Kisalföld, 1972. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
2 Allende Moszkvába érkezett MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívására szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Salvador Allende chilei államfő, felesége és leánya kíséretében. A két ország állami zászlóival feldíszített Vnukovói repülőtéren Allendét és a kíséretében levő személyiségeket Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. A chilei elnök fogadtatásán jelen volt Mario Darrigrandi, Chile ideiglenes moszkvai ügyvivője is. A főváros sugárútjain, amelyeken Allende a Kremlhez hajtatott, Moszkva dolgozói forró ünneplésben részesítették a vendéget. Szerdán a Kremlben megkezdődtek Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigim és más szovjet vezetők tárgyalásai Salvador Allende chilei elnökkel. A megbeszéléseken, amelyeket a barátság és a teljes kölcsönös egyetértés légköre jellemzett, áttekintették a szovjet—chilei kapcsolatok további fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Véleménycserét folytattak egyes időszerű nemzetközi problémákról is. A tárgyalásokat folytatják. (MTI) Az Apollo—17 indulása: 3 óra 53 Kennedy-fok Kennedy-fokon minden készen áll arra, hogy magyar idő szerint csütörtökön hajnali 3:53-kor felbocsássák az Apollo—17 űrhajót, amely a program utolsó expedíciójaként visz három űrutast a Holdra. A hatalmas Saturnus-rakéta és a parancsnoki kabin leendő utasai: Eugene Ceman, Ronald Evans és dr. Harrison Schmitt már napok óta karanténba vannak, hogy a fertőzés veszélyét elkerüljék, és kedden utoljára találkozhattak családjukkal. Az űrutazás földi irányító központjában mindennel elégedettek, csupán az időjárás okoz némi aggodalmat. Kennedy-fok fölött nagy magasságban olyan felhők tornyosulnak, amelyek elektromos töltése az űrhajó átfúródásakor kisülhet és villámcsapásként érheti, mint három évvel ezelőtt az Apolló 12-t. Ennek a valószínűségét azonban kevesebb mint 50 százalékra becsülik a meteorológusok. Helyén van már az az öt fehér egér is, amelyeket az űrhajósok tudományos megfigyelés céljából visznek magukkal a holdutazásra. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA ezúttal is neves vendéget hívott meg az űrhajó felbocsátására. Tanúja lehet majd például a nagy eseménynek Charlie Smith, 130 éves néger aggastyán, aki Libériában látta meg a napvilágot, és 12 éves korában hurcolták el Amerikába rabszolgának. (Reuter, MTI) AZ NDK ÉS NSZK KÖZÖTTI ALAPSZERZŐDÉS mindkét fél számára eredményes, illetve hasznos volt, azaz fair eredmény. Ami a legfontosabb : bizonyos mértékig sikerült a potsdami szerződés (1945) azon fő tételét e szerződésben és a négyhatalmi megállapodásban biztosítani (tehát olyan helyzetet kell teremteni Európában, hogy német földről új háború többé ne indulhasson el. Ismert tény, hogy az alapszerződés pótjegyzőkönyvében éppúgy, mint a négy nagyhatalom ismert megállapodásában (jogaikat, felelősségüket és eddigi gyakorlatukat leszögezve és fenntartva) minőségileg új vonás az, hogy a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország abból indulnak ki, hogy a jövőben az őket ezen térségben illető minden kérdésben egyöntetűen lépnek fel. Azaz: a Szovjetunió részese ezen megállapodásnak, és végeredményben olyan jogai vannak az egyhangúsági elv alapján, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ez a négyhatalmi egyöntetűség feltétele volt az alapszerződésnek és egyben biztosítéka is. Természetesen a nagyhatalmak felfogása és nézete nem mindenben egyezik, és ezeket egyeztetni kell a gyakorlati politikában. Itt is osztályharc folyik tehát, de a békés együttélés alapján. Fő eredménye ezen négyhatalmi megállapodásnak, hogy egyrészt kimondja: mind a négy hatalom támogatja az NDK és NSZK felvételét az ENSZ-be, s mivel a Kínai Népköztársaság szintén ugyanezt az elvet vallja, így biztosított, hogy 1973-ban az ENSZ-közgyűlésen ez a kérdés lezárul. Egyúttal a nyugati hatalmak azon tárgyalási kiindulópontja, amely szerint a négyhatalmi felelősség „Németországra mint egészre” vonatkozna (azaz tudomásul vették, hogy ez az „egységes Németország" 1945 óta nem létezik), kiiktatódott a