egyre nagyobb önállósággal, nagyfokú felelősséggel, magas színvonalú szakszerűséggel valósítják meg. A vezetők és elöljárók, a társfegyveres testületek parancsnokai megállapíthatják, hogy a lelkesedés, a tettrekészség a munkásöntudaton túl, szakmai tudásban is megállják helyüket a munkásőrök. Tizenöt év alatt a személyi állomány jól megtanulta a karhatalmi harcászat elméleti és gyakorlati tudnivalóit és bebizonyította, hogy együttműködve a többi fegyveres testülettel, szoros kapcsolatban a párt-, gazdasági szervekkel és a lakossággal, bármilyen nehéz helyzetben is megállja helyét. Ismeretes, hogy a munkásőr egységek összetétele igen eltérő. Nálunk megtalálhatók a termelésben dolgozó idősebb és fiatalabb férfiak, nők, akik napi munkájuk mellett, pontosabban annak elvégzésén túl, önként vállalják ezt a sokszor nehéz fizikai megterheléssel járó feladatot. De megtalálhatók a már nyugdíjba került dolgozók is, akik példás fegyelmezettséggel tesznek eleget önként vállalt szolgálatuknak. A közeli hetekben végrehajtásra kerülő harcgyakorlatok komoly erőfeszítést kívánnak a munkásőröktől, de megsokszorozza erejüket az az önzetlen elvtársi, bajtársi kölcsönös segítség, melyet egymásnak nyújtanak. Kímélik, segítik, óvják az idősebbeket, a nőket. A karhatalmi harcászat igen nehéz feladatokat ró a munkásőrökre. Nehéz felszereléssel, szőkésvé, kúszva, futva bekeríteni, üldözni, elfogni az ellenséget, nem egyszerű dolog. Emellett kellenek éber őrök, figyelők, járőrök, híradósok, egészségügyiek is, mert csak velük együtt lehet győzelemre számítani. Ezért fontos, hogy az erőket jól osszák el a parancsnokok és mindenkinek felkészültségének, teherbíró képességének megfelelő szolgálati feladatot adjanak. Így biztosítható közös erővel a kitűzött cél elérése. Testületünket a párt hozta létre. Ma is legfőbb éltető eleme a párt gondoskodása, a dolgozókkal való kapcsolata. Ma már a számtalan párttag mellett igen sok pártonkívüli is tagja a munkásőr közösségeknek, akik a termelő munka mellett, az itt végzett tevékenységükkel akarják bizonyítani, hogy méltók a párttagságra. A pártvezetők ilyen szempontból is figyelemmel kísérik majd a harcgyakorlatokat. A munkásőregységekre jelentős feladat jut az ország védelméből. Az őszi harcgyakorlatok értékelése során a parancsnokoknak azt is meg kell határozni, hol kell a további fejlődés érdekében javítani a vezetést, a szervező, a nevelő munkát, a kiképzést. Gyimesi Sándor a Munkásőrség megyei parancsnoka Az álattartó telepek bejárását kora reggel kezdtük a téesz elnökével és főagronómusával, s delet jelezve kondult Kónyban a harang, mire a gazdaság központjába visszatértünk. Enesén utolsó napjait éli a karantén. A csornai járás gazdaságai ide adták el tébécés állataikat, a kónyi közös gazdaság nevelte, eladásra hizlalta őket. Ebből azonban vajmi kevés haszon származott. Mert igaz, hogy a tehenek vágóra kerültek, de környezet és utódjaik eladását a kivágási keret gátolta. — Most felszámoljuk a karantént, különben nem tudnánk megvalósítani a szarvasmarhaprogramot — mondja a téesz elnöke, Csémi Sándor. — A környezetes utódokon nehezen lehet túladni és be sem rakhatjuk őket. Az év elején 600 üsző állt szárazon az istállókban a karanténbeli tehenek után. Az öreg Warszavát a téesz főagronómusa, Pálfay Antal vezeti. Ütközően mondja: — A karantént fertőtlenítjük, korszerűsítjük az épületeket s ha a negatív állomány szaporodik, ide is egészséges egyedek kerülnek. Most egy körforgás kezdődött meg a karantén felszámolásával. Kónyban és Enesén hizlaljuk a környezeteseket, Markotabödögén alakítottuk ki az egészséges állományt. Ahogy fokozatosan túladunk a környezetes állatokon, helyükbe egészségesek kerülnek. Kónyban egy U-alakzatú, valamikor sertéseknek emelt épületben borjúk vannak. A kutricák kijáratai nyitottak, az állatok