Kisalföld, 1972. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
•• Ügyeletesi jelentések Több édesség jövőre Megkezdte a szerződéskötést a jövő évi termékei értékesítésére a győri Keksz és Ostyagyár. Már megállapodott a budapesti, a Fejér megyei FÜSZÉRT vállalattal, tegnap a Csongrád megyeiek édességigényeiről tanácskoztak Győrött a szegediek. Eredménnyel, mert a jövő évben az ideinél 4,5 százalékkal többet termel a győri gyár. A szerződések kötését még a héten befejezik, s ezzel lekötötték jövő évi termelési erejüket, illetve eladták készítményeiket- Táncos, zenés ajándék Szombaton Győrött a Rába Művelődési Házban, vasárnap este pedig Mosonmagyaróváron a MOFÉM Művelődési Otthonában vendégszerepelt a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese. A tánckar színes népviseletben a többi között a Székely legényest, a Torockói menyegzőt, az Üvegestáncot és a Lakodalom után című öszszeállítást mutatta be. A népi zenekar a Táncoló dallamok, Román népi tánc, Tűzijáték-csárdás című szerzemények művészi előadásával nyújtott feledhetetlen élményt. A belügyi szervek dolgozói és a meghívott vendégek mindkét helyen nagy tetszéssel fogadták az ajándék előadást, a lelkes és művészi játékot. Csúcsforgalom előtt a Győr-Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vezetése nemcsak bő árukészlettel és nagy választékkal készült fel az ünnepi forgalomra, hanem a kereskedelem előtt álló feladatokról is tanácskozott a boltvezetőkkel. A vállalat párt- és szakszervezeti vezetősége a héten a szocialista brigádvezetőkkel tart megbeszélést. ..Azokról a teendőkről lesz szó, amelyekkel az 50 brigád, vezetője és tagjai segíthetik a boltok jobb munkáját, a vállalat és a lakosság érdekeinek megvalósítását. Mindkettőt jól szolgálja , a sokat emlegetett előzékeny és udvarias kiszolgálás, amit különösen a nagy forgalom idején örömmel fogadnak a vásárlók! Intézkedést ten az oktatás továbbfejlesztésére A győri járás községeiben levő művelődési házak és könyvtárak tevékenységéről (Folytatása a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, 1IOVISUUITETARA, 80 KHÍ.* AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. DECEMBER 5., KEDD * XXVIII. ÉVFOLYAM 380. SZÁM ,,Eu, a dolgozó magyar nép fia“ A határőregység újoncainak eskütétele „A határon őrködni örök élmény. Olyasvalami, hogy még hosszú évek múltán is felkapja az ember a fejét a szél zúgására, egy ág hirtelen reccsenésére, s emlékképek tűnnek elő. Rendszerint az első igazi szolgálat képei ezek, s akkor már tudja, érzi újból azt is, hogy alig van még egy olyan erős kötelék két ember között, mint együtt járni szolgálatban a határon. Amikor a feketeség szinte végtelen és ringatja, mozgatja a fákat, a különös tárgyakat” — olvastam nemrég egy leszerelt határőr feljegyzéseiben. Ezek jutottak eszembe vasárnap délelőtt Csornán a fellobogózott és feldíszített határőrlaktanya udvarán, amikor láttam a katonafiaikra büszke szülőket, feleségeket, menyasszonyokat és testvéreket. A fiatal újoncok feszes vigyázzállásban várták a kürtjeiét. Az egység parancsnoka a Rákóczi-induló hangjai közepette érkezett a hatalmas térre, megszemlélte az eskütételre felvonult határőröket, majd a Himnusz hangjaival megkezdődött az a lélekemelő ünnepség, mely ugyanolyan örök élmény marad a katonának, mint az első portyázás. Bírta Gábor alezredes a határőrség győri parancsnoksága nevében köszöntötte a megjelenteket, Csorna város párt- és állami vezetőit, a társfegyvernemek képviselőit, majd a többi között ezeket mondotta: — Ma, amikor fiatal határőr elvtársak ünnepélyes esküt tesznek a haza, a szabadság védelmére, soha ne felejtsék el, hogy népünk sikerét, a proletariátus nemzetközi öszszefogása tette lehetővé. A csapatzászló előtti esküben arra is fogadalmat tesznek, hogy teljesítik internacionalista kötelességüket, erősítik a szocialista országok összefogását, segítik az elnyomás alatt élő népek harcát. Ezután Horváth