négyhatalmi jogokra, felelősségekre és gyakorlatra vonatkozó nyilatkozatból. Ezt a tényt nem lehet eléggé értékelni, hiszen 1954-ben más erőviszonyok alapján a nyugati hatalmak az NSZK- val megkötött úgynevezett „Németország-szerződéseikben” még abból indultak ki (7. cikkely, 2. bekezdés), hogy „egy egységes Németország jöjjön létre, demokratikus és szabadságelveken alapuló alkotmánnyal, melynek az NSZK alkotmányához hasonlónak kell lennie,és ez a Németország integrálva legyen az európai közösségbe." Ez a koncepció még a szocialista rendszer felszámolásából, mint lehetőségből és célból indult ki, s az NDK bekebelezését kívánta. Időközben a négyhatalmi felelősség, melyet ilyen értelemben a Szovjetunió mindig elutasított, annyira megváltozott, hogy ma a nyugati hatalmak is kedvezően értékelik a szovjet álláspontot. Franciaország és Nagy-Britannia ezzel akarja az NSZK- val szemben nyugat-európai imperialista hegemóniás törekvését és kvalitását biztosítani, másrészt az USA ezáltal szerzett jogalapot ahhoz, hogy ne csupán mások előzékenységéből lehessen részese az európai rendezéseknek, hanem jogilag is. Ez volt a múltban is egyik oka, amiért annyira vonakodott éppen az USA az európai biztonsági rendezéstől, mivel attól félt, hogy jogosult hatalomként előbb-utóbb kirekesztődik az európai kérdések rendezéséből. Természetesen , kompromisszumos jellegű ez a megállapodás, de ma elfogadható alapon, a jövőben pedig a potsdami szerződésre kell mindinkább vonatkoztatni. Azaz: amíg nincs teljes európai rendezés, addig a potsdami szerződés hatalmai nincsenek elbocsátva felelősségükből, s s mivel az európai rendezés minden bizonnyal hosszú időt (éveket, esetleg évtizedet) vesz igénybe, ez is elég időbiztosítékot teremt az USA számára, hogy ne rekesztődjék ki Nyugat-Európából. Ez a négyhatalmi felelősség természetesen arra is vonatkozik, hogy német békeszerződés még nincs. Persze olyan klasszikus értelemben, mint az 1947-i békeszerződések a hitleri Németország volt csatlósaival, nem is lehet már több mint negyedszázaddal a második világháború után. Nem kizárt, hogy külön négyhatalmi nyilatkozattal helyettesíthető, mivel az eddigi különféle területi szerződések az NSZK és a szocialista országok között, valamint az eljövendő európai biztonsági rendezés a békeszerződést pótolja. A következő évtizedek során azonban nem számítunk arra, hogy a négy hatalom, mint a hitlerellenes koalíció fő hatalmai, közös nyilatkozatban kifejtenék: véget vetnek közös felelősségüknek s a belőle adódó jogaiknak. Az NDK szuverenitására ez a négyhatalmi felelősség és gyakorlat nem hat, mivel a nyugati csapatok mozgását Nyugat-Berlin és az NSZK között, az NDK területén továbbra is a szovjet közegek ellenőrzik. Az NSZK-val szemben a nyugati hatalmak továbbra is fenntartják külön jogaikat, ez jelenleg éppenséggel kedvező mozzanat, mivel az NSZK-t minden körülmények között arra kényszerítik, hogy ne akadályozza az európai rendezésnek a nyugati országok által is kívánt folyamatát. (Ez már a moszkvai és varsói szerződés ratifikációs vitájában is megmutatkozott, még a kereszténydemokraták sem merték megtorpedózni a szerződéseket, pedig parlamenti helyzetükből adódóan ez lehetséges lett volna. Biztosíték van arra, hogy az NDK-NSZK-s alapszerződést is aláírják és ratifikálják, hiszen nemcsak a Szovjetunió siettette a négyhatalmi megállapodást az alapszerződés előfeltételeként, hanem a nyugati hatalmak is. Ami az NSZK pozícióit illeti, igen fontos az alapszerződés bevezetősének az a megállapítása, hogy például a ,,német nemzeti kérdésben” a két állam (NDK, NSZK) felfogása különbözik. Ez volt a legkedvezőbb megoldás, így egyrészt mindkét állam fenntarthatja eddigi felfogását. Az NDK abból indul ki, hogy az „egységes német nemzet” megszűnt létezni, a társadalmi rendszer alapján kettévált, az NSZK lényegében ragaszkodik azon álláspontjához, hogy a két német állam újraegyesítése az „egységes német nemzet” létezése alapján valósuljon meg. Az NDK-NSZK-s alapszerződés aláírásakor a nyugatnémet kormány az NDK- hoz intézett levélben fogja ezen álláspontját kifejteni, de ennek a szerződésre semmiféle jogi hatása