szabadon járhatnak ki e karámba. A karanténból telepítettük át ezeket a borjúkat. Ha elfogynak, ide is tébécé-mentes borjúkat telepítünk. A major túlsó oldalán hoszszú istálló. Az istálló előtt karám. Bikák pihennek falkánként elkülönítve a karámokban. (Folytatás a 3. oldalon.) „ Kincs nekünk ez a major” „PILLANTÁS EURÓPA FŐVÁROSAIRA” címmel kedden kiállítás nyílt Budapesten a Nemzetközi Vásár területén. Képünkön: Berlin városközpontjának kiállított makettje. (MTI foto: Friedmann Endre felvétele — KS» Az V. és VI. Békekölcsön sorsolása Tudomány és technika Győr-Sopron megyéről Miskolcon A miskolci Művészklubban tartott előadást pénteken „Győr-Sopron megye építészete és városfejlesztése” címmel dr. Kubinszky Mihály, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem docense és Simányi Frigyes megyei főépítész. Simányi Frigyes Győr-Sopron megyének az utóbbi két évtizedben végbement nagy fejlődéséről beszélt, ismertette a tervezőirodák várostervezési tevékenységét. Bemutatta megyénk utóbbi években elkészült kiemelkedő középületeit és lakóházait. Kubinszky Mihály Sopron fejlődését ismertette különös tekintettel a történelmi városmag köré épülő új városnegyedek építésének módjára és technológiájára. Végül levetítették a Győri Tervező Vállalat megrendelésére ifjú Szaló Lajos által készített, Győr lakó- és iparnegyedét bemutató kisfilmet. Kóny, Markotabödöge és Énecse egy termelőszövetkezetben gazdálkodik. Markotabödöge a legfiatalabb tagja a közös gazdaságnak, s az egyesülésből adódó szervezési, gazdálkodási teendők hullámai több mint egy esztendő múltán is fodrozódnak. Ez természetes jelenség, hiszen a majdnem 8000 holdat számláló gazdaság termelés-szerkezetének kialakítása csak az okos gazda gondosságával valósítható meg úgy, hogy ezek a változások lendítői legyenek a fejlődésnek s beleilleszkedjenek a népgazdasági elképzelésekbe is. Nos, a gyakorlatban megvalósított sok elképzelés eredményeként megteremtődött az egyesült termelőszövetkezetben a lehetőség: kapcsolódjon be a gazdaság a párt és a kormány szarvasmarha programjába. Terülj, szőnyeg !a Fenyvesben Nem mindennapi esemény színhelye volt tegnap a soproni Fenyves Szálló. A Soproni Szőnyeggyár adott találkozót az országos, a budapesti textil-nagykereskedelmi vállalatnak, valamint a vidéki nagykereskedelmi vállalatoknak. A szíves meghívásra eljöttek a debreceni, a miskolci, szombathelyi, pécsi, szegedi szakemberek is, hogy most egy új oldaláról ismerjék meg a Soproni Szőnyeggyárat. Arról az oldaláról, amely különösen önállóvá válása óta jellemzi az üzemet. A bátor kockázatvállalás, a technológiai újdonságok gyors meghonosítása, a rugalmas kereskedés. A vállalat vezetőinek leleményessége hívta életre a tegnapi találkozót is. Igazán volt mit bemutatni. A szőnyegpadlók, gépi perzsák sokaságát, bútorhuzatokat s azokat a termékeket, amelyeket jövőre kezdenek gyártani Sopronban. A többi között a mozaikszőnyeget. Ismertette a vállalat a kereskedőkkel szőnyegeinek műszaki adatait, felhasználásuk lehetőségét, és így tovább. Hogy mennyire találkozott ezúttal a gyár szándéka a kereskedők óhajával, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tegnapi szőnyegbörzén a soproni üzem a belkereskedelemnek jövő év első félévére szánt termelését az utolsó méterig eladta. Összesen 700 000 négyzetméter szőnyeget kötöttek le a kereskedőkkel. Az idén egyébként a soproni üzem 910 000 négyzetméter faltól falig szőnyeget szállít a házgyári lakásokba. A Soproni Szőnyeggyár jövő első félévi termelésének kisebbik felét a házgyárakkal szerződte le. Ez a tény nem csupán azt jelenti, hogy biztonságosan tervezheti 1973-as feladatait az üzem, hanem azt is, hogy a soproni üzem kezdeményezésére máris biztosra vehető, az eddiginél több és nagyobb választékú szőnyeg kerül majd jövőre az üzletekbe. — fi —