Lóránt határőr feszes vigyázzban lépett a csapatzászló elé és társaival együtt mondotta a katonai eskü egy életre szóló szavait: „Én a dolgozó magyar nép fia esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges katonája leszek. Esküszöm, hogy hazámat, a Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenséggel szemben, ha kell, életem feláldozásával is megvédem!” Az eskü után Demény Gábor alezredes, a BM Határőrség Országos Parancsnoksága, az MSZMP határőrségi bizottsága, Németh Imréné pedig a csornai KISZ-bizottság nevében köszöntötte az újoncokat. László Attila határőr pedig az esküt tett határőrök köszönetét tolmácsolta. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A felesküdött ifjú határőrök nagyszerű díszmenetben van Folytatása a 2. oldalon.) Megemlékezés a bankok államosításának 25. évfordulóján Ismeretes, hogy hazánkban a bankokat 25 esztendővel ezelőtt, 1945. december 4-én államosították. Az évforduló alkalmával a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító dolgozói Győrött közös ünnepséget tartottak. Horváth Emil, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának helyettes igazgatója emlékezett a nagy jelentőségű, az egész népgazdaságra hatást gyakorló államosításról. Az ünnepségen dr. Babits Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Győr-Sopron megyei igazgatója, Holndonner Kálmán, az OTP megyei igazgatója és dr. Hajós Vilmos, az Állami Biztosító Győr-Sopron megyei igazgatója elismerő oklevelet adott át azoknak, akik legalább 20 esztendeje dolgoznak a különböző pénzintézeti vállalatoknál. Az ünnepségen részt vettek a megyei és városi pártbizottság, a tanács, és a Szakszervezetek megyei Tanácsának illetékes vezetői, valamint a Hazafias Népfront tisztségviselői. Képviseltette magát a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének Országos Tanácsa is. Felkészülés az ülésszakra A megyei képviselőcsoport tanácskozása A Hazafias Népfront Győr- Sopron megyei bizottságának tanácstermében jöttek össze hétfőn délelőtt megyénk képviselői, hogy felkészüljenek az országgyűlés következő ülésszakára. Dr. Révay Zoltán, a képviselőcsoport elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Fördös Andrásnét, a Hazafias Népfront újonnan megválasztott megyei titkárát. Bejelentette, hogy terv szerint Mosonmagyaróváron a Kötöttárugyárban kellett volna ma összejönniük. Mosonmagyaróvár képviselője, Nagy Józsefné azonban megbetegedett, ezért változott az eredeti elgondolás. Elmondotta, hogy a képviselőcsoportok vezetőinek értekezletén Apró Antal adott tájékoztatót. Az országgyűlés legközelebbi ülésszakán várhatóan megtárgyalják a költségvetésről, a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot, megalakítják az építési és közlekedési állandó bizottságot, azonkívül interpellációk hangzanak el. A képviselők elhatározták, hogy 1973-ban is 6 ülést tartanak. Dr. Imre Lajos azt javasolta, hogy jövőre látogassanak el Jánossomorjára. Ismerkedjenek meg a mosonmagyaróvári járás gondjaival, különös tekintettel a mezőgazdaságra. Pájer Imre egyetértett a javaslattal, de kérte a szarvasmarhaprogram megvalósításának vizsgálatát. Pongrácz Imréné szerint fontos lenne, ha a képviselőcsoport programjába vennék annak megfigyelését, hogy a Központi Bizottság művelődéspolitikai határozatát hogyan hajtották végre a megyénkben. Nézzék meg a klubkönyvtárak és a művelődési házak működését. Dr. Révay Zoltán felvetette: jövőre ajánlatos lenne a képviselőcsoport tagjainak megyénk idegenforgalmával is foglalkozni, különös tekintettel a Szigetköz üdülőterületté való kialakítására. Zámbó József javaslata az volt, hogy tevőlegesen vegyenek részt a képviselők a jövő év elején esedékes tanácstagválasztáson. Azt is javasolta, hogy 1973-ban minél többet tartózkodjanak vidéken, és ott ismerkedjenek meg választóik gondjaival. Foglalkozzanak a textilipar rekonstrukciójával,megyénk általános iskolai oktatásának anyagi és tárgyi