nincs, mivel erről a szerződésben a felek egyöntetűen a „meg nem egyezésben” egyeztek meg. Hasonló a helyzet a két német állam közötti képviseletiben. Az NSZK elsősorban belpolitikai okokból nem volt hajlandó elfogadni, hogy a két német állam egymás közti külképviselete nagykövetség vagy követség legyen, hanem „csupán állandó képviselet". Időt akarnak nyerni a bonni politikusok, hogy Nyugat-Németország lassanként alkalmazkodjék a realitásokhoz, ugyanis a nyugatnémet lakosságot jó 20 évig azzal állatták, hogy az NDK nem szuverén állam, tehát apránként kell rászoktatni a valóságra, annak teljes elfogadására. Éppen ez a megjelölés mutatja azonban mindennél világosabban, hogy az NSZK kormánya is tudja: sok vonatkozásban amolyan „árnyékbokszolást” végez, és a tartalmat a formasággal kívánja helyettesíteni. Az „állandó képviselet” ■ megjelölés természetesen tiszta formalitás, mivel minden diplomata, illetve diplomáciai képviselet külföldön hazájának „állandó képviselete". Az is valószínű, szintebiztosra vehető, hogy az NDK „állandó képviseletének” vezetője az NSZK-ban nagyköveti rangot fog viselni, s az NDK abból indul ki, hogy függetlenül az „állandó képviselet” jellegétől, erre is a bécsi diplomáciai konvenció érvényes. Ami a kiváltságokat, jogköröket stb. illeti (s amenynyiben erre az NSZK nem lenne azonnal hajlandó), hosszabb tárgyalásokra lenne szükség az NDK és az NSZK között. Itt mindenesetre szintén olyan kompromiszszumról van szó, mely a gyakorlatban néhány éven belül átalakul formailag is azzá, ami a valóságban: diplomáciai képviseletté az NDK és az NSZK között. Az NDK amúgy is abból indul ki: időt kell adni az NSZK kormányának ahhoz, hogy lassanként alkalmazkodjék az általa is ismert realitásokhoz, és az NSZK közvéleményét is hozzászoktassa ehhez, így például lassanként bizonyos törvényeket is meg kell változtatni, és természetesen az alkotmányt is (az utóbbi megváltoztatásához azonban a parlamentben kétharmados többségre van szükség). Ide tartoznak például azok a nyugatnémet törvények, melyek hatásköre Németországra az 1937. évi határokon belül terjed ki, bár ez a Németország nem létezik már, ülvén például a vámtörvény, büntetőjogi törvény, mindannyit a kereszténydemokrata kormányok idején szavazták meg), s az NDK—NSZK közötti alapszerződés ezt szentesíti. (Folytatjuk.) Dr. Nagy Ivor Válasz pártmunkások kérdésére Milyen mértékben hat az európai politikára az NDK-NSZK közötti alapszerződés, valamint a nyugatnémet választások eredménye? (2.) Kisalföld TÁVIRATOK : Piotr Janoszewicz lengyel miniszterelnök szerdán fogadta a varsói látogatáson tartózkodó dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét és dr. Köpeczi Bélát, a Tudományos Akadémia főtitkárát. A megbeszélésen áttekintették a magyar—lengyel tudományos és műszaki együttműködés eddigi eredményeit és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az eszmecsere szívélyes, baráti légkörben folyt le. Le Duc Tho, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadója és Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerdán öt és fél órát tanácskozott. A bizalmas megbeszélés délután négyórakor fejeződött be. A kölcsönös megállapodás értelmében a tárgyaló felek szerdán sem nyilatkoztak a sajtónak a tanácskozás előrehaladásáról. Bécsben szerdán megkezdődtek a tárgyalások az osztrák külügyminisztérium képviselői és az NDK külügyminisztériumának az osztrák fővárosba érkezett küldöttsége között. A berlini delegációt E. Scholz külügyminiszter-helyettes vezeti. Kirchschläger osztrák külügyminiszter a parlamentben azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a tárgyalások a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtését eredményezik. (MTI) Mustársárga plüssfotelek A Centropress szerda esti kommentárja. ÚJ TANÁCSTERMET avattak a NATO brüsszeli székházában, az Atlanti Szövetség szerdán megnyílt háromnapos miniszteri tanácsülésén. Egy nappal korábban bemutatták a sajtónak. Ebből tudjuk, hogy bár az épület kívülről barakkszerű, ablaktalan, komor feketére festett, belül azonban szép az új tanácsterem, kényelmes és modern, süppedő szőnyegekkel, káprázatos fényt árasztó rejtett