feltételeivel. Marton János azon óhajának adott kifejezést, hogy a Győri Pamutszövő- és Műbörgyár megtekintése is ajánlatos lenne, ahol a munkaszervezést tanulmányozhatnák. Az elmondottakról jegyzőkönyv készült. A végleges programot a legközelebbi ülésen állítják össze, amikor már ismert lesz az országgyűlés 1973. évi munkaterve. Ezután dr. Révay Zoltán bejelentette, hogy az országgyűlés elnöki irodájának közlése szerint a legutóbbi ülésszakon felszólalt képviselők javaslataiból 39 került a kormány elé. Az illetékes miniszterek eddig 27 képviselőnek válaszoltak is. Dr. Révay Zoltán az országgyűlés 1972. október 10-i felszólalásában javasolta, hogy alkossanak új élelmiszertörvényt, mert a régi elavult. Elmondotta akkor azt is, hogy megalakították a megyei élelmiszer-ellenőrző hálózatot, de hatáskörük korlátozott. Ismertette a képviselőkkel, dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hozzá intézett írásbeli válaszát. — Az élelmiszertörvény kiadásának szükségessége tekintetében a képviselő elvtárssal egyetértek — hangzik a miniszteri válasz. — A Minisztertanács 1971—1974 közötti időszak jogalkotási feladatairól szóló határozatában az új élelmiszertörvény előkészítését elrendelte. Ezután közli dr. Dimény Imre levele, hogy a minisztérium lehetővé tette szakembereinek a jelentős élelmiszertermelő országok jogalkotásának tanulmányozását. Képviseltetjük magunkat a FAO Magyar Kódexbizottsága által rendezendő nemzetközi konferencián, melynek tárgya „A korszerű élelmiszertörvény perspektívái”. Az új élelmiszertörvény kiadásának előkészítése végett már számos intézkedés történt. Sor került a mélyes és fővárosi élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek hatáskörének, jogállásának és feladatainak meghatározására, az élelmiszerek ipari fel(Folytatása a 2. oldalon.) A lelki gazdagodás forrása KODÁLY-KOLLOKVIUM Kodály Zoltán születésének 90. és halálának 5. évfordulója alkalmából kollokviumot rendezett vasárnap a Hazafias Népfront Győr városi bizottsága és a Győr városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya. A tudományos ülésen megjelentek Kodály Zoltánná, Szőnyi Erzsébet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető professzora, Eősze László zenetudós, valamint Győr város vezetői, zene iránt érdeklődő közönsége. Szőnyi Erzsébet „Kodály Zoltán pedagógiai munkássága a ma tükrében" címmel tartotta meg előadását. A ■zene vastag függönyként ereszkedik a ma emberére — mondotta. — A rádió, a televízió, a lemezjátszó szinte megállás nélkül zenét sugároz, s az ember a zenét az esetek többségében háttérként használja. A zenének aláfestő funkciója van a filmekben, a színházi előadásokon. A gyerekek a zenével, dallal az óvodában találkoznak, nem a szülői házban tanulják meg a gyermekdalokat, miként az anyanyelvet. Az óvoda alapozza meg zenei anyanyelvüket, az iskolai oktatás pedig továbbfejleszti. Él-e még a népdal, talál-e utat a mai ember érzésvilágához, vagy csak egy szűk társadalmi réteg életérzésének kifejezője? — hangzott az előadó kérdése, majd Kodály szavaival válaszolt: — A népdal nemcsak a falusi élet visszhangja, hanem a magyar lélek tükre. Kodály Zoltán pedagógiai módszereminden gyerekre vonatkozik (ebben rejlik demokratikus volta), s nem tesz különbséget a városi és a falusi gyerekek között, a zenei adottságokkal rendelkezők és a fent rendelkezők között. Módszere az egységesség elvén nyugszik. Vallotta, hogy énekelni mindenki tudhat, s vallotta, hogy az éneklés közelebb viszi a gyerekeket a zene megszeretéséhez és megértéséhez. A karéneklés az iskolákban valósul meg, gyerekek ezrei énekelnek, s rendszeres éneklésük fejleszti ritmusérzésüket, előadókészségüket, csiszolja felfogó- és emlékezőképességüket. Kodály azt írta, hogy a cél : a magyar zenekultúra megteremtése, a magyar zenei (Folytatása az 5. oldalon) Kodály Zoltán zenéje hangzott vasárnap Győrött a városi tanácsháza dísztermében. (Nagy Éva (elv.)