világítóberendezésekkel, mustársárga színű plüssfotelekkel. Mert állítólag ez mutat legjobban a színes televízió képernyőjén. S úgy látszik, a NATO most sokat ad „arculatára”, publicitására, „magyarul”, reklámjára. Legalább a külsőségekben. Talán azért, hogy a tévénézők millióinak gondolatait ez a színpompás látvány vonja el a lényegtől. Mert a lényeggel nincs sok dicsekedni való, azon nincs nagy reklámozni való. A NATO-államok polgárainak egy része azért feltehetően, a mustársárga plüssfotelek vonzó látványát szemlélve is megkérdezi: Ma miért a NATO katonai erősítése szerepel a napirenden? Éppen most, amikor az egész világon, de különösen Európában enyhülési, folyamat megy végbe. Az európai „illetőségű” NATO épp ezt nem veszi figyelembe, az enyhülési áramlattal helyezkedik szembe? A NATO-országok közül különösen Anglia közvéleménye háborog. Bejelentették ugyanis hogy London jövőre 5 százalékkal növeli katonai költségvetését. Tér és idő iróniája, mutat rá több angol lap, hogy ez a bejelelentés és a brüsszeli döntés éppen Helsinkivel és a NATO-nak a csapatcsökkentésekre vonatkozó tárgyalási ajánlatával esik egybe. Figyelemre méltó viszont a francia állásfoglalás. Michel Debré francia hadügyminiszter a Nyugat-európai Unió közgyűlésén leszögezte: Franciaország kitart eddigi katona-politikai koncepciója mellett. Ami azt is jelenti, hogy a NATO katonai szervezetébe — ahonnan öt évvel ezelőtt kilépett — nem tér viszsza Párizs. A szerda a hadügyminiszterek napja volt (Debré mellett Izland képviselője is hiányzott, mert a szigetnek nincs hadserege), csütörtökön már teljes NATO-ülés lesz, a külügyminiszterek foglalják el amustársárga plüssfoteleket. Hír szerint ők már konkrét európai problémákról tárgyalnak majd: a két német állam alapszerződéséről, az új SALT-fordulóról, a helsinki tanácskozás eddigi eredményeiről. Sőt, úgy hírlik, foglalkoznak Leonyid Brezsnyev budapesti beszédének azzal a részével is, amely a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalások megkezdését érintette. VAJON, ha pozitíven kívánnak reagálni rá, miképp egyeztetik össze a NATO, ka-tonai kiadásainak növelésével? (RS) Ügyeletesi jelentések (Folytatás az 1. oldalról.) nyit vágott le és értékesített a szövetkezet. Ezenkívül a kapuvári Húsüzem is nagy részt vállal a jó ellátásból, mintaboltjában töltelékáruból is nagy és mindig friss a választék.- Hogy mennyit költenek húsra a kapuváriak és környékiek? Csak a mintaboltban egymillió forintot hagynak havonta! Egy kis biztatás: nem lesz gondjuk a háziasszonyoknak, mert jövőre még több húst és húskészítményt ígérnek Kapuváron. (Horváth) 1972. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Segítő szándék (Folytatás az 1. oldalról.) ről, az egyetem és a megye kapcsolatairól személyesen tárgyaljanak. Örömmel köszöntöttük a megye székhelyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem képviselőit, dr. Benkő Loránd oktatási rektorhelyettest, dr. Nagy Károly prorektort, aki jelenleg általános rektorhelyettesi tisztséget tölt be az egyetemen és sok megyénkben tanár professzoraként működött, dr. Sárándi Imrét, az ELTE jogi karának dékánját, dr. Simon Tibort, az ELTE természettudományi karának dékánhelyettesét, dr. Szathmári Istvánt, a bölcsészettudományi kar dékánhelyettesét, Györgyjakab Endrét, az egyetem rektori hivatalánál, főelőadóját, Szabó Endrénét, a rektori hivatal osztályvetőjét, Bánhegyi Sándort, aki ugyanebben a tisztségben működik az egyetemen, valamint Frank Tibort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem KISZ végrehajtó bizottságának titkárhelyettesét. Lombos Ferenc a megye életéről tájékoztatta a vendégeket, a jó barátoknak kijáró őszinte szóval, ezt követően két helyen, a megye középiskoláiból meghívott pedagógusok és a tanácsi szervezetben működő jogászok részvételével megkezdődött a vita az egyetemi oktatás és az élet szolgáltatta példák tanulságairól. A találkozó tartalmi ismertetésére, mert nemcsak az egyetem oktatási módszereinek változtatásaira, hanem az egyetemről kikerült szakemberek munkkájára vonatkozóan is hasz-. ,nos tanulságokat adott, . később visszatérünk.' • vr-;* V •' ■— —-ez —o